Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkavállalói személyes adatok kezelésének gyakorlati problémái.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkavállalói személyes adatok kezelésének gyakorlati problémái."— Előadás másolata:

1 A munkavállalói személyes adatok kezelésének gyakorlati problémái

2 Miért van szükség szektorális adatvédelmi szabályozásra? 1.A munkakapcsolatok speciális jellege  alá-fölérendeltségi viszony  elsődlegesen személyi függőségben nyilvánul meg  a munkáltató utasítási és felügyeleti jogában érhető tetten 2. Relatíve fiatal jogterületek metszéspontján helyezkedik el  évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről  évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 3. Adatvédelmi biztosi állásfoglalások egyre növekvő száma a témában

3 Magánszféra  „Az egyén joga arra, hogy békén hagyják.”  Egyfelől egy védelmi igény,…  …másfelől pedig a valamitől tartózkodás elvárása.  Négy összetevője: 1.Az ember testi védelme 2.A terület védelme 3.A kommunikáció védelme 4.A személyes adatok védelme

4 Adatvédelmi alapelvek 1.Az adatgyűjtés korlátozásának elve (2 iránya: mely adatokra terjed ki és milyen módon lehet ezeket gyűjteni?) 2.Az adatminőség elve (pontos, teljes, aktuális, törvényes, tisztességes, megfelelő módon tárolt) 3.A célhoz kötöttség elve 4.A korlátozott felhasználás elve (beleegyezés vagy tv. felhatalmazása) 5.A biztonság elve (fizikai, szervezeti, információs védelem) 6.A nyíltság elve 7.A személyes részvétel elve 8.A felelősség elve

5 Hazai szabályozás 1. Törvényi szabályozás Általános:  Alkotmány (54. §, 59. §)  Avtv.  Ptk. (a személyhez fűződő jogokról szóló fejezet egyes rendelkezései)  Btk. (177. §,177/A. §, 178. §,178/A. §, 179. §, 180. §) Szektorális:  Munka Törvénykönyve (3. §, 4. §, 77. §)  Köztisztviselők jogállásáról szóló tv. (taxatív)  Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. (taxatív) 2. Adatvédelmi biztos állásfoglalásai

6 A munkáltatói adatkezelés motívumai A munkáltató alapvetően gazdasági érdekei mentén cselekszik, célja a termelés maximalizálása, és minél hatékonyabbá tétele.  A feladatokat a lehető legésszerűbben akarja elosztani a munkavállalók között.  A munkavállalók minősítése (pl. előmenetel).  Személy- és vagyonvédelem.  A biztonságos munkavégzés megteremtése.  Bűnmegelőzés, bűnüldözés, közbiztonság.  Munkafolyamatok ellenőrzése, dokumentálása.  Munkafegyelem, munkaintenzitás ellenőrzése. Alapvető kollízió: a munkáltató piaci érdekei ütköznek a munkavállaló alkotmányos alapjogaival.

7 Milyen feltételek mellet szerezheti meg a munkáltató a munkavállaló személyes adatait?  Az adatok beszerzése, csak az általános alapelvek szem előtt tartásával történhet.  Csak meghatározott célra történhet az adatgyűjtés, és csak akkor, ha a cél megvalósítása, vagy jogok gyakorlása illetve kötelezettségek teljesítése érdekében feltétlenül szükséges. Így különösen, ha  a munkáltató közérdekű feladatának, vagy tv.-i kötelezettségének teljesítése,  a munkáltató hivatalos feladatának gyakorlása,  a munkáltató vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése,  a munkavállaló létfontosságú érdekei védelmének,  a munkáltató és a munkavállaló által közösen kötött szerződés teljesülése,  társadalmi szervezet jogszerű működése érdekében végzik.

8 A jogellenes adatkezelés veszélyének leginkább kitett adatok köre A munkavállaló  személyes adatai (adott esetben a hozzátartozók személyes adatai),  felekezeti hovatartozás, világnézet, politikai meggyőződés, valamely szervezethez tartozás,  egészségi állapot,  bűnügyi személyes adatok (egyes speciális munkakörök viszonylatában),  vagyoni viszonyaival kapcsolatos adatok.

9 A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége  Közölni kell a munkavállalóval, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező-e, illetve igényel-e hozzájárulást. Tájékoztatni kell:  az adatkezelés tényéről,  a felhasználás módjáról és céljáról,  az alkalmazott módszerről,  új technikai megfigyelőrendszerek üzembe helyezéséről.,  az adatok megismerésének rendjéről,  azon személyek köréről, akik az adatokhoz hozzáférhetnek,  a hibás adatok kijavításának rendjéről. Milyen esetekben végez adatkezelést a munkáltató?  A munkaviszony létesítése előtt, illetve a létesítés alatt,  a munkaviszony tartama alatt,  a munkaviszony megszűnése után.

10 A munkaviszony létesítése előtt illetve az alatt végzett adatkezelés  A legspeciálisabb eset, az Mt. is csak ezzel foglalkozik kiemelten (77. §), minden más esetre elegendőnek tartja az általános szabályok alkalmazását.  Specialitása: még semmilyen viszony nem jött létre a felek között, látszólagosan mellérendeltségi pozícióban állnak.  Mt. 77. § (1): „A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele, vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.”  Mindig az adott ügyből kiindulva kell eldönteni, hogy mely adatok minősülnek lényegesnek. Két különös eset:  jeligés álláshirdetések  magán-munkaközvetítők

11 A munkaviszony fennállása alatt végzett adatkezelés I. A munkáltatói adatkezelést alapvetően kétfelé bonthatjuk: 1.Az egyes speciális adatokra vonatkozóan végzett bármilyen adatkezelés, ahol maga az adat specialitása igényli a fokozott védelmet. Ezek nagyjából megfelelnek a jogellenes adatkezelésnek leginkább kitett adatok körével. (személyazonosító adatok, bűnügyi adatok, egészségügyi adatok, stb.) 2.Az adatkezelés módszerének sajátsága, ahol a kezelt adatok köre gyakorlatilag irreleváns, az adatkezelés jellege miatt van szükség az adatvédelmi garanciák beépítésére. (ld. a következő dián) Ezen esetekben tehát lényegtelen, hogy milyen adatot kezel a munkáltató, az adatkezelés puszta ténye és a módszer igényel jogszerűségi vizsgálatot.

12 A munkaviszony fennállása alatt végzett adatkezelés II. A munkáltatói adatgyűjtés tipikus módszerei:  adatlap, kérdőív, nyilatkozat  interaktív kitűző rendszer  telemunka  videokamerával, vagy egyéb képrögzítésre alkalmas technikai eszközzel végzett megfigyelés  GPS segítségével végzett helymeghatározás  biometrikus azonosítók  poligráf  személyiségjegyek vizsgálata grafológus, munkapszichológus bevonásával  munkahelyi számítógép, internet és postafiók használata  munkahelyi hagyományos levelezés  munkahelyi telefonhasználat

13 A munkaviszony megszűnése után végzett adatkezelés A munkaviszony megszűntével megszűnik a munkáltató adatkezelési státusza is, és a munkavállaló is kikerül függő helyzetéből, kialakulni látszik egy mellérendeltségi viszony. A munkaviszony megszűnése azonban nem eredményezi mindig és automatikusan az adatkezelés céljának megszűnését is. A cél megszűnésével azonban a volt munkavállaló adatait törölni kell, vagy azonosíthatatlanná kell tenni.

14 A munkavállalói személyes adatok kezelésének jövőbeni útjai  Az adatokra vonatkozó szektorláis törvényi szabályozás kidolgozása, vagy a meglévő kibővítése. (Kérdéses ennek szükségessége, a meglévő általános törvényhelyek alapján elláthatóak az adatvédelmi feladatok, taxatív szabályozás pedig gyakorlatilag lehetetlen és életszerűtlen.)  Adatvédelmi biztosi állásfoglalásokra támaszkodó (felső)bírósági gyakorlat kialakítása lenne a cél.  Mediáció hatékony bevonása az adatvédelem területére.  A munkavállalók jogtudatának fejlesztése.

15 Köszönöm a figyelmüket! Kérdéseiket, észrevételeiket köszönettel fogadom az alábbi címen:


Letölteni ppt "A munkavállalói személyes adatok kezelésének gyakorlati problémái."

Hasonló előadás


Google Hirdetések