Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok."— Előadás másolata:

1 A talajvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok

2 Mi ellen véd? Talajokat veszélyeztető tényezők csoportosítása: -természetes folyamatok módosulása -természetes folyamatok módosulása – erősödése (erózió, másodlagos szikesedés, savanyodás) használatból fakadó talajleromlás -művelésből, mezőgazdasági használatból fakadó talajleromlás (tömörödés, szerkezetromlás, szervesanyag-készlet csökkenése) talajszennyezés -környezetszennyezésből fakadó talajszennyezés (toxikus, vagy kontamináns) teljes megsemmisülés -beépítés, bányászat következtében teljes megsemmisülés

3

4 Alapvető jogszabályok évi LV. törvény a termőföldről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről Szabványok (határértékek, mérési módszerek stb.)

5 1994. évi LV. törvény a termőföldről A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre. 3. § E törvény alkalmazásában a)termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan- nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;

6 1994. évi LV. törvény a termőföldről Földhasználati nyilvántartás 25/A. § (1) A földhasználati nyilvántartás az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. (2) Az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel. (3) A földhasználati nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

7 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A föld védelme 14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. (2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. 15. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. (2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

8 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 16. § Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt - külön jogszabály rendelkezése szerint - gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról. 17. § (1) A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan - ha törvény így rendelkezik - igénybevételi határértéket kell meghatározni. (2) A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy jogszabály rendelkezései szerint hatósági határozatban megállapított határértéket. (3) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után - jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezethasználat során is - a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni.

9 1995. évi LIII. törvény bevezetett fogalmak Környezetterhelési díj Igénybevételi járulék Környezeti hatásvizsgálat Környezethasználati engedély Környezetvédelmi felülvizsgálat

10 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről A földvédelmi járulék 21. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni. A földvédelmi bírság 24. § (1) Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki …

11 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 33. § (1) Az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (a továbbiakban: TIM) működtet. (2) A termőföld talaját veszélyeztető talajdegradációs folyamatok megelőzésével, illetve az ezek következtében kialakult kedvezőtlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet az állam anyagilag támogatja.

12 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 35. § A földhasználó a §-okban foglaltak szerint a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet köteles folytatni. Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek 49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges: –a) talajjavításhoz, –b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez, –c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe, –d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, –e) szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, –f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, –g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

13 Talajvédelmi járulék 55. § (1) Talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére… –a) a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá –b) aki az a) pontban foglalt eseten kívül humuszos termőréteget távolít el. Talajvédelmi bírság 56. § (1) A talajvédelmi hatóság az e törvény –b) a 48. § (2) bekezdésében foglaltak (hulladék elhelyezés tilalma) –c) a 49. §-ban foglaltak megsértése…(talajvédelmi hatósági engedélyezés) évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

14 Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. § (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája 1.Talajvizsgálatok MSZ :1978A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata. MSZ :1978A talaj immunitásának, fiziológiai mésztartalmának meghatározása. MSZ :1978A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Általános előírások. A talajminta előkészítése. MSZ :1978A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos /y1-érték/ és kicserélődési aciditás /y2-érték/). MSZ :1980A talaj szerves széntartalmának meghatározása. MSZ :1978A talaj vízben oldható sóinak minőségi és mennyiségi meghatározása. Általános előírások. Kivonatok készítése. MSZ :1978A talaj vízben oldható sóinak minőségi és mennyiségi meghatározása. Laboratóriumi vizsgálatok. MSZ :1978A talaj kicserélhető kationjainak minőségi és mennyiségi meghatározása.. MSZ :1980A talaj összes nitrogéntartalmának meghatározása. MSZ :1980Nagyteljesítményű műszersorok alkalmazása talajvizsgálatokban. A talaj szerves széntartalmának meghatározása Contiflo műszersoron. MSZ :1981Talajminta előkészítése, nedvességtartalom, elektromos vezetés és pH meghatározása. MSZ :2006 Az összes és az oldható toxikuselem-, nehézfém- és a króm(VI)tartalom meghatározása. MSZ :1983Talajok szervesanyag-tartalmának meghatározása. MSZ :1992 A cianidtartalom meghatározása. MSZ 20135:1999A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása.

15 A szántott rétegben a minták 40%-ában 0-10 mg/kg közötti, tehát nagyon alacsony a nitrát-N tartalom. A cm-es rétegben a minták 63%-a, a cm-es rétegben a minták 82%-a 10 mg/kg alatti értéket mutat. A szántott rétegben környezetvédelmi szempontból már kockázatosnak ítélhető 50 mg feletti nitrát-N tartalom 11 év átlagában csupán a minták 1,7- 7,2%-ában volt kimutatható. Ezek a pontok általában S-pontokból származnak, tehát elsősorban olyan területekről, ahol hígtrágya vagy szennyvíziszap elhelyezés történik. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy hazai talajainkban nincs olyan mennyiségű nitrogén, ami mélyebb rétegekbe mosódva veszélyeztetné a felszín alatti vizeink minőségét. Talajaink nitrogén állapota

16 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről Vonatkozik: –Nitrátérzékeny területeken minden gazdálkodóra –Nitrátérzékeny területeken kívül a háztartási igényeket meghaladó mértékben állattartást végzőkre Rendelkezik a trágyakijuttatás lehetséges –helyszíneiről –Időpontjáról –Módjáról Előírja külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyag- gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó vezetését

17

18 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól Tartalmazza a talajvédelmi terv formai követelményeit Szabályozza a talajvédelmi szakértők tevékenységét Meghatározza talajvédelmi terv meglétéhez kötött tevékenységeket pl.: –talajjavításhoz, –mezőgazdasági célú tereprendezéshez, –talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, –a humuszos termőréteg mentéséhez –beruházás megvalósításához, –ültetvénytelepítéshez, –mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, –öntözéshez, –mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, –erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.


Letölteni ppt "A talajvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések