Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Haza és haladás Válogatott dokumentumok a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből A közélet színterei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Haza és haladás Válogatott dokumentumok a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből A közélet színterei."— Előadás másolata:

1 Haza és haladás Válogatott dokumentumok a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből A közélet színterei

2 A gyülöletnél jobb a tett, Kezdjünk egy újabb életet. Legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt. Vörösmarty Mihály: Jóslat

3 A franciaországi változások híre bejárta Európát. A felvilágosult gondolkodású magyar főrendek, köznemesek és a polgári származású értelmiség tagjai az országgyűlésre készülve széles körben terjesztett röpiratokban fejtették ki az ország alkotmányos önrendelkezésének helyreállítását célzó elképzeléseiket. A felelős gondolkodású hazafiak elutasították ugyan II. József önkényuralmi módszereit, az általa kezdeményezett reformokat azonban többnyire helyeselték, és részben támogatták is azok megvalósítását. Mivel a három évente összeülő, viszonylag rövid ideig ülésező országgyűlés szenvedélyes vitáktól hangos légköre nem volt alkalmas a törvényjavaslatok részletes kidolgozására, a rendek a két országgyűlés közötti időszakra szakértői bizottságokat küldtek ki, melyek feladata a gazdasági és társadalmi élet valamennyi területét érintő reformok kimunkálása volt. Bár a bizottságok által összeállított tervezetek végül többnyire csak óvatos reformokat ajánlottak, és ezzel sokaknak nagy csalódást okoztak, az 1790-es években megkezdett munka néhány évtizeddel később, a reformországgyűléseken mégis meghozta gyümölcsét.

4 Az országgyűlési rendszeres bizottságok által elvégzett munka jelentőségét a kortársak is nagyra becsülték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a következő, 1832-ből származó Széchenyi idézet: Minden bizonnyal jobb lett volna 1792-ben gyökeresen megjavítani alkotmányunkat – aminthogy annak szükségességét az akkori bizottsági munkák után ítélvén felette jól átlátták 40 esztendövel ifjabb, s így tapasztalatlanabb eleink – úgy 1832-ben sokkal józanabb azt … a természet alapira állítani, mint megint más 40 esztendöt csendesen bevárni …, mert elvégre bizony késö lesz, s akkor hazánk … egy minden sarkaiból kidült rommá fog bomlani, mely alatt a magyarnak még emlékezete is elenyészend.

5 Jelentés a rendszeres bizottsági munkálatokról

6 Az emberek különválva s magokra hagyatva majd leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve pedig urai a földnek. Vadság szaggatta és reggette külön az embereket, s a kultúrának legföbb célja: azokat egyesíteni. Talán Berzsenyi Dániel 1833-ban, A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól című művében megfogalmazott gondolatai foglalják össze legtömörebben a formálódó nemzeti ellenzéki mozgalom tagjait vezérlő eszméket. Széchenyi István, Dessewffy József és Wesselényi Miklós más-más úton haladva egyazon célért küzdöttek: a polgári Magyarország megteremtéséért, ahol a rendi előjogok többé nem akadályozzák a gazdaság és a kereskedelem szabad fejlődését, és ahol a nemzet más nemzetek példáján okulva gyarapítja műveltségét, és őrzi saját nemes hagyományait.

7 Ne vessünk meg és el semmit azért, hogy régi, de hányjuk messze magunktól, ha rossz s már hasztalan, akármely régi is. Ne ragadjunk hévvel semmit is csak azért, mivel újság; de ha jónak ismerünk el valamit, fogadjuk buzgó részvéttel, bár ezelött híre-helye sem volt, vagy ha régibbjeink azt nem kedvelték is. – írja Wesselényi a cenzúra zaklatásai miatt külföldön megjelentetett, Balítéletekről címen közreadott programjában, melyben közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget és a minden lakosra kiterjedő hivatalviselési jog bevezetését javasolja. Wesselényi Széchenyivel ellentétben nem a földesúr és a jobbágy önkéntes szerződésén alapuló megváltás, hanem államilag szabályozott kötelező örökváltság révén gondolta földbirtokával szabadon rendelkező tulajdonossá tenni a jobbágyságot.

8 Estei Ferdinánd királyi biztos elrendeli Wesselényi Lipcsében megjelent Balítéletekről című művének lefoglalását.

9 Hitel, Világ, Stádium … Jelképes címek, jelként világító gondolatok. A Hitel, melyben Széchenyi nemcsak a gazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges kölcsönről, hanem – mint az ajánlásban mondja – az adott szó szentségérül, a cselekedetek egyenességérül szól; az őt ért támadásokkal és mindenekelőtt Dessewffy József mérsékletre intő művével vitázó, a Hitelben kifejtett gondolatokat részletesen magyarázó Világ, vagyis felvilágosító töredék ; az ország állapotát és a haladás pályájának szakaszait – stádiumait – tizenkét törvényben összefoglaló Stádium; három mű, melyet ugyanaz a meggyőződés hívott életre: Honunk minden lakosainak a nemzet sorába iktatása … életet terjeszt, 9 milliónak ezentúl is abbuli kirekesztése ellenben elkerülhetetlenül halált hoz anyaföldünkre.

10 A Stádium korrektúra példánya

11 Hiába igyekezett az Udvar a cenzúra révén akadályozni az új eszmék terjedését, a politikai nyilvánosság új formáival szemben tehetetlennek bizonyult. A szalonokban és a Széchenyi kezdeményezésére létrehozott kaszinókban az újságokban megjelent és az azokból kimaradt, magánlevelek útján vagy szájról szájra terjesztett híreket egyaránt megvitatták. A reformellenzék törekvéseivel összhangban az évi országgyűlésen a rendszeres bizottsági munkálatokról készült jelentések megtárgyalása és az úrbéri kérdés rendezésének ügye kapta a legnagyobb szerepet. Emellett szó esett a magyar hivatalos nyelvhasználat bevezetéséről, az ország területi egységének helyreállításáról, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház megépítéséről, egyes vasútvonalak építési kedvezményeiről, és arról is, hogy Budát és Pestet mielőbb állandó híddal kell összekötni. A vármegyék követei az alsótáblán foglaltak helyet, és a megyegyűlésen megszavazott követutasításban foglaltaknak megfelelően vettek részt az országgyűlés munkájában.

12

13 A felsőtáblán személyes megjelenési joggal rendelkező arisztokrácia reformpárti tagjai is komoly várakozással néztek az országgyűlésen elvégzendő feladatok elébe. Károlyi György itt következő levele is bizonyítja, hogy írója arra számított, sok és nehéz munka vár rá. Ezért utasította a pozsonyi szállásának berendezésével megbízott Bártfay Lászlót, hogy mindenképpen gondoskodjék számára egy megfelelő méretű íróasztalról és egy könyvespolcról.

14

15 Az országgyűlés a királyi javaslatok meghallgatásával kezdődött.

16 Az alsótábla üzenet formájában továbbította határozatát a felsőtáblának. Ez az úgynevezett felirati javaslat azonban csak akkor kerülhetet az uralkodó elé szentesítésre, ha azt a felsőtábla is jóváhagyta. Ha nem született egyetértés, a felsőtábla üzenetben értesítette erről az alsótáblát. Újabb vita, újabb szavazás, újabb felirati javaslat … Deák, Kölcsey és a reformok más lelkes szószólói nagy felháborodására az évi országgyűlésen a felsőtábla egymás után négyszer tagadta meg az alsótábla javaslatainak továbbítását. Az országgyűlés immár közös határozata hosszas huzavona után végül mégis az uralkodó elé került, aki azonban formai okokra hivatkozva elutasította a reformerek által legfontosabbnak ítélt törvények szentesítését. Vagyis minden kezdődött elölről. Az új királyi leiratot ismét megtárgyalta az alsótábla. Új felirati javaslat készült, amit a felsőtábla újabb hosszas viták után elfogadott …, a királyi szentesítést követően pedig végre megszülettek az új törvénycikkek.

17 Az évi országgyűlés üléseinek mutatótáblája

18 Törvényjavaslat az úrbér tárgyában - munkapéldány

19 Az országgyűlés berekesztését követően a vármegyék követei jelentést készítettek, amelyben beszámoltak a megyegyűlésnek arról, hogyan tettek eleget a kapott megbízásnak.

20 Bezerédy István követjelentésének szövege a Törvényhatósági Tudósítások mellékleteként jelent meg.

21 Az évi országgyűlés üléseinek a megyék követeivel együtt Pozsonyba érkezett joghallgatókból és a királyi tábla ügyvédi vizsga előtt álló gyakornokaiból verbuválódott lelkes, fiatal hallgatósága Társalkodási Egyletet alakított Az országgyűlési ifjúság a reformmozgalom vezetőjét, Wesselényi Miklóst tekintette példaképének.

22 A Gyűlési Ifjúság levele Wesselényi Miklóshoz – Pozsony, június 2.

23 A cenzúra minden eszközzel igyekezett megakadályozni a reformer eszmék terjedését. A sajtó ennek ellenére egyre jelentősebb szerephez jutott a közvélemény alakításában. Az 1832–1836-os országgyűlés eseményeiről, az ott elhangzott beszédekről és vitákról az előfizetők a Kossuth Lajos által szerkesztett Országgyűlési Tudósításokból szerezhettek naprakész értesüléseket. A kézzel írott, és az országgyűlési ifjúság segítségével ugyancsak kézírással sokszorosított lapot egyszerű postai levélként terjesztették. A bécsi Udvar a kezdetektől rossz szemmel nézte Kossuth tevékenységét. Mivel azonban a cenzúra csak a nyomtatott sajtótermékekre vonatkozott, a fiatal ügyvéd újra és újra kicsúszott a kezük közül. Az országgyűlés végeztével Kossuth Törvényhatósági Tudósítások címen folytatta lapját, melyet a megyék közötti párbeszéd eszközének szánt. A cenzúra azonban utolérte, és 1837-ben letartóztatták. Szabadulása után, 1841-ben mégis az ő főszerkesztésével indult meg az ország legnagyobb példányszámú újságja, a Pesti Hírlap. Ezzel végérvényesen nyilvánvalóvá vált, hogy a politika többé már nem a legfelső körök kiváltsága, hanem a haza sorsáért felelősséget érző polgárok közös ügye.

24 Az Országgyűlési Tudósítások január 21-i számának egy oldala

25

26 A Budán bebörtönzött Kossuth Lajos első önkéntes vallomásának jegyzőkönyve – június 8. Elöször: Mi a családneve, keresztneve, életkora, vallása és jogállása? Másodszor: Mikor helyezte át lakhelyét Pestre? Harmadszor: Uraságtok állította-e össze a Törvényhatósági Tudósítások cím alatt kiadni szokott lapot? Milyen feltételek mellett, kiknek a számára? Milyen áron? Tudatte-e ezt a hatósággal? Kinek az engedélyével adja ki a lapot?

27 A Budán bebörtönzött Kossuth Lajos első önkéntes vallomásának jegyzőkönyve – június 8.

28 Kossuth Lajos télhó 12-én kelt levelében a Pesti Hírlap szerkesztésével kapcsolatos terveiről tájékoztatja Csány Lászlót.

29 A Pest Hírlap cenzúrázott kefelevonata 1842-ből

30 A bemutatott dokumentumok levéltári jelzete: A 96 – Acta diaetalia – Jelentés a rendszeres bizottsági munkálatokról F 46 – Gubernium Transylvanicum (in politicis) – Ügyiratok – 1834: Estei Ferdinánd királyi biztos elrendeli Wesselényi Lipcsében megjelent Balítéletekről című művének lefoglalását. P 624 – Széchenyi család levéltára – Lunkányi hagyaték – 2. csomó – 2. tétel A Stádium korrektúra példánya N 118 – Parlamenti Múzeumból beszállított országgyűlési iratok – 5. téka – No 336. Veszprém vármegye közgyűlésének követutasítása P 414 – Károlyi György – A/ Lad. 7. – No 1. – 83–86. fol. Károlyi György levele Bártfay Lászlóhoz pozsonyi házának berendezésével kapcsolatban. N 69 – Lad. XX. – No 21. Diaeta anni – Fasc. A. – No 2. Királyi leirat R 97 – Kossuth Levéltár – Az 1830, 1843/44, 1847/48 és 1848/49. évi országgyűlésre vonatkozó iratok – II. E. 2. Az évi országgyűlésen tárgyal tügyek mutatótáblája A 96 – Acta diaetalia – III/2. h. Törvényjavaslat az úrbér tárgyában – munkapéldány N 22 – Archivum Palatinale Secretum Archiducis Josephi – Misc. off. – 1837 –I. Bezerédy István követjelentésének szövege a Törvényhatósági Tudósítások mellékletében O 73 – Felségsértési perek – Lovassy László pere – 2. tétel – fol. A „Gyűlési Ifjúság” levele Wesselényi Miklóshoz – Pozsony, június 2. R 100 – Kossuth Levéltár – A Kossuth-emigrációra vonatkozó iratok – 3. tétel – No. 7. – p. Az Országgyűlési Tudósítások január 21-i száma N 118 – Parlamenti Múzeumból beszállított országgyűlési vonatkozású iratok – június 8. A Budán bebörtönzött Kossuth Lajos első önkéntes vallomásának jegyzőkönyve – június 8. H 103 – Csány László kormánybiztosi iratai – Vegyes magániratok - I. Keltezettek – 40. Kossuth Lajos télhó 12-én kelt levelében a Pesti Hírlap szerkesztésével kapcsolatos terveiről tájékoztatja Csány Lászlót. R 101 – Kossuth Levéltár – A Pesti Hírlap szerkesztésével kapcsolatos iratok – 2 – 96. p. A Pesti Hírlap cenzúrázott kefelevonata 1842-ből

31 A dokumentumokat válogatta: Bakács Bernadette, Kulcsár Krisztina, Künstlerné Virág Éva, Laczlavik György, Németh György, Sunkó Attila, Szepesiné Simon Éva A kísérőszöveget írta: Svindt Veronika, Trostovszky Gabriella A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika


Letölteni ppt "Haza és haladás Válogatott dokumentumok a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből A közélet színterei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések