Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2 HEFOP A növénytermesztési rendszerek kialakításának alapelvei

3 HEFOP ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A növényi összetételt befolyásoló tényezők Növényi sorrend kialakításának tényezői

4 HEFOP Természeti tényezők. Biológiai tényezők. Közgazdasági tényezők. A növényi összetételt befolyásoló tényezők

5 HEFOP Éghajlat: Vegetációs időszak hossza Hőmérsékleti viszonyok Csapadékviszonyok Talajtulajdonságok Domborzati viszonyok Természeti tényezők

6 HEFOP Vízigény Tápanyagigény Kártevők és kórokozók elleni védekezés Gyomosságra gyakorolt hatás Gyökér és tarlómaradványok Biológiai tényezők

7 HEFOP Fogyasztói igények Kereslet A gazdaság adottságai Biológiai tényezők

8 HEFOP Elővetemény-érték Elővetemény-igény Visszatérhetőségi idő Összeférhetőség Koncentrálhatóság Növényi sorrend kialakításának tényezői

9 HEFOP Elővetemény érték: az előveteménynek az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt mérhető hatás. Elővetemény érték

10 HEFOP Az elővetemény értéket meghatározó tényezők: termőhelytől függő hatás, az elővetemény talajra gyakorolt hatása, az elővetemény termésének nagysága, az elővetemény kórokozókkal, kártevőkkel való fertőzöttsége, az elővetemény gyomossága, az elővetemény termesztése során alkalmazott technológia, az elővetemény tarlómaradványának mennyisége, apríthatósága. Elővetemény érték

11 HEFOP Az elővetemény értéket kedvező, ha: Időben betakarításra kerül, kedvező a biológiai utóhatása, jól aprítható a szármaradványa, tarlóhántással mérsékelhető a talaj nedvességvesztesége, mélyebb művelésen részesült, tömörödött talajállapot esetén, mélyművelés elvégezhető, a kártevők, kórokozók és gyomok károsítása csekély, betakarítás után nem alakul ki kedvezőtlen talajállapot, lazító hatásának köszönhetően kedvezőbbé válik a talaj szerkezet. Elővetemény érték

12 HEFOP Elővetemény igény: a termesztendő növény előveteménnyel szemben támasztott igényét jelzi. Az utónövény termesztését segítő biológiai és agronómiai követelmények összessége. Elővetemény igény

13 HEFOP Visszatérhetőségi idő: években kifejezett időtartamot jelenti, amely elteltével az önmaga után nem termeszthető növény ugyanarra a területre visszakerülhet. A visszatérhetőségi idő biológiai okokra vezethető vissza, legtöbb esetben növényvédelmi okai vannak (kórokozók, kártevők, gyomok) Visszatérhetőségi idő

14 HEFOP a visszatérhetőségi időt az határozza meg, hogy mennyi ideig kell számolni a faj vagy fajta specifikus kórokozók, kártevők fokozott megjelenésével. (gabonanematódák, fonálféreg, fuzáriózis, naprafogó szádor) Időtartama (amennyi év után termeszthető önmaga után): 3 év zab, burgonya, dohány, kender, lencse, bíborhere stb. 4. év őszi árpa, cukorrépa, őszi káposztarepce, olaj- és rostlen, mák, borsó, szója, bab, vöröshere stb. 5-6 év napraforgó. Visszatérhetőségi idő

15 HEFOP Összeférhetőség: Önmaguk után termeszthető-e az adott növény vagy nem. önmagukkal összeférhető növények: váltás nélkül több évig termeszthetők (pl. rozs, kukorica, rizs), önmagukkal való összeférhetőségre különbözően reagáló növények (évjárattól függően pl. burgonya), önmagukkal kevésbé összeférhetők (2 éves termesztés lehetséges pl őszi búza), önmagukkal összeférhetetlen növények: amelyek önmaguk után csak hosszabb idő (3-6 év) elteltével termeszthetők. Összeférhetőség

16 HEFOP Koncentrálhatóság: az önmaguk után nem termeszthető növények aránya az összterülethez viszonyítva. Koncentrálhatóság=összes alkalmas vetésterület/visszatérési idő Koncentrálhatóság

17 HEFOP ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A növényi összetételt befolyásoló tényezők Növényi sorrend kialakításának tényezői

18 HEFOP ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Melyek a növényi összetételt befolyásoló tényezők? Melyek a növényi sorrend kialakításának tényezői? Mely tényezők határozzák meg az elővetemény értéket? Mit értünk összeférhetőségen, és hogyan lehet a termesztett növényeket csoportosítani ebből a szempontból?

19 HEFOP ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2006): Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó. Gyuricza Cs. (2001): A szántóföldi talajhasználat alapjai. Akaprint Nyomdaipari Kft.

20 HEFOP Előadás anyagát készítette: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Az elővetemény-hatás javításának módszerei Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: kettős termesztés, talajlazító növények, területpihentetés


Letölteni ppt "Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések