Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mesék a magyarokról Dóla Mónika Magyaros szakhét,PTE BTK Gyermeknyelvi és gyermekirodalmi konferencia 2016. április 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mesék a magyarokról Dóla Mónika Magyaros szakhét,PTE BTK Gyermeknyelvi és gyermekirodalmi konferencia 2016. április 27."— Előadás másolata:

1 Mesék a magyarokról Dóla Mónika Magyaros szakhét,PTE BTK Gyermeknyelvi és gyermekirodalmi konferencia április 27.

2 „Mi a magyar?” Mi ennek a kérdésfeltevésnek a (szoc.-kult.) háttere? Mit lehet ezzel a kérdéssel kezdeni a hungarológiában? Hungarológia: „A magyar nyelv és a magyar kultúra értékeinek közvetítése komplex kultúraközi és tudományközi szintézisben” Hogyan használhatók fel ehhez magyarokról szóló mesék, szövegek?

3 A „mi” és az „ők” A „mi” és az „ők” (csoportok, határok, önmeghatározás) A nyelv szerepe (megnevez, elhatárol, fenntart) Név → Kategória → Sztereotípia → …?

4 Sztereotípia Egy csoportra jellemzőnek tartott tulajdonságok összessége, képzet (auto-, hetero-) Gyors eligazodásra ad lehetőséget (a hipotézis szintjén a csoport gyors és leegyszerűsített elképzelése) Tematizálja a csoportok közti különbségeket, határokhoz hozzájárul (csoporthoz tartozás, kommunikáció, racionalizáció) Felnagyít csekély különbségeket, a ritkát gyakorinak tünteti fel, merev Megszabadulhatunk-e tőlük? És ha nem, mit tegyünk velük? (fenntart vs. kikerül (TABU!) vs. …)

5 Nemzetkarakterológia Másodlagos identitás „Kollektív lélek” (pl. moralitás, kompetencia) Szerepe: önazonosság, védelem Magyar nemzetkarakterológia (K és Ny) Széchenyi („Kelet népe”) Prohászka („vándor” és „bujdosó”) Bibó (hamis realizmus) Németh („két pogány közt”) Karácsony (4-esség) Stb.

6 Magyar sztereotip önkritika régen és ma Zárkózott, befelé forduló Az álmok, a HA világába menekülő https://www.facebook.com/lackfi/posts/ :0 https://www.facebook.com/lackfi/posts/ :0 Önismeret hiánya, túlzott önérzet Passzivitás https://www.youtube.com/watch?v=WRjCkz54cLo https://www.youtube.com/watch?v=WRjCkz54cLo Irigység Közösségtudat hiánya, széthúzás Sült galamb Szalmaláng Pató Pál https://www.youtube.com/watch?v=ETDBtiBHRPY https://www.youtube.com/watch?v=ETDBtiBHRPY

7 Magyar sztereotip önkritika régen és ma Önsajnálat Áldozatszerep Felelősségelhárítás Kompenzáció Irracionalizmus, irrealizmus Empátiahiány, intolerancia Antiszemitizmus Gallup (2000): tehetséges, eszes, újító, törekvő, vendégszerető, jó konyha, szép tájak, szép nők / meg nem értett, magára hagyott, szerencsétlen, boldogtalan, sikertelen, kisstílű, megalkuvó, képmutató, kapzsi, csaló

8 Mit tegyünk velük? Tematizáljuk-e vagy ne? Ha igen, hogyan? –Pl. irodalmi szövegeken keresztül –A „sötét” oldal: pátoszos, tragikus, groteszk, abszurd (pl. korábban említett szövegek, Parti Nagy, Örkény) –A „napfényes” oldal (nem felhőtlen, de nem is fájó, ostorozó vagy tragikus, magát kevésbé veszi komolyan)

9 Mosonyi Aliz: Magyarmesék

10 Magyarmesék Célközönség (?) A magyar nép, jellem, karakter „Negyedperces mesék” Humor, kedves irónia, paradoxon, abszurd Hagyomány: –Magyar nemzetkarakterológia –Magyar népmesék –Örkény egypercesei

11 A borító kapcsán –Magyaros mézeskalács –Sok motívum (bonyolult, összetett kép) –Cukormáz = mese; alatta „kemény” igazság –Kedves, megengedő, lágy –Fekete-fehér –Tükör (olyat tükröz, ami nincs benne eleve; befogadás) – Hányféle entitás és identitás?

12 Volt egyszer egy szegény vándor, aki egyszer bekopogott a magyarokhoz, és kért egy pohár vizet. Mit lehet tudni, gondolták a magyarok, megkínálták egy pohár vízzel, és várták, mi lesz. Hogy átváltozik-e vagy nem. Hogy valami király-e vagy valami jótevő vagy valami ilyesmi. A szegény vándor megitta a vizet, megköszönte, és ment tovább, nem változott át semmivé. Ez a fizetség a jóságunkért? Csaló gazember! mondták a magyarok, és dühösek voltak nagyon.

