Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Gázkészülékek égéstermék- elvezetése 1. Gravitációs, nyitott berendezések Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2011. november 23.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Gázkészülékek égéstermék- elvezetése 1. Gravitációs, nyitott berendezések Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2011. november 23."— Előadás másolata:

1

2 1 Gázkészülékek égéstermék- elvezetése 1. Gravitációs, nyitott berendezések Vízellátás, csatornázás, gázellátás november 23.

3 2 Az égéstermék-elvezető berendezések csoportosítása

4 3 Osztályozás és jelölés (MSZ EN 1443) Hőmérsékleti osztályok Nyomásosztályok A kondenzátummal szembeni ellenállás osztályai Korrózióállósági osztályok A koromégéssel szembeni ellenállás osztályai Az égéstermék-elvezető berendezések hőmérsékleti osztályai

5 4 Nyomásosztályok Jelölések: Huzat vagy szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető berendezések esetén N1 N2 Túlnyomásos égéstermék-elvezető berendezések esetén P1 P2 Nagynyomású égéstermék-elvezető berendezések esetén H1 H2 A nyomásosztályokat, valamint hozzájuk tartozó vizsgálati nyomásokat a szabvány 5. táblázata tartalmazza.

6 5 A kondenzátummal szembeni ellenállás osztályai: W olyan égéstermék-elvezető berendezések esetén, amelyeket tervszerűen nedves üzemmódban üzemeltetnek, D olyan égéstermék-elvezető berendezések esetén, amelyeket tervszerűen száraz üzemmódban üzemeltetnek. A koromégéssel szembeni ellenállás osztályai: O koromégésnek nem ellenálló égéstermék-elvezető berendezések G koromégésnek ellenálló égéstermék-elvezető berendezések

7 6 Az égéstermék-elvezető berendezés jelölésének például a következő adatokat kell tartalmaznia: Égéstermék-elvezető berendezés EN T400 P1 W 1 Gxx A megfelelő szabvány száma Hőmérsékleti osztály Nyomásosztály: N, P vagy H Kondenzátummal szembeni ellenállás osztálya Korrózióval szembeni ellenállás osztálya Koromégéssel szembeni ellenállás osztálya G vagy O az éghető építőanyagoktól való távolságtartás megadásával

8 7 Példa az égéstermék-elvezető berendezés jelölésére

9 8 Gravitációs, nyitott égéstermék-elvezető berendezések Egyedi kémény (MSZ :1985)Egycsatornás gyűjtőkémény

10 9 Mellékaknás gyűjtőkémény

11 10 Gravitációs, nyitott berendezések - szerkezeti kialakítás Épített kémény (MSZ :1985) Szerelt kémény

12 11 Az égéstermék-elvezető berendezés fő részei és kialakítása az MSZ EN 1443 szerint

13 12 A gravitációs kéményrendszerek kiakítása Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés (custom-built chimney) Falazott kémény Falazott bélelt kémény A béléscsövezés szükségességének okai Harmatponti hőmérséklet Harmatpont-vándorlás Kémény-állagromlás A béléscsövezés anyagai: Fém anyagok Szilikát anyagok Műgyanta anyagú „Jenga kémény” (Chappon M.)

14 13 A gravitációs kéményrendszerek kiakítása Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés (system chimney) Épített (szilikát alapanyagú) kémény SCHIEDEL LEIER stb. Fém anyagú szerelt égéstermék-elvezető berendezés MSZ EN , 2

15 14 Az égéstermék-áramlásbiztosító kialakítása

16 15 Az égéstermék-áramlásbiztosító feladata  A szél szívó hatása esetén a helyiségből szív levegőt, nem a gázkészüléken keresztül  Ha az égéstermék-levegő keverék az égéstermék- elvezető berendezésben torlódik, az égéstermék a helyiség légterébe áramlik (rövid ideig tartó hatás)  Visszaáramlás esetén az égéstermék-levegő keveréket a helyiség légterébe vezeti (rövid ideig tartó hatás)

17 16 További feladat: az égéstermék harmatponti hőmérséklet csökkentése

18 17 Kitorkolló idomdarabok Az MSZ EN szerinti nyitott tetejű kitorkolló idomok: Szűkített keresztmetszetű kitorkolló idomdarabok:

19 18 Kitorkollás-módosító szerkezetek Meidinger-tárcsa

20 19 Egy különleges Meidinger-tárcsa:

21 20 A kitorkollást érő kedvezőtlen környezeti hatások

22 21 A kitorkollás védelme a kedvezőtlen környezeti hatásoktól az MSZ szerint „Kéménykúp”

23 22 Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásánál akkor kell feltételezni, hogy a szomszédos épületek befolyásolják a működését, ha –az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásának vízszintes távolsága (L) a szomszédos épülettől kisebb, mint 15 m és –az épület az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásától nézve vízszintesen 30°-nál nagyobb szög alatt látszik (  szög), és –az épület legfelső éle az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásától nézve függőlegesen 10°-nál nagyobb szög alatt látszik (  szög)

24 23 A kitorkollás védelme az MSZ EN „C melléklete” szerint: „A szomszédos épületek hatása az égéstermék-elvezető rendszer kitorkollására”

25 24 A szomszédos épületek hatása az égéstermék- elvezető berendezés kitorkollására: „Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollását akkor kell a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakításúnak tekinteni, ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,4 m-nél kevesebb  1 , és ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága 2,3 m-nél kevesebb  2 , és a kitorkollás a következőképpen helyezkedik el: - a tető lejtése 40° –nál nagyobb  3.1.  vagy - a tető lejtése 25° –nál nagyobb, ha az égési levegő beszívó nyílás és az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollása a tetőgerinc két különböző oldalán helyezkedik el és a tetőgerinctől mért vízszintes távolság 1,0 méternél nagyobb  3.2. . MEGJEGYZÉSSzélnyomás szempontjából csak akkor kedvezőtlen a kialakítás, ha a három feltétel egyidejűleg fennáll! Tehát  1 ,  2  és a  3.1.  vagy  3.2. .

26 25 A szomszédos épületek hatása az égéstermék- elvezető berendezés kitorkollására:

27 26 A kitorkollás védelme az MSZ EN szerint Jelmagyarázat 1 A kitorkollás elhelyezése ablakok és magas tetőn kialakított nyílászárók szomszédságában. 2 Tiltott zóna. 3 Ezek a falak ugyanannak vagy a szomszédos épületnek a falai is lehetnek. 4 A lejjebb fekvő lapostető kiterjedésének határa vagy 10 m a nagyobb szerkezettől. 5 A szomszédos magasépület teteje

28 27 Jelö- lés Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának helye Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának előírt mérete Gáz tüzelőanyag Túlnyomásos berendezés aMagasság magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a ≥ 0,4 [m] a1Magasság szalmatetős magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a ≥ 0,6 [m]a ≥ 0,8 [m] a2Magasság a tető felett, szomszédos magasabb épületek vagy épületrészek esetén 0,6 [m] bMagasság lapostetők, vagy zárt mellvédek felett b ≥ 0,6 [m]0,4 [m] γA tető hajlásszöge Megj.: A tetőt laposnak kell tekinteni, ha γ≤20 [ o ] és magastetőnek, ha γ>20 [ o ]. cA legkisebb vízszintes távolság a magas-tetőtől c ≥ 1,5 [m]c ≥ 1,4 [m] c1Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság 1,0 [m]0,4 [m] c2 ahol L Magasság magastető felett a tetőgerinctől mért távolság 0,4 [m] ha L < 8,0 [m] 0,4 [m] ha L< 8,0 [m]

29 28 A gravitációs, nyitott égéstermék-elvezető berendezések méretezése Munkapont számítás A számítás elve

30 29 Az égéstermék-elvezető berendezés munkapontja

31 30 A méretezést leíró egyenletek: Áramlásbiztosítóval kialakított gázfogyasztó készülékeknél:

32 31 1. lépés: szakaszokra bontás

33 32 2. lépés: sztöchiometriai számítások

34 33 További lépések: – A környezeti feltételek bevitele – A tüzelőberendezés adatok bevitele – A szakaszadatok bevitele – A számítások elvégzése: Áramlástani méretezés Hőtechnikai méretezés: Méretezés kondenzációra

35 34 MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlás-technikai méretezési eljárás 1. rész: Égéstermék-elvezető berendezések egy tüzelőberendezés- sel Chimneys – Thermal and fluid dynamic calculation methods Part 1: Chimneys serving one appliance MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezés- csatlakozással Chimneys – Thermal and fluid dynamic calculation methods Part 2: Chimneys serving more than one heating appliance A szabvány szerint a következő feltételek teljesülését kell igazolni:

36 35 P Z - az égéstermék-elvezető berendezés függőleges szakaszának égéstermék bevezetésénél fellépő huzat, P H - az égéstermék-elvezető berendezés elméleti huzata, P R - az égéstermék-elvezető berendezés függőleges szakaszának áramlási ellenállása, P L - a szélnyomás, P W - a tüzelőberendezés üzeméhez szükséges legkisebb huzat-igény, P FV - az összekötő elem tényleges áramlási ellenállása, P B - a levegő bevezetés tényleges áramlási ellenállása, P Ze - az égéstermék-elvezető berendezés függőleges szakaszának égéstermék bevezetési pontján szükséges huzat. Nyomásfeltételek P Z = P H - P R - P L ≥ P W + P FV + P B = P Ze Pa P Z ≥ P B Pa

37 36 Hőmérsékleti feltétel: T iob ≥ T g K ahol: T iob - a belső falfelület állandósult hőmérsékletviszonyok mellett, a kitorkolásnál számított hőmérséklete, K; T g - a belső falfelület határhőmérséklete, K.

38 37 Szélnyomás (P L ) MSZ 845:2010 „Ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollása a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakítású, a szélnyomás értékét beépített területen 25 Pa, nem beépített, vagy tópart, folyópart, illetve nagy kiterjedésű sík terület (pl.: Balaton, Alföld, Kisalföld) területeken 40 Pa értékre kell felvenni.” P Z = P H - P R - 25 ≥ P W + P FV + P B = P Ze Pa


Letölteni ppt "1 Gázkészülékek égéstermék- elvezetése 1. Gravitációs, nyitott berendezések Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2011. november 23."

Hasonló előadás


Google Hirdetések