Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment Dr. Pálosi Dániel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment Dr. Pálosi Dániel."— Előadás másolata:

1 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment Dr. Pálosi Dániel

2 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Áttekintés 1.Projektirányítás alapelemei –Projekt fogalma, csoportosítása, szereplők –Projektszervezet, PM, PCM, EPM 2.Elemzés és tervezés –Problémafa, célfa, SWOT, WBS –Költségtervezés, Időtervezés, Erőforrás-tervezés –LKM, Kockázatkezelés 3.Projektdokumentáció 4.Projektek minőségirányítása 5.Informatikai projektek sajátosságai 6.Projektirányítás számítógéppel

3 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A projekt definíciója Mi a projekt? meghatározott cél elérésére irányul határidő-, költség- erőforrás-, minőségkorlátokkal rendelkezik Adott szervezeti környezetben tervezett és végrehajtott tevékenységsorozat egyértelműen meghatározott a kezdete és a befejezése van konkrét, mérhető eredménye egyszeri tevékenység, amely egyedi terméket állít elő.

4 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A „Háromdimenziós menedzsment„ A projekt sikere a következő kritériumok teljesülésétől függ: Konkrét esetekben azonban eltérő lehet ezen tényezők egymáshoz viszonyított fontossága.

5 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A „Háromdimenziós menedzsment„ kibővítése Empirikus vizsgálatok alapján fontos tényezők: Személyi tényezők (felső vezetés támogatása, projektvezető, tagok képességei, stb.) Definíciós fázis jelentősége (projektcélok alapos elemzésekre építve) Vevői igények szem előtt tartása Nincsen egyértelmű „siker recept”, minden projekt egyedi elbírálást igényel!

6 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A projektek csoportosítása A projektek téma illetve tartalom alapján lehetnek: Építési projektek Fejlesztési projektek (termék, szervezet) IT projektek Környezetvédelmi projektek Logisztikai projektek Marketing projektek stb. Időtáv szerint Rövidtávú, középtávú, hosszú távú projekt

7 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A projektek csoportosítása Részvétel, illetve kezdeményező szervezet alapján Belső projektek Külső projektek Részlegen belüli projektek Részlegek közötti projektek Komplexitás szerint Egyszerű projektek Komplex, összetett projektek Több projektből álló programok, Mega- vagy giga projektek

8 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A projekt stakeholderek A projektben érdekelt szereplők Projektmenedzser Projekt team Menedzsment Szponzor, projektfelügyelő Megrendelő

9 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A projekt szervezeti formái Funkcionális szervezet Projektkoordinálás, átfedési mátrix szervezet Rendelkezésre bocsátási mátrix szervezet Tiszta projekt szervezet Integrált projekt szervezet

10 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment Definíció: A projektmenedzsment a projekt céljainak megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységek irányítására, koordinálására, dokumentálására, ellenőrzésére és értékelésére szolgáló eszközök és technikák összessége.

11 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment A projektmenedzsment hatáskörébe tartozó feladatok A projekt definiálása (célok, keretek, feladatok, kommunikáció, szabályzat) Projekttervezés becslési és tervezési módszerekkel (munka, erőforrás, költségtervezés, kockázat) A projekt irányítása (nyomon követés, kommunikáció, korrekció)

12 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment területei

13 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment © Dr. Laáb Ágnes A hatékony projektmenedzsment!?!?

14 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Nagyvállalati projektmenedzsment

15 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektciklus-menedzsment (PCM) A projektek tervezésének és végrehajtásának folyamata projekt-ciklus néven vált ismertté. A teljes folyamat öt szakaszra bontható: –A projekt definiálása –A projekt beindítása –Tervezés –Megvalósítás –A projekt lezárása

16 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektciklus-menedzsment (PCM) Miért szükséges a PCM? Tapasztalatok:  Bizonytalan stratégiai keret  Kínálat-vezérelt projektek  Gyenge helyzetelemzés  Tevékenység-orientált tervezés  Nem ellenőrizhető hatások  Folyósítási kényszer  Rövid távú szemlélet  Pontatlan projektdokumentumok PCM:  Szektorális megközelítés  Kereslet-vezérelt megoldások  Fejlett elemzés  Cél-orientált tervezés  Mérhető hatás  Minőség hangsúlyozása  Összpontosítás a fenntarthatóságra  Egységes formátumok

17 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A PCM szakaszai

18 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés

19 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Elemzés és tervezés módszertana Elemzési módszerek Műhelymunka Problémafa – Célfa Csoportos alkotástechnikai módszerek SWOT-elemzés Stratégiaalkotás

20 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A csoportmunka A megoldandó feladatok egyre bonyolultabbak A lehetőségek kiszélesedtek a matematikai módszerek és a számítástechnika fejlődésével Nem szorítható háttérbe azonban az „emberi tényező” Jó eredményt csak az ember, módszer és a technika megfelelő kombinációjával érhetünk el.

21 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés SWOT analízis Funkciója: A szervezet (projekt) és környezete vizsgálatát teszi lehetővé csoportmunka segítségével Lehetővé teszi a külső fenyegetések és lehetőségek, valamint a vállalat gyenge és erős pontjainak rendszeres és együttes vizsgálatát

22 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés SWOT analízis Az analízis felépítése a vizsgált vállalat (projekt) szempontjából: S (Strengths)Erős pontok W (Weakness)Gyenge pontok O (Opportunities)Környezeti lehetőségek T (Threats)Környezeti fenyegetések

23 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Erősségek: 1. magas műszaki színvonal 2. rugalmas csapat 3. egyértelmű érdekeltség 4. széles szakmai kapcsolat 5. jó szakmai hírnév Gyengeségek: 1. gyenge infrastruktúra 2. tőkehiány 3. vezetési ismeretek hiánya 4. kialakulatlan szervezet 5. rivalizálás a vezetésen belül Lehetőségek: 1. gyorsan fejlődő technológia 2. növekvő megrendelések 3. több versenytárs csődje 4. jó nemzetközi kapcsolatok 5. kormányzati tenderek Lehetőség-Erősség (SO) Stratégiák 1. átvenni a csődbe kerültek helyét 2. új rendszereket kifejleszteni 3. vegyes vállalatot alapítani 4. külön csoportot létrehozni a tenderekre Lehetőség- Gyengeség (WO) Stratégiák 1. kormányzati megrendeléssel pénzügyi stabilitás 2. külföldi tőkebevonás 3. külföldi partnertől know-how Fenyegetések: 1. egyre több versenytárs 2. a megrendelők növekvő fizetőképtelensége 3. egyre több cég önellátó 4. elmaradás a műszaki fejlődéstől 5. növekvő infláció, magas kamatok okozta problémák Fenyegetés-Erősség (ST) Stratégiák 1. a jó szakmai hírnévre alapozva reklámkampány új fogyasztók megnyerésére 2. „ráépülni” néhány nagy szervezetre 3. megrendelőkkel finanszíroztatni a termelést Fenyegetés- Gyengeség (WT) Stratégiák 1. a belső vitákat rendezni 2. külső szakértők segítségével szervezetfejlesztést megvalósítani 3. a veszteséges üzletágakat bezárni

24 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Elemzés és tervezés módszertana Tervezési módszerek Tevékenységfa (WBS) Logikai keretmátrix (LKM) Projektütemezés (Gantt-diagram, hisztogram, hálótervezés) Kockázatkezelés Költségbecslés

25 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Tevékenységfa

26 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Logikai keretmátrix (LKM)

27 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés és kockázatkezelés beruházási projektek esetén Egy projekt esetében léteznek olyan külső ill. belső hatások, melyek mérése, a bekövetkezésük bizonytalansága miatt, közvetlen pénzügyi mutatókkal nem lehetséges. Bizonytalanság: egy adott esemény bekövetkezése (ideje, helye, módja) nem ismert Kockázat: a bizonytalanság számszerűsíthető negatív vagy pozitív következményeit jelenti Kockázat = bekövetkezési valószínűség * veszteség (nyereség)

28 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata A folyamat négy szakaszra bontható: Kockázati tényező feltárása Kockázati tényező csoportosítása Kockázati tényező hatásainak elemzése Kockázatkezelési stratégia kialakítása Az első kockázatelemzésre a beruházási döntés előkészítési szakaszában kerül sor, de nagyobb projektek esetén a megvalósítás alatt is szükséges lehet.

