Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közszolgáltatók és pénzügyi szolgáltatók egy hajóban, avagy miért jó befektetés a pénzügyi kultúra fejlesztése? Simor András 2010. október 14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közszolgáltatók és pénzügyi szolgáltatók egy hajóban, avagy miért jó befektetés a pénzügyi kultúra fejlesztése? Simor András 2010. október 14."— Előadás másolata:

1 Közszolgáltatók és pénzügyi szolgáltatók egy hajóban, avagy miért jó befektetés a pénzügyi kultúra fejlesztése? Simor András október 14.

2 Hasonlóságok és különbségek az intézményi célokban Non profit – for profit (mivel mérjük a tevékenység sikerét?) Állami szféra – versenyszféra (kizárólagos helyzet vagy dzsungelharc?) Társadalmi, tulajdonosi és ügyfél elvárásoknak való megfelelés Intézményi reputáció mint érték Erős márka – igény a pozitív megkülönböztetésre Állami szféra: felelős, de nem szolgáltat? Üzleti szféra: szolgáltat (csak elad?!), de nem felelős? Hová pozícionálja magát az MNB?

3 Az MNB mint márka legfőbb jellemzői Alaptevékenység által meghatározott professzionális működés, eredményorientáltság, haladó szellemiség Függetlenség (szakmai és pénzügyi értelemben egyaránt) Hatékonyság (adófizetői forintok!) és átlátható működés Együttműködés Hitelesség PÉLDAÉRTÉKŰ, MÉRTÉKADÓ MŰKÖDÉS MIND A KÖZSZFÉRA, MIND A MAGÁNSZFÉRA RÉSZÉRE

4 Az MNB image-térképe az MNB egy viszonylag erős márka, a lakosságban egy racionális, tisztelendő intézmény képe rajzolódik ki. a jellemző felfogás szerint az MNB „döntéskész”, „előretekintő”, „független”, „megfontolt”, szakmailag elismert” intézmény. Forrás: GFK

5 Pénzügyi tudatosság, pénzügyi kultúra - miért fontos az MNB számára nemzetgazdasági szempontból ? A lakosság pénzügyi kultúrájának szintje befolyásolja a piaci versenyt, az erőforrások hatékony elosztását, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Hosszú távon hatással van gazdasági egyensúlyi, stabilitási és fenntarthatósági kérdésekre

6 Pénzügyi tudatosság, pénzügyi kultúra - miért fontos az MNB számára (folyt.) A pénzügyi tudatosság növelése, azaz a széles értelemben vett pénzügyi képzés és szemléletformálás –segíti az egyéneket a megfelelő pénzügyi termékek és szolgáltató kiválasztásában; –hozzájárul a pénzügyi szolgáltatások piacának bővüléséhez és fejlődéséhez; –erősíti a pénzügyi stabilitást; –mérsékelheti a válságok negatív hatásait. Csökkenti a társadalmi költségeket, növeli a társadalmi jólétet

7 Az MNB egyedi intézményi szempontjai Bankszakmai megfontolások A pénzügyi kultúra fejlesztése hatékonyan támogatja a jegybank alapfeladatainak ellátását A monetáris politikai döntések közérthetőségének növelése és az inflációs cél rögzítése támogatja az árstabilitás elérését és fenntartását; A háztartások pénzügyi tudatosságának növekedése csökkenti a pénzügyi intézményrendszer sérülékenységét, növeli a pénzügyi közvetítés hatékonyságát;

8 Az MNB egyedi intézményi szempontjai Bankszakmai megfontolások (folyt.) A korszerű, elektronikus készpénzkímélő fizetési módok (bankkártya, internet, mobiltelefon) használatának ösztönzése és elterjedése hozzájárul a fizetési rendszerek hatékony működéséhez és a társadalmi költségek csökkentéséhez; Az euró-bevezetésre való felkészülés fontos eszköze; A jegybank tevékenységének megértésén alapuló intézményi reputáció hozzájárul a jegybanki hitelesség erősítéséhez.

9 Az MNB egyedi intézményi szempontjai Kommunikációs megfontolások Jegybanki ismertség és elismertség növelése Intézményi hitelesség és reputáció erősítésére A köztudatos jegybank - stratégiai alapokon nyugvó CSR célok és tevékenység, melynek fő elemei: -Az alaptevékenység által meghatározott felelősségvállalás -A közpénzekkel való gazdálkodás felelőssége -Munkatársakért való felelősség -Példamutatás a felelősségvállalásban

10 Az alaptevékenység által meghatározott felelősségvállalás „ A jegybanki alaptevékenység szakszerű, magas minőségű elvégzésével az MNB a társadalom számára való értékteremtést szolgálja. Az árstabilitás elérése és fenntartása valamint a további törvényi feladatok magas színvonalú, megbízható teljesítése mellett kulcsfontosságúnak tartjuk ezen értékteremtés részeként szerepvállalásunkat a lakosság pénzügyi kultúrájának emelésében. ” Forrás: MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiája

11 Pénzügyi tudatosság, pénzügyi kultúra - miért fontos az üzleti szereplők számára? Pénzügyi válság és válságjelenség: általános bizalmatlanság a pénzügyi szolgáltatókkal szemben; Tartózkodás a pénzügyi szolgáltatások igénybevételétől, a piaci kereslet jelentős csökkenése; Az általános ismerethiány normál körülmények között is akadályozza a bonyolultabb termékek értékesítését; Részpiaci növekedési potenciálok és profitkilátások csökkennek.

12 Pénzügyi tudatosság, pénzügyi kultúra - miért fontos az üzleti szereplők számára? Lehetséges válaszok: rövid távú, azonnali nyereségre fókuszáló eladói stratégiával szemben hosszú távú ügyfélkapcsolatok erősítése, pénzügyi ismeretterjesztés és szemléletformálás konkrét eladási szándék nélkül, „kategória-építés” szolgáltató jelleg erősítése, pozitív megkülönböztetés, az alaptevékenységhez kapcsolódó, hiteles CSR aktivitás, márkaépítési potenciál.

13 Komoly együttműködési lehetőségek az állami, üzleti és civil szereplők között A pénzügyi kultúra fejlesztése közös érdek; Széles körben szükséges szemléletváltozás - ez hosszú távú, és erőforrás igényes feladat; Érdemi előrelépés nem valósítható meg elszórt, kampány- jellegű kezdeményezésekkel, Csak átgondolt programokkal, összefogással lehet sikereket elérni; Non-profit és for profit intézmények együttműködésére van szükség; MNB: jelentős intézményi szerepvállalás mellett együttműködési platform életre hívása Pénziránytű Alapítvány

14 Köszönöm a figyelmet! További információk: – Pénzügyi kultúra Kapcsolat: Pénzügyi Kultúra Központ


Letölteni ppt "Közszolgáltatók és pénzügyi szolgáltatók egy hajóban, avagy miért jó befektetés a pénzügyi kultúra fejlesztése? Simor András 2010. október 14."

Hasonló előadás


Google Hirdetések