Marsraszállás – 1962. május 22. Arany László

Az előadások a következő témára: "Marsraszállás – 1962. május 22. Arany László"— Előadás másolata:

1 Marsraszállás – 1962. május 22. Arany László http://aranylaci.fw.hu aranylaci@freemail.hu

2 2

3 A Mars fontosabb adatai Naptávol: 249 228 730 km 1,665 991 16 CsE Napközel: 206 644 545 km 1,381 333 46 CsE Keringési idő: 686,9600 nap (1,8808 év) Tengelyforgási idő: 1,025 957 nap (24,622 962 óra) Egyenlítői sugár: 3402,5 km (a földi 0,533-szerese) Felszín területe: 1,448·108 km2 (a földi 0,284-szerese) Átlagos sűrűség: 3,934 g/cm3 Szökési sebesség: 5,027 km/s Tengelyferdeség: 25,19° Felszíni hőmérséklet: min: -140 Celsius max: +27 Celsius Holdak száma: 2 3

4 A légkör adatai Felszíni nyomás: 0,7–0,9 kPa Összetevők: 95,72% szén-dioxid 2,7% nitrogén 1,6% argon 0,13% oxigén 0,07% szén-monoxid 0,03% vízpára 0,01% nitrogén-monoxid 2,5 ppm neon 300 ppb kripton 80 ppb xenon 30 ppb ózon 4

5 Már Nostradamus is megírta… Kilencen válnak ki az emberi nyájból, Ítélet és tanács osztja meg őket: Sorsuk különválik mihelyt elindulnak, Kappa, Théta, Lambda halott, kivetve és szétszóródva. (Nostradamus, 1 centuria. 81. négysoros) 5

6 A jóslat értelmezése Közönséges űrrepülésről nem lehet szó - habár kilenc ember éppenséggel még bezsúfolható az űrrepülőgépbe – a további sorok fényében. Holdutazás sem lehet, arról másik versében ír a saloni mágus. Marad a Mars, mint a lehetséges következő állomás. Ráadásul egyfajta megosztottságról beszél, ami inkább nemzetközi kísérletre utal. Ugyancsak ezt támasztja alá az ’ítélet”, ami lehet kongresszusi döntés, illetve a „tanács” a Szovjet Legfelsőbb Tanács. Két csoport volt tehát. 6

7 Történelmi előzmények 1923-ban, a nagy marsközelség idején, a Föld több pontján, tekintélyes nagyságú rádiótávcsövekkel, kb. 40 másodperces, többször ismétlődő jelet fogtak a Marsról. A megfejtés akkor nem sikerült, erre húsz évet kellett várni, ekkor tudta a feladatot megoldani ugyanis Neumann János, az általa (is) tervezett és neki épített EDVAC számítógéppel. Kiderült: a jelek vészjelzősek. Őrületes űrverseny kezdődött a Mars elérésére. Az első igazán jelentős lépéseket minden bizonnyal Németország tette a V-2 rakétával. Otto Skortseni irányításával megalakították az első, öt főből álló német űrhajóscsoportot 1943-ban. A V-2- es rakétákkal hajtottak végre űrugrásokat, majd orbitális repülésekre készültek, a világháborús vereség azonban mindezt félbeszakította. 7

8 Az első szovjet űrhajós Az első német űrugrásokat hamarosan az oroszok is megismételték, eleinte a zsákmányolt V-2-es rakétákkal, majd a sajátjaikkal. Az első orosz űrugrást Szergej Anohin hajtotta végre 1945. május 17-én, majd őt követték az amerikaiak, hasonló technikával, 1947-ben. Az első földkörüli repülésre valamikor 1949 körül kerülhetett sor. 4 db V-2-es rakéta első fokozatként, és egy újabb V-2 rakéta második fokozatként használva mindezt lehetővé tette. Érdemes megfigyelni, a szovjet személyszállító űrhajó, a Szojuz, mely már hivatalosan is negyven éve repül, pontosan ugyanilyen szerkezeti felépítést mutat! 8

9 A Holdtól a Marsig A Marsra azonban a Holdon keresztül vezetett az út. A földkörüli pályáról a Holdig eljutni, technikai értelemben sokkal nagyobb feladatot jelent, mint a Holdtól eljutni a Marsig. A következő állomásnak tehát mindenképpen a Holdnak kellet lennie. A fejlesztések lázasan megkezdődtek és gyorsan sikerre vezettek. 1957-ben, a Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából ember lépett a Holdra. Eközben mi csak annyit tudtunk, hogy a szovjetek felbocsátották a Szputnyik-1-et… A hivatalos verzió szerint Kennedy elnök 1961. májusában hirdette meg a holdprogramot – négy évvel a holdraszállás után… Ekkoriban igazából már a Marsra készültek, de ne menjünk a dolgok elébe. 9

10 Az Apolló hold-csalás – 1968-1972. Stanley Kubrick rendezésében 10

11 Reflektorok és ipi-apacs Holdkomp 11

12 Amerikai marsűrhajó fejlesztések – a Saturn, az Orion és a Nova program A Saturn hordozórakéta megteremtése a végső kihívást jelentette a Peenemüende-ben dolgozó rakétafejlesztő csapat számára. A cél pedig a Hold és a Mars meghódítása volt. A terveket és a technikai hátteret fokozatosan fejlesztették, felhasználva a II. Világháború alatt kidolgozott A11 és A12 hordozók koncepcióit is. A konkrét tervek már az 1950-es évek legelején megjelentek a Collier’s Magazinban, a NASA archívumába csak jóval későbbi dátummal kerültek. 1957. októberében hozták nyilvánosságra von Braun tanulmányát a Kezdeményezés a Nemzeti Integrált Rakéta- és Űrhajó-fejlesztési Terv Megvalósítására címmel. Hivatalosan ekkor történik először említés a 750 tonnás Juno hordozórakétáról, mely később a Saturn I nevet kapta. A munkálatok a következő év júliusában átkerültek az ARPA-hoz „a tervek kidolgozására”. (Melyek egyébként már közel egy évtizede teljesen készek voltak…) 12

13 A Saturn rakétacsalád 13

14 Az Orion Az Orion tervezet lényegesen nagyratörőbb volt a Saturnnál, atommeghajtással közlekedett volna az űrben. A hajtómű tervét a hidrogén bomba megteremtői közül Stanislaw Ulam és Cornelius Everett dolgozta ki 1955-ben. Ted Taylor Los Alamosban továbbfejlesztette az alapkoncepciót, 1957. telére már a működőképes modellt is megépítették Triga néven. A hajtómű mindössze 1.5-2 g gyorsulást fejtett volna ki, ami könnyen elviselhető még egy átlagember számára is. Dyson és csapata – saját munkatempójukból következően – 1964-re voltak képesek megépíteni a Marsra induló atommeghajtású űrhajót. A vezetés azonban a kémiai meghajtás mellett döntött, az atommeghajtású marsűrhajó tervezete 1959. nyarán átkerült a Légierőhöz… 14

15 A Nova és az Orion űrhajó Az Orion űrhajó működőképes makettje 15

16 A szovjet Aelita program Aelita a Mars királynője volt a híres szocialista tudományos- fantasztikus regényben, melyet Jakov Protozanov filmesített meg 1924-ben. Így tökéletesen logikus volt a választást, hogy róla nevezték el a szovjetek a Vörös Bolygó meghódítását célul tűző tervezetüket. Az első igazán komoly vizsgálat szovjet űrhajós Marsra juttatására M. Tyihonravov nevéhez fűződik, aki Koroljov OKB-1-es csoportjának tagja volt. Ez a tanulmány volt az első, mely részletesen kidolgozott minden összetevőt. Lényegében követte a von Braun által vázolt, 1948-as irányvonalat. Az űrhajót, a Pilótás Marsi Komplexumot (MPK) alacsony földkörüli pályán szerelték volna össze. Konvencionális folyékony hajtóművekkel indult volna a Mars felé, a Hohmann ellipszisen, elérvén a marskörüli pályát, leszállóegységet bocsátott volna a felszín felé. Közel egy éves marsfelszíni tevékenykedést követően, a földkörüli pályáról 1630 tonnás űrhajóból mindössze 15 tonnányi tért volna vissza. 16

17 Az Aelita A teljes utazás 30 hónapot tett volna ki. A már ismert N1 rakéta 75-85 tonna teherbíró-képességével számolva 20-25 indítást kellett volna végrehajtani a marsűrhajó összeállításához. Azonban már a kezdetekkor kiderült, képtelenség ilyen gigantikus tervezetet végrehajtani belátható időn belül, ezért egy sokkal realisztikusabb elképzelést dolgoztak ki 1959-re, méghozzá a Vénusz gravitációs lendítőerejének felhasználásával. A project a Nehéz Bolygóközi Űrhajó (TMK-1) néven vált ismertté. A munkálatokat az OKB-1 3-as szekció nevű lelkes csapata végezte. Mindössze egyetlen N-1 rakéta is elegendő lett volna az említett pályán mozgó űrhajónak ahhoz, hogy elérje a Marsot, igaz, leszállást nem hajtott volna végre. A Mars közelében kidobhatott volna egy kisebb távirányítású robot-leszállóegységet. Az útközben csak minimális hajtómű-felhasználást szükségelő terv végrehajtása mindössze egy évet igényelt volna. 17

18 Az Aelita makettje 18

19 Az 1960-as évek elején kifejlesztett szovjet atomrakétát már a Marshoz vezető szállítási feladatok elvégzésére tervezték. 19

20 Közös szovjet-amerikai marsexpedíció A két nagyhatalom természetesen tudott egymás törekvéséről. A cél érdekében logikusnak látszott az erőfeszítések egyesítése. Az is igen valószínűnek tűnik, hogy már ekkor bekapcsolódott egy harmadik nemzet: Kína. Nemrégen derült ki, tekintélyes hordozórakéta-iparral rendelkeztek már közvetlen a II. Világháborút követően. A rádiótávcsövek, radarberendezések és a hatalmas méretű optikai távcsövek birtokában az ember tömegesen szerzett tapasztalatokat a földönkívüliek tevékenységéről. Az is hamar nyilvánvalóvá vált: nem valamennyien táplálnak békés szándékot irántunk. A Marsról érkező vészjelek küldőivel felvenni a kapcsolatot az egész emberiség létkérdésévé vált. Össze kellett tehát fogni. A biztos marsraszállás végrehajtásának érdekében úgy döntöttek, az űrhajósok nem térnek vissza a Földre. 20

21 Irány a Mars – a Vénusz érintésével 21

22 Az első sikeres marsexpedíció startja: 1961. július 4. Vlagyimir Siskin, Valerij Surin, Tatjana Kuznyecova 1961. július 5-én indultak útra, hogy a földkörüli pályán csatlakozzanak a már fent keringő, őket a Marsra szállító hordozórakétához. Jim Powel, Iven Kincheloe, Jerry Trunhill egy nappal korábban indultak, a Függetlenség napján. 22

23 Az első sikeres marsraszállás – 1962. május 22. Érthetetlen szavak - Csak öt szektor. - Thomas, hallasz? - Vesszük a tv-képeket. - Jó képeket kapunk. Töménytelen sok részlet kivehető. Mi a helyzet nálatok? - Szép kilátás. Rendben Houston. - Készenlét. Sokan beszélnek egyszerre, érthetetlen hangzavar. Hajtóműzaj. - … egyes mód és készenlét. - Teljes készenlét. - Készenlét. - Készenlét, Houston. - … jobb később, mint soha…. Tudnátok ellenőrizni az értékeket? Houston, minden rendben. 23

24 Érthetetlen. - Készenlét, megerősítésre várunk. Houston. - Készenlét visszaszámláláshoz. - Egy, kettő, három (oroszul is számolnak. Egy hang adatokat ismétel oroszul, valószínűleg az angol szavakat tolmácsolja, melyet orosz kollégája mond.) - A szél 31 km/h, délkeleti. Ismét adatok oroszul. - Légnyomás 707.7 millibar. Orosz és angol beszélgetés teljes kavalkádja. - Készenlét leszálláshoz. - Visszaszámlálás vége. A leszállóegység leszáll. A hajtómű dübörgése minden mást elnyom. Az utolsó érthető mondatfoszlány: - … készenlét. 24

25 Az első sikeres marsraszállást bemutató videofilm-részletet az Anglia Televízió mutatta be 1977-ben (a 25 éves évfordulón), egy tudományos műsor keretében. - Megcsináltuk! Hallelujah (orosz beszéd.) Megcsináltuk! Megcsináltuk! Nem volt könnyű. Nem volt könnyű… (orosz beszéd, üdvrivalgások.) - Istenem, mi az? Valami mozog.. Valami mozog ott. Orosz és angol beszélgetés kakofóniája. -.. hé fiú, valaki veszi …. Ez az esemény lesz a történelem legnagyobb tette. 1962. május 22-én elértük a Mars bolygó felszínét. És élet nyomait látjuk. Orosz beszéd. Felvétel vége. 25

26 Az első sikeres marsraszállás során – 1962.05.22-én - 4 Celsius fokos hőmérsékletet mértek. 26

27 A földihez képest 3/4 arányú légnyomást. 27

28 Ötvenöt éve titkolják…. 28

29 Talán ebben a bázisban éltek 29

30 Talán egyikük gyermeke napozik itt éppen 30

31 Talán egyszer azt is megtudjuk, kinek a sírja található itt, kinek állítottak keresztet? 31