Az ÚMFT közoktatás-fejlesztési konstrukciói Budapest, 2008. augusztus 22. FELADATOK AZ ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN ORSZÁGOS SZAKMAI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA Commitment.

Az előadások a következő témára: "Az ÚMFT közoktatás-fejlesztési konstrukciói Budapest, 2008. augusztus 22. FELADATOK AZ ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN ORSZÁGOS SZAKMAI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA Commitment."— Előadás másolata:

1 Az ÚMFT közoktatás-fejlesztési konstrukciói Budapest, 2008. augusztus 22. FELADATOK AZ ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN ORSZÁGOS SZAKMAI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA Commitment PROMEI Kht. – ÚMFT Programfejlesztési Iroda

2 „1. Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják 2. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül 3. A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges” A McKinsey Report 1/2

3 Az egyes országok képessége – legyen szó a világ legfejlettebb gazdaságairól, vagy a gyorsan fejlődő országokról – arra, hogy helytálljanak a globális tudásgazdaságban, egyre inkább attól függ, hogy képesek-e kielégíteni a magas szintű képzettség iránt mutatkozó, egyre növekvő igényeket. … … Ha egy ország bizonyítani szeretné, hogy polgárait jól fizetett munkásokként érdemes alkalmazni, akkor nem elég, ha megközelíti ezeknek az országoknak a teljesítményét, túl is kell szárnyalnia. A világot nem érdekli sem a hagyomány, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. Andreas Schleicher a Mutatók és Elemző Osztály vezetője Oktatási Igazgatóság, OECD A McKinsey Report 2/2

4 Medieval Monastery Book Helpdesk Forrás: YouTube

5 Demográfiai csökkenés Az eredményesség nagyarányú szórása és az összesített eredményesség állandó, relatív csökkenése Egyenlőtlen hozzáférés Alapvetően szegregáló és szelektív rendszer Nagyarányú lemorzsolódás Alacsony a tanulói sikerorientáltság Az oktatási környezet, infrastruktúra minősége szintén jelentős szóródást mutat és általában véve nem kielégítő Rendszerszintű problémák

6 Építeni a megkezdett (HEFOP) fejlesztési folyamatokra Komplex fejlesztésben gondolkodni Eredményes és hatékony közoktatást építeni: A tanulói eredményesség és sikeresség emelésével jobb minőségű, stabilabb munkaerő kerüljön ki a globalizálódó munkaerő-piacra (az oktatás járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez) Az ÚMFT „filozófiája”

7 iskola-felújítási programok – ROP-ok infrastruktúrafejlesztés – TIOP tartalmi modernizáció – TÁMOP A „21. század iskolája”

8 korszerűtlen, lelakott iskolaépületek felújítása, korszerűsítése kb. 700 intézmény rekonstrukciója az iskolák fűtési és világítási rendszerének korszerűsítése („Szemünk fénye program”) új tornatermek, tanuszodák új óvodai férőhelyek kialakítása a hátrányos helyzetű térségekben kollégiumi férőhelyek bővítése Kb. 120 Mrd Ft összértékben Megújuló iskola (ROP)

9 Cél: a kompetenciaalapú oktatás elterjesztéséhez megfelelő alapinfrastruktúra megteremtése Minden közoktatási intézmény számára egységes alapinformatikai infrastruktúra biztosítása, amely lehetővé teszi a digitális eszközökkel segített oktatást támogató fejlesztések indítása: tartalomfejlesztés, pedagógiai módszertani segédletek (TÁMOP) Intelligens iskola (TIOP) 1/2

10 A teljes intézményrendszerre kiterjed (5500 intézmény) tervezett forrás 7 évre 40,2mrdFt, 2 évre 24,2mrdFt (A KMR területét nem érinti). 35.000 tanterem felszerelése: aktívtábla, projektor, számítógép (szavazógépek, stb.) SNI informatikai egységcsomag Folytatás: digitális palatábla program (diák- laptop) + tanári laptop-program Intelligens iskola (TIOP) 2/2

11 Tartalmi reform (versenyképes tudás) Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése (tágan értelmezett tanulási környezet fejlesztése) Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek 1/2

12 2007-13 időszakban ~ 255 Mrd Ft keret Kétéves keret: ~ 100 Mrd Ft ~1500 intézmény; 12-15.000 pedagógus 4 intézkedés – 18 konstrukció (4 kiemelt projekt + 14 pályázat) ▫ 21.sz-i közoktatás ▫ A közoktatási rendszer hatékonysága ▫ Hozzáférés javítása – esélyegyenlőség ▫ Eltérő oktatási igényű tanulók Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek 2/2

13 Központi fejlesztés helyett központilag irányított fejlesztés (aktív fejlesztési tevékenység) Biztosítani a konstrukciók egységes, koherens rendszerét Minden támogatást megadni az intézmények fejlesztési tevékenységéhez Megfelelő ütemezéssel biztosítani a végrehajthatóság feltételrendszerét TÁMOP 3

14 Központban az intézmények fejlesztése Ennek támogatásához: Kiemelt projektek ▫ Országos (rendszer)fejlesztések megvalósítása ▫ Pályázati tevékenység szakmai koordinációja (standardok, nyomon követés, min.biztosítás) Szolgáltatások fejlesztése ▫ Az intézményi fejlesztések tartalmi- és módszertani feltételrendszerének megteremtése ▫ Területi hálózati koordináció, pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése A fejlesztés logikája

15 3.1.1 K 21. Sz-i közoktatás 3.3.1 K Integráció tám. 3.2.1 K Új tanulás 3.1.2 Tartalom 3.1.5 módszer 3.2.2 Hálózat 3.1.6 EGYMI 3.3.2 EE-terv 3.1.4 Innovatív 3.4.1 nemzetiség 3.4.2 SNI integ. 3.3.3 IPR 3.3.4 Lemorzs. 3.1.8 K Mérés-értékelési rendszer A TÁMOP 3 konstrukciói

16 3.1.1 – 21. sz.-i közoktatás ▫ Központi hálózati koordináció (régiós központok felkészítése) ▫ Referenciaiskolák felkészítése ▫ Tartalmi fejlesztések támogatása ▫ Módszertani fejlesztések, illetve a továbbképzési rendszer támogatása ▫ SNI – együttnevelési programok koordinációja ▫ Kb.: 40 Mrd Ft ▫ Kedvezményezett: Educatio Kht., OFI ▫ Még nem indult el A kiemelt projektek 1/3

17 3.3.1 – Integráció és esélyegyenlőség ▫ A hozzáférést és esélyteremtést célzó pályázatok szakmai koordinációja ▫ Központi szolgáltatások nyújtása ▫ Educatio Kht. ▫ Még nem indult el 3.2.1 – Új tanulási formák ▫ Digitális középiskola ▫ Képzésbe ágyazott foglalkoztatás ▫ Módszertani fejlesztések (LLL) ▫ OFI, Apertus Kht. ▫ Még nem indult el A kiemelt projektek 2/3

18 3.1.8 – Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ▫ Tanulói teljesítménymérési rendszer fejlesztése (követelménystandardok, érettségi, kompetencia mérés, diagnosztikus mérés) ▫ Intézményértékelés (külső és önértékelési modellek) ▫ Minőségfejlesztés az intézményekben (fejlesztési visszacsatolási rendszer) ▫ 14 Mrd Ft ▫ OFI ▫ Még nem indult el A kiemelt projektek 3/3

19 Regionális hálózatkoordinációs központok kialakítása ▫ A régió fejlesztési igényeinek feltérképezése ▫ Referenciaiskolák gondozása ▫ A horizontális együttműködések „motorja” ▫ Az intézmények fejlesztési tevékenységének szakmai támogatása, nyomon követése ▫ TÁMOP 3.2.2 ▫ Kedvezményezettek: Pedagógiai szolgáltatók ▫ Kb: 800 m Ft/támogatott ▫ Megjelenés 2008. augusztus Szolgáltatások: hálózati koordináció

20 HEFOP tapasztalattal, korábbi sikeres, lezárt fejlesztés eredményeként jó gyakorlattal rendelkező iskolák Akik megmutatják és megtanítják a többi iskolának, amiben ők jók. 10-15 referencia típus A referenciahelynek minősítésen kell átmenni, ehhez felkészítést kapnak a regionális szolgáltatótól, illetve az Educatio-tól Tevékenységüket értékesíthetik az intézményi pályázaton nyertes intézmények felé, amelyek ehhez forrást nyernek a TÁMOP 3.1.4-ben Szolgáltatások: referencia iskolák

21 Kompetencia alapú oktatást támogató új tartalmak, taneszközök fejlesztése, piacon lévő taneszközök átalakítása, tovább-fejlesztése Külföldi bevált, sikeres taneszköz-rendszerek hazai adaptációja Prioritások: műveltségterületi integráció, új tanulásszervezési eljárások támogatása eszközökkel, kulcskompetenciák fejlesztését támogató taneszközök TÁMOP 3.1.2 27 Mrd Ft 7 évre Kedvezményezettek: tankönyvkiadók, közoktatási intézmények, pedagógiai műhelyek Megjelenés: 2008. ősz Szolgáltatások: tartalmi fejlesztés

22 Tanárképzési, továbbképzési programok fejlesztése, akkreditálása (az intézményi fejlesztésekhez szükséges hiányterületeken) Intézmények pályázata továbbképzési programok igénybe vételére (inservice training!) 30 Mrd Ft Kedvezményezettek: felsőoktatási intézmények, pedagógus képző intézmények, közoktatási intézmények 2008. ősz Szolgáltatások: módszertani fejlesztés

23 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Műveltségterületi integráció, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (tömbösített oktatás, projektmódszer, stb.) A digitális írásbeliség terjesztése (több mint IKT használat!!!) Esélyegyenlőségi program indítása (szegregáció- mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés – minőségi oktatás) Intézményi fejlesztések

24 Pályázat: 2008. október 01-november 30 között A fenntartó pályázik legalább 20 feladatellátási helyével (szakmai megállapodás) 5-30 M Ft támogatás feladatellátási helyenként (nem átcsoportosítható) Szoláltatói kosár alapján Innovatív iskolák

25 Kompetencia alapú oktatás implementációja Önálló innovációs tevékenység Továbbképzési elemek (folyamatba épített képzés – féléves mentorálás) Tanácsadói támogatás CÉL: Tanulói egyéni eredményesség és sikeresség javítása Szolgáltatói kosár

26 Fenntartói közoktatási esélyegyenlőségi terv megalkotása és végrehajtása Integráció gyakorlatot folytató referencia iskolák fejlesztése, támogatása Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók extra- curriculáris foglalkozásainak támogatása a civil szféra bevonásával (tanoda, nyelvvizsga-, érettségi felkészítők, láthatatlan kollégium) Esélyegyenlőségi pályázatok

27 Fenntartói pályázatok Esélyegyenlőségi terv Szegregáció mentesség Az eredmények fenntartásának kötelezettsége Pályázat torlódás Elszámolható vs. nem elszámolható költségek Központi fejlesztés átvétele vs. önálló innováció TÁMOP 3.2.3 Figyelem!

28 A finn oktatási rendszer ▫ Immáron a 3. PISA mérés szerint az első a világon ▫ Nem szegregáló, nem szelektív rendszer: minden gyerek ugyan azt a szintű oktatást veheti igénybe ▫ Nincs jelentős különbség a legjobb és a legrosszabb iskolák között ▫ Magasan képzett pedagógusok A finnek súlyos gondjai 1/3

29 A finnek problémái ▫ A tanulók általános elégedettsége (satisfaction) alacsony ▫ Egyre több diák szenved pszichológiai vagy szociális problémától ▫ Az emelkedő számú viselkedési probléma a társadalom problémáinak szimptómája A finnek súlyos gondjai 2/3

30 Megoldási kísérletek I/II ▫ A problémák nem az egyes tanulóban jelentkeznek, hanem a társadalomban, ezért a problémamegoldása is rendszerszintű beavatkozás  Korai beavatkozás  Csökkentett osztálylétszám  Új, innovatív oktatási módszerek  Jelentősen megnövelt tanórán kívüli foglalkozási óraszám  IKT/Média oktatás, Multikulturalitás  Több kirándulás, gyárlátogatás, gyakorlati foglalkozás A finnek súlyos gondjai 3/3

31 Megoldási kísérletek II/II ▫ A problémák nem az egyes tanulóban jelentkeznek, hanem a társadalomban, ezért a problémamegoldása is rendszerszintű beavatkozás  Együttműködés a tanulókkal, a tanulók bevonása  Az önálló cselekvés hatásának megismertetése  Lokális közösségi programok szervezése a tanulók bevonásával Az iskola nem önálló szerv a társadalomban, mégcsak nem is az egyetlen oktatási környezet. Az iskola feladata, hogy az összes tanulási folyamatot, oktatási környezetet hatékonyan összefogja. A finnek súlyos gondjai 3/3

32 Horváth Ádám ahorvath@promei.hu McKinsey and Company: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? – 2007. szeptember ALLS Survey – 2003. Köszönöm a figyelmet!