13 A cím kapcsán –Szóköz hiánya (összetétel, lexikalizáció) –Kiszorult belőle (éppen!) a „nép” –Hagyományos népmese dekonstruálása Pl. a mesei elemek átírása (formulák, alakok, tárgyak, csoda, értékrend, befejezettség, tanulság, világrend, jutalom és büntetés, értelmezés) –Rövidség, töredezettség, terheltség, többértelműség, nem készen-kapottság –Panelek kiforgatása

14 Volt egyszer egy énekesnő, aki arról volt híres, hogy ő tudta a világon a legszebben azt énekelni, hogy Balsors! Ó, balsors! Mikor a magyarok ezt meghallották, egy nagy zsák pénzt és egy gyémántos nyakéket ajánlottak neki, ha eljön hozzájuk, és azontúl csak nekik énekel. Az énekesnő el is ment, és attól fogva kiállt mindennap a színpadra, elénekelte, hogy Balsors! Ó, balsors!, a magyarok meg hallgatták, és sírtak.

15 Volt egyszer egy szabómester, az olyan ruhát tudott szabni, hogy aki azt fölhúzta, rögtön látszott rajta, hogy magyar és szimpatikus. És ez azért volt jó, mert ha így összetalálkoztak ketten, ebben a ruhában, kérdezni se kellett semmit, csak egymásra néztek, és szimpatikusak voltak egymásnak.

16 Volt egyszer egy bölcs öreg, aki csak ránézett az emberekre, és tudta, kiben mi rejtőzik, ezért óva intett mindenkit mindenkitől. Főleg a magyarokat óvta volna a magyaroktól, de ahogy rájuk nézett, látta, hogy úgyis hiába beszélne. Úgyhogy nekik nem is mondott semmit.

17 Volt egyszer egy üdítőital, az Élet Értelme, a magyarok találták fel, és finomabb volt bárminél. Vették is mindenhol a világon, és híresek lettek a magyarok, és gazdagok. Csakhogy akkor elkezdték felvizezni. Azt hitték, majd nem érződik rajta, de megérződött. Nem keresték többé az Élet Értelmét az emberek, és a magyarok elszegényedtek.

18 Volt egyszer egy titkos recept, álomporos, a Kossuth Lajos nagyanyja ebből kevert ki álomport az unokájának. Mert Kossuth Lajos, amikor régebben le se hunyta éjjel a szemét, csak forgolódott, hánykolódott álmatlanul, azt mondta neki, Nem tudok aludni, nagymama. És akkor a nagyanyja elővette a titkos receptjét, és olyan álomport kevert ki a legkedvesebb unokájának, hogy Kossuth Lajos nemcsak hogy rögtön el tudott aludni, de gyönyörű szépeket is álmodott. Ezt az álomport azontúl egész életében mindig használta, és halálakor pedig nemzetére hagyta. A magyarok betették a kincstárukba, ott őrzik, hogy mindig kéznél legyen, néha előveszik, alusznak egy jót, és álmodnak szépeket.

19 Volt egyszer egy szép nagy képeskönyv, a magyarok huszáros történetéről szólt, ezt lapozgatták, nézegették, olvasgatták a magyarok a hosszú téli estéken és máskor is, és könnybe lábadt a szemük. Ha meg valami nem tetszett nekik, azt az oldalt kitépték, és beragasztottak helyette másikat. Végül már nem nagyon lehetett elolvasni, annyira összevissza volt tépkedve, ragasztgatva. Akkor félretették, új könyvet írattak, a régi lapokkal pedig megpucolták az ablakot.

20 Volt egyszer egy Sovány Vigasz nevű leány, másik neve is volt, de inkább csak így szólították a magyarok, ha elmentek hozzá, mikor nagyon el voltak keseredve. Ilyenkor ő a sovány kezével megsimogatta a fejüket, a sovány szájával azt mondta nekik, Ti csak ne búsuljatok. Nézzetek rám. A magyarok ránéztek, Nagyon csúnya vagy! mondták, és már nem is volt semmi bajuk, mentek haza vidáman.

21 A nemzeti sztereotípiák kapcsán –Fel is rajzolja őket, de reflektál is rájuk: –Érvényességük korlátai, működésük önellentmondásai –Hagyományos önmeghatározás megbillen (pl. hangvétel, attitűd, értékrend, stabilitás) –Kiszámíthatatlanság, bizonytalanság, többértelműség, relativitás, lezáratlanság

22 Zárszó A sztereotípia, mint ahogy a (nemzeti) kultúra is, nem egy objektíve létező valami –Mindenki számára máshogy hozzáférhető –Folyamatosan létrejövő, konstruálódó (hatás) A magyar kultúra (is lehet) tükör Ki lehet mozdítani a magyarokról szóló sztereotípiákat a végességükből és végletességükből (szétírás) (Hungarológia tárgyának meghatározása?)

23 Volt egyszer egy jósnő, aki mindent látott, a múltat és a jövőt, látott előre is meg hátra is, és volt egy nagy ceruzája, azzal írta le a jóslatait, nem kellett radírozni soha semmit, amit leírt, az úgy volt. Mindenki hozzá ment, őt kérdezte, és így a magyarok is elmentek egyszer hozzá. Ő megnézte őket, aztán fogta a ceruzáját, és leírta nekik a múltjukat, a jövőjüket és még egy tortareceptet is. Ezt ingyen adom hozzá, mondta. Legalább egyetek egy jót.


Letölteni ppt "Mesék a magyarokról Dóla Mónika Magyaros szakhét,PTE BTK Gyermeknyelvi és gyermekirodalmi konferencia 2016. április 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések