Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a nyelvtudományba 2. Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter Szeptember 14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a nyelvtudományba 2. Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter Szeptember 14."— Előadás másolata:

1

2 Bevezetés a nyelvtudományba 2. Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter Szeptember 14.

3 A nyelvtipológia A nyelvtipológia a nyelvek alaktani és mondattani tulajdonságaik szerinti csoportosításával foglalkozó tudományág. A nyelvek tipológiai osztályozása a genealógiai (rokonság szerinti) osztályozással áll szemben.

4

5 Genealógiai (rokonság szerinti) osztályozás Source: Wikipedia

6

7

8

9 Khanty 1-4 https://www.youtube.com/watch?v=UmjYHN770n0

10 Mansi 1-20 https://www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw&list=PL111AB52 9C24C67FF&index=21 https://www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw&list=PL111AB52 9C24C67FF&index=21

11 SARV SZARV

12 Numbers in Finno-Ugric

13 In wintertime living fish swim under the ice: Hu-Fi-Est Jég alatt télen eleven halak uszkálnak. Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. Jää all talvel elavad kalad ujuvad. (Ice under in-winter living fish swim = In wintertime living fish swim under the ice)

14 Víz alattszázszem: háló (Hungarian translation) Jik ılpi szot szem: Water under 100 eyes holǝp (Khanty)

15 A nagging question Turkish origin as opposed to Finno-Ugric origin? But why isn’t Hungarian structurally even more similar to Turkish? Possessive marking, vowel harmony, and the lack of gender are features that characterize several Finnic languages as well. Finnic languages have features that are missing in Hungarian but are shared with Turkish. E.g., many words that cannot be clearly divided into simple nouns or verbs; syntactic structures.

16 jää jég talv tél kolm három kuus hat väi vejő suuszáj peafej puufaá

17 käsi vesi veri mesi süda kala elama ujuma meie teie kéz víz vér méz szív hal él úszik mi ti

18 koda hiir jalgsi koit soon valgus ema isa leem kulgema ház egér gyalog hajnal ín világos eme ős lé halad

19 Language change in Hungarian az anyám sütötte kenyér the mother-1SG bake-PASTPART-3SG bread “the bread which my mother baked” a. gondollakuala o̗tèt mego̗lni-ec think-3PL-be-PAST him PRT-kill-INF-3PL “they thought to kill him” (Vienna C. (1416/1450)) b. c. Azt gondolták, hogy megölik. it-ACC think-PAST-3PL that PRT-kill-DEF.3PL “They thought that they would kill him.” Cf. c..* Gondolták őt megölniük. think-3PL him PRT-kill-INF-3PL “They thought to kill him.”

20

21 Haspelmath 2001: European features

22

23 Languages in Europe The common languages spoken in Europe, such as Dutch, English, Russian, or Italian are seemingly quite different from each other. Whorf: Standard Average European Languages in Europe are quite exceptionally similar, and different from the languages of the world. Hungarian and Turkish look different from all these languages above: they have possessive marking, vowel harmony, and they lack gender.

24 World Atlas of Language Structures A large language database: wals.info Hundreds of languages are well described (2679 in total). Features of grammar coded for languages in a uniform way: common and different features Quantifiable data Open to public Downloadable databases

25 Comparison as a method Extract the data on the language in the database, including all features that are described by coding (e.g., word order, number of genders) Extract the data on another language as well Code the features that are described for both languages Count the common and different features Compare the ratios to see the differences between modern language structures

26 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi- Turkish-Uyghur What is the distance from Hungarian?

27 The following sets of slides present comparisons between Hungarian and some other languages. The comparisons are based on the ratios of common and different features. Which of the languages is the most distant from Hungarian?

28 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

29

30

31

32

33

34

35 Estonian-Finnish- Mansi-Turkish-Khalkha-Dutch-Uyghur

36 A view from Asia: Turkish Which language is German, which one is Hungarian on the next slide? How big is the distance of German and Hungarian from Turkish?

37 Distance from Turkish Different and common features

38

39 Checking with a linguistic relative If we add an Altaic-Turkic, how would that be reflected by the numbers? I checked Chuvash. Which is German, which is Chuvash on the next slide?

40 Distance from Turkish Different and common features

41

42 Distance from Turkish How far is Hungarian from Turkish in terms of its matching and diverging features, compared to German and Chuvash?

43 Distance from Turkish Different and common features

44

45 The next slide shows the comparison of Turkish and Hungarian again, and another language. Which is Hungarian? What could be the other language?

46 Distance from Turkish Different and common features

47

48

49

50 Tricks with numbers? Does the database give reliable data for comparison? Let us check languages that are close to German and Chuvash. Dutch (Germanic) Bashkir (Altaic, Turkic) Which is Dutch, which is Bashkir on the next slide?

51 Distance from Turkish Different and common features

52

53

54 Results of comparison I calculated the distance of Hungarian from other languages in Asia and Europe … and the distance of Turkish from Hungarian and some other Asian and European languages on the basis of shared structural features. I used the World Atlas of Language Structures.

55 Results I extracted over 140 features, along which Turkish could be compared with Hungarian and Finnish. I found that in both cases, roughly 60 % of the features are identical Turkish and 40% of them are different. Hungarian is situated between European and Asian languages in a larger comparison. The smallest number of structural differences was found with the European Uralic languages.

56 Distance from European and Asian languages Finnish and Hungarian are equally distant from Turkish. They are, however, not as close to Turkish as some other Altaic-Turkic languages in Asia and Europe. Compared to the European languages, the European Uralic languages have many structurally similar features with Asian languages (Turkish), and vice versa.

57

58 rokonság szerinti tipológiai osztályozás Eltérő lehet a nyelvek rokonság szerinti és tipológiai osztályozása. Példa: szimmetrikus és nem szimmetrikus tagadás az uráli nyelvekben L. Szimmetrikus: az igealak változatlan marad a tagadó mondatban az igenlő mondathoz képest (magyar). Aszimmetrikus: az igealak a tagadó mondatban más, mint az igénlő mondatban (észt).

59 Szimmetrikus és nem szimmetrikus tagadás Szimmetrikus: az igealak változatlan marad a tagadó mondatban az igenlő mondathoz képest (magyar) tud-o-m nem tud-o-m tud-ja nem tud-ja Aszimmetrikus: az igealak tagadó mondatban más, mint az igenlő mondatban (észt) tea-n ei tea tudo-m nem tudom tea-b ei tea tud-ja nem tudja

60 A jelentéstömörítés mértéke szerint csoportosítás: A morfológiai vagy alaktani nyelvtipológia arra ad választ, hogy a nyelvek a különböző jelentésviszonyokat milyen módon és milyen bonyolultsággal (pl. ragozással, szóképzéssel, elöljárószókkal, szórenddel stb.) fejezik ki. A jelentéstömörítés mértéke szerint megkülönböztetünk : Analitikus nyelveket Analitikus nyelveket : a nyelvtani viszonyítást inkább segédszavakkal és a szórenddel, nem pedig – vagy kevésbé – ragozással és szóképzéssel fejezik ki. Az analitikus nyelvek egy része elszigetelő jellegű. Az analitikus nyelv legtisztább típusa a kínai, vietenami és szamoai nyelv.

61 Szintetikus nyelveket : a nyelvtani viszonyítást főként ragozással, illetve szóképzéssel fejezik ki. Szintetikus nyelveket A legjellegzetesebb szintetikus nyelv a latin, a görög és az arab. Az amo /szeretlek/ latin ige –o végződése egyszerre jelöli az ige módját, a cselekvés idejét és a cselekvő számát, személyét. /In. A nyelv enciklopédiája 372.p./ Poliszintetikus : magas fokon szintetizáló nyelvek, amelyekben egy szó kifejezhet akár egy mondatot is. Poliszintetikus Legismertebb poliszintetikus nyelv az eszkimó és az ausztrál bennszülött egyes indián nyelvek. Az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.oneida

62 A nyelvtani viszonyítás kifejezése szerint megkülönböztetünk : Izoláló (elszigetelő) nyelveket Izoláló Ezekben a nyelvekben hiányoznak a toldalékok. Agglutináló (toldalékoló-ragozó, "ragasztó") nyelveket Agglutináló A szavak jelentését elsősorban azokhoz kapcsolt toldalékok adják meg.

63 Inkorporáló (bekebelező) nyelveket Inkorporáló A nyelvtani viszonyokat és a szóképzést a szótőhöz járuló toldalékok és utóragok segítségével fejezi ki. Flektáló (hajlító-ragozó) nyelveket Flektáló Ragozással illetve a szótő megváltoztatásával fejezik ki a nyelvtani viszonyokat.

64 Izoláló (elszigetelő) nyelvek Izoláló (elszigetelő) nyelvek döntő többségben egyszótagú tövekől állnak. A nyelvtani viszonyokat a hangsúllyal és a szavak szórendjével fejezik ki. Így a szövegkörnyezetnek kiemelkedő szerepe van szerepe van a nyelvi kommunikáció során. Az izoláló nyelvek ebből következően mind analitikusak, de nem minden analitkus nyelv izoláló! Elszigetelő jellegű nyelvek például a kínai, valamint számos kelet- ázsiai nyelv, de erősen közelít e típus felé az angol nyelv. Pl. a „Vettem néhány narancsot, hogy megegyem.” mondat pekingi dialektusbanígy hangzik: „Én venni narancs enni.” /In. A nyelv enciklopédiája.371.p./

65 AgglutinálóAgglutináló (toldalékoló-ragozó, "ragasztó") nyelvek Agglutináló (toldalékoló-ragozó, "ragasztó") nyelvek a jelentésviszonyokat a szótőhöz egymás után ragasztott toldalékokkal fejezik ki. Agglutináló Az agglutináló nyelvek többsége szintetikus, de vannak köztük analitikusak is (pl. a japán nyelv). pl. meg- néz-het-t-em - A cselekvés feltételhez kötöttségét, idejét, módját a cselekvő számát és személyét az igetőhöz kapcsolódó toldalékok fejezik ki.

66 Esetek száma: wals.info

67 InkorporálóInkorporáló (bekebelező) nyelvek Inkorporáló (bekebelező) nyelvek egyetlen szóalakba sűrítik a mondatban megjelenő összes nyelvtani viszonyt. Inkorporáló Ezek a poliszintetikus nyelvek az agglutináló nyelvek szélsőséges változatai. A szakirodalom a két kifejezést sokszor azonos jelentésben használja. Pl. az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.oneida

68 FlektálóFlektáló (hajlító-ragozó) nyelvek Flektáló (hajlító-ragozó) nyelvek a jelentésviszonyokat a szavak alakváltoztatásával, illetve a szótőhöz kapcsolt ragokkal fejezik ki. Flektáló A flektáló nyelvek lehetnek analitikusak és szintetikusak is. Sok esetben mindkét jellemző megtalálható bennük (pl. az indoeurópai nyelvek). Pl. légy-legyen; szeret-lek; holland ik zie „látom”(jelen i.) – ik zag (m. i.) A spanyol canto – ”énekelek” -o ragja egyszerre fejezi ki az ige módját, idejét, aspanyol cselekvő számát, személyét. Az egyes nyelvtani viszonyok egyetlen morfémába sűrösödnek.

69 Affixálódás mértéke

70 Kritikai megközelítések/megjegyzések Habár a klasszikus tipológiát még ma is alkalmazzák, ugyanakkor egyes pontjait kritizálják. Ez a fajta osztályozás sokszor nehézkes, mivel számos nyelv nem sorolható be tisztán egy típusba: pl. az angol nyelvben éppúgy meg találhatóak analitikus/izoláló (pl. What do you do ’Mit csinálsz?’), mint a szintetikus/flektáló megoldások (pl. I go ’én megyek’, I went ’én mentem’). Így sok esetben csak arról beszélhetünk, hogy egy-egy nyelvben mely típusra épülő szerkezetek a legjellemzőbbek. Például az újlatin nyelvek analitikusabbak, mint elődjük, a latin, amely a maga kiterjedt névszóragozásával sokkal analitikusabbak a germán nyelveknél, amelyeke döntően szintetikusak. Különösen az angolnál, amelyre a nyelvtani nemek megkülönböztetése, a melléknév nem- és számbeli egyeztetése a főnévvel, a bonyolult igeragozási rendszer, a személyes névmások ragozása meghatározó.

71 Nyelvtiplógia vizsgálatok A modern nyelvtipológia ezért ehelyett két paraméterrel dolgozik, amelyek kombinációjával a világ igen sok nyelvét lehet jellemezni. 1. morféma/szó hányados: Itt a skála egyik végén az izoláló nyelvek állnak, míg a másik végén a poliszintetikus nyelvek. 2. fúzió foka: Azt adja meg, hogy milyen mértékben szegmentálhatók a morfémák. Itt a két végpontot egyrészt azok a nyelvek alkotják, ahol magas a fúzió foka (alacsony szegmetálhatóság), másrészt az agglutináló nyelvek.

72 A relációs tipológia/mondattani tipológia A relációs tipológia a morfoszintaktikai viszonyokat vizsgálja. Azt vizsgálja, hogy hogyan jeleníthető meg az ágens és a páciens morfológiailag és szintaktikailag, vagyis alapvető grammatikai relációkkal tranzitív és intranzitív mondatokban. Léteznek természetesen kevert típusú nyelvek is, amelyekben mindkét szerkezet előfordul.

73 Aszerint, hogy a mondatokban a nyelvtani viszonyítást milyen esetekkel fejezi ki egy nyelv, megkülönböztetünk többek között: jellemzően alanyi–tárgyas (nominatív-akkuzatív) nyelveket:nominatív Ha az aki a cselekvést végző akár akaratlagosan, akár nem, a mondat alanya, tehát alanyesetben áll.alanyesetben Abban az esetben, ha az aki, ami a cselekvést közvetlenül elszenvedi, a mondat tárgyát képezi, vagyis tárgyeset jelzi.tárgyeset jellemzően ergatív–abszolutív nyelveket: az alanyi–tárgyas nyelvekkel ellentétben itt azt jelölik, ha a cselekvés végrehajtója aktív (akaratlagos). A cselekvés közvetlen elszenvedőjét -amit az alanyi–tárgyas nyelvekben tárgynak nevezünk-, viszont nem jelölik. Ilyen például a baszk és számos kaukázusi nyelv. Durván leegyszerűsítve: ezekben a nyelvekben lényegében a mondat „tárgyas” voltát is az „alany” ergatív esete jelzi.ergatív esete

74 Mondattani tipológia (bővebben), A nyelvek aszerint csoportosíthatók, hogyan építenek fel egy mondatot. A funkcionális mondattani tipológia a következő nyelvtípusokat különbözeti meg: Nominatív nyelvekNominatív nyelvek: amelyekben az intranzitívige mellett alanyesetben jelenik meg az alanya (S), és tranzitív ige mellettalanyesetben áll az ágens (A) és tárgyesetben a patiens (P). (S=A≠P). Triadikus nyelvek: három külön esetet használ az S-re, az A-ra és a P-re. Ezeket statívusznak, agentívusznak és akkuzatívusznak hívjuk. (S≠A≠P)Triadikus nyelvek Ergatív nyelvek: intranzitív ige alanyát és a tranzitív ige tárgyát kezeli ugyanazzal az esettel. A két eset neve: ergatívusz és abszolutívusz. (S=P≠A)Ergatív nyelvek Aktív nyelvek: nincs megkülönböztetve az ige tranzitivitás szerint. Az ige mellett aktívuszban vagy inaktívuszban állhat a főnév.Aktív nyelvek

75 A szórendi tipológia A mondatrészek sorrendje A nyelvek fő mondatrészeik sorrendje szerint hatféle alaptípusba sorolhatóak: SVO: alany–állítmány (ige)–tárgy; SVOige SOV: alany–tárgy–állítmány (ige); SOV VSO: állítmány (ige)–alany–tárgy; VSO VOS: állítmány (ige)–tárgy–alany; VOS OSV: tárgy–alany–állítmány (ige); OSV OVS: tárgy–állítmány (ige)–alany. OVS Némely nyelv nehezen sorolható be egy-egy alaptípusba (pl. a latin), mert többféle szórend is megengedett. A legáltalánosabb alaptípus a világ nyelvei között az SOV, de a legtöbb modern indoeurópai nyelv az SVO típusba tartozik. Gyakorlatilag csak az SVO, az SOV és a VSO fordul elő, a másik három ritka kivétel a világ nyelveiben.latinindoeurópai nyelvSVOSOVVSO

76 A névszók és bővítményeik sorrendje A melléknevek, jelzők, névelők stb. főnevekhez viszonyított helyzete szerint az alábbi főbb típusok különböztethetőek meg: Relatív melléknévi sorrend: a melléknév megelőzi (AN) vagy követi a főnevet (NA). Relatív determinánsi sorrend: a determináns megelőzi (DetN) vagy követi a főnevet (NDet). Egyéb névszói bővítmények sorrendje: tipikus esete a birtokos névszói bővítmény, amely megelőzi vagy követi a főnevet.

77 A nyelvi univerzálék A nyelvi univerzálék az összes hangzó természetes emberi nyelvre minden korban és minden helyen (azaz az emberi nyelvre általában) jellemző nyelvi sajátosságok. Ilyen nyelvi univerzálé például, hogy minden nyelv hangrendszere tartalmaz magánhangzókat és mássalhangzókat.magánhangzókatmássalhangzókat Az univerzálé-kutatás a nyelvtipológián belül az 1960-as években kialakult kutatási terület, amelynek célja az egyetemes érvényű emberi nyelv fogalmának megismerése és meghatározása. Nem azonos a generatív grammatika univerzális nyelvtan elméletével!

78 A nyelvi univerzálék fajtái A nyelvi univerzáléknak alapvetően két fajtáját szokták megkülönböztetni. Az egyik típus az abszolút univerzálé, a világ összes létező és létezett nyelvére érvényes tulajdonság, amely lehet : deduktív (következtető, levezető ), a nyelvleírási eljárás során elkerülhetetlen a priori (a tapasztalati tényeket megelőző) állítás vagy a priori tételekből következő ítélet és induktív (általánosító), amikor megfigyelt jelenségekből következtethető bizonyos jelenségek univerzális érvényessége. Az abszolút univerzálé ellentéte a statisztikai univerzálé (tendencia, quasi- universalia, near-universal, relative universal), amely ugyan a nyelvek döntő többségében megfigyelhető, de kivételek is akadnak alóla.

79 Implikációs univerzálék Az univerzálék logikai formájukat tekintve jórészt implikációs univerzálék, azaz a „ha X, akkor Y” formában jelennek meg. Ha egy nyelvben ismeretes a hármas szám (triális), abban van kettes szám (duális) is. Ha egy nyelvben megvan a grammatikai nem (genus), akkor a számkategória (numerus) is megvan benne stb.

80 Hangtani, morfológiai, mondattani univerzálék A nyelvi univerzálék a nyelvleírás minden szintjén megfigyelhetők, léteznek hangtani, morfológiai, mondattani univerzálék. Hangtani : A nyelvek hangtani sajátosságait vizsgálja. Például a nyelvek valamivel kevesebb mint 3%-ból hiányoznak a nazális mássalhangzók. Ez szubsztantív univerzálék körébe tartozó megállapítás. Morfológiai: A nyelvek ragozási rendszerük szerint csoportosításakor morfológiai univerzálékat vizsgáljuk, amelyek a formai univerzálék körébe tartoznak. Mondattani : Az implikációs univerzálék körébe tartozik annak a szabályszerűsége, hogy egy adott nyelvben hol és hogyan, helyezkedhetnek el az egyes mondatrészek. A mondattani univerzálék körébe tartozik például a mellék és főnév elhelyezkedése a mondatban. A formai és implikációs univerzálé között átfedések is lehetségesek. Például a nyelvtani nem jelölése egyszerre formai és implikációs univerzálé.

81 További irodalom Hajdú Péter–Domokos Péter (1978): Uráli nyelvrokonaink. Budapest: Tankönyvkiadó. 112–118.p. Comrie, Bernard: Language universals and linguistic typology. Chicago: University of Chicago Press, Ferguson, Charles A., Greenberg, Joseph Harold, Moravcsik Edith A. (eds.): Universals of Human Language: Method and Theory. Stanford University Press, 1978.

82 További irodalom Greenberg, Joseph H. (ed.): Universals of languages. Cambridge, Mass.: MIT Press, A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó ISBN ISBN Havas Ferenc: Nyelvtipológia. In: Balázs Géza szerk. Nyelvészetről mindenkinek. Inter, Budapest p.


Letölteni ppt "Bevezetés a nyelvtudományba 2. Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter Szeptember 14."