Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A digitális átállásról általában és kitekintés a nemzetközi tapasztalatokra Mátrai Gábor Hírközlési Elnökhelyettes 2013. március 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A digitális átállásról általában és kitekintés a nemzetközi tapasztalatokra Mátrai Gábor Hírközlési Elnökhelyettes 2013. március 19."— Előadás másolata:

1 1 A digitális átállásról általában és kitekintés a nemzetközi tapasztalatokra Mátrai Gábor Hírközlési Elnökhelyettes március 19.

2 2 Tartalom I.A digitális átállás kiemelt társadalmi jelentősége  Digitális átállás, mint össztársadalmi érdek  Digitális átállás, mint nemzetközi kötelezettség, az EU vonatkozó célkitűzései II.Nemzetközi kitekintés - európai helyzetkép  A digitális átállás helyzete napjainkban globálisan és Európában  Magyarország számára tanulságos nemzetközi tapasztalatok bemutatása  A nemzetközi tapasztalatok fő üzenetei

3 3 A digitális átállásról általában

4 4  A digitális átállás, mely során az analóg televíziózást a digitális váltja fel, jóval túlmutat egy egyszerű technológiai váltáson: olyan össztársadalmi érdek, amelynek komoly nemzetgazdasági hozadéka van.  Magyarország nemzetközi versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű folyamat, amely az egész iparágat érintő mérföldkő.  A digitális átállás által felszabaduló frekvenciaspektrum (digitális hozadék) lehetőséget biztosít e szűkös erőforrás kulturális, gazdasági és társadalmi szempontból a korábbinál hatékonyabb elosztására.  Az állam célja és felelőssége, hogy a digitális átállás folyamatából mindenki profitáljon, ideértve a piaci szereplőket és társadalmunk leginkább támogatásra szoruló tagjait is. Digitális átállás: össztársadalmi érdekünk

5 5  Előnyös a fogyasztók számára  Több elérhető csatorna  Digitális technológia előnyei (pl. HD műsorok)  Kiegészítő digitális szolgáltatások  Mobil szélessáv dinamikus elterjedésének elősegítése  Előnyös a piaci szereplők számára  Új piacok, új üzleti modellek  Új szolgáltatások és bevételi források válhatnak lehetővé, nő a hosszútávú versenyképesség  Előnyös az állam számára  Az átállás hatékonyabb frekvenciagazdálkodást tesz lehetővé  Élénkülő piaci verseny lehetőségét teremti meg A digitális átállásból adódó előnyök

6 6 A 2006-os Genfi Egyezmény  A frekvenciagazdálkodás világszinten a Nemzetközi Távközlési Egyesületben kerül összehangolásra.  A Nemzetközi Távközlési Egyesületben (ITU) néhány európai állam ben kezdeményezte a műsorszórásra dedikált IV és V frekvenciasávokra ( MHz) vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát.  A tárgyalások 2004-ben kezdődtek, eredményüket pedig a WRC 2006-os genfi ülésén elfogadott Genfi Egyezmény (GE-06) tartalmazza:  június 17-től megszűnik az analóg frekvenciák védettsége (technikai véghatáridő a digitális átállásra)  A GE-06 rendelkezéseit már június 17-től implementálhatták az EU tagállamai.

7 7  eEurópa 2005 Akcióterv [COM(2002)263]  A tagállamok 2003 decemberéig hozzák nyilvánosságra az analóg műsorszórás lekapcsolásának tervezett véghatáridejét.  Európai Bizottság közleménye a digitális átállásról [COM(2003)992]  A digitális televíziózás elterjedésének alapvetően piac és a kereslet által vezért folyamatnak kell lennie, ahol a néző komoly hozzáadott értéket kap a váltásért cserébe.  Az állami beavatkozásnak indokoltnak, transzparensnek, arányosnak és időszerűnek kell lennie. Tiszteletben kell tartani továbbá a technológia semlegesség elvét.  Nem határoz meg ajánlott (közös) véghatáridőt, de nem javasolja addig megvalósítani, amíg nem (közel) teljes a digitális platform lefedettsége.  Európai Bizottság közleménye a digitális átállás felgyorsításáról [COM(2005)661]  A digitális átállás által kínált szociális és gazdasági előnyök teljes mértékben csak akkor lesznek elérhetőek, ha egész Unióban megtörténik az átállás.  Kötelező közös határidő előírása nem reális, azonban javasolt, hogy a tagállamok legkésőbb 2012 elejéig teljesen átálljanak a digitális műsorszórásra. Az Európai Bizottság, mint a digitális átállás motorja

8 8  Az állam felelőssége a rábízott frekvencia vagyonnal való felelős gazdálkodás.  Az Európai Unió törekvésének megfelelően a jelenleg analóg műsorszórásra használt frekvenciasáv egy része (ún. 800 MHz-es sáv) felszabadul és elérhetővé válik a mobil szélessávú szolgáltatások számára is.  A 800 MHz-es frekvenciasáv értékesítése lehetővé teszi, hogy országos lefedettségű legyen a mobil szélessáv szolgáltatás, hozzájárulva ezzel a gazdasági fejlődéshez, valamint a digitális szakadék csökkentéséhez. Digitális hozadék hasznosítása

9 9 Nemzetközi kitekintés

10 10 Digitális átállás helyzete a világban ASO megtörtént Simulcast Analóg műsorszórás Nem tervezi az átállást Nincs adat Forrás: wikimedia.orgwikimedia.org

11 Hollandia 2007 Svédország, Finnország 2008 Németország, Svájc 2009 Norvégia, Dánia 2010 Észtország, Lettország, Szlovénia, Belgium,Spanyolország, Horvátország, Luxemburg 2011 Franciaország, Ausztria, Ciprus, Málta 2012 Írország, UK, Olaszország, Csehország, Portugália, Szlovákia 2013 Magyarország, Görögország, Lengyelország, Bulgária 2015 Románia Digitális átállás az egyes tagállamokban

12 12 Digitális átállás helyzete Európában Befejeződött az átállás Lekapcsolás folyamatban Digitális műsorszórás elindult Csak analóg műsorszórás Forrás: márciusi állapot

13 13 Stratégiát befolyásoló tényezők  A földfelszíni televíziós platform jelentősége az adott tagállamban  Azok a tagállamok, ahol magas a kábelpenetráció, kicsi a földfelszíni platform nézettsége, gyorsan megtudták valósítani az átállást (pl. Hollandia, Svájc, Németország)  Hosszabb előkészítést, felkészítést igényelt ott az átállás, ahol a lakosság nagy része földfelszíni platformon televíziózik (pl. Spanyolország, Görögország, Olaszország).  Van-e elegendő mennyiségű spektrum a simulcast műsorszórásra?  Több államban a teljes DTT lefedettséghez először le kellett kapcsolni az analóg műsorszórást.  Svájcban például először részlegesen le kellett állítani az analóg hálózatot, hogy elindulhasson a digitális platform.  Ez lerövidíti a simulcast időszakot, szükségszerűen felgyorsítja az átállást (pl. Németországban 3-9 hónap volt).  Ahol rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű frekvencia, ott nem elindulhatott a DTT platform az analóg mellett (pl. Finnországban 6 éves simulcast időszak).  Mekkora a hajlandóság a lakosság körében a váltásra?  Elérhetőek-e a kiskereskedelemben (megfelelő áron) az eszközök?  Mennyire attraktív a földfelszíni platform kínálata?

14 14 Lekapcsolási (ASO) stratégiák

15 15 Átállás koordinációja  A digitális átállás koordinációja igazodik az adott ország történelmi, földrajzi, igazgatási sajátosságaihoz, valamint demográfiai, szociális viszonyaihoz, médiapiaci szerkezetéhez.  Az államokra nem csak azok jogi és igazgatási kötelezettségei, de össztársadalmi hatásgyakorló képességeik miatt is jelentős szerep hárul.  Ennek megfelelően az átállás letéteményesei között jellemzően állami szerepvállalókat találunk, ide tartoznak a szektoriális szabályozóhatóságok, valamint az ágazati koordinációért felelős miniszteriális szervek.  Az állami szerepvállalók azonban számos országban nem saját szervezetük és erőforrásaik felhasználásával, hanem dedikált projektszervezet felállításával reagálnak a digitális átállás koordinációjából eredő kihívásokra.  Ezek a projektszervezetek különböző formákat vehetnek fel: kormánybizottság (Észtország), kormányzati kezdeményezés keretében létrehozott, a kormányzattól független non-profit gazdasági társaság (Egyesült Királyság), központi állami adminisztratív iroda (Horvátország), vagy akár kormánymegbízott munkaszerveként iparági szakértőkből létrehozott kormányügynökség (TV2007 Group).  Közös jellemzője a nemzetközi átállási folyamatoknak a széleskörű iparági és társadalmi együttműködési rendszer kialakítása.

16 16 Digitális átállás állami támogatása  A tagállamok egy része aktívan támogatta azokat, akik önerőből nem, vagy csak nagy áldozatok árán lettek volna képesek átállni a digitális televíziózásra.  Ezek a programok állami támogatásnak minősülnek, amire csak szigorú feltételek mellett kerülhet sor az Európai Unióban:  A szociálisan rászorult háztartásoknak nyújtott állami támogatás összeegyeztethető az uniós joggal [EUMSz cikk (2) bek. a)]  A támogatásnak technológia- és verseny-semlegesnek kell lennie, azaz az intézkedés nem hozhat előnyös, illetve hátrányos helyzetbe meghatározott vállalkozást, vagy műsorterjesztési platformot [„Keretirányelv” (18) preambulumbekezdés]

17 17  Mediaset eset (2005) Olaszországban csak a földfelszíni és kábel platformokkal kompatibilis digitális vevődekóderek voltak támogathatóak, kizárva a műholdas platformot.  Berlin-Brandenburg eset (2006) A médiahatóság támogatást nyújtott azoknak a kereskedelmi médiaszolgáltatóknak, akik megkívántak jelenni a digitális földfelszíni platformon. Az intézkedés sérti a technológia-semlegesség elvét, mivel csak a DVB-T platformot részesíti (közvetett) előnyben. Technológia- és versenysemlegesség

18 18 1. Egyesült Királyság (teljes körű megoldás)  A támogatásra jogosultak 40 £-ért kaptak  egy digitális vevődekódert,  egy közbeszerzési eljáráson kiválasztott szerelő üzembe helyezte a szolgáltatást,  egy évig garanciát vállalva.  A csomagra az jogosult, aki az egyik feltételnek megfelel:  75. életévét betöltötte,  Legalább fél évet szeretet otthonban élt,  Félig, vagy teljesen süket vagy vak  Meghatározott szociális ellátásban részesül.  A szociálisan leginkább rászorultak ingyen kaphatták meg a csomagot.  Koordináció: DSHS Ltd., melyet a Kormány megbízásából a BBC hozott létre. Szociálisan rászorultak támogatása – Példák I.

19 19 2. Franciaország (gondoskodó megoldás)  Pénzügyi támogatás  egyszeri 25 Eurós támogatás digitális vevődekóder, digitális TV vásárlásához  egyszeri 120 Eurós támogatás antenna vásárlásra, irányba állításra.  egyszeri 250 Eurós támogatás ott, ahol nincsen DVB-T lefedettség (szociális helyzettől függetlenül)  Támogatásra jogosultak  évi Euró alatti jövedelmű háztartás;  mentesül az audiovizuális adó alól;  elsődleges háztartására igényli a támogatást;  kizárólag analóg földfelszínen televíziózik.  Technikai segítségnyújtás  Az jogosult, aki 70 évnél idősebb, vagy tartós fogyatékosságának mértéke meghaladja a 80 %-ot  Egy speciálisan erre a célra kialakított szerelő a helyszínen helyezi üzembe a készüléket.  Koordináció: állam, köz- és kereskedelmi médiumokból álló közalapítvány (groupement d’intérêt économique) Szociálisan rászorultak támogatása Példák II.

20 20 3. Litvánia („visszatérítő” megoldás)  A támogatásra jogosultnak visszatérítésre került 200 Lias (58 Eur) értékben a digitális vevődekóder ára (technológia-semleges).  Támogatásra az jogosult, ahol a háztartásban az egy főre jutó nettó havi bevétel nem érte el az 525 Lias-t (125 Eur).  A visszatérítést a helyi önkormányzatoknál lehetett kérni a keresetigazolás és a vevődekóder számlája ellenében. 4. Szlovákia („bón” megoldás)  A támogatásra jogosult egy 20 Euró értékű bónt kapott, amiért bármely platformmal kompatibilis digitális vevődekódert vásárolhatott.  A támogatásra az jogosult, aki fizeti a közszolgálati rádiós és televíziós díjat és az előre meghatározott szociális ellátásban részesült.  A koordinációt az Infrastruktúra, Építésügyi és Postai Minisztérium végezte. Szociálisan rászorultak támogatása – Példák III.

21 21 Kommunikációs tapasztalatok - alapvetések  Egyértelmű, informatív és koherens kommunikációs stratégia a sikeres átállás kulcsa  Minden érintett bevonása szükséges a kommunikáció folyamatába, hiszen a digitális átállás a társadalom minden szereplője számára előnyöket jelent  Minden érintetett korosztályt a maga módján és a rá jellemző platformon keresztül célszerű megszólítani  Dedikált honlap (Franciaország, Portugália, UK, Finnország, stb.)  Helyi és országos média szerepe  Call center üzemeltetése minden vizsgált országban elengedhetetlen közvetlen kommunikációs csatornának bizonyult  Németország, Finnország, Svédország, UK  Fontos a rendszeres visszacsatolás, amely a kommunikáció hatékonyságának fokmérője

22 22 Az átállást több helyen figurához, vagy színhez kötötték ”Digital Al” nevű robot az átállás megtestesítője Svédországban a digitális átállás színeként a rózsaszínt választották „Mindenki a digitális világba”

23 23 Kommunikációs tapasztalatok - következtetések A nemzetközi példák alapján kijelenthető, hogy a hatékony átállási kommunikációs kampány…  testreszabott – igazodik az adott ország földrajzi, demográfiai, médiapiaci viszonyaihoz, tartalomfogyasztási szokásaihoz,  partnerként tekint mind az infokommunikációs ágazat szereplőire, mind a lakosság tagjaira, akiknek támogató hozzáállása, valamint aktív szerepvállalása a sikeres átállási folyamat elengedhetetlen feltétele,  rugalmasan alkalmazkodik a lakosság, kiváltképp a rászoruló érintettek tájékoztatási szükségleteihez, minél inkább „kézen fogva” a társadalom segítségre szoruló tagjait,  fő funkciója a társadalom teljes körű tájékoztatása mellett a proaktív, gyors és érdemi segítségnyújtás a zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében,  megteremti a folyamatos interakció lehetőségét az érintettek számára, változatos kommunikációs eszköztárát alkalmazva pedig képes a lehető legtöbb érintettet közvetlen megszólítására.  A feladat volumene, össztársadalmi jelentőségéhez igazodó pénzügyi erőforrások célzott allokációja mellett valósítható meg, amint ezt a nemzetközi tapasztalatok is egyértelműen alátámasztják.

24 24 Összefoglalva  Szoros együttműködés a piaci szereplőkkel.  Hatékony központi irányítás, tervezettség.  Hatékony és széleskörű kommunikáció.  Megfelelő pénzügyi források biztosítása.  Leginkább rászorultak aktív támogatása. A tapasztalatok alapján a siker kulcsa:

25 25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 A digitális átállásról általában és kitekintés a nemzetközi tapasztalatokra Mátrai Gábor Hírközlési Elnökhelyettes 2013. március 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések