Az óvodapedagógus és tanító – ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓ SZAK MEGÚJÍTÁSA TUDOMÁNYOS.

Az előadások a következő témára: "Az óvodapedagógus és tanító – ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓ SZAK MEGÚJÍTÁSA TUDOMÁNYOS."— Előadás másolata:

1 Az óvodapedagógus és tanító – ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓ SZAK MEGÚJÍTÁSA TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI REGIONÁLIS KONFERENCIA TÁMOP/ Az óvópedagógus és tanító szak gyakorlati képzésének fejlesztése, megújítása. A szakmai gyakorlatok új rendszere Sontráné dr. Bartus Franciska 2014. nov. 27. EKF CK Sárospatak

2 Milyen legyen a pedagógus idea?  „A tanárprofilban új követelményeket kell megfogalmazni a szaktárgyi tudás ra és a pedagógiai készségek re vonatkozóan és azokat meghaladóan, beleértve az új technológia alkalmazásának képességét, a nyitottságot a külvilág iránt, az elkötelezettséget az elszámoltathatóság és a minőségfejlesztés, valamint a továbbképzés mellett.  A tanároknak ismerniük kell a tanulási készségek et, és tudniuk kell együttműködni a kollégákkal és a külső érdekérvényesítőkkel.”  http://epa.oszk.hu/00000/00035/00077/2003-12-vt-Nyiro-Tanari.html

3 Miért van szükség arra, hogy változtassunk?  Marx György A gyorsuló idő című könyvében:  A jövőben elsősorban nem ismeretekkel kell felvértezni a tanulókat, hanem gyakorlati tudásra van szükség. Amit az iskolában megtanul a gyermek, nagyon hamar elévül, használhatatlanná válik, és a 21. században ez még fokozottabban igaz.  Szentgyörgyi Albert szavaival:  „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog”

4 ÉLMÉNYPEDAGÓGIA Konstruktív pedagógia FACILITÁTOR TAPASZTALATI TANULÁS

5 PEDAGÓGUS PROFESSZIÓ  IDEA - nézetek, eszmék, hitek, elképzelések, tanult vélt vagy valós kognitív elméletek, melyekkel ítéleteket alkotunk, megfogalmazásokat teszünk.  ÉRTÉKELŐ RENDSZER - A pedagógiai felkészültség értékelése a gyakorlati képzés folyamatában, ennek kidolgozása igényes munkát kíván, de komoly ösztönző ereje van.  GYAKORLATI TUDÁS - Konkrét esetek megélése, azok folyamatának átgondolása, majd eredményes megoldásának lehetőségei és elemzése- TAPASZTALATI TANULÁS  REFLEXIÓ - Alapja a reflektív gondolkodás kialakítása, a reflektív tanár, a pedagógus személyiségének kialakítása. A szakmai professzió-

6 A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó dokumentumok - Az „Oktatás és képzés 2020” - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény - KKK - Képzési és Kimeneti Követelmények -

7 KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEK  ÓVODAPEDAGÓGUS - CÉL ÉS KOMPETENCIÁK:  „ A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására…  GYAKORLAT: …hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.”  TANÍTÓ – CÉL ÉS KOMPETENCIÁK: „A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az iskola 1-4. osztályában valamennyi, …  GYAKORLAT: … korszerű eljárások, módszerek gyakorlását iskolai környezetben, fejleszti a speciális tanítói képességeket, technikai jártasságokat biztosítja …

8 A gyakorlati képzés folyamatának menete, mind az óvodapedagógus, mind a tanító részére  I. blokk: Megismerési –megfigyelési folyamat :  tájékozódás  gyermekmegfigyelés  a pedagógus megfigyelése  a tanóra megfigyelése  élő bemutatók, teljes órák megtekintése (videofelvételről), elemzése (főiskolai oktató által) elsősorban tantárgy pedagógiai szempontból  tréningek pedagógus ideál kompetenciáinak alakítására, ill. szervezeti struktúra megértésére, valamint önismereti, kommunikációs és játszóképesség fejlesztése.

9 tervezés  intézmény megismerése  tanév eleji megfigyelés külső gyakorlóhelyen  a tanév beindítása  az óvodai munka szervezése, foglalkozások és foglalkozásokon kívüli munka szervezésének megfigyelése, elemzése  az iskolai munka szervezése, az iskolai tanórai és tanórán kívüli munka szervezésének megfigyelése, elemzése

10 hospitálás tanórán, foglalkozáson  egyéni komplex pedagógiai gyakorlat, melynek célja a közvetlen tapasztalatszerzés a gyermek személyiségét fejlesztő óvodai és iskolai tevékenységekről tanórán és napközi otthonban  bemutató foglalkozások megtekintése (óvodában), elemzése mentor segítségével, a kijelölt megfigyelési szempontok alapján  élő bemutatók, teljes órák megtekintése (általános iskolában), elemzése mentor segítségével, elsősorban tantárgy pedagógiai szempontból

11 A gyakorlati képzés folyamatának menete, mind az óvodapedagógus, mind a tanító részére  2. blokk  Felkészülés a tanításra/ foglalkozás vezetésére.  Csoport előtti és egyéni tanítási gyakorlatok közismereti és készségtárgyakból, melynek célja a tanítás gyakorlása, ez három részből áll előkészítés, tanítás és elemzés a tanító szakos hallgató esetén. Hasonlóan az óvodapedagógus esetén, a sajátosságok figyelembevételével  3. blokk  egyéni komplex pedagógiai gyakorlat külső gyakorló helyen  Záró tanítás, külső szakmai helyszínen ill. gyakorló helyen történik. A záró tanítás célja, a jelölt szakmai felkészültségének, tanítói képességeinek, pedagógiai attitűdjének bizonyítása, a kompetenciák tükrében.

12 Színvonalas tanítás: … eredményes pedagógusokat csak eredményes pedagógusok tudnak képezni, akik tanítás, foglalkozás vezetés közben adnak folyamatos és hatékony visszajelzéseket a hallgatóknak és mintául szolgálnak.

13 A tanítás minősége A pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint meghatározott A tanulók személyiségének fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás integrálása A pedagógiai folyamat tervezése A tanulás támogatása A pedagógia folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése A kommunikáció és a szakmai együttműködés Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

14 A konstruktív pedagógia és a tanári kompetenciák kapcsolata. KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA ELVEITANÁRI KOMPETENCIÁK 1. A diagnózis elve: a tanulók tudásának és érdeklődésének a felmérése A tanulók személyiségének fejlesztése 1. A differenciálás elve: a megelőző tudás különbségeiből fakadó teljesítménykülönbségek kezelése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 1. A tanítás hídépítés: előbb a sémák aktiválása, a megelőző tudás felszínre hozása, majd az új tudás alkalmazása, gyakorlása. A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás integrálása 1. A módszertani sokrétűség elve: nem egy tipikus módszer.A pedagógiai folyamat tervezése 1. Az aktivitás elve: az új tudás alkalmazása valamely problémaszituációban. A tanulás támogatása 1. Relevancia elve: a mindennapi élet és az iskolai tudás közötti kapcsolat. A pedagógia folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése 1. Kreativitás elve: nagy önállóság, eredetiség, a képzelőerő mozgósítása, merész hipotézisek felállítása. A kommunikáció és a szakmai együttműködés 1. A szociális tanulás elve: kortárscsoport, tanulói teamek szerepe a tanulásban. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

15 A kompetenciák az elérendő cél tükrében /óvodapedagógus/ KompetenciákElérendő cél 1.gyermek személyiségfejlesztése - gyermek centrikus szemléletmód formálása 1.A gyermek közösségek alakulásának segítése, fejlesztése - pedagógiai készségek és képességek fejlesztése 1. A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás az óvodai nevelés dokumentumainak megismerése ONOAP 1.A pedagógiai folyamat tervezése az óvodai élet szokásai: az óvodai szokások, a napirend, a heti rend, felépítésük módjainak megismerése 1.A tanulás támogatása a óvodai nevelés tevékenységének tervezése szervezése, irányítása, ellenőrzése 1.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése a gyermeki tevékenységek tervezése szervezése, ellenőrzése, értékelése 1.A kommunikáció és a szakmai együttműködés kapcsolat kialakítása az óvodapedagógusokkal, a dajkákkal, szülőkkel, egyéb társintézményekkel 1.Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért a hivatástudat megalapozása és kialakítása a szakmai műveltség és a gyakorlati ismeretek szintézise

16 A kompetenciák az elérendő cél tükrében /tanító/ Kompetenciák Elérendő kompetencia szint 1. A tanuló személyiségfejlesztése Elméleti tudás, a gyermekek személyiségfejlődésének segítéséhez, pedagógiai hivatás 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Alapvető tudás a csoportközi folyamatokról, multikulturalizmus a csoport-fejlesztés folyamatáról, inklúzió-szemlélet 3. A szaktudományi, a szaktárgyi és a tantervi tudás Megalapozott szaktárgyi tudás. Ismeri szakterülete oktatásának, tartalmi szabályozásának módszertani lehetőségeit és eszközeit. 4. A pedagógiai folyamat tervezése Pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumok ismerete. A jelölt képes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját. A szaktárgyi órák tervezésekor növekvő szerepbiztonsággal végzi a pedagógiai folyamat tervezésével kapcsolatos feladatokat. 5. A tanulás támogatása Fontosnak tartja a tanulási képességek fejlesztését, s nyitott az élethosszig tartó tanulásra. Osztálytermi környezetben képes bizalom teli légkör kialakítására. Alapvető tájékozottság jellemzi a differenciált pedagógia, az adaptív tanulásszervezés területén. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése Pontos és szakszerű elméleti tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett. Az iskolai gyakorlaton értékelési tevékenységét mentortanító támogatással végzi. 7. A kommunikáció és a szakmai együttműködés Alapvető kommunikációelméleti tájékozottság jellemzi. Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait, és törekszik azok alkalmazására. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről és azok elérhetőségéről, kezeléséről. 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Elfogadja a pedagógusszakma társadalmi és szakmai felelősségét. Ismerve a reflektív gondolkodás, az önismeret, a lelki egészség megőrzésének elméleteit és gyakorlati technikáit képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei értelmezésére, elemzésére, értékelésére az oktatók, hallgatótársak támogatásával. Jól tájékozódik a pedagógiai és a szaktárgyi szakirodalomban. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

17 Korszerű ismeretekkel, erős értékrenddel rendelkező kiművelt emberek nélkül nincs remény a túlélésre globalizált világunkban. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” (Gróf Széchenyi István) „Ez a mi munkánk és nem is kevés” /József Attila/

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!