Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közszolgáltatás múltja és jövője. Villamos energia szolgáltatás kezdetei  1884 Arad  1888 Mátészalka A gyártulajdonos saját lakását, környező közterületet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közszolgáltatás múltja és jövője. Villamos energia szolgáltatás kezdetei  1884 Arad  1888 Mátészalka A gyártulajdonos saját lakását, környező közterületet."— Előadás másolata:

1 Közszolgáltatás múltja és jövője

2 Villamos energia szolgáltatás kezdetei  1884 Arad  1888 Mátészalka A gyártulajdonos saját lakását, környező közterületet ellátta a gyári hálózatból. Kialakulnak a lokális hálózatok (Kerényi Á. Ödön úr filmje)

3 Iparág fejlődése Verseny ↔ természetes monopólium Koncesszió → nemzeti villamos energia törvények Államosítás? Integráció Közösségi társaságok → villamos energia ~ közjó

4 1931: évi XVI. törvénycikk a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról Engedélyezés, kizárólagossági jog? Kisajátítás, vezetékjog, vízhasználati jog Közcélú-, saját használatú villamosmű Előmunkálati engedély, építési engedély, üzembehelyezési engedély Leszámolási művelet Műszaki irányítás Engedélyokirati árszabás, árengedmény? Árszabás módosítása? Felmondás? Biztonsági előírások fogyasztói berendezésekre Villamosművek együttműködése Ideiglenes intézkedések Engedélyek átruházása Megváltás (30. év), háramlás (kártalanítás) Kivitel, behozatal Országos Energiagazdálkodási Tanács (14 fő) Külön kúriai bíróság Jogalkotás 1.

5 1946: évi XX. Törvény egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamosenergia-gazdálkodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről. Államosítás 20 MW BT felett, ha termelésének >50% közcélra értékesítésre kerül Kártalanítás Munkavállalók védelme Megváltási, háramlási jog államot illeti Egyéb villamosművekre elővételi jog Üzembehelyezési kötelezettség lehetősége Bővítésre, korszerűsítésre kötelezés lehetősége Országos Villamos Energiagazdasági Tanács Egyebekben évi XVI. Törvénycikk EdF, ENEL, CEGB, RWE, Bayernwerk, Preusen Elektra, EnBW, EDP, Verbund, Vattenfall, Statkraft, Electrabel, stb Jogalkotás 2.: államosítás, helyreállítás

6 1962: évi IV. törvény a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és szolgáltatásáról Közcélú-, vagy üzemi villamosmű Villamosmű, energia társadalmi, állami tulajdonban lehet Szakhatósági engedélyezés Üzemeltetés együttműködő rendszerben Termelést miniszter állapítja meg Használati jog, vezetékjog, vízhasználati jog, kártalanítás Előmunkálati engedély Villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás (OEGH, OVILEF) Müszaki irányítás (képesítések) Kivitel, behozatal - minisztertanácsi engedély Biztonsági előírások fogyasztói berendezésekre Fogyasztói terheléskorlátozás, hálózat fejlesztés, tervezési jogosultság, fogyasztóberendezések engedélyezése, árrendelet Jogalkotás 3.: szocialista gazdasági rendszer

7 1994: évi XlVIII. törvény a villamos energia termeléséről, átviteléről és szolgáltatásáról Engedélyezés, kizárólagossági jog, technikai monopólium, kizárólagos vásárló modell Kisajátítás, szolgalmi, használati jog, biztonsági övezet Közcélú-, saját (>40%) használatú villamosmű Termelői, szállítói, elosztói engedélyek Előmunkálati jog, előzetes létesítési, építési engedély, működési engedély Műszaki irányítás Hatósági árszabályozás, költség felülvizsgálat Üzemi Szabályzat, Korlátozási Sorrend Biztonsági előírások fogyasztói berendezésekre Együttműködő villamosenergia-rendszer Szolgáltató-fogyasztó közötti jogviszony Ideiglenes intézkedések Engedélyek átruházása Kivitel, behozatal Magyar Energia Hivatal Jogalkotás 4.: privatizáció megalapozása

8 TermelőkViszont-eladók EXPORT IMPORT Nagykereskedő MVM Rt. Kizárólagos vásárló modell

9 1951:Szén és acélközösség 1957:Római Szerződés, Közös Piac 1968:Vámunió, adminisztratív piacra lépési akadályokkal 1980-as évek eleje: Várakozás, tagállamok nem tudnak megállapodni 1985: Ütemterv a tényleges közös piac 1992-ig történő létrehozására 1986: EU Alaptörvény, döntési kompetenciák megváltoztatása : 280 belső piaci szabályozás 1993: Megvalósul a közös piac 1993-: Belső piaci stratégia folyamatos aktualizálása Közös piac kialakulása

10 Szolgáltatási piacok megnyitása: Telekommunikáció Energiapiacok Vasúti közlekedés Postai szolgáltatások Utolsó szakasz

11 11 Liberalizáció = szabad választás lehetősége árak felszabadítása szolgáltatási minőség felszabadítása védőmechanizmusok keresztfinanszírozások megszüntetése termékek megváltozása Liberalizáció

12 Miért szükséges és lehetséges a liberalizáció? Szabályozás problémái szolgáltatás költsége → hosszú távú határköltség ársapka rendszerfejlesztés Nagykereskedelmi verseny haszna → árminimalizálás Árinformáció szerepe a rendszerfejlesztésben Feltételek: Technológiai fejlődés (hatékony méret) Informatika

13 Piaci problémák Valós idejű mérés (árinformáció) elszámolás (igényoldali rugalmasság) hiánya Valós idejű fogyasztói ellenőrzési, beavatkozási lehetőség hiánya Komplexitás (közjó + magán érdekek) Helyi piaci erő (termelő technikai korlátai)

14 Mit kell deregulálni? Értéklánc → Üzemanyag ellátás, Termelés, Szállítás, Elosztás, Nagykereskedelem, Viszonteladás Rendszerüzemeltetés → Forrás/igény egyensúly, nemzetközi összeköttetések kezelése

15 Értékláncok (monopólium, természetes monopólium) Tüzelőanyag ellátás Termel és Átvitel Eloszt ás Fogyasz tás Tüzelőanyag kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem (viszonteladás) Tüzelőanyag piac Nagykeresked elmi piac Kiskereske delmi piac Rendszerirányítá s TSO  ISO Hálózat: természetes monopólium

16 A 2009/72/EK irányelv a közszolgáltatásról (45) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a háztartási fogyasztóknak és – amennyiben a tagállamok szükségesnek tartják – a kisvállalkozásoknak is joguk legyen a meghatározott minőségű villamos energiával való ellátáshoz könnyen összehasonlítható, átlátható és tisztességes árakon. …. (46) A közszolgáltatási kötelezettségek tiszteletben tartása ennek az irányelvnek az egyik alapvető követelménye, és fontos, hogy ez az irányelv megállapítsa azokat a minden tagállam által tiszteletben tartandó közös minimális normákat, amelyek tekintetbe veszik a fogyasztóvédelmi célokat, az ellátás biztonságát, a környezetvédelmet és a verseny azonos szintjét minden tagállamban. Fontos, hogy a közszolgáltatási kötelezettségeket nemzeti szinten lehessen értelmezni az adott országokra jellemző körülmények és a közösségi jog tekintetbevételével. ….

17 (50) A közszolgáltatási követelményeket, ideértve az univerzális szolgáltatással kapcsolatos követelményeket is, és a belőlük eredő közös minimális normákat tovább kell szilárdítani, hogy minden fogyasztó – különösen a védelemre szorulók – biztosan részesüljön a verseny előnyeiből és a tisztességes árakból. A közszolgáltatási követelményeket nemzeti alapon kell meghatározni, a nemzeti körülmények figyelembevételével; ugyanakkor a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogot. Az uniós polgárok és – amennyiben a tagállamok ezt szükségesnek tartják – a kisvállalkozások számára közszolgáltatási garanciákat kell nyújtani, különösen az ellátás biztonsága és az ésszerű díjak tekintetében. (51) Az irányelv középpontjában a fogyasztók érdekeinek kell állniuk, a szolgáltatás minőségének pedig a villamosenergia- vállalatok feladatainak központi elemét kell képeznie. A 2009/72/EK irányelv a közszolgáltatásról 2.

18 A 2009/72/EK irányelv a közszolgáltatásról cikk Közszolgáltatási kötelezettségek és fogyasztóvédelem (2) A Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek – különös tekintettel annak 86. cikkére – teljes tiszteletben tartásával a tagállamok a villamosenergia- ágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek a biztonságra- az ellátás biztonságát is beleértve-, az ellátás folyamatosságára, minőségére és árára, valamint a környezetvédelemre- beleértve az energiahatékonyságot, a megújuló forrásokból származó energiákat és az éghajlatvédelmét- vonatkoznak. Ezeket a kötelezettségeket világosan megkell határozni, azoknak átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, továbbá a közösségi villamosenergia-ipari vállalkozások számára garantálniuk kell, hogy a nemzeti fogyasztókhoz egyenlő módon hozzáférjenek. Az ellátás biztonsága, az energiahatékonysági/keresletoldali szabályozás és a környezetvédelmi, valamint a megújuló forrásokból származó energiára irányuló célok teljesítése vonatkozásában – ahogy arra ez a bekezdés is hivatkozik – a tagállamok hosszú távú tervezést vezethetnek be, figyelembe véve annak lehetőségét, hogy harmadik fél is kérhet hozzáférést a rendszerhez.

19 (7) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a végső fogyasztók védelmére és különösen megfelelő biztosítékokat nyújtanak a védelemre szoruló fogyasztók védelmére. E tekintetben a tagállamok meghatározzák a védelemre szoruló fogyasztó fogalmát, amely az energiaszegénységre és többek között az ellátásból való kizárás kritikus időszak alatti tilalmára vonatkozhat. A tagállamok biztosítják a védelemre szoruló fogyasztókkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesülését. Intézkedéseket hoznak különösen a távoli területeken élő, védelemre szorulófogyasztók megóvása érdekében. Magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak, különösen a szerződési feltételek átláthatósága, az általános információk és a vitarendezési eljárások vonatkozásában. A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított fogyasztók számára ténylegesen könnyű legyen a kereskedőváltás. A 2009/72/EK irányelv a közszolgáltatásról 4.

20 (8) A tagállamok, a szegénység szélesebb összefüggéseiben vizsgálva, a felismert energiaszegénység kezelése céljából megteszik a szükséges intézkedéseket, például az energiáról szóló nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, társadalombiztosítási előnyöket nyújtanak a védelemre szoruló fogyasztók szükséges villamosenergia-ellátása érdekében vagy támogatást nyújtanak az energia hatékony fejlesztéseknek. Ezen intézkedések nem gátolhatják a 33. cikkben előírt tényleges piacnyitást és a piac működését,valamint e cikk (15) bekezdésének megfelelően adott esetben ezekről értesítik a Bizottságot. Ez az értesítés magába foglalhat az általános társadalombiztosítási rendszeren belül hozott intézkedéseket is. A 2009/72/EK irányelv a közszolgáltatásról 5.

21 (16) Az érintett felekkel, köztük a tagállamokkal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a fogyasztói szervezetekkel, a villamosenergia-ipari vállalkozásokkal, illetve az addig elért eredmények alapján a szociális partnerekkel konzultálva a Bizottság egy közérthető és tömör energiafogyasztói ellenőrzőlistát hoz létre, amely gyakorlati tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak a jogaikról. A tagállamok biztosítják, hogy a villamosenergia- kereskedők vagy az átvitelirendszer-üzemeltetők a szabályozó hatósággal együttműködve megtegyék a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az energiafogyasztói ellenőrzőlista egy példánya valamennyi fogyasztóhoz eljusson, valamint biztosítsák, hogy az nyilvánosan hozzáférhető legyen. A 2009/72/EK irányelv a közszolgáltatásról 6.

22 EU jogkörök: Környezetvédelem (175. cikk, EKA), Belső piacok harmonizációja (95. cikk), Transzeurópai hálózatok (156. cikk) Minden más tagállami szubszidiaritás (5. cikk)! Lisszaboni szerződés (194, cikk): Belső piacok működésének biztosítása, EU ellátásbiztonság biztosítása, Energiahatékonyság, energia megtakarítás, valamint új- és megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatása, Belső energia hálózati összeköttetések támogatása EU energia politika

23 EU útiterv

24 EEX OTC árak

25 Árciklusok Új erőművek belépési költsége Megindul a verseny, többletkínálat, árcsökkenés Árak Idő Csökkenő árak a fogyasztás növelésére ösztönöznek Megkezdődik a beruházás Meglódul a beruházás, kapacitástöbblet Többletkínálat, árcsökkenés Fogyatkozó kapacitás, árnövekedés Nagy árak csökkentik az igényt, visszafogják a fejlődést

26 Liberalizáció  árakat kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg. Igények (kereslet) elsősorban az időjárás hatására, kínálat elsősorban váratlan kiesések, megújuló erőművek ingadozó termelésének hatására sztochasztikusan változnak  az árak volatilisek. Piacra lépés, árak SRMC változó LRMC ≈ LRAC fix+változó Költségek Kereslet, kínálat Kis igény Nagy igény Kereskedők profitmaximálásra törekszenek, nincs jótékonykodás! Stratégiai játék!

27 Spark spread (fix költség hányad) Felix Lerch: Grundlagen des Strom- und CO 2 -Marktes und aktuelle Entwicklung (VGB 6/2006 S 39. Bild 8.)

28 Mi marad a fix költségekre? Piaci árak Földgáz ára:20,45 €/MWh Kőszén ára:104,5 €/mt Széndioxid kvóta ára:15,2 €/mt Földgáztüzelésű erőmű Kőszéntüzelésű erőmű Tüzelőanyag:40,9039,80 EUA:5,6215,20 Együtt:46,5255,00 Maradék:Clean spark spreadClean dark spread €/MWh0,36-3,25 (14,72)~2,57

29 29 A német háztartások átlagos villanyára* Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 60. k. 3. sz p Dr. Stróbl Alajos úr ábrája. 23,21 23,69 * 3500 kWh/a,háztartás 0,24 0,13 39% 41% Az állami rész (2009-ben 39%, 2010-ben 41%) növekedni fog 2011-ben 46%-ra, mert a meg- újulós rész 3,53 ct/kWh-ra nő.

30 Megújulók ↔ hagyományos erőművek Forrás: Sondergutachten 2011, Sachverständigenrat für Umweltfragen (SRU)

31 Termelési lehetőségek megújulók mellett 0 €/MWh ár→ 2030-ban2000 h/év 2050-ben4000 h/év Platts Power in Europe, January 24, 2011

32 Alapkérdések Érdemes-e erőmű építéssel foglalkozni? Fix megtérülés ↔ nagykereskedelmi piac árkockázata? Kis költségű, gyorsan elkészülő erőmű ↔ tőke igényes, bonyolult, nem népszerű erőmű? Környezetbarát, jövő orientált megjelenés ↔ környezetre veszélyes, szennyező erőmű? Válasz: kivárás, projektek leállítása Utóbbi 3 évben 28 nagy széntüzelésű erőmű, 30 földgáztüzelésű erőmű (5 GW tengeri szélerőmű← 3000 €/kW)

33 Erőműfejlesztések

34 Mi lesz a tüzelőanyag árakkal

35 További válaszok Nemzeti RE támogatási rendszerek, nem hatékony, optimális: egységes piac fejlődése megállt Felvetődött a kapacitás piacok bevezetésének igénye Nemzeti akció nehezíti az egységesítést Robin Hood és más adók, ársapkák, nagykereskedelmi, viszonteladói árak szabályozása: forráselvonás a szükséges beruházások elől Széndioxid adó lehetősége, 2013 utáni ETS rendszer Egyéni energiaforrás diverzifikációs akciók Egységes RE támogatási rendszer, beruházás optimalizálás Egységes európai szuperhálózat követelése

36 Hogyan lehet a fejlesztéseket elősegíteni: Mesterséges (20-40 €/t) CO 2 árszint+ különbözeti adó, Megújuló átvételi tarifa (CfD, prémium) Kapacitásdíj mechanizmus (tartalék erőművek) Emissziós elvárások (600→450→…kg/MWh) Válasz a problémákra

37 Kettős piac működik: Versenypiac (NOME: 35-42?-53 €/MWh), Kötelező átvétel támogatott árakkal, Nemzeti támogatási mechanizmusok, Összeurópai hatás Kiszámíthatatlan: Nem természetes fejlődés eredményeként, Instabil szabályozási környezet Giga megújuló projektek Szuperhálózat Csak fogyassz! Piac????↔ Megújuló diktátum

38 Önellátástól a liberalizált piacig Szolgáltatás igény Beleszólási lehetőség Kiszolgáltatottság → Idő Megoldás: önellátás (elosztott kiserőművek) Mi lesz a költségekkel???

39 Új csoda, csodavárás: palagáz Valószínűsített következmények: Ázsia (Kína, India, stb.) gázellátása Ausztráliából biztosítható, Az egyéb gázforrások Európának maradnak Szén európai jövője: nem optimista Megújuló csak nagy támogatással működőképes (meddig és mely tagállamokban lesz rá forrás?) Primer energiahordozók

40 Közszolgáltatás: kötelezettség Felelős: tagállam Eszköz: szabályozás Összefoglalás Piac mindent megold! ???? Bizalom, Hit(el)

41 ! Thanks for your attention!


Letölteni ppt "Közszolgáltatás múltja és jövője. Villamos energia szolgáltatás kezdetei  1884 Arad  1888 Mátészalka A gyártulajdonos saját lakását, környező közterületet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések