Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaságszociológia Balogh Eszter. „A gazdaság nem önmagában áll fenn, hanem a gazdasági rendet fenntartó vagy meghatározó irányelvek mellett jól kivehetően.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaságszociológia Balogh Eszter. „A gazdaság nem önmagában áll fenn, hanem a gazdasági rendet fenntartó vagy meghatározó irányelvek mellett jól kivehetően."— Előadás másolata:

1 Gazdaságszociológia Balogh Eszter

2 „A gazdaság nem önmagában áll fenn, hanem a gazdasági rendet fenntartó vagy meghatározó irányelvek mellett jól kivehetően a társadalmi tényezők is érvényesülnek, amelyek befolyásolják annak működését, törvényszerűségeit” Balogh-Kovács (2001)

3 A gazdaságszociológia fogalmi apparátusa Kiindulópont  A munka, a rend, a funkciók, a döntések és az intézmények rendszerében való eligazodáshoz nem elégséges a tisztán gazdasági természetű tevékenységek ismerete, hanem a gazdasági jellegű cselekvések társadalmi normákat, szabályokat és intézményeket feltételeznek.  A gazdasági cselekvés (=döntés) társadalmi intézményekbe ágyazottan és a társadalmi viszonyok, kapcsolatok rendszerében megy végbe.

4 A gazdaságszociológia fogalmi apparátusa Szemléletmód?  Gazdasági jelenségek társadalmi okainak vizsgálata (pl. válságok-intézményi konfliktusok)  Gazdasági folyamatok hatása a társadalmi struktúrára (pl. mobilitás, területi egyenlőtlenségek)  Gazdasági viselkedés társadalmi dimenziói (pl. korlátlanul érvényre jut e a verseny)  Különböző társadalmak összehasonlítása (pl. van-e kapcsolat a gazdasági ügyletekben a különböző társadalmakban)  Gazdasági és társadalmi változások közötti összefüggések vizsgálata (pl. a verseny társadalmi színezetei)

5 A gazdaságszociológia fogalmi apparátusa Definíciók  Gazdasági cselekvés paradigma  a gazdasági cselekvés társadalmi beágyazottságára összpontosít  Cselekvés, vagy döntéselméleti megközelítés: a szociológiai tudást alkalmazza a gazdasági cselekvésre  Gazdaság- társadalom paradigma  Gazdaságszociológia szaktudomány  Specifikus szemléletmód, ami a gazdasági élet társadalmi folyamatait vizsgálja  A gazdaságot a társadalom alrendszerének tekinti

6 A gazdaságszociológia fogalmi apparátusa Tárgya  Szűk értelmezés  Gazdasági jelenségek szociokulturális aspektusai  Gazdasági cselekvés szociokultúrális determinánsai  Gazdaság- társadalom- kultúra összefüggései  A társadalom gazdasági és más alrendszerei közötti interdependenciák  Gazdasági fejlődés szocioklutúrális előfeltételei, problémái, következményei  Tág értelmezés Gazdaságszociológia szakágakra való tagolódása  Funkcionális szakágak- munka-és foglalkozásszociológia, piac- és fogyasztásszociológia, szervezetszociológia, szakmai szervezetek szociológiája  Szektorális szakágak- agrárszociológia, iparszociológia, üzemszociológia  Történeti gazdaságszociológia  Antropológiai gazdaságszociológia

7 Gazdaságszociológia- közgazdaságtan GazdaságszociológiaKözgazdaságtan Ki a cselekvő?A csoportok és a társadalom része A cselekvőt más cselekvők is befolyásolják A cselekvőt mások nem befolyásolják Gazdasági cselekvésSokféle gazdasági cselekvés létezik A racionalitás változó, csak egyik típusa Minden gazdasági cselekvés racionális Mi korlátozza a cselekvést?Erőforrások szűkössége Társadalom szerkezet jelentésstruktúrák Szereplők ízlése Erőforrások szűkössége Milyen a gazdaság és a társadalom viszonya? Gazdaság a társadalom szerves része Társadalom általános vonatkozási keret A társadalom adott A piac és a gazdaság az általános vonatkozási keret Elemzés céljaLeírás magyarázat Előrejelzés magyarázat módszerekSokféle Adatokat kutató állítja elő Matematikai modellalkotás Adat nincs, vagy a hivatalosat használják

8 Klasszikusok Adam Smith A nemzetek gazdagsága, E gazdagság természetének és okainak vizsgálata Kérdések  Nemzetek gazdagságának oka  Munkamegosztás  Szabad piac

9 Munkamegosztás Ad1, Hatására megnő  a munka termelőereje  a munka irányításában és a munkavégzésben való gyakorlottság, szakszerűség, értelem  az időmegtakarítás  megsokszorozódnak az ipari termékek

10 Munkamegosztás Ad2, a munkamegosztás oka  a csere „a munkamegosztás az ember cserehajlamából származik: az arra való hajlamból, hogy az egyik jószágot más jószágra cserélje...”  a képességek és a tehetség különbségei, mint ok és következmény (→különböző hivatású emberek)

11 Munkamegosztás és csere viszonya „ Amiként a csere lehetősége teremti meg a munkamegosztás lehetőségét, úgy a munkamegosztás mérvét is mindig a cserelehetőség mérve, vagyis –más szóval- a piac terjedelme határozza, meg” Smith (1992, 27. oldal) A piac a cserelehetőség helye

12 Szabad piac  A társadalom nem állhat a cserelehetőségek útjába  A társadalom nem állhat a foglalkozások megválasztásának az útjába  A társadalomnak teljes szabadságot kell adnia (laissez-faire laissez passé~az állam beavatkozása nélkül is elrendeződnek a dolgok maguktól)

13 Szabad piac Feltételei  Szabad csere  Tökéletes verseny  Önérdek érvényesülése  „Láthatatlan kéz” működése

14 Társadalmi rétegződés A társadalmi rétegek nem az egyenlőtlenség, hanem a jövedelemforrások szerint különülnek el

15 Társadalmi rétegződés Egy ország termelése három részre bontható, mely három társadalmi réteget határol el  Munkabér- munkából élők  Földjáradék- járadékosok  Tőkeprofit- munkaadók (kereskedők, nagyiparosok)

16 A gazdaságszociológia klasszikusai

17 Német történeti iskola  Gazdasági-társadalmi fejlődésben való hit  A stádiumok (fejlődési fokok) szigorúan követik egymást  Minden társadalom azonos fejlődési stádiumokon megy keresztül  A fejlődési fokoknak tipikus jellemzőik vannak (típusjegyek)  Modellszerű gondolkodás

18 Werner Sombart Kapitalizmus „Kölcsönös gazdasági érintkezés szervezete, melyben rendszerint a népesség két különböző csoportja működik össze a piac közvetítésével…és amelyben a nyereségelv és a gazdaságin racionalitás uralkodik” Lengyel-Szántó (1997, 49. oldal)

19 Kapitalizmus kialakulása Kapitalista szellem kialakulás egy fejlődési folyamat következménye és mélyen az európai lélekbe ágyazott

20 Kapitalizmus kialakulása A burzsoázia- a kora kapitalista vállalkozó  Vállalkozás célja a nyereség, így a vállalkozás eszköz  Polgári erények a vállalkozási magatartásban  Gazdagság érték  Helyes életvitel (kereszténység)  Üzleti élet vezérmotívuma a lelkiismeret

21 Karl Marx Történelmi Materializmus  A hegeli jogfilozófia kritikai felülvizsgálatának eredményeként jut el ahhoz a történelemszemlélethez, amit történelmi materializmusnak nevez el.  Az eszmék, a képzetek és a tudat bele van szőve az emberek anyagi tevékenységeibe és az anyagi érintkezéseibe.  Az emberekből és a valóságból kiindulni  Nem a tudat határozza meg a létet, hanem a lét határozza meg a tudatot.

22 Alap és felépítmény viszonya Az anyagi életviszonyokban gyökereznek azok a viszonyok, amelyek a felszínen társadalmi-politikai problémának tűnnek, ezért az anyagi, vagyis a termelési viszonyokat kell vizsgálni, mert a többi csak annak leképeződése  Alap Gazdaság  Felépítmény Társadalom, állam, kultúra (politika, jog, művészet, vallás)  termelőerők - technológiai ismeretek, szakképzettség (fejlődési fok- termelési viszonyok  termelési viszonyok - termelést szabályozó feltételek (pl. jog)

23 Elidegenedés fogalma- az elnyomorodás tézise Elidegenedés a tőkés társadalom lényege A társadalmi kapcsolatok dologi kapcsolatok Az elidegenedés a munkaviszonyban jelentkezik Dimenziói  Munkás elidegenül saját munkája termékétől.  Elidegenedés magában a termelő tevékenységben  A társadalom tagjai elidegenednek egymástól  Elidegenedés a természettől és az emberi nemtől (elidegenülés a saját nembeli lényünktől)

24 Munkamegosztás Munka=  A munka az „egyének tevékenységének egy meghatározott mikéntje, életük megnyilvánulásának egy meghatározott mikéntje.”  Az emberek élete a termelés módjától függ Munkamegosztás→  Család  ipar és kereskedelem elválása a földműveléstől- anyagi-szellemi munka szétválása→ falu és a város szétválása

25 Osztályelmélet Egy dimenziós megközelítés – termelőeszközökkel való rendelkezés, osztályképző ismérv a tulajdonviszonyok, a rendelkezési viszonyok  Termelőeszközök tulajdonosai (rabszolgatartók, nagybirtokosok, tőkések)  Termelőeszközöktől megfosztottak, tulajdon nélküliek (rabszolgák, jobbágyok, bérmunkások) Osztályok Két egymással (antagonisztikusan) szemben álló osztály (kizsákmányolás)  Tőkésosztály (a termelőeszközök birtokosai)  Munkásosztály (nem rendelkeznek tulajdonnal  kénytelen a munkaerejét áruba bocsátani)  Kistermelők, a kispolgárság (petty bourgeoisie) tulajdonosok, de csak a saját foglalkoztatásukhoz elegendő termelőeszközzel rendelkeznek mások munkája felett nem tudnak rendelkezni, nem kizsákmányolók.  magában való osztályt (an sich) – a termelési viszonyokon belül strukturálisan definiált helyzet;  magáért való osztályt (für sich) – további lényeges jellemzőt feltételez: osztályérdek, az osztálytudat és az osztálycselekvés (  osztályharc)

26 Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Kérdés  Miért éppen nyugaton alakult ki a kapitalizmus?  Milyen társadalmi-gazdasági mentalitás hívta életre?

27 Marx-Weber? Weber feje tetejére állítja Marxot! A gazdaság a „felépítményből” jövő impulzus hatására alakul át, vagyis megfordítja az összefüggést: kultúra  gazdaság.

28 A kapitalizmus szelleme  Hivatásbeli kötelesség  sajátos munka ethosz  racionalizmus „Az egyénnek kötelességtudatot kell érzenie –és érez is- hivatásbeli tevékenységének tartalmával szemben, bármi legyen is az tekintet nélkül arra, hogy az elfogulatlan érzület előtt akár mint munkaerejének, akár mint dologi javainak (tőke) tiszta értékesítése tűnik fel” Weber (1995)

29 Protestáns etika  puritán életvitel- erős késztetés a személyes vagyont felhalmozására, befektetés  minden hedonizmus megtagadása-nem az élet élvezete hanem a haszonszerzés- szemben áll az egyén boldogságával Okok  Munka Isten dicsőségére  Predestináció tana (kiválasztottak, akik eleve üdvözülnek, és nem kiválasztottak, akik eleve elkárhoznak)  a foglalkozásbeli és az anyagi sikeresség is a kiválasztottság jele  Az evilági siker hozza magával az üdvözülés lehetőségét

30 Katolicizmus-kálvinizmus A protestáns aszkézis több ponton eltér a katolikustól 1. nem él irracionális aszkétikus elemekkel (pl. földi javak elosztogatása), 2.elutasítja a csupán a hit általi üdvözülés lehetőségét (kiválasztottság jele) 3. az aszkézist világon belülivé változtatja (a világi kötelezettségek felértékelődnek és a mindennapok során megjelenik).

31 Vallási és etikai racionalizáció  A vallási racionalizáció az életvitel racionalizációján keresztül függ össze a kapitalista gazdaság kialakulásával. (vallás a gazdasági viselkedést racionalizálja)  A vallás varázstalanítása

32 Osztályelmélet  „Többdimenziós megközelítés”  három dimenzió: gazdaság, presztízs és hatalom. Osztály  tulajdonviszonyok, és más piaci jellegű gazdasági tényezők alapján  Az osztály nem közösség, pusztán statisztikai sokaság  Nagyszámú ember megélhetési esélyei hasonlók,  alapja a javak birtoklásán alapuló gazdasági érdek osztályhelyzet = piaci helyzet.  az osztályt a piaci érdek teremti meg.  A tulajdonosi osztály  kereseti (jövedelemszerzési) osztály  társadalmi osztály (kisebb súlyú)

33 Osztályelmélet Rendek  A piachoz kötődik, de nem a termeléshez, hanem a fogyasztáshoz.  Alapja: a társadalmi megbecsültség (presztízs) és a tekintély.  A rendhez tartozók valamilyen közös tulajdonsághoz kötődik. ( tulajdonlás, a vagyon feletti rendelkezés is  A rendhez tartozás kifejeződése az azonos életvitel, életstílus, fogyasztás  a társasági érintkezés a rend tagjaira korlátozódik. Ebben az értékek, normák és preferenciák szerepe is fontos  A rendi tagozódáshoz eszmei vagy anyagi privilégiumok kapcsolódhatnak

34 Osztályelmélet Pártok  A közös érdek, tudat és cselekvés jelenik meg benne  A pártszerveződés alapja lehet osztály- vagy rendi különbség (a párt képviselhet osztály vagy rendi érdekeket), de más társadalmi jellemző is, amely egyének között érdekközösséget teremt, k  közös tudat alapjául szolgál, s együttes cselekvéshez vezet. A párt cselekvése a hatalomra irányul

35 Émil Durkheim A társadalmi munkamegosztásról Kérdések  A társadalom, a munkamegosztás, az erkölcs és a szolidaritás viszonya  Mi adja a társadalom kohézióját? Lehetséges–e olyan erkölcs, mely a társadalmat képes integrálni?  A személyiség és a társadalom szolidaritási viszonya. Hogyan lehetséges az, hogy az egyén egyre önállóbb (individualizmus), de mégis egyre szorosabban függ a társadalomtól?!  Mennyire nyújt társadalmi köteléket a munkamegosztás?

36 Kollektív tudat  A meggyőződéseknek és érzéseknek az az együttese, amely közös egy adott társadalom tagjaiban,  meghatározott rendszert alkot és saját élete van.  minden emberben benne vannak.  Amikor a közös tudat határozza meg viselkedésünket, akkor nem személyes érdekünkben cselekszünk, hanem kollektív célokat követünk.

37 Szolidaritás  Minél szolidárisabbak egymással egy társadalom tagjai, annál többféleképpen kapcsolódnak mind egymáshoz, mind a csoporthoz mint közösséghez.  A kapcsolatok száma arányos az őket meghatározó jogi szabályok számával.  A jogban a társadalmi szolidaritás minden lényeges változata tükröződik

38 Jog Minden jogi előírás szankcionált viselkedési szabály. A szankciók két fajtája : 1. represszív szankciók (büntetőjog) 2. resitutív szankciók (polgári, kereskedelmi, eljárásjog, stb.)

39 Mechanikus szolidaritás  hasonlóságon alapuló szolidaritás  közös tudatból származik  Kölcsönös erkölcsi kötelezettség  Bűn, büntetés  Büntető jog  Kollektív tudat, típus (közvetlenül kapcsolja az egyént a társadalomhoz)  A szolidaritás a személyiséggel csak fordított arányban növekedhet  Korai, törzsi, kis csoportokban élő társadalmakra jellemző

40 Organikus szolidaritás  Munkamegosztáson alapul.  Specializáció, az emberek különbözőek  A társadalom, amellyel szolidárisak vagyunk, különböző funkciók rendszere, amelyet meghatározott viszonyok egyesítenek.  Restitutív jog, az eredeti állapot helyreállítása - Jog nem büntetés  kapcsolat a társadalom sajátos, szűkebb részei között jön létre.  Emberek nem leszármazási kapcsolataik szerint csoportosulnak, hanem vállalt társadalmi tevékenységük természete szerint. Az egyén helyét a funkció határozza meg,  Városok

41 Munkamegosztás kialakulása Munkamegosztás fejlődésének okai  A munkamegosztás egyenesen arányos a társ. erkölcsi vagy dinamikus sűrűségével = egyének aktív érintkezései  A sűrűség növekedésének három módja  területi koncentráció,  városiasodás  Közlekedés, szállítás  Társadalom összlétszáma = társadalom tömege, növekedése a sűrűsödéssel együtt hat.

42 Munkamegosztás kialakulása  A tömeg és sűrűség növekedésével növekszik a létért való küzdelem (~Darwin) -funkcionális specializáció a szükségleteknek megfelelően „Nem azért specializálódunk, hogy többet tudjunk termelni (↔. közgazd.tan.), hanem hogy megtudjunk élni az új életfeltételek között” Munkamegosztás = a túlélésnek a módja az új létfeltételek között.

43 Viszontlátásra


Letölteni ppt "Gazdaságszociológia Balogh Eszter. „A gazdaság nem önmagában áll fenn, hanem a gazdasági rendet fenntartó vagy meghatározó irányelvek mellett jól kivehetően."

Hasonló előadás


Google Hirdetések