Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pedagógus pálya sajátosságai „Hosszú az út a tanításon keresztül, de rövid és hathatós a példaadáson át.” (Seneca)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pedagógus pálya sajátosságai „Hosszú az út a tanításon keresztül, de rövid és hathatós a példaadáson át.” (Seneca)"— Előadás másolata:

1 A pedagógus pálya sajátosságai „Hosszú az út a tanításon keresztül, de rövid és hathatós a példaadáson át.” (Seneca)

2 A tanári pályán maradók néhány igen gyakori típusa 1. Mindig is tanár akart lenni, nem tud mást elképzelni, ez az élete. 2. Nem akart tanár lenni, de tanár lett, és elfogadta ezt a szerepet. 3. Tanár akart lenni, de most már nem akar, mert kiégett, csak nem tud elmozdulni. 4. Nem tudta, hogy mi akar lenni, most sem tudja. 5. Más akart lenni, de nem sikerült, most éppen tanár. 6. Sok minden tudna lenni, és addig lesz tanár, amíg ez megfelel neki.

3 a PEDAGÓGUS A tanári szerep dimenziói Egyszerre mester, pap és színész Alsó tagozat: anya / apa szerep Felső tagozat: felnőtt vezetői / mesterszerep Középiskola: moderátor, felnőtt társ szerep A tanári szerep kiemelt, magasrendű.

4 A szereptévesztés esetei Konfliktushelyzetben, helyzetfelismerésben Gyermektudatos válasz Személyes megbántottság Harc Felülkerekedés Indulat Ítélkezés Iskolán túlmutató jelenség

5 A tanári munka pszichológiája „Pótolhatatlan emberi lény” Egyesül benne a Salamon bölcsessége, Freud éleslátása, Einstein tudása, a pápa Istenhite Emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők

6 A pedagógiai kommunikáció „A jó kommunikáció olyan, mint az élet levesében a só.” (Norbert Potthoff)

7 A pedagógiai kommunikáció fogalma Pedagógiai céloknak alávetett; Pedagógiai eszközökkel szabályozott; Intézményesült Tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a nevelők és a tanítványok közvetlen, személyes kapcsolataiban megy végbe.

8 Célja A fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék Alkalmazható eszközök nem speciálisak, de a választás és a felhasználás módja jellegzetes.

9 Sajátosságai 1. Pedagógiai célzatosság, mely függ: szabályozottság fokától a pedagógus szerepfelfogásától a kommunikációs helyzettől a kommunikáció színterétől

10 Az iskola, mint kommunikációs színtér A csoport mérete és térbeli elhelyezkedése befolyásolja kik és mennyi interakcióban vesznek részt. (hatásai: tanulás eredményessége, szociális és kommunikációs képességek, óra légköre, kapcsolatok) Minél nagyobb a csoport, annál jellemzőbb a kommunikáció centralizációja Szereplők és visszahúzódók

11 Teljes tanulócsoport szemben a tanárral Kommunikációs forma: A tanár a középpontban, diákok arra figyelnek, amit ő mond vagy tesz. Oktatási forma: Tanári előadás, bemutatás, magyarázat

12 Teljes tanulócsoport körben Kommunikációs forma: Kezdeményezések megoszlanak a tanár és diák között Hol a tanár, hol a diák áll a figyelem középpontjában Oktatási forma: Tanári és tanulói kérdések Megbeszélés, vita

13 Kiscsoportok Kommunikációs forma: Decentralizált: a tanár csak kezdeményez és szervez Párhuzamosan diák-diák interakciók Oktatási forma: Csoportmunka Páros munka

14 Egyének Kommunikációs forma: Nincs interakció Oktatási forma Egyéni munka (természettudományos kísérletek, számítógép használat, nyelvi labor

15 Sajátosságai 2. Intézményesültség család Iskola Előírások, elvárások, kapcsolatok, tilalmak, félelmek szabályozzák.

16 Sajátosságai 3. Tervezettség, mely függ felkészültségtől életkortól az idővel való gazdálkodástól adott lehetőségtől

17 Sajátosságai 4. Osztálytermi kommunikáció intraperszonális interperszonális csoport kezdeményező tanár  diáknak tanár  csoportnak reagáló diák  tanárnak csoport  tanárnak megértő diák  diáknak tanuló  tanulóknak

18 Hagyományos pedagógiai kommunikáció A reformirányzatok kommunikációs jellemzői A kommunikáció fő irányai a nevelőtől a nevelt felé kölcsönösség a tanári tanulói kommunikációban a tanulók egymás közötti kommunikációja is fontos Tanár-diák kapcsolattávolságtartóközvetlen Tipikus folyamatok az ismeretközlés során 1. tanári előadás, magyarázat 2. memorizálás 3. szövegreprodukció 4. tanári értékelés 1. információk megszerzése 2. problémák felfedezése 3. megbeszélés 4. közös értékelés Eszközök1.tanári előadás 2.tankönyv 1.önálló tapasztalat szerzés 2.dialógus 3.tk., egyéb inf. hordozók

19 A pedagógiai kommunikáció témái Megszólítás Kérdés Instrukció Értékelés „Az oktatómunkában kiemelt jelentősége van a pedagógus kommunikációs kompetenciájának és hitelességének” (Gordon)

20 Különbségek a kommunikációban A nők jobban igénylik a kommunikációt kapcsolat-orientáltabbak jól és élvezettel beszélnek a kapcsolatok minősége a fontos érzelmekkel kommunikálnak indirekten A férfiak verbalitása visszafogottabb ők teljesítmény-orientáltabbak, nekik az eredmény a fontos azt akarják, hogy szükség legyen rájuk értelemmel kommunikálnak direkt módon

21 Anatómiai és élettani különbségek Nők Bal agyfélteke dominancia XX kromoszóma (kortizon) Kéregtest Jobb és bal homloklebeny Idegrendszer Férfiak Jobb agyfélteke dominancia XY kromoszóma (tesztoszteron) immunrendszer sérülékenyebb agresszivitás-szint magasabb fejlettsége közötti idegnyaláb különbségei fejlődése

22

23 A családi kommunikáció

24 A családi kommunikáció hatása az iskola kommunikációra Nyelvi szocializációs háttér Mondókák, kiszámolók együtt mondogatása Mesék együtt történő olvasása (párbeszéd apró elemei) Kérdés-felelet szekvenciák alkalmazása (ne csak tájékoztatás jellegű kérdések-válaszok legyenek) Helyes nyelvi szerkezet, mondatstruktúra alkalmazása Olvasás élmény megtapasztalása Szülők beszédének minősége fontos

25 Viselkedéskultúra Magatartásminták A műveltség nem arányos az életszínvonallal Az iskolázottság nem egyenlő a mintaszerű viselkedéssel Iskolázott, de félrenevelt emberek Kevésbé iskolázott, de példaértékű viselkedés Az emberi érintkezés illemtana

26 Kommunikáció a szülőkkel Pozitív hozzáállás: Minden szülő szereti a gyerekét és minden szülő törődik a gyerekével! A szülőkkel való kommunikáció a tanár kötelessége, az ő felelőssége a kommunikáció „minősége” A saját munkánk hatékonysága érdekében fontos sikeres kommunikációra törekedni.

27 A kapcsolat kialakítása Év elején új csoportoknak: bemutatkozó, tájékoztató jellegű értekezlet Elmagyarázni mit és hogyan tanítunk milyen elvárásaink vannak a gyerekkel szemben A szülők-pedagógusok együttműködése Egyéni konzultáció

28 Év közben Ellenőrizzük, hogy a szülő követi-e a gyerek osztályzatait (ellenőrző könyv) Családlátogatás Fogadó óra, nyílt nap Jelzések a szülő felé Közös programok

29 Néhány kommunikációs alapelv Hangsúlyozzuk a gyerek erényeit és a problémák megoldhatóságát. Legyünk világosak és őszinték, de tapintatosak! (Ne tegyünk homályos utalásokat!) Legyünk konkrétak! Ne használjunk szakzsargont! Ne ítélkezzünk! Kérdezzük a szülőt, és figyeljünk is oda rá! Ne utasítgassuk a szülőt! Főleg szóbeli síkon valósuljon meg a kommunikáció.

30 Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei Kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti egyenlőség felismerése Az információ és az ismeretek megosztása Az érzelmek megosztása Közös döntéshozatali folyamatok A családok jellemzőinek és a gyermekek egyediségének tiszteletben tartása

31

32 A hatékony és nem hatékony tanári kommunikáció

33 A hatékony pedagógus A megértés fontosságát hangsúlyozza A mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ad Folyamatos fejlődést biztosítja Elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét Megadja a tanulónak a választás lehetőségét Magas elvárásokat támaszt Pozitív légkört teremt Következetes Elismeri a tanuló erőfeszítéseit, teljesítményét A tanulás megkönnyítésére megszervezi a pihenést Bátorítja a tanulók közös tevékenységeit Biztosítja a rendszeres visszacsatolást

34 Kérdés feltevés A tanár kérdéseket tesz fel, akkor verbális választ vár. A válasz minősége függ attól, hogy mennyi gondolkodási időt hagy, milyen a kérdezés módja. (konvergens, divergens, értékelő)

35 A pedagógus vezetési stílusa és kommunikációja Típusok autokratikusdemokratikuslaissez faire

36 Milyen vezetői stílusra jellemző? 1). Nemcsak parancsol, hanem magatartásával, szavaival, metakommunikációjával is hat a gyerekekre. 2). Indokolja a helytelen cselekvést, és segít a hibák kijavításában. 3). Valójában lemond a nevelésről, „majd magától úgyis megoldódik a dolog” – elvet vallja. 4). Gyakran rendreutasít, a tanulók ellenvetéseit, indokait nem veszi figyelembe. 5). A tanuló szükségleteit, fejlettségét veszi figyelembe.

37 Milyen szándék bújik meg a szavak mögött? 1. Azonnal csináld meg, mert…! 2. Már el is vettem tőled ezt az ócska babát! 3. Ejnye, ejnye, de piszkos a kezed, megint nem mostad meg! Látod, milyen rossz vagy? 4. Úgy látszik nem tudod, hogy az amit csináltál, az közönséges lopás! 5. Csak te verekedhettél, hiszen ott voltál a többiekkel! 6. Kilocsoltad a vizet, azonnal töröld fel! 7. Jaj, miért csinálod már megint ezt? Megőrülök veled, ha így folytatod! 8. Már megint beszélsz, ~ kiabálsz, ~ halkan beszélsz…!

38 9.Tudom, hogy nehéz evés közben figyelni. Biztos véletlenül döntötted ki a kakaót! 10. Fesd ki szebben a ház falát! Na, látod. Most mehetsz kezet mosni 11. Úgy látom, elfeledkeztél arról, hogy…! 12. Semmi értelme ennek, magadnak és másoknak is csak ártasz vele!” 13.Ezentúl felelsz azért, hogy mindenki sorba tegye a cipőjét! +1. Melyik vezetői stílusra nem jellemzőek ezek a mondatok?

39 ?

40 Milyen tipikus nevelői megoldásra jellemző? 1. Gyakori a gyanúsítgatás a rágalmazás, a megalázó büntetés, a metakommunikációs megfélemlítés (pl. úgy nézett rá, hogy megfagyott benne a vér). Gyakran védtelenek ebben a tanulók, és kénytelenek elviselni a felnőttek hatalmaskodását. agresszív megoldás 2. A felnőttek túlzottan beavatkoznak a folyamatba. Az utasítás, a felszólítás, a parancs a büntetés, a tiltás a leggyakoribb módszer. „Nem mondtam, hogy gyere el a kerítéstől?” „Ne beszéljetek!” „Ne morzsázzatok a parkettára!” „Ne szórjátok szét a játékot, a ruhátokat…!” korlátozó pedagógiai megoldás

41 3. A nevelő érvényt szerez a gyermekek jogainak, igényeinek, szükségleteinek, fejlettségi szintjének. Jellemzője az érdeklődés, a megértés, a segítség. Pozitív érzelemmel viszonyul a gyermekhez, elvárásaik, kérdéseik egyértelműek, következetesek. együttműködő megoldás 4. A gyerek „olyan, amilyen”. Csak a jól nevelt gyermekeket „szereti”.„Na és, ha szemtelen egy kicsit? Majd kinövi!” pedagógiai tehetetlenséget kifejező megoldás 5. Hidegen, mereven korlátozza a magatartásukat. Lekezeli, kigúnyolja a gyermeket. „Nem érdekel, hogy leszakadt a kabátod akasztója, nem akasztod fel és kész!” érzelem nélküli megoldás

42 A konfliktus

43 Konfliktus jó, konstruktív rossz, destruktív Ötleteket hoz felszínre Védekező magatartáshoz vezet Leválasztja a problémát az egyénről Polarizálja a csoportvéleményt Feszültséget csökkent A csoport széteséséhez vezet Átláthatóvá teszi a hatalmi és erőviszonyokat A változást és önértékelést értékké teszi

44 A problémamegoldó stratégiák lépcsőfokai jelezzük a problémát, időpontot egyeztetünk kimondjuk igényeinket megoldásötleteket gyűjtünk közösen mérlegeljük, kinek melyik felelne meg döntünk, melyiket választjuk megbeszéljük, kinek mi a feladata ezzel, és mindketten elégedetten állunk fel, szilárdabbá, biztonságosabbá tesszük kapcsolatunkat. (Gordon)

45 Hogyan kerülhet vakvágányra a kapcsolat? Feltételezzük, hogy négyféle fülünk van: tény-fül információ magamról-fül kapcsolati-fül megbízási-fül (Tölgyesi Klára: Az ütközések fejlesztő ereje)

46 A konfliktus alatti tényleges viselkedés zsákutcái Tartunk a kockázattól A szülő „nincs jelen”, nem megszólítható Kommunikációs készségeink hiányosságai Címkézések, minősítések

47 Szemtől szembe módszer lényege, hogy a megfelelő viselkedésre való motiválás a közösség szabályozó szerepe által valósul meg. A pedagógus nem büntet, hanem felmutatja a konfliktust, és részt vesz annak rendezésében. A konfliktus kezelésének célja tehát nem a bűnös felelősségre vonása (és ilyen módon a „múlt rendezése”), hanem olyan megoldás, szabály, kompenzáció kidolgozása, amely a jövőben biztosít garanciát a hasonló konfliktusok elkerülésére.

48 Klasszikus szereposztású konferencia ültetési rendje (T. O’Connell-T. Wachtel-B. Wachtel nyomán

49 Felhasznált irodalom Dr. Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógus munkájában. OKKER, Budapest, 1996. Szebedy Tas: A pedagóguspálya sajátosságai és a foglalkozási ártalmak Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. Allan Pease: Testbeszéd 1989. Park Kiadó

50 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A pedagógus pálya sajátosságai „Hosszú az út a tanításon keresztül, de rövid és hathatós a példaadáson át.” (Seneca)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések