Dokumentumok, ismerethordozók … (20. tétel) Takács Barbara.

Az előadások a következő témára: "Dokumentumok, ismerethordozók … (20. tétel) Takács Barbara."— Előadás másolata:

1 Dokumentumok, ismerethordozók … (20. tétel) Takács Barbara

2 Tartalomjegyzék Mi a dokumentum Dokumentum főbb típusai Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Katalógusok Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) Adatbázisok Online katalógus (OPAC: online public acces catalog) Az EPA

3 Mi a dokumentum? „A dokumentum testet öltött információ” Az információ hordozója bármilyen anyag lehet: kő, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír, cellulóz, mágnesszalag, mágneslemez, CD ROM, DVD. Információ rögzítés 3 fő állomása: könyvnyomtatás feltalálása audiovizuális dokumentumok (mozgókép hang) elektronikus dokumentum

4 Dokumentumok főbb típusai Előállítás módja szerint: nyomtatott elektronikus Tartalom szerint: elsődleges (primer) dokumentum: a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező információkat. Magát az információt tartalmazza. Másodlagos (szekunder) dokumentum: már ismert információ forrásokat dolgoz fel, mint a könyvek többsége, a folyóiratcikkek jelentős hányada, lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek. Az elsődleges dokumentumról tájékoztat (bibliográfia). Harmadlagos (tercier) dokumentumok: az előzőek információtartalma alapján összeállított elemző, értékelő, összefoglaló szemlék, tanulmányok. A másodlagos dokumentumok adatait gyűjti össze (a bibliográfiák bibliográfiája).

5 Az információ érzékelése alapján kialakított formai szempontok szerint: Vizuális (látható) Írásos Ikonográfiai (fényképek, illusztrációk, reprodukciók, filmek, térképek, műszaki rajzok) Plasztikai (szobrok, érmék) Auditív (hallható) Taktilis (tapintható)

6 Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Könyvek a könyvtári gyűjtemény szempontjából a legfontosabb dokumentumtípus a könyv. Szakkönyvek Monografikus (egy témát dolgoz fel részletesen) Összefoglaló-szintetizáló (egy szakterület ismeretanyagát rendszerezve tárja fel; kézikönyvek) Tanulmánykötet (több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz)

7 Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Enciklopédiák (szisztematikusan közli az ismeretanyagot) Lexikonok (betűrendbe sorolva közlik az egyes fogalmakat) Szótárak (egy nyelv szavait általában betűrendbe sorolva közlik) Bibliográfiák (a különböző időszakban vagy szakterületen megjelent dokumentumokról tájékoztatnak) Biográfiák (az alkotók életére és munkásságára vonatkozó adatokat tartalmazzák) Adattárak (adatok valamilyen szempont alapján rendezett gyűjteményei)

8 Időszaki kiadványok, sorozatok Hírlap (naponta, kétnaponta megjelenő kiadványok, aktuális politikai, társadalmi eseményekről tájékoztatnak) Folyóirat (havonta, negyedévenként jelenik meg, egy adott szakterület legújabb eredményeit közli) Évkönyv (általában intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett munkájuk eredményeiről) Sorozat (önálló kötetekből álló könyvsorozatok, pl. Búvár zsebkönyvek) Időszakosan megjelenő még: jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánykötetek, adat- és címtárak Időszakosan megrendezett: konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai (gyakran tartalmaznak primer információkat).

9 Egyéb szöveges dokumentumok Kutatási és fejlesztési jelentések Disszertációk Szabadalmi leírások Szabványosítási kiadványok Kép-, hang- és egyéb dokumentumok Térképek Kották Hangdokumentumok ◦ Elektromechanikus (bakelitlemez) ◦ Elektromágneses (mágnesszalag) ◦ Lézeres (CD) Videodokumentumok Mikroformátumú dokumentumok

10 Hipertext és multimédia A képek, hangok, szövegek között a számítógép biztosítja az interaktivitást, amely a multimédia legalább olyan fontos összetevője, mint a kép- és hanganyag. A multimédia összetevői: ◦ Számítógép ◦ Interaktív kezelőfelületek ◦ Két, egymástól független médium, amely közül az egyik idő független (szöveg vagy ábra), a másik folyamatos, időfüggő (mozgókép vagy hang). ◦ A fogalmak között nemlineáris kapcsolatok rendszere (hipertext).

11 Katalógusok A könyvtárak hagyományos visszakereső eszközei a katalógusok és a bibliográfiák. Az irodalomról, az információforrásokról gyűjteménytől függetlenül a bibliográfiák adnak számot, a könyvtári állományt a katalógusok tükrözik. Tegye lehetővé, hogy az olvasó megtaláljon egy dokumentumot, amelynek: szerzője, címe tárgya ismert! Mutassa meg, hogy a könyvtár mivel rendelkezik: egy adott szerzőtől, adott témában, adott fajta irodalomban! Segítsen az olvasónak egy dokumentum kiválasztásában annak: bibliográfiai, tartalmi jellemzői szerint!

12 Leíró és tárgyi katalógusok Leíró katalógus (feltárja a művet, a kifejezési formát, a megjelenési formát, a fizikai egységet, a szerzőt, a kapcsolódó testületet). A leíró katalógus elsődleges rendje a betűrend. Tárgyi katalógus (feltárja a kapcsolódó fogalmakat, a mű tárgyát, eseményeket, helyeket). Két nagy csoportjuk alakult ki: tárgyszókatalógus (tárgyszókatalógus lehet mechanikusan felsoroló a tárgyszavak betűrendjében) szak- vagy szakrendi katalógus (többé-kevésbé hierarchikus, követi a szakterület felosztására bevezetett fa-struktúrát. Magyarországon a legelterjedtebb az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) alapján épített szakkatalógus.

13 Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) Az ETO főosztályai: 0 általános művek 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 5 Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok. Orvostudomány, Technika 7 Művészetek. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Földrajz. Történelem Minden főosztály újabb számok hozzáírásával tovább bomlik, pl. 5 Természettudományok 54 Kémia 541 Elméleti kémia 541.1 Fizikai kémia 541.12 Kémiai mechanika

14 Adatbázisok Az új könyvek címfelvételeinek gépi tárolására és a számítógéppel előállított bibliográfiákra 1966-ban a washingtoni Kongresszusi Könyvtár tért át először, a bibliográfiai adatok szabványosított gépi formátumának, a MARC-nak az alkalmazásával. Az első gépesített nemzeti bibliográfia a német volt. A magyar feldolgozás 1976-ban indult.

15 Online katalógus (OPAC: online public acces catalog) Az OPAC modul az integrált könyvtári rendszereknek az a felülete, amelyet az adatbázisban tárolt bibliográfiai és példányinformációk visszakeresése és megjelenítésére használnak. A visszakeresés mindig a rendszer által biztosított indexek segítségével lehetséges: szerző cím cím egy szava tárgyszó szerinti visszakeresést jelent. Országos Dokumentumellátó Rendszer:http://odr.lib.klte.hu/http://odr.lib.klte.hu/

16 Az EPA Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul.

17 Köszönöm a figyelmet!