Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér 7. óra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér 7. óra."— Előadás másolata:

1 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér 7. óra

2 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér A probléma megfogalmazásából adódó torzítások

3 A probléma megfogalmazásából adód torzítások Kérdőív: (15)-(16) A kérdés megfogalmazása befolyásolja kockázatvállalási hajlandóságunkat. Általában kerüljük a kockázatot, ha a problémát nyereség lehetőségeként fogalmazzák meg, és kockázatvállalók vagyunk, ha a problémát veszteség elkerülésének lehetőségeként fogalmazzák meg.

4 Példák a probléma megfogalmazásából adód torzításokra Befektetések, előrejelzések, tervezés, hitelezés stb. kapcsán kockázatosabb lépésekre lehet rávenni minket, ha veszteség elkerülésének észleljük a problémát, mint ha nyereség lehetőségeként. Hasonló a helyzet, ha fenyegetés/jutalom van kilátásban. (pl. a juttatások csökkentésére kockázatvállalóan reagálnak az emberek, míg a nem növelésére nem.) A veszélyes helyzet további kockázatvállalásra ösztönöz! Veszélyhelyzetben hajlamosak vagyunk a kis valószínűséggel működő megoldást választani, még akkor is, ha az nagy valószínűséggel sokat ront a helyzeten. (Pl. elrontott előzés, vészhelyzetek kezelése, csak a val.t nézzük, nem a várhatóértéket)

5 A probléma megfogalmazásából adód torzítások elkerülése Próbáljuk meg megfogalmazni a problémát az eredetivel ellentétes, de azzal logikailag egyenértékű formában, és e két megfogalmazást egyszerre figyelembe véve döntsünk!

6 a. Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a probléma megfogalmazásából adódó torzítás hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a probléma megfogalmazásából adódó torzítás hiba esete! 3. Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás! A feladatot HF-ként max. ½ oldal terjedelemben kell beadni.

7 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér Az elkötelezettség irracionális fokozódása

8 Az elkötelezettség irracionális fokozódása Az elkötelezettség irracionális fokozódása (12),(17) Hajlamosak vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyek igazolják, megerősítik korábbi döntéseinket, még akkor is, ha a korábbi döntés a megváltozott helyzet miatt már nem tűnik tarthatónak, vagy már a legelső is hibás volt. Valójában nem egyetlen döntés hibája, hanem egy rossz döntési sorozatról van szó! Abból adódik, hogy nem akarjuk beismerni, hogy (már) tarthatatlan a döntés. erőfeszítéseket kellett a döntés következtében tennünk, és nem akarjuk ezeket veszni hagyni.

9 Példák az elkötelezettség irracionális fokozódására Banki hitelezés: a rossz adós gyakran kap újabb és újabb mentő hiteleket. Munkatársak megtartása: nehezebben küldjük el azt a munkatársat, akit mi vettünk fel. Hosszú, baljós, vagy akár teljesen kudarcba fulladt projekteket nehezen állítunk le, ha mi kezdeményeztük. Futunk az elsüllyedt költségek után.

10 Az elkötelezettség irracionális fokozódásának elkerülése Vállalati kultúra, amely nem támogatja a kudarckerülő magatartást: Megkülönbözteti a jó döntést és az eredményes döntést, megengedi a véletlent, és azt, hogy jó döntések is lehetnek eredménytelenek, és ezért néha szégyenkezés nélkül vissza lehet vonni őket. Adjuk át az ügyeket olyanoknak, akik nem vettek részt az eredeti döntésben! Tekintsük úgy, hogy az életünket minden nap újra elkezdjük!

11 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér Alaptalan optimizmus

12 Alaptalan optimizmus Kérdőív: (10) Hajlamosak vagyunk magunkat, jövőnket, lehetőségeinket, saját csoportunkat a reálisnál jobb színben látni, pozitívabban értékelni. Különösen olyan esetekben, amikor nehezen ellenőrizhető a minősítés.

13 Példák az alaptalan optimizmusra Saját nem mérhető készségeink megítélése: mindenki jobban vezet mint mások, mindenki jobb tanár, barát, kolléga, mint az átlag, mi jó emberismerők vagyunk stb.. Esélyeink megítélése: Velünk ez nem történhet meg! Mi tudunk vigyázni! Ez a másik mechanizmus, ami rendszerint az alapeloszlás figyelmen kívül hagyásával együtt jár. A magunkra vonatkozó leíró információ túlságosan rózsás képet fest. Kívülálló számára felelőtlen hitelfelvétel Nem tévesztendő össze a túlzott magabiztossággal! (Lásd korábban!) Idetartozik az ellenőrzés illúziója, és a véletlen elutasítása is. (Kérdőív: 11) Azt hisszük, hogy jóval a realitásokon túl is képesek vagyunk a világot befolyásolni. Pedig nem!

14 b. Házi Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor az alaptalan optimizmus hibás döntéshez vezetett! 1. Fogalmazza meg a problémát! 2. Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban az alaptalan optimizmus hiba esete! 3. Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás! A feladatot HF-ként max. ½ oldal terjedelemben kell beadni.

15 Az alaptalan optimizmus elkerülése Amikor fontos kérdésről van szó, tekintsük magunkat úgy, mintha átlagosak lennénk! (Egészen addig, amíg megdönthetetlen bizonyítékkal nem rendelkezünk az ellenkezőjéről.) Vagyis alkalmazzuk magunkra is az alapeloszlást! Ha jobbnak ítéljük magunkat, tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan derülhetne ki, hogy mégsem vagyunk jobbak? Volt már ilyen lehetőség, hogy kiderülhetett volna, de nem ez derült ki? Az alaptalan optimizmust erősíti a megerősítés keresése!

16 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér 8. óra

17 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér Utólagos bölcsesség

18 Kérdőív feldolgozása Számítsa ki minden kérdésnél a torzítás mértékét! M=Megoldás E=Eredeti Becslés F=Felidézett Becslés

19 Utólagos bölcsesség hiba Kérdőív: (7) Az utólagos bölcsesség hiba: Utólag eltúlozzuk, hogy mit tudtunk előtte. Utólag azt hisszük, hogy bölcsebbek voltunk előtte, mint amilyenek valójában voltunk az esemény előtt. (Nem arról van szó, hogy utólag bölcsebbek vagyunk! Ez természetes!) Miután kiderült, mi történt, gyakran túlértékeljük, hogy mennyire tartottuk valószínűnek az eseményt, hogy mit tudtunk az eseményről -- még annak bekövetkezése előtt. Azt állítjuk utólag, hogy előrelátható volt, ami történt. Miután megtudtuk hogyan vannak a dolgok, azt állítjuk, hogy már korábban is így gondoltuk.

20 Példák az utólagos bölcsesség hibára „Nincs ebben semmi meglepő, semmi új!”– mondjuk, mikor valami szenzáció felbukkan, valami újdonság megjelenik. „Mindig is tudtam!”– mondjuk, miután tanulunk valami újat. (Példa: kérdőív kitöltése, egy hét múlva u.a. kérdőív részben a helyes válaszokkal, majd a saját korábbi válasz becslése.) A válság (sikertelen projekt, piaci kudarc, baleset stb.) után úgy látjuk, hogy mindez előre látható volt. (és mindenki látja, hogy mi és miért vezetett ide). A betegségben, öngyilkosságban elhunytak hozzátartozói, úgy érzik, látható volt, hogy mi fog következni, és nem tettek ellene semmit.

21 Az utólagos bölcsesség hiba következményei Nehezen tanulunk, mert nem látjuk az infók súlyát, újszerűségét, fontosságát. Nem vagyunk képesek tárgyilagosan értékelni mások döntéseit! Attól még lehet jó egy döntés, hogy nem válik be! Ha valaki helyesen járt el, azaz minden értelmesen figyelembe veendő körülményt figyelembe vett, és helyesen okoskodott, akkor jó döntést hozott. De akkor is lehet, hogy nem jön be a döntése, mert a világ bizonytalan. Az utólagos előrelátás alapján azonban ilyenkor elmarasztaljuk, és azt állítjuk, hogy ha jó lett volna a döntése, akkor azt jósolta volna, ami bejött. Nehezen oktatunk, magyarázunk, mert nehezen tudjuk elképzelni, milyen az, amikor a másik nem tudja, amit mi már tudunk. A saját, már meglévő tudásunkat nem tudjuk figyelmen kívül hagyni. Táplálja az alaptalan optimizmust! Ha egy baleset után, utólag úgy hisszük, látható volt, mi fog történni, akkor azt hisszük, hogy legközelebb meg tudjuk akadályozni. „Majd vigyázunk.” Félre vezető tanulási mechanizmus!!!

22 Az utólagos bölcsesség hiba elkerülése Jegyezzük föl a döntéseinket az esemény előtt, és később ennek fényében értékeljük őket! Vegyük tudomásul, hogy a világ sokszor kiszámíthatatlanul viselkedik, a véletlen nem szűrhető ki! Ezért különböztessük meg a jó döntést és az eredményes döntést! Az utólagos bölcsesség nem jelentkezik, ha rácsodálkozunk az eredményre, ha meglepődünk rajta! Alakítsuk ki a világra való rácsodálkozás képességét és szokását!

23 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér A döntések javításának eszközei: tanulás

24 Tanulás Pusztán a tapasztalat nagyon ritkán segít, mert nincs közvetlen, egyértelmű, világos visszajelzés. mert nem tudjuk, hogy mit rontottunk el. mert ezek a hibák többek között meg tudják akadályozni, hogy a gyakorlás által tanuljunk! Az alapos elvi megértés nélkülözhetetlen! Az elfogultságok csökkentése: a tárgyalt torzító mechanizmusok tudatosítása, megértése, (a belső ellenállás leküzdése!) felismerése, visszacsatolás és új rutinok kialakítása, begyakorlása.

25 Felismerés: Mikor, milyen hibákra figyeljünk? Az információ gyűjtésénél: Véleményalkotásnál, ítéletalkotásnál: Az előrejelzésnél, becslésnél: A feltevések, álláspontok igazolásánál: Amikor azt gondoljuk, most helyesen járunk el:

26 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér A döntések javításának eszközei: lineáris modellek és az intuitív döntés korrekciója

27 Lineáris modellek Lineáris modell készíthető: 1. Gyakori, statisztikailag elemezhető mennyiségű hasonló döntésre, ami 2. mind ugyanazokra a változókra épül. Szakértők döntési módszereit elemezve választjuk ki a változókat, és a szakértő döntéseit, illetve az utólagos beválást legjobban közelítő függvényekkel állítjuk elő belőlük a döntést. A lineáris modellek statisztikailag jobbak, mint a szakértők!

28 Példa Szívinfarktuson átesett betegek osztályozása a kórházi felvételnél: Az első 24 h-ban a systolés vérnyomás >91? → Nem→ Nagy kockázat Igen ↓ Életkora 62,5 év felett? → Nem → Kis kockázat Igen ↓ Sinus tachycardia van? → Nincs → Kis kockázat Igen ↓ Nagy kockázat Összesen három, könnyen hozzáférhető tényező, 19, hosszadalmas kivizsgálással kapott tényező helyett, és mégis jobb statisztikát ad, mint a szakértők! Amit lehet, automatizáljunk! Nincs hiba, elfogultság, véletlen hiba, elnézés stb.!

29 Az intuitív (heurisztikus) döntés korrekciója: példa Egyéni gyakorlat

30 Az intuitív állásfoglalás / döntés korrekciója Az állásfoglalás, a döntés elemzése (tárgy, döntéshozó, kontextus, input adatok stb.) A lehetséges torzító tényezők feltárása A logikai korrekciók meghatározása Korrekció Vagyis meghozzuk az ideiglenes döntést, majd a saját döntéshozatalunkra kívülről tekintünk rá, elemezzük és kritizáljuk a tanultak fényében. (Mint ahogyan a szakértőket is kalibráljuk.)

31 Házi feladat 1. Írjon le egy információ gyűjtési / ítéletalkotási / becslési / igazolási feladatot és vizsgálja meg 2. Milyen heurisztikák működhettek és torzíthatták a feladat megoldását? Az egyes heurisztikák definícióját használva mutassa meg a torzító hatást!!!! 3. Hogyan torzíthatták az eredményt? 4. Milyen módon lehetne korrigálni az eredményt, hogy kiszűrjük, vagy ellensúlyozzuk a torzító hatásokat? Terjedelem: 1 oldal.

32 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér Összefoglalás: Heurisztikák

33 A tárgyalt ítéletalkotási és döntési hibák I. Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása Hozzáférhetőség hiba Lehorgonyzás hiba Túlzott magabiztosság A megerősítés keresése A probléma megfogalmazásából adódó torzítások Utólagos bölcsesség Konjunkciós hiba Konjunktív és diszjunktív események valószínűségének torzítása

34 A tárgyalt ítéletalkotási és döntési hibák II. Kitartás mindenáron, az elkötelezettség irracionális fokozódása Alaptalan optimizmus magunkkal és a csoportunkkal szemben Az ellenőrzés illúziója, a bizonytalanság elutasítása

35 Az öt legfontosabb Hozzáférhetőség A megerősítés keresése Lehorgonyzás Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása Utólagos bölcsesség

36 A hibák Működnek együtt, egymást erősítve és külön-külön. Csoportos döntés esetén gyakran felerősítik egymást. Viszonylag ártatlan hibából végzetes hiba lehet. Pl. a túlzott magabiztosság, az alaptalan optimizmus a csoportgondolkozás esetében. (Lásd csoportos döntések!)

37 A fejlődés módja Megértés Felismerés: Egy hiba figyelése, felismerése egy hétig. Új rutinok begyakorlása: 1. Az egyes hibáknál tanult elkerülési módok rutinná alakítása 2. Saját döntésünk korrekciója (fontos esetekben): Az állásfoglalás, a döntés elemzése (tárgy, döntéshozó, kontextus, input adatok stb.) A lehetséges torzító tényezők feltárása A korrekciók meghatározása Korrekció


Letölteni ppt "BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Stoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Dr. Margitay Tihamér 7. óra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések