Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bohák András Befektetések.  Bevezető  A NYSE kereskedési rendszere  A 2010. május 6-i Flash Crash  Nagyfrekvenciás adatok elemzése  CAPM és tőkepiaci.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bohák András Befektetések.  Bevezető  A NYSE kereskedési rendszere  A 2010. május 6-i Flash Crash  Nagyfrekvenciás adatok elemzése  CAPM és tőkepiaci."— Előadás másolata:

1 Bohák András Befektetések

2  Bevezető  A NYSE kereskedési rendszere  A május 6-i Flash Crash  Nagyfrekvenciás adatok elemzése  CAPM és tőkepiaci hatékonyság I.  CAPM és tőkepiaci hatékonyság II.  Élet a CAPM-en túl I.  Élet a CAPM-en túl II.  1. ZH  Intraday befektetési verseny  Villamosenergia-piac  Magáncélú befektetések  2. ZH  Pótzh TEMATIKA

3  Tananyag  Jegyzet (a honlapon)  Előadások slidesorai (honlapon, folyamatosan)  Két zárthelyi dolgozat  Az első 65 pont, 40 perc teszt, kis- & nagykérdések  A második 35 pont, 20 perc és csak teszt  Tételsor (pláne kidolgozott) nincs  Külön-külön nincs minimum pont → csak egy pótlás van Követelmények

4  A 2 ZH összpontja alapján:  0-49 pont - elégtelen (1)  pont - elégséges (2)  pont - közepes (3)  pont - jó (4)  85 pont felett - jeles (5) Ponthatárok

5  3-5 fős csapatok  Kizárólag az órán lehet kereskedni, csapatonként 1 géppel  Részvételért +5 pont jár a végelszámolásnál (elégséges elérése esetén)  Követelmények:  Legalább 10 kereskedett termék  Legalább 15 tranzakció  Ellenőrzés login és jelszó átadással, ben  Jelszó ne legyen máshol is használt!!  Győztes csapat tagjainak  Elismerés INTRADAY VERSENY

6 Bevezető

7 Mit tudunk róla?

8 És erről?

9 És Erről?

10  Ki gondolja úgy, hogy egyszer az életében lesz 10 millió forintja (mai értéken)?  És 50?  Ki gondolja, hogy állami nyugdíjból fog élni 70 éves korában? NÉHÁNY KÉRDÉS

11  Mennyi Ft készpénz van forgalomban összesen?  Ebből hány % lehet papírpénz?  Vajon melyik címletből van legtöbb darab?  Mekkora része van esben?  Több van, mint egy éve volt?  Az éves magyar GDP hány %-a lehet a forgalomban lévő KP?  És mennyi dollár készpénz van?  Mennyi euró készpénz? TESZT

12 Mennyi készpénz van? Forrás: MNB, 2013 féléves jelentés

13 Milyen eloszlásban? Forrás: MNB, 2013 féléves jelentés

14 EURÓ Adatok forrása: ecb.euAdatok millió euróban

15 Dollár

16  Ki bocsátja ki a készpénzt?  De vajon csak a készpénz a pénz?  Ha nem csak az, akkor pontosan mi még?  És az hogyan lesz?  Csináljunk is gyorsan pénzt! Pénzteremtés

17 1. Magánszemély Nem kell semmi, esetleg lehet írni, mennyi pénzünk van A Bank A4-es lapon összesen 4 folyószámla 4. Magánszemély Nem kell semmi, esetleg lehet írni, mennyi pénzünk van B Bank A4-es lapon összesen 4 folyószámla Központi Bank Kell 1 A4-es oldal 4 számlával a négy banknak D Bank A4-es lapon összesen 4 folyószámla 2. Magánszemély Nem kell semmi, esetleg lehet írni, mennyi pénzünk van C Bank A4-es lapon összesen 4 folyószámla 3. Magánszemély Nem kell semmi, esetleg lehet írni, mennyi pénzünk van Próbáljuk ki!

18  Kivételesen a készpénzt is csak felírjuk  A Központi Bank csak a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban, a magánszemélyekkel nem  A magánszemélyek kereskedelmi bankba betehetik a pénzüket  A kereskedelmi bankok hitelezhetnek Szabályok

19  Mindenki tegye be a pénzét egy bankba!  Nem muszáj mindet ugyanabba, de lehet.  A pénz 10%-át tartsd meg, mégsem lehet üres a pénztárca. 1. KÖR - betételhelyezés

20  A kereskedelmi bankok az összes náluk lévő betét 10%-át tegyék be a jegybankba, tartalékként  Ha a 10% nem fizethető ki, felfelé kerekítsünk 2. Kör - tartalékképzés

21  A kereskedelmi bankok a náluk maradt készpénz erejéig adjanak SZÁMLA hitelt a magánszemélyeknek  Készpénzkifizetés nem történik!!  Mindenki kapjon valamennyit  Csak 10-zel osztható összegek!  Egy ember több banktól is kaphat  A bankok az adott hitelt írják rá a felvevő folyószámlájára, mint bejövő utalást  NEM kell külön felírni, ki mennyi hitelt kapott 3. Kör - hitelezés

22  Minden magánszemély vegyen fel pontosan annyi készpénzt, amennyi hitelt kapott az előző körben  A folyószámlákat ez persze csökkenti 4. Kör – KP felvétel

23  A magánszemélyek kezdjenek egymásnak fizetni, mintha vettek volna valamit  Minden pénz mozduljon meg!  Senkinek ne legyen a kör végén pont annyi pénze, mint az elején 5. Kör - Fogyasztás

24  Minden magánszemély állapítsa meg, mennyi pénze van.  Az most mindegy, hogy hitele is van. A lényeg, hogy ha MOST venni akarna valamit, mennyit tudna fizetni érte  KP készlet + folyószámla egyenlege  Adjuk össze az emberek összes pénzét  Az elején jóval kevesebb volt a készpénz… Végül

25  A pénz nagy részét a kereskedelmi bankok teremtik, hitelezéssel  Ezért mondják, hogy a mai pénz „hitelpénz”  A jegybank azért befolyásolhatja a pénzmennyiséget  Tartalékráta  Monetáris bázis (kicsit mindenhol más!)  Az összes jegybankon kívüli KP és a bankok jegybanknál vezetett számláján lévő pénz  M1 (kicsit mindenhol más!)  Forgalomban lévő készpénz  Látra szóló betétek  + pár dolog, amivel most nem foglalkozunk Összefoglalva

26  Magyarország finanszírozása devizahitellel  Pl. IMF  Alapkérdések:  Ki váltja át forintra a sok érkező devizát?  Ettől több forint lesz  De akkor hol az a sok forint? Esettanulmány I.

27 államkötvény kibocsátás Az állam forintban finanszírozza magát: Az állam devizában finanszírozza magát: az MNB- kötvényállomány nő MNB mérleg Kincstári számla ↑ MNB-kötvény ↓ Állampapír-kibocsátás Összességében az MNB-mérleg forrásoldala átmenetileg átrendeződik, de az MNB-kötvény állománya nem változik. Kifizetések teljesítéseMNB mérleg Kincstári számla ↓ MNB-kötvény ↑ Kincstári számla ↑ Devizahitel felvétele Összességében a jegybank mérleg-főösszege nő: eszközoldalon a devizatartalék, forrásoldalon a kéthetes kötvény állománya. Kifizetések teljesítése MNB mérleg Kincstári számla ↓ MNB-kötvény ↑ Devizatartalék ↑ MNB mérleg Forrás: MNB

28 Esettanulmány I. - Magyarország Forrás: MNB statisztika

29  Ezt szoktuk hallani a hírekben, minden lejáratra más, volt a közelmúltban 10% is! Forrásszerzés költsége (ft) Szuverén forint- és devizahozam közti különbség (pl. árfolyam-kockázati prémium) Országkockázati felár Kockázatmentes hozam Forint- állam-papír kamata ÁKK Forrás: MNB

30 Forrásszezés költsége (Deviza) ÁKK-költségMNB-kötvény költsége Tartalékon elérhető hozam ellensúlyozza Államadósság áthárított költsége Deviza- hitel költsége  Meglepő, hogy veszteséges az MNB? Forrás: MNB

31 Esettanulmány II. - QE hatása

32 1. Kereskedési rendszerek

33  Nyilvános  Központosított  Szervezett  Kell ez?  Eleinte nem nagyon  1817-től már call market a NYSE-n  Mára szervezettség nélkül elképzelhetetlen lenne a kereskedés Mi is a tőzsde lényege?

34  Nyílt kikiáltásos vagy elektronikus  Árjegyzői vagy tisztán ajánlatvezérelt  Minden tőzsde ajánlatvezérelt, hiszen éppen ez a központosítottság lényege  Vevőoldali koncentráció: aukció  Eladóoldali koncentráció: tender  Kettős: tőzsde Kereskedési rendszerek csoportosítása

35  Piaci és limitáras ajánlatok  STOP ajánlatok  És még számtalan más...  First come, first served (FCFS)  Lehet ennél bonyolultabb prioritás is  Egy ajánlat több tranzakciót is eredményezhet  Fontos fogalmak  Bid, ask, spread, tick A kettős ajánlati könyves kereskedési rendszer

36 Az ajánlati könyv

37 Nehéz az ábrázolás...

38  Tisztán ajánlatvezérelt  Nincs árjegyzés, csak kivételes esetben  A rendszer ettől függetlenül támogatja  Teljesen elektronikus (2000 óta)  MMTS I. majd MMTS II. Rendszer  Követelmények:  Gyorsaság  Ellenőrizhetőség  Megbízhatóság  Rugalmasság A BÉT kereskedési rendszere

39  Folyamatos pozícióvezetés  A származékos piac automatikus felfüggesztése  Ügyfél és saját ajánlatok szétválasztása  Automatikus tőzsdefelügyelet  Prioritás, átlátható kötési algoritmus  Kereskedési időszakok MMTS II.

40  Hagyományos kereskedés  Tőzsdetagok  Floor brokerek  Post  Specialista A NYSE kereskedési rendszere

41  Személyes kapcsolat  Kétoldali árjegyzés (likviditás)  A piac fair működése  Információ elosztás – price discovery  Csalás, manipuláció kizárása  Érdekek védelme (kiszivárgás)  Átláthatóság A SPECIALISTA

42  Vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac  Bevezetése  1995-től handheld számítógépek  2000-től automatikus teljesítés  2002-től OpenBook késleltetéssel  2006-tól késleltetés nélkül A HYBRIDMARKET RENDSZER

43  Más néven order protection rule  A HybridMarket bevezetésének fő oka  Az amerikai piacon több elektronikus tőzsde is létezik  A szabály a legjobb ajánlatot védi  Order autorouting REG NMS RULE 611

44  Direkt+ rendszer  Ajánlatok automatikus teljesítése  Immediate or Cancel (IOC) ajánlatok  Sweep  BÉT-en természetes!  Intermarket Sweep Order ajánlatok  Liquidity Replenishment Point A HybridMarket újdonságai

45 Flash Crash, május 6.

46  Magyarul: határidős ügylet  Lényege: eladó és vevő most megegyeznek arról, hogy  Egy bizonyos áruból  Egy bizonyos mennyiséget  Egy bizonyos most meghatározott áron  Egy bizonyos jövőbeli időpontban  Eladó leszállít vevőnek  A tőzsdén is kereskedhető – ekkor nyilván pontosan definiált kontraktus kell  Teljesítés lehet (sőt gyakran) csak pénzügyi elszámolás  Az X részvény árfolyama ebben a pillanatban 100 USD  100 db. X részvény 3 hónappal későbbi leszállítására vonatkozó kontraktus értéke mennyi? MI AZ A FUTURES KONTRAKTUS?

47  E-Mini – futures contract  CME, szeptember 9.  Értéke 50$ * S&P 500 index  24/7 kereskedés, kiadott mennyiség nem fix  Ajánlat csak 12 indexponton belül (kb. 1%)  SPY – investment company  1993-tól, több helyen van jelen  Értéke 0,1$ * S&P 500 index  Napon belül a részvények mennyisége fix  Nincs kötött ajánlati sáv (legalábbis akkor nem volt) E-Mini és SPY

48  Nyugtalan nap, eleve magas volatilitás  Csökkenő likviditás  14:32 – Nagybefektető fedezet céljából 75 ezer kontraktus eladásába kezd  Automata algoritmus segítségével  20 perc vs. 5-6 óra Minden az E-Mini-vel kezdődött

49  FONTOS! Ez nincs a homlokukra írva, csak utólagos besorolás!  Típusok:  High Frequency Traders (HFT) (top 3%)  Intermediaries (nincs nagy pozíció)  Fundamental traders (nagy pozíció)  Noise traders (10-nél kisebb forgalom)  Opportunistic traders (= egyéb, pl. arbitrazsőrök) A piaci szereplők

50  14:41 – HFT-knél szokatlanul magas pozíció  14:45 – már hot-potato effektus 3%-os esés  14:45:13-14:45:27 – óriási forgalom, -1,7%  A likviditás ekkorra a reggeli érték 1%-ára esett  SPY az arbitrazsőrök miatt 6%-os minuszban, likviditás 75%-kal esik  14:45:28 – CME Stop Logic Function 5 másodpercre leállítja a kereskedést  14:45:33-tól megindul az emelkedés Kibontakozás az E-Mini piacán

51  Az eladott E-Mini kontraktusokat végül arbitrazsőrök vették meg, akik cserébe a spot piacon eladni kezdtek  Nem csak SPY-t, de az SPY követte az E-Mini-t  14:45 – az automata kereskedési rendszerek kezdenek leállni, kivonják a likviditást a piacról  A piaci szereplők félnek  Adathiba, katasztrófa, rendszerterhelés, stb. Áttétel a részvénypiacra I.

52  A szereplők egy része csökkenti tevékenységét, teljesen kiszáll, vagy manuális módra kapcsol  Spread-ek kinyílnak  Internalizer-ek is mindent a tőzsdére küldenek  14:40-15:00 között a tranzakciók 2%-a extrém áron köt (több mint 10%-ra a 14:40-kor érvényes ártól)  Nagyon nagy forgalom (56 mrd dollár) Áttétel a részvénypiacra II.

53  Kötések 0,01 és $-os áron is  15:00-ra minden visszatér a „normális” kerékvágásba Áttétel a részvénypiacra III.

54  Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon)  És a tökéletes piac?  A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali kapcsolat  Erre a szabályozásnál ügyelni kell Tanulságok I.

55  Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az  Likviditási sokkot idéz elő  Önbeteljesítő jóslatként viselkedik  Nagyon fontosak a beépített védekező mechanizmusok (LRP, SLF)  Fontos a nagyfrekvenciás adatok gyors és pontos elérhetősége Tanulságok II.

56 2. Nagyfrekvenciás adatok elemzése

57  Folytonos függvény: határértéke minden pontban létezik és egyenlő a behelyettesítési értékével  Egy idősor kétféleképpen is lehet folytonos  Időben (fenti definíció)  Értékkészletében (felvehet-e minden értéket?)  Gyakran nagyítás kérdése, hogy valami folytonos vagy diszkrét  Létezik-e egyáltalán valódi folytonosság?  Liszt és víz Folytonos és diszkrét folyamatok

58  Az elméleti mindenképpen  A gyakorlatban viszont… Folytonos-e az árfolyam?

59 És közelebbről?

60  Az egyes piacokon eltérő gyakorisággal történnek tranzakciók  Ráadásul a tranzakciók időben nem egyenletesen oszlanak el  Hatása:  Keresztkorreláció ott, ahol nincs is  Portfolión belül autokorreláció  Negatív autokorreláció  Kiküszöbölés főleg odafigyeléssel Egyenetlen kereskedés

61  X értékpapírral gyakran, Y-nal ritkán kereskednek  Érkezik zárás környékén egy mindkettőt befolyásoló hír  X árába beépül, Y-éba aznap nem, mivel nincs már kötés  A hatás másnap Y árába is beépül  Záróárakat vizsgálva úgy tűnhet, hogy X előzőnapi hozama befolyásolja Y hozamát Keresztkorreláció az egyenetlen kereskedés miatt

62  Nyugodt piacon a “korrekt” árban viszonylagos egyetértés van  Az ár a midprice körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért (immediacy)  Ez szignifikáns negatív autokorrelációt okoz A BID-ASK BOUNCE

63 Negatív autokorreláció a bid-ask bounce miatt  Ahol I t 50% valószínűséggel +1-es 50% valószínűséggel -1-es értéket vesz fel  Így várható értéke 0, varianciája 1  Innen következik, hogy  ΔP t várható értéke szintén 0, varianciája S 2 /2  cov(ΔP t, ΔP t-1 ) = - S 2 /4  Ahonnan az 1-es autokorreláció értéke -0,5  Más lag-re a jelenségnek nincs hatása

64  Időben egyenetlen eloszlás  Részben már volt róla szó  Hozamszámítást is nehézzé teszi  Diszkrét árak  Tickméret fontossá válik  Hozameloszlás görbét nagyon elrontja  Napi periodikusság  U alakú tranzakcióintenzitás függvény  Több tranzakció egy másodpercen belül  Nagyobb időbélyegre lenne szükség Tranzakciós adatok tulajdonságai

65  Pfizer perces loghozam gyakoriságfüggvény, 2002  Nem éppen ezt várnánk... Példa: hozam gyakoriság

66 Példa: realized variance (GE ) Felbontás (másodperc)

67  Három cikket dolgozunk fel nagy vonalakban  Nagy árváltozások keresése  Nagy árváltozások okozói  Volatilitás és spread nagy árváltozások környékén Hogyan tovább…

68  Abszolút szűrő  x perc alatt legalább y %-os árváltozás  Hibái:  Részvények volatilitása különböző, nem mindegyiknél ugyanaz számít nagynak  U alakú napon belüli volatilitás miatt eseményeket főleg a kereskedési nap elején és végén talál Nagy árváltozások keresése I.

69  Relatív szűrő  az elmúlt 60 nap átlagos volatilitását y-szeresen meghaladó árváltozás  Hibái:  U alakú volatilitás miatt főleg a nap közepén talál eseményeket  0 közeli volatilitás esetén már nagyon kis árváltozásnál is jelez  Megoldás: a két szűrő együttes használata Nagy árváltozások keresése II.

70  Ha meg is vannak az események…  Nem tudjuk, hogy hol kezdődtek  Vagy hol van végük  Mindkettő relatív…  Az összefésülésnél, átlagolásnál ez nagy gond, nincs is még rá általános megoldás  Lehet, hogy a túlreagálás nem is létezik, vagy kisebb, mint gondoltuk? Nagy árváltozások keresése III.

71 Teljesen más megközelítés: bipower variation

72  Első válaszunk: valamilyen hirtelen fontos esemény  De nem mindig van ilyen…  Piaci ár: bid és ask számtani közepe  Mi okozhat árváltozást?  Tranzakció  Új legjobb limitáras ajánlat  Legjobb limitáras ajánlat visszavonása Mi okozza a nagy árváltozásokat? I.

73  Nyilván akkor van nagy változás, ha egy nagy piaci ajánlat több limitáras ajánlatot is kiüt a könyvből  Úgy tűnik, nem a piaci ajánlat nagysága a döntő  A nagyobb ajánlatok éppen akkor kerülnek a könyvbe, mikor abban éppen nagy a likviditás  85%-ban pontosan akkora a piaci ajánlat, mint a legjobb árszinten elérhető mennyiség (az árváltozást okozó tranzakciók között) Mi okozza a nagy árváltozásokat? II.

74 Mi okozza a nagy árváltozásokat? III.

75  Ha nem a nagy ajánlatok, akkor biztosan az eladói vagy vevői “nyomás”  Már eleve gyanús, hiszen ha belegondolunk mindig pontosan annyi a vevő, mint az eladó  Weber ajánlat egyensúlytalanság fogalma (Q) Mi okozza a nagy árváltozásokat? IV.

76 Mi okozza a nagy árváltozásokat? V.

77  Úgy tűnik, hogy a nagy árváltozásokat leginkább az ajánlati könyv szerkezete befolyásolja  Ha nagy lyuk van a könyvben, számíthatunk nagy árváltozásra Mi okozza a nagy árváltozásokat? VI.

78 Volatilitás és spread nagy árváltozás környékén I.

79 Volatilitás és spread nagy árváltozás környékén II.


Letölteni ppt "Bohák András Befektetések.  Bevezető  A NYSE kereskedési rendszere  A 2010. május 6-i Flash Crash  Nagyfrekvenciás adatok elemzése  CAPM és tőkepiaci."

Hasonló előadás


Google Hirdetések