29 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata A kockázati értékének becslése Csoportos alkotástechnikai módszerek alkalmazása (az eredményes csoportmunka feltételeit teljesítve) 1.Kockázati tényezők felsorolása egyénileg 2.Relevánsak kiválasztása csoportosan 3.Tényezők osztályokba való csoportosítása

30 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata A kockázati tényezők értékének becslése Osztályonként meg kell becsülni a kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségét (P, probability) és a bekövetkezés hatását (I, impact) Ötfokozatú skála Valószínűség-hatás mátrix elkészítése Fontossági sorrend és a kritikus kockázati tényezők kiválasztása

31 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata A kockázati tényezők értékének becslése K = P + 2*I, ahol K:kockázati együttható P:a kockázati tényező bekövetkezési valószínűsége az ötfokozatú skálán I:a bekövetkezés hatása az ötfokozatú skálán  kritikus tényező 10-5  nem kritikus, de releváns lehet (csoport dönti el) 5-0  nem releváns

32 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata Példa: társasági ügyviteli rendszer megteremtése A példa a kockázati tényezők azonosítását és a kritikus tényezők kiválasztását taglalja. A projekt megvalósításával elérendő célok: Papír alapú ügyintézés minimalizálása Az iratok utasítások szerinti kezelése Kommunikációs felületek kezelése Kezelés egyszerűsítése Társasági dokumentum struktúra kialakítása Horizontális és vertikális ügyviteli folyamatok támogatása Szakágazatok speciális követelményeinek való megfelelés ISO követelményeknek való megfelelés Maximális adatbiztonság, adatvédelem elérése

33 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata Példa: társasági ügyviteli rendszer megteremtése A kockázati tényezők azonosítása és ezek közül a kritikusak kiválasztása: SorszámMegnevezésLogikai csoportValószínűségHatás 1. Piacvesztés Piaci reagáló képesség lassulása Államigazgatási szintű elvárások Állampolgári szintű elvárás Rendezetlen irattárolás Rendezetlenség újrateremtése Nem található dokumentumok Költséges és időigényes visszakeresés Adatvédelmi előírások be nem tarthatósága Információs vagyonvesztés Egységes ügyviteli rendszer hiánya Szervezetenként eltérő ügyvitel Belső helyzetfeltárás ISO minősítés nem megszerezhető Felsővezetői elvárásoknak nem megfelelőség 744

34 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata Példa: társasági ügyviteli rendszer megteremtése Logikai csoportok kialakítása, valószínűségi értékek, hatásskála becslése: Logikai csoport megnevezéseDarabszám Külső piaci tényezők 4 Rendezettség 4 Adatvédelem 2 Ügyvitelszervezés 2 Helyzetfeltárás 1 ISO minősítés 1 Belső elvárás 1 Skála értékValószínűségi tartományok % % % % 10-20% Skála értékHatás tartományok Egy felhasználóra jutó változó költségek változása 5 Nagyon magas75-100% 4 Magas40-75% 3 Közepes10-40% 2 Alacsony5-10% 1 Nagyon alacsony1-5%

35 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázatelemzés- és kezelés folyamata Példa: társasági ügyviteli rendszer megteremtése Valószínűség-hatás mátrix Kritikus kockázati tényezők 5 6, 7, , 9, 10 2, 13, 14, 15 5, H A T Á S V A L Ó S Z Í N Ű S É G SorszámMegnevezés Kapott összes pontszám 5.Rendezetlen irattárolás13 6. Rendezetlenség újrateremtése Nem található dokumentumok Költséges és időigényes visszakeresés Egységes ügyviteli rendszer hiánya Szervezetenként eltérő ügyvitel 13 K = P + 2*I

36 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázat

37 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés

38 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Költségbecslés A pontosság mértéke alapján: Becslés hasra ütés alapján: nagy a tévedési százalék, funkciója, hogy eldöntsünk, érdemes- e pontosabb becslést végezni Durva nagyságrend (rough order of magnitude – ROM): nagy szórással rendelkező becslés, módszere, hogy korábbi megvalósult projektek adataiból indul ki és ahhoz viszonyítva becsli meg az új projekt mérőszámait Részletes becslés: lentről felfelé becslésnek is nevezik, a termék részletes ismeretét feltételezi hozzárendelve az erőforrásokat.

39 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Költségbecslés A legelterjedtebb módszerek: Szakaszos becslés: szakaszonkénti részletes tervezés Arányos becslés: fentről lefelé történő becslés Parametrikus becslés: egységértékeket határoz meg az egyes erőforrásoknál Lentről felfelé becslés

40 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektdokumentáció Projektdefiniálás dokumentumai Megvalósíthatósági tanulmány Cselekvési terv SWOT analízis Logikai keretmátrix (Logframe Mátrix) Projekttervezés dokumentumai Projektalapító okirat Kommunikációs terv Tevékenységfelelős mátrix Kockázatelemzés (mátrix) Kockázati napló

41 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektdokumentáció Projektirányítás (végrehajtás) dokumentumai Feladatkijelölő adatlap Megbízási szerződés Problémanapló Helyzetjelentés (Monitoring jelentés) Projektzárás és értékelés dokumentumai Projektzáró jelentés Projektértékelő jelentés

42 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázat

43 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Kockázat

44 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés

45 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektek minőségirányítása Minőség: a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére (Chikán, 2005) A minőséget nem ellenőrzéssel kell „belegyártani” a termékbe, hanem ennek alapelveit a vállalati folyamatokon keresztül egészen a munkavállalókig szükséges eljuttatni.

46 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés

47 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektek minőségirányítása A minőségirányítási rendszer részei: Minőségpolitika Minőségcélok Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi eljárás Minőségügyi utasítások Feljegyzések

48 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Informatikai projektek Az informatikai projekt a szervezet stratégiai céljaihoz kapcsoló új informatikai megoldások alkalmazása, fejlesztése (továbbfejlesztése), bevezetése. A projekt kiterjedhet a szervezet teljes belső információs rendszerére, olyan folyamatokat érint – mint az információ előállítása, feldolgozása, tárolása és elosztása – amelyek kihatnak a szervezet összes tevékenységére.

49 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Informatikai projektek Az informatikai fejlesztések tervezéséhez elemzéséhez alkalmazott módszerek: SSADM PRINCE Objektumorientált módszertanok CASE

50 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés A hálótervezési módszerek CPM (critical path method): a módszer célja az egyes tevékenységek egymásra épülésének vizsgálata, ábrázolása (tevékenységenként 1 időtartam) PERT (Program Evaluation and Review Technique): a tevékenységek várható időtartamát becsléssel állapítják meg. Hármas időbecslés: optimista (minimális időszükséglet), legvalószínűbb, pesszimista (maximális időszükséglet). MPM (Metra Pontential Method): figyelembe veszi a tevékenységek közötti kapcsolati időket (várakozás, átlapolás) is.

51 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés A hálótervezés lépései Célmeghatározás A cél eléréséhez szükséges folyamatok meghatározása Folyamatok bontása tevékenységekre (résztevékenységekre) Sorrendiség meghatározása (mi az ami párhuzamosan készíthető, mi az, ami csak egymás után következhet); rendező elv vagy a technológia sorrendje, vagy a folyamat végrehajtásának logikája. A logikai háló megszerkesztése Az egyes tevékenységekhez időadatok meghatározása Az átfutási idő meghatározása (kritikus út) A résztevékenységek kezdő és befejezési időadatainak meghatározása, a tartalékidők meghatározása, optimalizálás.

52 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Események legkorábbi bekövetkezési időpontja: A kezdő eseménytől összeadjuk az időtartamokat minden lehetséges verzióban és a legmagasabb értékkel rendelkezőt választjuk ki (progresszív időtervezés).

53 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Események legkésőbbi bekövetkezési időpontja: Az utolsó eseménytől kiindulva a soron következő események időtartamának kivonásával jutunk el a vizsgált eseményig és a több verzió esetén a legkisebb értékkel rendelkezőt választjuk ki (retrográd időtervezés).

54 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Kritikus út: Az események megegyező legkorábbi illetve legkésőbbi bekövetkezési időpontjánál találhatóak a kritikus útvonal pontjai. Ebben az esetben a tevékenység befejezése után azonnal el kell kezdeni a következő tevékenységet.

55 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés A tevékenység típusú háló jellemzői: A tevékenységeket nyilak jelölik A nyilak két végén események helyezkednek el, melyeket körrel jelölik A látszattevékenységeket szaggatott nyíllal jelölik és 0 időtartama van A tevékenységek lehetnek egymástól függetlenek és egymástól függők A CPM és PERT típusú hálóknál az egymást követő tevékenységek esetén az egyik befejezése szükséges a másik elkezdéséhez

56 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés A tevékenységek logikai kapcsolatai: 1.Befejezés-kezdés 2.Kezdés-kezdés 3.Kezdés-befejezés 4.Befejezés-befejezés ij A tevékenység sorszáma vagy időtartama

57 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Példa 3. Hálótervezés tejes kávé készítés TevékenységekIdőigény (perc) A (0,1) Eljutás a konyháig3 B (1,2) Hozzávalók előkészítése2 (kávé, tej, cukor) C (1,3) Vízforralás5 D (2,3) Látszattevékenység0 E (3,4) Ízesítés1 Határozza meg a „projekt” teljes időigényét, valamint a kritikus útját A B D CE

58 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Példa 3. Hálótervezés tejes kávé készítés Teljes időigény az összes tevékenység időigényének összeadásával: A+B+C+D+E = = 11 perc Kritikus út a párhuzamosan végezhető tevékenységek figyelembevételével: A+C+E = = 9 perc Keletkezett 3 perc tartalékidő.

59 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Példa 3. Hálótervezés tejes kávé készítés TevékenységekIdőigény (perc) A (0,1) Eljutás a konyháig3 B (1,2) Hozzávalók előkészítése2 (kávé, tej, cukor) C (1,3) Vízforralás5 D (2,3) Látszattevékenység0 E (3,4) Ízesítés A B D CE

60 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Példa 4. Hálótervezés gyártási folyamat esetén TevékenységekIdőigény A (0,1) Gyártmánytervezés 6 hét B (0,3) Piackutatás 4 hét C (1,2) Mintagyártás12 hét D (3,4) Eladás-előkészítés10 hét E (2,4) Minta kollekció szétküldése 9 hét F (2,5) Gyártás-előkészítés 6 hét G (5,6) Gyártás 6 hét H (4,6) Eladási szerződéskötés15 hét

61 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Példa 4. Hálótervezés gyártási folyamat esetén Hálóterv: Határozza meg a „projekt” teljes időigényét, a kritikus útját, valamint az események legkorábbi illetve legkésőbbi bekövetkezési időpontját Hálótervezés

62 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Példa 4. Hálótervezés gyártási folyamat esetén Teljes időigény az összes tevékenység időigényének összeadásával: A+B+C+D+E+F+G+H = = 68 hét Kritikus út a párhuzamosan végezhető tevékenységek figyelembevételével: A+C+E+H = = 42 hét

63 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Példa 4. Hálótervezés gyártási folyamat esetén Példánkban az egyes eseményekhez tartozó legkorábbi illetve legkésőbbi bekövetkezések időpontjai: Esemény Keletkezett 25 hét tartalékidő.

64 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés 1. Progresszív időtervezés Hálótervezés

65 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés 2. Retrográd időtervezés Hálótervezés

66 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés 3. Kritikus út Hálótervezés

67 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Tartalékidők Teljes tartalékidő (p m ): az az időtartam, amelyen belül a munkafolyamat időtartamát növelni lehet anélkül, hogy ezáltal változna a kritikus út.

68 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Tartalékidők Szabad tartalékidő (p sz ): megmutatja, hogy a tevékenység idejét mennyire nyújthatjuk, hogy az érintett és a soron következő tevékenységek legkorábbi kezdése biztosítva legyen.

69 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Tartalékidők Független tartalékidő (p f ): akkor áll elő, ha a megelőző tevékenység legkésőbbi befejeződése és a következő tevékenység legkorábbi kezdése közötti időkülönbség nagyobb, mint a tevékenység időtartama.

70 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés 4. Tartalékidők kávékészítés Hálótervezés A következő tevékenység t 0 i megelőző tevékenység t 1 j

71 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés 4. Tartalékidők gyártási folyamat Hálótervezés

72 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat A megnyitott projektfájlban végezze el a következő feladatokat: 1.A Gantt diagram nézetben az időtartam oszlop elészúrja be a Hely oszlopot 2.Jelenítse meg a szerkezeti kódot. 3.Állítsa át a projekt alapnaptárát úgy, hogy 9-kor kezdődjön a munkaidő, délben félórás ebédszünet legyen és 17:30-kor érjen véget a munkaidő. 4.Az alapértelmezett kezdő és záró időpontot is módosítsa a fentiek szerint. 5.Állítsa be a projektkezdés napját a dátummal. 6.Szúrjon be egy tevékenységet a Minőségbiztosítás részleg betanítása tevékenység elé. A neve: program tesztelése

73 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat A megnyitott projektfájlban végezze el a következő feladatokat: 7.Szúrjon be egy jegyzet készítése nevű tevékenységet. 8.Állítsa be az alábbi tevékenységek időtartamát és helyét: Program tesztelése: 6 nap, Győr Jegyzet készítése: 8 nap, Győr 9.Állítsa be a fenti két tevékenység közötti kapcsolatot úgy, hogy a jegyzet készítése feladat legkorábban a program tesztelésének kezdete után 2 nappal kezdődjön. A jegyzet készítése a program tesztelése tevékenység befejezése után legkorábban 1 nappal fejeződhet be. Ha szükséges, szúrjon be új tevékenységet is. 10.A program tesztelése az oktatók betanítása megkezdése után 1 nappal kezdhető. Jelezze ezt a terven. 11.A jegyzet készítése az oktatók betanításának befejezése után kezdhető meg. Jelezze ezt a terven.

74 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat A megnyitott projektfájlban végezze el a következő feladatokat: 11.Az oktatók felkészítése kész után kezdhető meg a győri minőségbiztosítás részleg betanítása. Jelölje a terven. 12.Vegyen fel új erőforrást László Róbert néven. Az új erőforrás külső szakértő csoportba tartozik. Állítsa be ezt a tulajdonságot. 13.Az új erőforrás 5000 Ft/óra óradíjjal és 6000 Ft/óra túlóradíjjal dolgozik. 14.Rendelje a program tesztelés tevékenységhez az alábbi erőforrásokat: László Róbert 100%; Á oktató 1 50%; Á oktató 2 50%; Á oktató 3 50%; 15.Rendelje a jegyzet készítése tevékenységhez az alábbi erőforrásokat: Á oktató 1 50%; Á oktató 2 50%; Á oktató 3 50%;

75 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat A megnyitott projektfájlban végezze el a következő feladatokat: 16.Nevezze meg a túlterhelt erőforrásokat és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket. 17.Miként lehetséges a túlterhelt erőforrás tehermentesítése? 18.Rögzítse az alaptervet és jelenítse meg a nyomonkövetési nézetet. Jelölje készre az első két tevékenységet! 19.Állítsa be az állapotdátumot re és jelenítse meg piros színnel az állapotdátum vonalát. 20.Az állapotdátumig minden tevékenység a terv szerint halad, jelölje a terven. 21.A csoport 1. betanítását legkésőbb án el kell kezdeni, jelölje a terven.

76 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Oszlopok beszúrása, szerkezeti kód megjelenítése

77 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Munkaidő beállítása

78 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Alapértelmezett kezdési és záró időpont beállítása

79 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Projektkezdés beállítása és új tevékenység felvétele

80 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Tevékenység időtartamának, helyének beállítása

81 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Tevékenységek ütemezése

82 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Erőforrások létrehozása

83 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Erőforrások tevékenységhez való hozzárendelése

84 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Erőforrások túlterheltsége, kapcsolódó tevékenységek Erőforrás kihasználtsága nézetben megtalálható a felkiáltójellel jelzett erőforrás: Gantt diagramm nézetben jobban látható a két hozzá tartozó tevékenység, ha leszűrünk a túlterhelt erőforrás nevére: Vagy: Nézet/Jelentések/Hozzárendelések/Túlterhelt erőforrások

85 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Erőforrás túlterheltségének feloldása Erőforrás kihasználtsága nézetben leszűrhetőek a helyettesítő erőforrások: A kiválasztott tevékenység adatlapján, az erőforrás fülön elvégezhető a csere.

86 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés A munkamennyiség, erőforrás-mennyiség és időtartam összefüggései (Tevékenységtípusok) Munkamennyiség Erőforrás-mennyiség Időtartam munkamennyiség = erőforrások száma × időtartam erőforrások száma = munkamennyiség / időtartam időtartam = munkamennyiség / erőforrások száma

87 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Alapterv mentése

88 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Tevékenység készültségi szintjének beállítása

89 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Állapotdátum beállítása Az állapotdátum vonalának megjelenítése: jobb egérgomb – rácsvonalak – gördülő menüből az állapotdátum kiválasztása - megjelenítési forma kiválasztása

90 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Projekt, tevékenységek frissítése

91 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Korlát beállítása

92 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Hálótervezés Feladat Jelentések

93 Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Projektmenedzsment Főiskolai szakképzés Projektmenedzsment Dr. Pálosi Dániel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések