Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közbeszerzések elméleti háttere I. A 2010. szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közbeszerzések elméleti háttere I. A 2010. szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján."— Előadás másolata:

1 A közbeszerzések elméleti háttere I. A szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján

2 Az Európai Uniós háttér Római Szerződés (EGK) Római Szerződés (EGK) áru-és szolgáltatás szabad áramlása áru-és szolgáltatás szabad áramlása Közösségi közbeszerzési piac - Fehér Könyv Közösségi közbeszerzési piac - Fehér Könyv 600 milliárd ECU forgalmú piac 15% (2% » 15%) 600 milliárd ECU forgalmú piac 15% (2% » 15%) Maastrichti Szerződés (EK) Maastrichti Szerződés (EK) közösségi közbeszerzési irányelvek közösségi közbeszerzési irányelvek közbeszerzési vonatkozású rendeletek közbeszerzési vonatkozású rendeletek Európai Bíróság esetjoga Európai Bíróság esetjoga

3 Hazai szabályozás piacgazdaság alapjainak megteremtése (az egyéni vállalkozásokról szól tv., a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló tv.) piacgazdaság alapjainak megteremtése (az egyéni vállalkozásokról szól tv., a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló tv.) Közpénzek felhasználásának kontrollja Közpénzek felhasználásának kontrollja Állami Számvevőszékről szóló tv. (1989.) Állami Számvevőszékről szóló tv. (1989.) az államháztartásról szóló tv. (1992.) az államháztartásról szóló tv. (1992.)

4 1995. évi XL. törvény gyakorlat nélküli törvény gyakorlat nélküli törvény 98 § 98 § jelentősebb módosítások: jelentősebb módosítások: évi XL. törvény évi XL. törvény évi LXXXIV. törvény évi LXXXIV. törvény 1. tisztább verseny 1. tisztább verseny 2. jogharmonizáció 2. jogharmonizáció

5 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) hatályba lép: május 1. hatályba lép: május 1. (Magyarország EU csatlakozása) január január 1. számtalan módosítás számtalan módosítás évi LXXXVIII. törvény évi LXXXVIII. törvény július július 22. végrehajtási rendeletek végrehajtási rendeletek KT útmutatói, ajánlásai, elnöki tájékoztatók KT útmutatói, ajánlásai, elnöki tájékoztatók

6 A törvény felépítése I. Klasszikus ajánlatkérők (Kbt. 22.§ ) Közszolgáltatók(Kbt.162.§) ELSŐ RÉSZ Általános rész I. fejezet: Alapvető rendelkezések II. fejezet: Értelmező rendelkezések II. III. fejezet: A közbeszerzéssel kapcsolatos közös rendelkezések MÁSODIK RÉSZ Közösségi éh. elérő IV. fejezet Általános eljárások ( §) V. fejezet Különös eljárások ( §) HARMADIK RÉSZ Nemzeti éh. elérő VI. fejezet Általános egyszerű közbeszerzési eljárás ( §) VII. fejezet Különös egyszerű eljárás ( §)

7 A törvény felépítése II. ÖTÖDIK RÉSZ A közbeszerzés alapján megkötött szerződés módosítása, teljesítése, a közbeszerzések ellenőrzése HETEDIK RÉSZ A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat NYOLCADIK RÉSZ A Közbeszerzések Tanácsa KILENCEDIK RÉSZ Záró rendelkezések

8 Alapelvek 1. A verseny tisztasága („best value for money”) 2. A nyilvánosság elve 3. Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód 4. Nemzeti elbánás

9 Szabályozás célja, jellege Preambulum: Preambulum: „Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében – összhangban a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival – a következő törvényt alkotja: „

10 A közbeszerzés fogalma, in-house szerződés Kulcsfogalmak ajánlatkérőként meghatározott szervezetek ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés visszterhes szerződés megadott tárgyú és értékű beszerzések megadott tárgyú és értékű beszerzések In-house szerződések a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

11 A közbeszerzési eljárás résztvevői AK AT 1 AV 10% feletti AV ERŐFORRÁS Közös ajánlattevők (2 vagy több AT)

12 Tervezés, előkészítés Éves összesített közbeszerzési terv (április 15-ig) Éves összesített közbeszerzési terv (április 15-ig) Közbeszerzési Szabályzat Közbeszerzési Szabályzat Dokumentálás: 5 év Dokumentálás: 5 év „megfelelő szakértelemmel” bíró közreműködő „megfelelő szakértelemmel” bíró közreműködő Ajánlatkérők nyilvántartása Ajánlatkérők nyilvántartása Minősített ajánlattevők hivatalos névjegyzéke Minősített ajánlattevők hivatalos névjegyzéke Éves statisztikai összegzés (május 31., október 31.) Éves statisztikai összegzés (május 31., október 31.)

13 Összeférhetetlenség (Kbt. 10.§) A közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll; a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója. d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója. „távolmaradási nyilatkozat”

14 Hivatalos közbeszerzési tanácsadó a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet Kbt § Kbt §


Letölteni ppt "A közbeszerzések elméleti háttere I. A 2010. szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések