Az EU politikái Az első pillér közös és közösségi politikái.

Az előadások a következő témára: "Az EU politikái Az első pillér közös és közösségi politikái."— Előadás másolata:

1 Az EU politikái Az első pillér közös és közösségi politikái

2 1. KÖZÖS POLITIKÁK: (kizárólagos közösségi hatáskörök) Közös kereskedelempolitika Közös mezőgazdasági politika Közös közlekedési politika Közös monetáris politika Közösségi versenypolitika 2. KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK: (megosztott hatáskörök) Foglalkoztatás és szociálpolitika Regionális politika Környezetvédelem Fogyasztóvédelem TAGÁLLAMI HATÁSKÖR: Iparpolitika Energiapolitika Kutatás-fejlesztés Oktatás Kultúra

3 1.1. Kereskedelem politika (mindig 3. országra értve!) Közös vámtétel alkalmazása 3. országgal szemben Piacliberalizálási intézkedések egységesítése; Egységes vámszabályok; Külső importrendszer alkalmazása; Vám és kereskedelmi szerződések megkötése; Közös védőintézkedések kidolgozása dömping esetés;

4 1. 2. Közös Mezőgazdasági Politika (Common Agricultural Policy) CAP A mezőgazdasági politika céljai:  a termelés és termelékenység növelése,  a mg lakosság részére életszínvonal javítása,  a mg. termékek piacainak stabilitása,  az ellátás folyamatos biztosítása,  a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása. CAP 1962-től kezdi meg működését; 1972 első reform = szerkezetváltás; 1984-es reform = mg. termékek feleslegeinek eltüntetése (garantált max. mennyiség); 1988-as reform = szabályozza a közösségi mg. kiadások mértékét 1992-es reform = az ár- és jövedelempolitika szétvál.

5 Alapelvek Az egységes piac elve A közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve A szabályozás eszközei Import drágítás, export támogatás, Termelési támogatások pl. durumbúza Intézményes árak (küszöb árak), Intervenció (felvásárlás), Magántárolás támogatása, Termelési feldolgozási támogatás, Közvetlen termelői kifizetések, Termeléskorlátozó intézkedések (kvóták).

6 Reformprogram: Közösségi árak csökkentése; Jövedelemkompenzáció rendszere, a termelés ésszerű csökkentése érdekében (ugaroltatás); környezetvédelem; korkedvezményes nyugdíj;

7 Bizottsági döntés Az újonnan csatlakozó országok gazdálkodóinak járó közvetlen agrártámogatások: 2004-ben: 25% 2005-ben: 30 % 2006-ban: 35 %-át tennék ki a korábbi uniós tagállamok farmertámogatásainak és csak 9 év alatt érnék el azokat.

8 1. 3. Közlekedéspolitika Közút, Vasút, Kombinált szállítás, Tengeri és folyami közlekedés, Légi közlekedés, Transzeurópai közlekedési hálózatok (1993)

9 1. 4. Közösségi versenypolitika 1. 4. Közösségi versenypolitika Versenyre vonatkozó közösségi szabályok:  a vállalkozások magatartásával, az erőfölényes piaci helyzettel, vállalati koncentrációkkal, és az  állami vállalatokkal, a tagállamok állami támogatásával foglalkozik.

10 A közösségi versenyjog eszközei Versenykorlátozó megállapodások szabályozása Erőfölényes visszaélések szabályozása Megnyilvánulási formái: – méltánytalan árak vagy más üzleti feltételek kikényszerítése, – a termelés, a forgalmazás vagy a műszaki fejlődés korlátozása, – a diszkrimináció, – valamint az árukapcsolás. Vállalatok koncentrációja Államokra vonatkozó versenyszabályok – Kereskedelmi jellegű állami monopóliumok – Az állami vállalatok irányítása, – Az állami támogatások szabályozása

11 5. Közös monetáris politika 1.5. Közös Monetáris Politika

12 Werner-bizottság Werner-bizottság A közös monetáris politika kidolgozásának javaslata 1970-re elkészült. Cél: korlátlan konvertibilitású állandó árfolyamrendszer megvalósítása 1973. I. olajválság A terv bukása (költségvetés) Gazdasági és politikai következmények

13 Európai Monetáris Rendszer (EMS ) fő célja, az árfolyam-stabilitás megteremtése 1979. 01.01. eszközei: - az árfolyam-mechanizmus (ERM) - az európai valutaegység (ECU) bevezetése - Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)

14 A Delors-terv 1.szakasz (1990-1994. január 1-ig) a közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak teljes lebontása; a jegybankok teljes függetlenségének megteremtése a gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködés erősítése; valamennyi tagállam részvétele az EMS rendszerben;

15 2. szakasz: 1994. jan. 1 - 1999 jan. 1. között Az un. „puha unió” létrehozása  az Európai Monetáris Intézet felállításával indul;  a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása;  a monetáris gyakorlat biztosítása;  az EMS és a pénzügyi szféra működésének felügyelete;  az ECU használati körének bővítése;  a harmadik szakaszra való áttérés előkészítése;

16 3. szakasz: 1999. jan. 1-től 3. szakasz: 1999. jan. 1-től A 3. szakasszal kapcsolatos döntéseket a Tanács minősített döntéssel hozza meg a teljesítményparaméterek, konvergencia kritériumok alapján. a közös pénz, az Euró szakasza.

17 a maastrichti konvergencia kritériumok:  árstabilitás;  kamatok konvergenciája;  árfolyamok stabilitása;  stabil kormányzati pénzügyi pozíciók;

18 2.1. Az EU regionális- és támogatáspolitikája Célja: a jövedelem- és életszínvonalbeli különbségek csökkentése; Eszközei:  Strukturális Alapok; - Európai Szociális Alap (munkanélküliség, hátrányos helyzetűek, továbbképzés); - Európai MG Orientációs és Garancia Alap; - Regionális Fejlesztési Alap (infrastruktúra, kisvállalkozások, munkahelyteremtő beruházások); - Halászati Orientációs Alap;  Kohéziós Alap (környezetvédelem, közlekedés);  Előcsatlakozási Alapok;

19 A Strukturális Alapok felhasználásának elvei  koncentráció;  decentralizáció;  szubszidiaritás;  partnerség elve; (vertikális = egyes területi szintek; horizontális = a térség minden szereplője);  addicionalitás elve (önrész);  programozás, tervezés;

20 A regionális politika által támogatott célkitűzések 1994-1999  fejlődésben elmaradott térségek;  iparágak hanyatlásával küzdő régiók,  magas munkanélküliséggel küzdő régiók;  munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése;  Vidéki körzetek fejlesztése

21 2000-2006 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradott térségek (GDP 2000 előtt nem éri el az uniós átlagot); 2. célkitűzés: gazdasági szerkezetátalakítás miatt elmaradott régiók támogatása (válságba jutott ipari, halászati, rurális területek, problémákkal küszködő városi térségek); 3. célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítése;

22 2000-2006-ig a regionális politika közösségi kezdeményezései: INTERREG III. a határmenti, a nemzetközi és a régiók közötti együttműködési programokat támogatja; EQUAL a munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségek ellen segít; LEADER + a vidéki körzetek fejlesztését támogatja; URBAN II. a nagyvárosok válságban lévő körzeteinek regenerálására;

23 Jogosultsági kritériumok: A támogatás igénylése előtti három évben az egy főre jutó jövedelmük nem éri el a GDP EU-átlag 75%-át

24 A támogatásra jogosult regionális szintek NUTS- rendszer Nagyság szerinti területi osztályozási rendszer 5 szintű területi osztályozás (3 regionális, 2 helyi szint) NUTS 1. ország NUTS 2. régió (hazánkban 7) NUTS 3. megye

25 Kohéziós Alap Az országok jogosultságának feltételei:  Az egy főre eső GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közösségi átlag 90%-a,  A támogatott országoknak részletes tervet kellett készteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjéről. Célja: környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok beruházásainak pénzügyi támogatása

26 A támogatások felső határa: „a jelenlegi és a jövőbeli tagországok esetében is be kell tartani azt az elvet, hogy a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4 %-át”

27 Előcsatlakozási Alapok Előcsatlakozási Alapok PHARE közép-európai országokban a rendszerváltás, piacgazdaság kialakítására 1,56 milliárd €/év SAPARD = a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, a piaci hatékonyságot, a minőségi és egészségügyi követelmények színvonalát javító programok (25 % önrész) 520 millió €/év ISPA = Kohéziós alap támogatási köre a környezetvédelem és közlekedés fejlesztésére 1,04 milliárd €/év