Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

… és Magyarország 3. Az Uniós intézményrendszer és politika mint a hazai kutatás– fejlesztés kontextusa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "… és Magyarország 3. Az Uniós intézményrendszer és politika mint a hazai kutatás– fejlesztés kontextusa."— Előadás másolata:

1 … és Magyarország 3. Az Uniós intézményrendszer és politika mint a hazai kutatás– fejlesztés kontextusa

2 Az uniós hatások dimenziói Kérdésfeltevés: Milyen módon érintkezik és gyakorol hatást az EU-s kutatáspolitika és intézményrendszer a K+F hazai (nemzeti) struktúráira? Három (összefüggő) dimenzió: (1) Keretprogramokban való részvétel (nem-kormányzati szint) (2) A „nemzeti innovációs rendszer” formálása (kormányzati szint) (3) A nemzeti támogatások rendszerének formálásán keresztül kifejtett hatás (kormányzati és nem-kormányzati szint)

3 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel Mo. elsőként a 4. Keretprogramba kapcsolódhatott be A 6.Keretprogramhoz való társulás dokumentuma (2002) a csatlakozásra váró országok számára a tagállamokéval azonos jogokat biztosított: Mo. csatlakoása a „K+F” terén Értékelések főként az 5. Keretprogramban való részvételről állnak rendelkezésre. Az FP6-ban való részvétle feldolgozottsága csekély.

4 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel FP5: pályázati siker és az elnyert támogatások megoszlása a tematikus programok között

5 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel 6. Keretprogram: 2005-ös állapot (csak hazai koordinációjú programok); IST: Információs társadalom Technológiái, MC: Marie Curie akciók

6 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel 6. Keretprogram: 2007-es állapot (csak hazai koordinációjú programok); Forrás: NKTH

7 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel 6. Keretprogram: 2007-es állapot (csak hazai koordinációjú programok); Forrás: NKTH

8 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel FP5: magyar pályázatok sikeraránya 20% körül Kimagasló eredmények az Euratom (47%) és a fenntartható növekedés (35%) programokban Alacsony sikerarány az életminõség programban. a magyar pályázók által elnyert EU támogatás mértéke jóval meghaladja a befizetett magyar hozzájárulást (kb. 60 millió euró volt)

9 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel FP6: 18,2%-os sikerarány IST- és Marie Curie-sikerek A Marie Curie (MC) ösztöndíjak sikerarányukat tekintve nagy szórást mutatnak: 100%-os sikerarány európai reintegrációs támogatás, nemzetközi reintegrációs támogatás esetében, nulla vagy nagyon alacsony a sikerarány kutatóképzési hálózatok, kimenõ nemzetközi ösztöndíjak, fogadó ösztöndíj kezdõ kutatók képzésére

10 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel Egy érzékenyebb vizsgálat: az FP5 „puha” hatásai (Havas-Nyiri, 2004) Kiindulópont: a) fragmentált nemzeti innovációs rendszer (akadémia és ipar közti kapcsolatiok gyengék) mint a központi tervezési időszak öröksége b) az új érában részben a kapcsolatok részben tovább gyengültek Fő hipotézis: a Keretprogramokban való részvétel „puha” hatása, nem-anyagi kimenetei (szervezeti kultúra átalakulása, kutatásszervezési gyakorlat elsajátítása, szervezeti tanulás stb.) jelentős hozadéka a Keretprogramoknak

11 1. A KTD-Keretprogramokban való hazai részvétel Egy érzékenyebb vizsgálat: az FP5 „puha” hatásai (Havas-Nyiri, 2004) Vizsgálat jellege és hatóköre: MTA SZTAKI és három vállalat, esettanulmányok Eredmények (puha hatások a CEE- vs. EU-15 országokban): A részvételi siker „intelligens benchmarking”-ként értelmezhető Az akadémiai szektor „hozzászokik” a piaci szemlélethez és eszközrendszeréhez (szellemi tulajdonjog-szabályozás, projekt- menedzsment stb.). Az új paradigma rávilágít ezekre a hiányosságokra A központi tud.pol. és a potenciális résztvevők között elégtelen kommunikáció

12 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása Háttér: a hazai K+F+I állapota a csatlakozás időszakában és azt követően Fő mutatószám: K+F-ráfordítások a GDP százalékában (GERD) GERD (2005): 1% Részletes kvantitatív értékelés: Innovációs eredménytáblák (Innovation Scoreboards) Szintetizált innovációs szint- és trendmutató Szintmutató: 13 egyszerû mutatószám együttes alkalmazásával értékeli a nemzeti innovációs rendszer szinvonalát (talentum, a kutatás (innováció) kritikus tömege, az abszolút és a relatív ráfordítások és azok eredményessége).

13 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása

14 A részletes mutatórendszer hazai becslése (Inzelt-Csonka, 2005)

15 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása A részletes mutatórendszer hazai becslése (Inzelt-Csonka, 2005)

16 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása ERAWATCH, 2004-es eredménytáblák

17 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása ERAWATCH, 2004-es eredménytáblák

18 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása A NIR átszervezése: jelentõs hazai intézkedések 2003-ban és ben: a hazai kutatás-fejlesztés és innováció területein folyó tevékenységek magas szintû koordinálására, a szûkös források bõvítésére, a tudomány- és technológiapolitika szereplõinek mozgósítására, a kutatási szféra és a gazdaság kapcsolatainak erõsítésére, vagyis nemzeti innovációs rendszer továbbfejlesztésére.

19 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása A NIR átszervezésének alapvető összetevői: A K+F intézményrendszer továbbfejlesztése a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló, évi CXXXIV. Törvény a pénzügyi támogatás legfontosabb forrása, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozása „Az intézkedések teljes mértékben összhangban vannak a Bizottságnak a Térség kiépítésére irányuló intézkedéseivel, az általa megjelölt célkitûzésekkel, módszerekkel és eszközökkel: az intézkedések egyik célja, hogy hazánk szervesen beilleszkedjen az Európai Kutatási Térségbe. ”

20 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer Kormányzati szereplők (Nemzeti Innovációs Rendszer kialakítása) Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról (Tanács) Regionális szereplők (Regionális Innovációs Rendszer kialakítása) Regionális egyetemi tudásközpontok Regionális innovációs ügynökségek

21 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) Határozat: 2003 április Feladatkör: a tudományos kutatást, technológiafejlesztést és innovációt érintõ koncepcionális kérdések véleményezése és a döntések elõkészítése Elnöke a miniszterelnök, elnökhelyettesei az MTA elnöke, valamint a tudomány- és technológiapolitikáért felelõs miniszter. Döntés-elõkészítõ, koordináló és értékelõ szerve aTudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT).

22 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI). Országos hatáskörû államigazgatási szerv, amelyet a Kormány irányít és az oktatási miniszter felügyel. Feladat- és hatáskörébe tartozik a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozása és a megvalósításához szükséges intézkedések megtétele, Tevékenységének középpontjában a hasznosítás-orientált kutatás- fejlesztés és innováció áll. Ezt pályázati keretben valósítja meg. Az NKTH felügyeli a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát.

23 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács az NKTH mellett mûködõ, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület. feladata, hogy elõsegítse a gazdaság modernizációját, mindenekelõtt a tudományos és mûszaki fejlõdést, a technológiai innovációt, a gazdaság nemzetközi versenyképességének javítását. Az NKTH elnökével együttmûködve állást foglal a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) tervezésének,mûködtetésének és felhasználásának stratégiai kérdéseiben. hét fõ a kormányzatot képviseli, nyolc fõ pedig a gazdasági, illetve tudományos életet képviselõ nem kormányzati szakember. A nem kormányzati képviselõknek legalább a felét a gazdaság képviselõi kell hogy alkossák.

24 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer Regionális egyetemi tudásközpontok Magját az adott régióban található tudásközpontot befogadó egyetem képezi. Kutatóhelyek, vállalkozások és innovációs szervezetek konzorciumi szerzõdéssel csatlakoznak a tudásközponthoz. Cél: regionális klaszterek kialakításához, start-up és spin-off vállalkozások létrehozása. Az NKTH pályázati felhívására benyújtott programjavaslatok közül a decemberi döntés alapján öt régióból hat tudásközpont részesült támogatásban. Támogatás összesen 9 Mrd forintot fordítanak, amelynek forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

25 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer Regionális innovációs ügynökségek régió tudásközpontjaira épülõ, a régió fejlesztésében integráló szerepet betöltõ intézmény. Feladatkörébe tartozik – egyebek mellett – az adott régió innovációs stratégiájának kidolgozása, és megvalósításának tervezése, koordinálása, monitorozása közhasznú társasági vagy gazdasági társasági formában mûködõ ügynökség tevékenységét az NKTH pályázati rendszer keretében támogatja. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére megvalósuló támogatásra 1,4 Mrd forintot különítettek el.

26 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.1 A hazai K+F+I intézményrendszer

27 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.2 A hazai K+F+I koncepció: kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. Törvény Hatálybalépés: 2005 Kerettörvény: átfogó módon szabályozza az innovációs tevékenységet, az intézményrendszert, a finanszírozást és a kutatási eredményeket a gazdaságban hasznosító vállalkozói (spin- off) tevékenységet. értelmezi a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció fontosabb fogalmait. (tiszta alapkutatás, célzott alapkutatás, nemzeti innovációs rendszer és hasznosító vállalkozás). Legfontosabb intézkedések: ösztönzők a kutatáshasznosítás, innovációs tevékenység és technológiatranszfer felgyorsítására.

28 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.3 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (2003, 2004) Célja a hazai K+F-szféra gyorsabb fejlõdésének elősegítése, a ráfordítások tekintetében az uniós céloktól való elmaradásunk fokozatos ledolgozásának lehetõségét, vagyis a sikeresebb beilleszkedés az Európai Kutatási Térségbe. Képzés, fenntartás Két pénzügyi forrása 1) a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék és 2) a központi költségvetésbõl nyújtott állami támogatás. Az állami hozzájárulás törvény szerint megegyezik a befizetett innovációs járulékkal. innovációs járulék mértéke a korrigált nettó árbevétel (iparûzési adóalap) 0,2 százaléka 2004-ben, 0,25 százaléka 2005-ben és 0,3 százaléka 2006-tól.

29 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.3 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (2003, 2004) Felhasználás A vállalatok által befizetett járulékot csak a vállalkozói szférában folytatott kutatásra-fejlesztésre lehet fordítani. A központi részből lehetséges az állami (egyetemi, kutatóintézeti) kutatás finanszírozása. Tervezett hatás: A köz- és a magánszféra egyaránt érdekeltté válik a K+F- tevékenységben 2/3-1/3-arány megfordítása az EU-elvárásoknak megfelelően

30 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása 2.3 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (2003, 2004) Az Alap felhasználható a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok és projektek finanszírozását; a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére (…) („STREP”, „IP”) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektetõ kockázati tõkealapokban történõ részvétel révén; („FP6-EUREKA”) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozásátszolgáló mûszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések tanulmányok, koncepciók készítésére; („SA”) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggõ konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történõ hozzájárulásra. („CA”)

31 2. A „Nemzeti Innovációs Rendszer” alkalmazkodása Összefoglalás: az EU-s politikák „2. számú” hatásmechanizmusa Hatótényezők: az EU-s célokhoz való igazodás (ERA), a nyílt koordináció megvalósítása, benchmarking alkamazása, EU-s „best practice” (= közösségi szakpolitika) fő elemeinek átvétele Hatás jellege: felülről lefelé (top-down), nemzeti szakpolitika formálása révén Eredmény: Nemzeti szinten megismételt EU-s tudománypolitika: azonos prioritások, tudomány- és innovációpolitikai ösztönzők (spin- off cégek, tudásklaszterek stb.), hasonló célokkal meghirdetett országos pályázati rendszer („mini FP-k)”.

32

33 3. Kitérő: a kutatás- és innovációpolitika kapcsolatának háttere Fogalmi kapcsolat (Innovációs törvény) Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási vagy felhasználási célkitűzés nélkül. Célzott alapkutatás (vs. Tiszta alapkutatás): igénylő által megrendelt, várhatóan elősegíti majd egyes alkalmazások kifejlesztését Alkalmazott kutatás: szintén új ismeretek szerzésére irányuló vizsgálat. A tevékenység azonban elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében folyik. Kísérleti fejlesztés: olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása; új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése; már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. Innováció: (műszaki innováció): az a folyamat, amelyben egy ötlet átalakulása valósul meg: a piacon bevezetett új vagy korszerűsített termékben, az iparban és kereskedelemben felhasznált új vagy továbbfejlesztett műveletben, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítésében.

34 3. Kitérő: a kutatás- és innovációpolitika kapcsolatának háttere Az innovációs lánctól a hármasspirál-modellig 1.: Az Akadémia-ipar- kormányzat kapcsolat hagyományos modellje Kormányzat Akadémia Ipar Kereskedelem

35 3. Kitérő: a kutatás- és innovációpolitika kapcsolatának háttere Az innovációs lánctól a hármasspirál-modellig 2.: Az Akadémia-ipar- kormányzat kapcsolat „hármasspirál”-modellje KormányzatAkadémia Ipar (KKV-k) Kereskedelem

36 3. Kitérő: a kutatás- és innovációpolitika kapcsolatának háttere Az innovációs lánctól a hármasspirál-modellig 4.: A hármasspirál-modell (Etzkowitz-Leydesdorff)

37 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az EU-s politikák „3. számú” hatásmechanizmusa a K+F területén Az intézményrendszer formálása az EU-s alapok felhasználásának követelményrendszerén keresztül Vonatkozó források: az EU regionális politikájának eszközrendszere Strukturális Alapok (ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE) Kohéziós Alap

38 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Strukturális Alapok: középtávú nemzeti fejlesztések a kohézió erősítése éredekében Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolását és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg[1].[1] Európai Szociális Alap (ESZA): legfőbb funkciója a humánerőforrás- fejlesztés támogatása. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Rész (EMOGA) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) Kohéziós Alap: projektek hosszú megtérüléssel környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű közlekedési beruházások

39 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az alapok felhasználásának követelménye: Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Az NFT nemzeti szinten készülő, a Bizottsággal egyeztetett dokumentum. Az egyeztetés eredménye: KTK (Közösségi Támogatási Keret) Az NFT szerkezete: helyzetelemzés prioritások (célok és fejlesztési területek) előzetes (ex-ante) értékelés indikatív pénzügyi tábla partnerség-elv érvényesülésének bemutatása a lebonyolítás intézményrendszerének bemutatása

40 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az NFT foganatosítása: Operatív Programok (OP-k) Programok két típusa: A) Szektorális : a célkitűzések egy-egy nemzeti szintű társadalmi- gazdasági prioritásra vonatkoznak (versenyképesség, humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelem stb.) B) Regionális: a célkitűzések a régiókra koncentrálnak. Intézkedéseik két típusa: A) Támogatási konstrukció (pályázati rendszer). B) Előre meghatározott központi projektek

41 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az első magyar NFT: 2004 – 2006.

42 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) szerkezete

43 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az NFT foganatosításának intézményrendszere (Irányító Hatóságok, Monitoring Bizottságok, Kifizető Hatóság + közreműködő szervezetek) Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság - MEH- Nemzeti Fejlesztési Hivatal Gazdasági versenyképesség OP - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Humánerõforrás-fejlesztési OP - Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Környezetvédelem és Infrastruktúra OP - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Agrár- és Vidékfejlesztési OP - Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális fejlesztési OP - Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Kifizetõ Hatóság - Pénzügyminisztérium

44 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az második magyar NFT 2007 – 2013 (Új Magyarország Fejlesztési Terv) OP-jai

45 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Az második magyar NFT 2007 – 2013 (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Intézményrendszere Nemzeti Fejlesztési Tanács (kormányzati tanácsadó testület); Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (kormányzati döntés-előkészítés, javaslattevés, koordináció); Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (végrehajtás): azon belül o a központi koordináció, o valamennyi irányító hatóság; a közreműködő szervezetek; a monitoring bizottságok; a Pénzügyminisztérium, mint o ellenőrzési hatóság, o igazoló hatóság.

46 4. Az EU-alapok becsatornázása: Nemzeti Fejlesztési Tervek Összefoglalás: Az EU-s politikák „3. számú” hatásmechanizmusa a K+F területén Hatótényezők: az EU-s regionális politia forrásainak felhasználása Hatás jellege: felülről lefelé (top-down), nemzeti szakpolitika és intézményrendszer formálása révén Eredmény: Nemzeti szinten előírásos, EU-komform intézményrendszer, amely összekapcsolódik a Nemzeti Innovációs Rendszer struktúrájával (NKTH, KPI stb.), ill. a K+F- szereplőket megcélzó pályázati rendszer.


Letölteni ppt "… és Magyarország 3. Az Uniós intézményrendszer és politika mint a hazai kutatás– fejlesztés kontextusa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések