Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Késő középkori magyar művészet -röpdolgozat- Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- Jagelló- kor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Késő középkori magyar művészet -röpdolgozat- Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- Jagelló- kor."— Előadás másolata:

1 Késő középkori magyar művészet -röpdolgozat- Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- Jagelló- kor

2 Figyelem! Használati utasítás! A diakockák relatíve nagy számától ne rémüldözzünk! Ezeknek több, mint a fele a szemléltetés, valamint az emlékanyag teljeskörű együtt- látása okán szerepel.  Az a dia, ahol a „Ø” jel szerepel: a képet nem kell megjegyezni, csak a szövegdoboz tartalmát.  Az a dia, ahol a „Ø - Ø” jel szerepel, ott sem a kép, sem a szöveg nem szükségeltetik. Egyebütt természetesen mindkettő megtanulandó!

3 Buda várhegyén az építkezés IV. Béla királyunk ideje alatt veszi kezdetét. Az Árpád- kori települések ezen a parton csak évszázadok múltán nőnek össze egységes városszövetté. Az Anjou- házi királyaink- Károly Róbert- trónra kerülésekor egy időre Visegrádra kerül a királyi székhely, Nagy Lajos helyezi vissza Budára. (lásd alább) Ø

4 A Hartmann Schaedel - féle világkrónika Buda várát ábrázoló metszetlapja ból. Fontos! Ez az egyetlen hitelesnek tekinthető és fennmaradt, a Vár török kor előtti állapotát tükröző képi forrásunk. Nürnberg városában adták ki.

5 A Hartmann- Schaedel féle krónika metszetének palotaépület- traktusai az alaprajzra vetítve. Az (1)- es számmal jelzett, piros színezésű torony az István- torony, István hercegről, Béla fiáról kapta a nevét. Ez egyben a Vár déli sarkán az az öregtorony vagy nagyméretű lakótorony (donjon!), ami az egész épületegyüttes magjának tekinthető. 1  Ø

6 Az István- torony (1) és az Árpádok alatt kiépülésnek indult mag- része a palotának. A korai palotaépület által közrezárt udvar a Gizella- udvar (2), mellette a Zsigmond- udvar (3) Ø

7 Az Anjou- palota keresztmetszete. Az alsó képen látható „lovagterem” a mai Budapesti Történeti Múzeum alatt található, egyetlen teljes értékű, középkori állapotában fennmaradt tere a palotánknak. Ø- Ø

8 Gótikus zárterkély töredéke beépítve a Hauszmann- féle palota alagsori szintjébe. A kép azt szemlélteti, hogy a XIX. századi neobarokk palota miképp foglalja magába (épült rá) a középkori elődjének maradványaira. Ø- Ø

9 A Nagy Lajos és Zsigmond alatt végzett palota- bővítés rekonstrukciója. A legdélebbi, szűkös Gizella- udvar mellett tágasabb, díszes udvar épül. A gótikus várkápolna kiépítése is Nagy Lajos nevéhez köthető. Lajos az es évek elején kezdi építkezéseit Budán ban Buda település plébániájának leveleiben már a „curia regia” kifejezést találjuk, ekkorra kerül vissza a királyi székhely Visegrádról. A legjelentősebb gótikus építkezéseket Luxemburgi Zsigmond végzi, a Friss- palotának is nevezett gótikus palotája 1420 körül készül el. Ø

10 Buda, a déli díszudvar rekonstrukciós elképzelése Gerő László rajzán. Bal oldalt a Várkápolna, (1)a jobb oldali, Zsigmond által emelt körfolyosós palotaszárnyat (2) Mátyás király bővíti, a második emeletet ő építteti rá. Mátyás végső soron „csak” modernizálja a Zsigmond- kori várat. A körbefutó mellvédes folyosók- loggiák- már reneszánsz stílusban fogantak: két előképét ezen udvar- belsőknek a következő három dián látjuk. Antonio Bonfini, Mátyás életrajzírója megemlíti, hogy ezt az udvart egy vízvezeték táplálta díszkút ékítette, amelyen Pallas Athéné szobra volt látható. Mindezeket a török teljesen elpusztítja. 2 1

11 Urbino, a Palazzo Ducale, vagyis a Hercegi Palota összképe es évek Ø- Ø

12 Urbino, a Hercegi Palota udvarának árkádíves elrendezése. Az előkép Buda építésénél egyértelmű. Ø

13 Krakkó, a Wawel (Királyi Vár) hasonló elrendezésű udvara. Budai várpalotánk második párhuzama. Ø

14 Mátyás reneszánsz palotaépületének rekonstrukciós elképzelése Ø- Ø

15 Kettős lépcsősor a Mátyás- féle palota főkapuja előtt. A rekonstrukciós kép mutatja a fennmaradt, kiemelkedően szép faragvány- töredékek eredeti helyét: (1)-es pilaszter- fejezetek és (2)-es, a háromszögű oromzat alján lévő kazettás kiképzésű kőlap, amelyeken szeráf- fejek látszanak (hatszárnyú, a Menyország kapuit őrző angyal)  1  2 Ø

16 A kőfaragvány- töredékek, melyek ránk maradtak a Hunyadi Mátyás- féle palotaépületből: mindössze pár ajtó- és ablaknyílás kőkerete, kandallók oromzati dísze, illetve ez a kazettás kőlap, mely szeráf- fejeket ábrázol.

17 11  2 Az előbbi faragványok körvonalrajzos rekonstrukciója. Fontos! Az itt Mátyás király megbízásából dolgozó kőfaragóműhely vezetője az itáliai tanultságú Giovanni Dalmata, aki Visegrádon és a pesti oldal plébániáján is munkálkodik reneszánsz faragványokon. Ahogy neve is mutatja, feltehetőleg dalmát származású. (a mai Horvátország területén született) Ø

18 Kandalló oromdísze a Hunyadiak címerével (fent) és ajtónyílás antik (rozetta-) motívumos kőkerete. Ø- Ø Rozetta 

19 Terembelső rekonstrukciója Hunyadi Mátyás reneszánsz palotájából. Nemes anyaghasználat, kazettás szerkezetű menyezet, antikizáló kőkeretek Ø-Ø

20 Urbino, a Hercegi Palota egy terme. Valami hasonlót láthatnánk Budán, ha a török és a Habsburg nem pusztítja el. Ø-Ø

21 A budai királyi várpalota összképe, ahogy az Mátyás korában festhetett. 3D- s számítógép- rekonstrukció. 1: István- torony ; 2: Zsigmond gótikus palotája (az ún Friss- palota) 3: Mátyás elkezdett, be nem fejezett reneszánsz palotája; 4: Buzogány- torony ; 5: a tabáni rondella, avagy körbástya 11 22 3 44 5

22 Az István- torony látképe dél felé az Anjou- kori épületszárnyakkal és a Buzogány- toronnyal. Jobb oldalt, a háttérben a Gellért- hegy Ø-Ø

23 J. D. Fontana (1686) után E. Nessenthaler (1687): Buda város ostromképe a töröktől való visszafoglalás idején. A neveket nem kell megjegyezni, csak a hadmérnökök által ismertté tett műfajt: az ostromképet. Ez az egyes seregtestek csoportosítását volt hivatott szolgálni, ám fontos adalék a művészettörténetnek is.

24 Visegrád Árpád- kori épületei. Természetesen ezeket nem kell megtanulni, csak emlékeztető jelleggel idézzük fel.

25 Visegrád Alul, a Duna partján a Salamon- torony, fölül a Fellegvár és a kettőt összekötő kortinafal. Károly Róbert ban ide teszi a székhelyét, itt is hal meg ben. Nagy Lajos a nápolyi hadjáratából ban visszatérve kezd el építkezni itt, Visegrád bővítése az as évek végéig tart. Ø

26 Visegrádon az építészeti elemekben kevésbé jelenik meg a reneszánsz, inkább a gótikus formák és szerkezetek jellemzők. Amit itt látunk, az a Herkules- kút, már Mátyás idején készült, a Giovanni Dalmata- féle műhely készítette

27 Visegrád, szemes cserépkályha rekonstrukciója a fölső palotából. Ezek a szériában gyártott kerámia- termékek mind Budán, mind Visegrádon nagyon magas minőséget képviselnek Ø-Ø

28 Visegrád, a Herkules- kút fölső medencéjét tartó puttók Ø-Ø

29 Visegrád, az ún Oroszlános kút, még Zsigmond idején készül, Mátyás áthelyezteti a palota fölső teraszára. Itt még a gótikus formaadás dominál! Ø-Ø

30 Csütörtökhely, Szapolyai-kápolna Kétszintes, fölül egy terű kápolna, ami az udvari építészet kedvelt típusa. Előképe a párizsi Saint- Chapelle. A Szapolyaiak temetkezőkápolnája, Szapolyai Imre örökös szepesi ispán építteti

31 Csütörtökhely már az Árpád- korban fontos politikai központ: a szepességi lándzsásoknak volt gyülekezőhelye. A csúcsíves ablaknyílások kőrácsán felbukkanó ornamentika egy XIV. századi ötlet, gazdag tálalásban. Ø

32 A poligonális boltozatok elterjedése: a csillagboltozat  A keresztmetszeten jól látszik a kétszintes elrendezés

33 Kassa, a Szent- Erzsébet székesegyház nyugati főkapuja és a szentély sokszögű záródása kelet felől

34 Kassa, Szent Erzsébet- dóm

35 Csillag- avagy hálóboltozat

36


Letölteni ppt "Késő középkori magyar művészet -röpdolgozat- Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- Jagelló- kor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések