Kultúra a társadalomban (nyilvános tűnődések) 1Harsányi László, 2011. 09. 06.

Az előadások a következő témára: "Kultúra a társadalomban (nyilvános tűnődések) 1Harsányi László, 2011. 09. 06."— Előadás másolata:

1 Kultúra a társadalomban (nyilvános tűnődések) 1Harsányi László, 2011. 09. 06.

2 Mottó: Láttam a jövőt. Épp olyan, mint a jelen, csak hosszabb. (Woody Allen) 2Harsányi László, 2011. 09. 06.

3 Várhatóan „fellépnek”: Harsányi László közgazdász Varga Melinda művelődési manager Peter Wladimir ötvösművész ?? Basics Beatrix művészettörténész Marosán György főiskolai tanár Harsányi László, 2011. 09. 06.3

4 ALLEGRO (vidáman) 4Harsányi László, 2011. 09. 06.

5 A kultúra szerkezetének módosulása korábban A nagy mennyiségű sokszorosítás a 19. század végétől. A „klasszikus” tömegkommunikáció megjelenése. A komputerizáció, az informatika és kommunikáció új forradalma. * Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei, MTA Társadalomkutató Központ, 2006 5Harsányi László, 2011. 09. 06.

6 6 A kultúra kettős hátránya a tervgazdaságban Hosszú távú, stratégiai szinten, mint nem termelő szféra, a tercier szektor része. Rövid távú, technikai szinten, mint elsősorban költségvetésből finanszírozott ágazat. Na és ma ebből mi maradt meg…?

7 Két vízió 1990-ből* 1. A művészetek fellendülése olyan széleskörű, hogy a művészetekhez tartozó területeken a belépőjegyek telefonon történő megrendelésétől a vállalatoknak nyújtott művészeti tanácsadásig – rendkívül gyors ütemben szaporodnak az üzleti és munkalehetőségek. *Naisbitt – Aburdene: Megatrendek 2000, OMIKK 1991 7Harsányi László, 2011. 09. 06.

8 Két vízió 1990-ből* 2. A művészet nemcsak kulturális, hanem gazdasági erőforrás is. A művészetekre költött pénz egy egész közösség gazda- ságát képes befolyásolni, és sokszorozó hatása van. A művészetek megteremtik az idegenforgalom alapját, vonzerőt gyako- rolnak az üzleti vállalkozásokra és az iparvállalatokra, növelik az ingatlanok értékét. *Naisbitt – Aburdene: Megatrendek 2000, OMIKK 1991 8Harsányi László, 2011. 09. 06.

9 Társadalom és kultúra* Globalizáció (távolból jött emberekkel, termékekkel, eszmékkel való találkozás lehetősége) Lokalizáció (a termékek helyi karaktere, protekcionizmus) Polarizáció (sokféle jövő; luxuscikkek és olcsó tömeg-termékek; a szolgáltatásokban meghatározó a fizetőképesség) Szorongás (az intézményekbe vetett bizalom szétfoszlása, nosztalgia) A lét értelmének keresése (tudomány vagy vallás, nacionalizmus, idegengyűlölet) *R. Watson: Jövő-dosszié (Mit jósol a jelen a következő öt évtizedre) nyomán 9Harsányi László, 2011. 09. 06.

10 Média és szórakozás* … ha holnap találnák fel az újságot, csodálatos újításnak tartanánk. Elképesztően olcsó, papírvékony, könnyű jegyzetelni rá és elem nélkül működik. * R. Watson: Jövő-dosszié (Mit jósol a jelen a következő öt évtizedre) nyomán 10Harsányi László, 2011. 09. 06.

11 „Elnézést kérünk, országunk megtelt”* A 65 éven felüliek számbeli növekedésének messzemenő hatásai lesznek a nyaralás, üdülés formáira, például az, hogy többen fognak eseményekhez kötődő vagy kulturális jellegű úti programokat választani. * R. Watson: Jövő-dosszié (Mit jósol a jelen a következő öt évtizedre) nyomán 11Harsányi László, 2011. 09. 06.

12 Andante (lassan) 12Harsányi László, 2011. 09. 06.

13 Egyenlőtlenségek a befogadásban Státus halmozódás: magasabb társadalmi státus magasabb kulturális aktivitással jár Aki kulturálisan aktív, az egyéb dolgot is jobban csinál: sportol, internetezik, vendéglőbe jár Kultúrából és szórakozásból kimarad- nak: kistelepülések, képzetlenek, idősek 13Harsányi László, 2011. 09. 06.

14 Az elmúlt tíz év néhány főbb tendenciája 1. a kultúra szélesebb spektrumú kínálata, minőségi hígulás, az elitkultúra pozíció vesztése, technikai forradalom, az Internet térhódítása, a TV további előretörése 14Harsányi László, 2011. 09. 06.

15 Az elmúlt tíz év néhány főbb tendenciája 2. a kulturális esélykülönbségek növekedése kettős folyamat: kulturális- szórakoztató-digitális (és otthoni) erősödik, miközben a hagyományos intézményrendszer látogatása stagnál 15Harsányi László, 2011. 09. 06.

16 16 A változások következményei A kulturális közvetítőrendszer teljes átalakulása. A helyi hatalom és a helyi kultúra. Az állami kulturális politika alávetettsége és tartós gondolathiánya.

17 Kettészakadt társadalom: Szabadidő-eltöltés típusok 2003 Kulturálódó, aktív Étterem, kocsma 10% Sivár 22% Eljárós 33% Otthonülő: olvasós 20% Kultúrán kívüli, passzív Kisvárosi, falusi (csak műv.ház.) 15% 53 % 47 % 17Harsányi László, 2011. 09. 06.

18 18Harsányi László, 2011. 09. 06.

19

20 Mit szokott a leggyakrabban csinálni a különböző kulturális tevékenységek közül (2008)? (%)

21 Ön szerint kinek kellene leginkább támogatni a kulturális tevékenységeket? (%)

22 A kultúra mely területeit kell államilag támogatni

23 Finálé 23Harsányi László, 2011. 09. 06.

24 A jövővel az a gond, hogy rendszerint hamarabb eljön, mint ahogy felkészülnénk rá. Arnold Glaskow