A legújabb felfogás szerint három funkcionális beszéd-rendszert különítenek el az agyban: 1) egy,,kivitelező" rendszert („implementation system") - a Broca.

Az előadások a következő témára: "A legújabb felfogás szerint három funkcionális beszéd-rendszert különítenek el az agyban: 1) egy,,kivitelező" rendszert („implementation system") - a Broca."— Előadás másolata:

1 A legújabb felfogás szerint három funkcionális beszéd-rendszert különítenek el az agyban: 1) egy,,kivitelező" rendszert („implementation system") - a Broca és a Wernicke areán kívül ide sorolják a primer halló, motoros és érző kortikalis areákat és az angularis gyrust, 2) egy memorizáló és „tervező" rendszert (mediational system), amely az előző rendszert körülvevő agyterületekből áll, és 3) egy „megfogalmazó" rendszert (conceptual system), amit az agyi asszociá- ciós areákba, főleg a prefrontális kéregbe helyeznek. Ez a felfogás és osztályozás, vagyis a klasszikus beszédareák kiterjesztése érthető, ha meggondoljuk, hogy az értelmes beszédnek milyen sok aspektusa és követelménye van, hiszen a beszéd a személyiségnek a kifejezője is. Ezen újabb osztályozást és a beszéddel kapcsolatos újabb topografiai anatómiai részleteket egészségeseken végzett funkcionális MR vizsgálatok, illetve a különböző eredetű agykárosodások MR-el elemzett pontos lokalizációja is igazolja.

2 A beszéd motoros, szenzoros és „értel- mezési” folyamatainak neuroanatómiája. a)Látási (1) és hallási (2) információkra adott „válasz” (3) pályái. A látási információ az elsődleges látóköz- pontba (VA) jut, majd a parietalis mul- timodális asszociációs areába (AA). A parietalis asszociációs area közvetlen kapcsolatban van a motoros beszéd- központtal (BA - Broca-area) és a prefrontalis kéreggel (PF ). Az auditoros információk a primer hallóköz- pontba (H - Heschl-gyrus) jutnak, in- nen a Wernicke-areába (WA) és azon átkapcsolva a parietalis multimodalis asszociációs areába (AA) Primer motoros kéreg (Mc) a hangkép- zésben résztvevő izmok beidegző neuronjainak területe, melyet a Broca area neuronjai innerválnak. A Wernicke-areából direkt rostok is futnak a Broca-areába és a prefrontalis kéregbe.

3 A beszéd emocionális „értelmezési” folyamatainak neuroanatómiája. b) A beszéd (válaszadás) teljes körű megformálásához hozzátartoznak - emocionalitás, - egyedi jellegzetességek, - beszédstílus stb. amihez további agyterületek aktiválódása és magasabb rendű asszociatív működé- se is szükséges Ezek az agyterületek: - prefrontalis kéreg, (Pf) - domináns oldali temporalis lebeny pólusa (TP), - domináns oldali inferotemporalis kéreg (lt), továbbá a - supramarginalis és angularis gy- rusok (Sm/AG) További rövidítések: - Broca area (BA) - Wernike area (WA) - beszédizmok motoros területe (MC) - primer hallókéreg (H) - primer látókéreg (VA) - parietalis multimodális asszociációs kéreg (AA).

4 Aphasiák - aphasiáról beszélünk, ha az agykérgi beszédközpontok vagy azok összeköt- tetései sérülnek, tehát a garat és gégeizomzat működése megtartott, ezért a beszédközpontok sérülése következtében aphasiássá váló betegnek nincs nyelészavara. - a mindennapi klinikai gyakorlatban elegendő a motoros (nevezik Broca-aphasiának, „nem-fluens aphasiának is), a sensoros (Wernicke- vagy „fluens-aphasiának is hívják) és a globális aphasia felismerése. - a motoros aphasiás beteg még teljes beszédképtelenség esetén is „szociábi- lis", hiszen belső gondolkodása ép, környezetét és a szituációt felismeri, magatartása, viselkedése adekvát. - ezzel szemben a sensoros aphasia esetén a belső gondolkodás súlyosan károsodott, a beteg a környezetét nem ismeri fel, viselkedése inadekvát, nem „szociábilis", állandó felügyeletre szorul.

5 Motoros aphasia - A beteg megérti a vele közölteket, adekvátan végrehajtja a kapott utasításo- kat (pl. csukja be a szemét! - emelje fel a kezét! – bólintson!). - Tudja, hogy mit szeretne mondani, csak nem tudja a (megfelelő) szót- szavakat kimondani („nem jön a nyelvére"), ami miatt láthatóan szenved, bosszankodik. - Előfordul, hogy a motoros aphasiában szenvedő beteg csak egyetlen rövid szót tud kimondani (pl. igen, nem), jellemzően a motoros aphasiás beteg írása is károsodik, bár ezt az esetek többségében a társuló bénulás miatt nem le- het vizsgálni.

6 Sensoros aphasia - Komplett sensoros aphasia esetén a beteg nem érti meg a beszédet, de ez láthatóan nem zavarja. - A sensoros aphasiás beteg olvasni sem tud, sőt a nonverbális kommunikáci- ót (pl. mutogatás, gesztikulálás) sem érti meg. - Ugyanakkor beszél, a kimondott szavak gyakran értelmetlenek, torzak, a sza- vakban a hangok felcseréltek, hiányoznak (neologizmák, paraphasia). Ép szóa- lakok használata esetén is összefüggéstelen, értelmetlen-érthetetlen a beszéd. - A komplett sensoros aphasiás beteget előfordul, hogy zavartnak vagy elme- betegnek nézik. - Ha a beteg egyszerű mondatokat, kérdéseket sem ért meg (pl. hogy hívják? hogy van?), érdemes egyrészt meggyőződni arról, nem szenved-e súlyos na- gyothallásban, másrészt meg kell próbálkozni egyszerű felszólításokkal (pl. csukja be a szemét, nyújtsa ki a nyelvét). - A sensoros aphasia javulásának első jele lehet, ha a beteg a teljes sensoros aphasia kialakulása után néhány nappal már végrehajt egy egyszerű felszólí- tást.

7 - Ilyenkor jellemző, hogy az első feladat végrehajtása után adott második fela- datra is az elsőt hajtja végre (tehát: csukja be a szemét! – szemeit becsukja, nyújtsa ki a nyelvét! - erre a felszólításra is a szemeit csukja be). - A javulás további jele, ha két egyszerre kapott egyszerű feladatot adek- vátan hajt végre. („Tessék rám figyelni: azt kérem öntől, hogy csukja be a szemét, nyújtsa ki a nyelvét, egyszerre, amikor azt mondom, hogy most! – („kettős parancs"). - Később érdemes (lehet) „hármas parancsot" adni, és a feladatokat tovább bonyolítani, finomítani.) Globális aphasia - A motoros és sensoros beszédközpontok vagy az újabb felfogás szerint a funkcionális beszédrendszerek egyaránt súlyosan sérültek, ezért a beteg teljesen beszédképtelen, és beszédmegértése is teljesen mértékben káro- sodott.

8 FOX- P2 gén és a nyelv evolúciója A gén egy fehérjét termel,amely minden emlősben megtalálható Csimpánz és ember között a 717 aminósavból csak 2 különbözik 300 ezer év előtt alakulhatott ki ez a mutáció

9 A FOXP2 és a nyelv evolúciója - Forkhead box protein P2, röviden FOXP2, egy fehérje, melyet a FOXP2 gén kódol, a humán 7-es kromoszómán található (7q31, at the SPCH1 locus). - Megtalálható az összes emlősben, melyek genetikai térképe felderített, de pl. madarakban is (zebrapintyek hímjei a párzáskor minden évben új dalt tanulnak, ekkor a FOXP2 „upregulálódik”) -Emberben mutációja a beszéd és a nyelv súlyos zavarával jár - A gén, illetve a kódolt fehérje (továbbá a vele kapcsolatos „downstream” gének, mint pl. a CNTNAP2 gén, a neurexin családból) a beszéd neuroanató- miai alapját képző agykérgi hálózatok kialakulását, plaszticitását befolyá- solja - A csimpánzok és az ember között a fehérje csak két aminosavban különbö- zik (ezek közül az egyik nagyon fontos a beszéd szempontjából) - „knock out” egerekben, melyekben a génnek csak egy funkcionáló kópiája van, szignifikánsan leromlik a hangadás, a gén teljes hiánya esetén káro- sodnak a Purkinje sejtek is, és tüdőelégtelenség miatt az állatok kb. 21 na- pos korban elhullanak

10 - Emberben a fejlődési nyelvi dyspraxia számos esetében megfigyelhető volt a gén mutációja - Kognitív zavarok nem, vagy csak enyhe formában jelentkeztek ezeknél az egyéneknél, de a beszéd-motarikájuk súlyosan károsodott - fMRI vizsgálatok azt mutatták, hogy akár „hangtalan” olvasás, akár szóismét- lés során a Broca-régió és a putamen alul-aktivált, - a FOXP2-t mint a nyelv-génjét tartják számon (okoz még szövegértési problé- mákat tovább tüdő-problémákat) Evolúciós vonatkozások: - Neandervölgyi ősember csontmaradványaiból izolált DNS alapján megállapí- tották, hogy a FOXP2 gén megegyező alléljai tálhatók bennük, mint a mai emberben (feltehetően 300 000 éve terjedt el a mai alak) - Néhány kutató feltételezi, hogy a csimpánzok és az ember között a FOXP2 gén megváltozása, - ami a kódolt fehérjeszekvenciában mindössze két amino- sav megváltozását jelenti a 715-közül – vezetett az emberi nyelv kialakulásá- hoz