IV. A kultúra szerepe a társadalomban 1. Alapfogalmak: kultúra Szociológiai értelmezésben:  emberek alkotta tárgyak  a társadalom viselkedési szabályai.

Az előadások a következő témára: "IV. A kultúra szerepe a társadalomban 1. Alapfogalmak: kultúra Szociológiai értelmezésben:  emberek alkotta tárgyak  a társadalom viselkedési szabályai."— Előadás másolata:

1

2 IV. A kultúra szerepe a társadalomban

3 1. Alapfogalmak: kultúra Szociológiai értelmezésben:  emberek alkotta tárgyak  a társadalom viselkedési szabályai  értékek, hiedelmek, vallás  hétköznapi és tudományos ismeretek  maga a nyelv Mindennapi értelmezésben:  művészetek  irodalom  zene  festészet A kultúra egy csoport tagjai által megőrzött értékekből, az általuk követett normákból és a létrehozott anyagi javakból áll. (Giddens)  minden emberi közösségnek van kultúrája  a különböző kultúrák nagyon eltérőek

4

5 2. Alapfogalmak: szubkultúra, kulturális pluralizmus, etnocentrizmus  a mai egyre nagyobb társadalmakban a kultúra távolról sem egységes  a társadalmakon belül különböző szubkultúrák élnek  minden kultúrát a saját jelentéseinek és értékeinek viszonyrendszerében kell vizsgálnunk, csak ilyen módon érthetjük meg A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak. Etnocentrizmusról beszélünk, amikor egy más kultúrát a sajátunkkal összevetve ítélünk meg.

6 Szubkultúra Olyan értékeket megtestesítő életmód és/vagy jelentésrendszer amely jelentős módon eltér az illető társadalom domináns kulturális mintáitól, és azokhoz viszonyítva alárendeltségben van.

7 Ellenkultúra Explicit és ideologizált módon megkérdőjelezi a társadalom domináns értékrendjét képviselő kulturális mintákat.

8 Viszonyulás a kulturális pluralizmushoz A saját kultúra az ember második természete, teljes mértékben azonosul vele Többnyire ezen az alapon történik a más kultúrákhoz való viszonyulás.

9 Etnocentrizmus Más kulturális jellemzőknek a saját kultúra szempontjából történő értékelése, többnyire hierarchikus terminusokban. Ízléses – Gusztustalan / Szép – Csúnya Helyes – Helytelen / Jó - Rossz

10 „Tudományos” etnocentrizmus Az európai kultúrkör és civilizáció mint az emberi nem fejlődésének a csúcsa. Lineáris fejlődési/evolúciós modell. Civilizált – Primitív/ Fejletlen/ Vad Természeti társadalmak

11 Kulturális relativizmus Egy adott kulturális gyakorlatot értelmezni és értékelni csak az illető kultúrán belül lehet. A kultúrák fejlődése nem egy előre megadott modell logikája szerint történik, az ilyen trendek hatalmi viszonyokkal magyarázhatóak.

12 A kultúra egység Margaret Mead: a kultúra alapvetően egy koherens egység. A felszíni változatosságon túl olyan egységes és általánosult gyakorlatok és jelentések vannak (kulturális modellek) amelyek meghatározzák az illető kultúrában szocializált egyéni személyiségekre.

13

14 3. Alapfogalmak: kulturális univerzálék A különböző társadalmak tagjainak kulturális viselkedésében lévő közös vonások: nyelv család házasság vallási rituálék tulajdonjog A kulturális antropológiában mindezek mellett szintén kulturális univerzáléként szerepel a művészet, a tánc, a testdíszítés, a játék, az ajándékozás, a vicc, valamint a higiéniai szabályok (Murdock). Azokat a közös jegyeket, amelyek valamennyi vagy szinte valamennyi társadalomban előfordulnak, kulturális univerzáléknak nevezzük.

15 Goldmann jéghegy modellje

16 Hofstede – Globe kutatás – 9 dimenzió: nemzeti és szervezeti kultúra Hatalmi távolság Individualizmus – kollektivizmus Bizonytalansághoz való viszony Hatalmi távolság Nemi egyenlőség Rámenősség/asszertivitás Teljesítmény/jövő/humán irányultság

17 Hofstede Globe kutatás

18

19 4. A normák A normák alatt az egy társadalomban érvényesülő viselkedési szabályokat értjük. A normák: egy társadalmon belül is ellentmondásban lehetnek a társadalmak történeti fejlődése során változnak különböző társadalmakban különböző normákat fogadnak el ha elfogadott is egy norma, nem biztos, hogy ez előnyös a társadalomnak A társadalomban érvényesülő normák több félék:  jogi normák (megszegéskor az állam kényszert alkalmaz)  erkölcsi normák (a szankciót a társadalom többi tagja alkalmazza)  különböző szokások  illemszabályok  divatszabályok ezek megszegése erősebb- gyengébb helytelenítést von maga után

20 Normák Szabályok, Viselkedési modellekké rendszereződött elvek és normák Szükségletek kielégítése. A társas kapcsolatok során érintkezési szabályok. Az én megjelenítése (testtartás, öltözék, távolságok). Kiszámíthatóság, értelmezés lehetősége.

21 5. Az értékek A normakövető viselkedés két legfontosabb oka: 1. az emberek félnek a szankcióktól 2. a társadalom tagjai értékesnek tekintik a normákat  az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet  az érték megítélése társadalmi osztályonként is változott Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak.

22 Értékek Absztrakt eszmények, amelyek az érvényes normák mögött meghúzódó, viszonylag konzisztens és koherens trendeket írják le. Individualizmus és kollektivizmus Szabályok, attitűdök, viszonyulások, cselekvések rendszere. Konkrét normákban, kulturális eszköztárban és viselkedési modellekben testesülnek meg.

23 6. Alapfogalmak: szocializáció, szerep, státusz  tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek nem fejlődnek teljes mértékben emberi személyiségekké  a szocializáció során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie  különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak A szocializáció az a folyamat, amelynek során az emberi személyiség kialakul (pszichológiai). Az a folyamat, amelynek során a gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit (szociológiai). Szerep: viselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll. Státusz: egy, a társadalomban elfoglalt pozíció.

24 7. A kultúra és a társadalom viszonya társadalom: az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolatrendszer társadalom nélkül nincs kultúra kultúra nélkül nincs emberi lény kultúra nélkül nincs társadalom a kultúra és a társadalom között rendkívül szoros összefüggés van

25 8. Kulturális szakszociológiák ez ideig a szociológián belül a kultúra szociológiájáról, mint konkrét kutatási területről nem beszélhetünk (ezt a kulturális antropológia vállalta fel) az utóbbi években megerősödött az empirikus értékszociológia az empirikus értékszociológia a konkrét kérdőíves adatfelvételekben sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal a társadalom tagjainak műveltségi színvonalát, művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia a szociológiának külön ágazata az irodalom, a művészet és a zene szociológiája a divatszociológia egy újabb irányzat a szociológián belül

26 Ifjúsági (szub)kultúrák 1. Vallási szubkultúrák: a vallás, mint ifjúsági közösségeket teremtő, és ifjúsági életmódot, életstílust meghatározó tényező, nem jellemző a mai fiatalok életében; 2. Zenei szubkultúrák: a látványos szubkultúrához tartozás elsősorban a zenei ízlés alapján szerveződik (kiemelkedők a techno, a house, a diszkó, a hip-hop, a rock, a dark, a heavy metal irányzatok); 3. Politikai szubkultúrák: a politikai jellegű szubkultúrák általános jellemzője a fogyasztói magatartás elutasítása, a radikalizmus, az agresszió látens vagy manifeszt módon való megjelenése; 25

27 1. Vallási szubkultúrák 26

28 2. Zenei szubkultúrák 27 EMO ALTER DISZKÓS HIP-HOP, HOUSE METÁLOS, ROCKER DARKOS TECHNÓS SZIGETES PUNK

29 A magyar fiatalok körében leginkább előforduló fiú/lány öltözék – Sziget 2005 Gábor Kálmán 2006

30 3. Politikai szubkultúrák 29

31 Az ifjúsági (szub)kultúrák és a város az ifjúsági kultúrák természetes környezete (felsőoktatási intézménnyel rendelkező) „nagyváros”; a személyes szabadság, a kötetlen idő és térkapcsolatok megélése „a városhoz” kötődik, annak keretein belül jelennek meg; az ifjúsági kultúrák és város egymással állandó kölcsönhatásban áll; 30

32 Az ifjúsági (szub)kultúrák heterogenitása a kulturális fogyasztás mintái regionális különbségeket mutatnak, amelyek nem feltétlenül a vagyoni helyzet mentén, hanem sokkal inkább a település által kínált lehetőségek mentén különülnek el; a nem-nagyvárosi, vidéki környezetben az ifjúsági kultúrák, illetve azok változatossága, színessége nem tapasztalható, ami egyrészt a nagyvárosban található „pörgés”, másrészt a – szintén a nagyvárosban fellelhető – alternatív mintaadó médiák hiányával magyarázható; az ifjúság, mint társadalmi csoport heterogén összetételt mutat; különböző, egymástól nem túl távoli korcsoportok között egyrészt generációs, másrészt (szub)kulturális különbségek vannak. 31

33 Vallási szubkultúrákZöld aktivistákNemzeti érzelműek Életstílus ++++ Szabadidő +++ Divat, öltözködés --++ Építészet, design --- Művészet +-+ Technológia -+- Tanulás -+- Sport -+- Média-használat --+ Étkezés, italfogyasztás -++ Szórakozó-helyek --+ Zene, CD – mp3 --++ Gábor Kálmán 2006

34 33

35 Yuppie –irodalom-zene-stílus http://www.myspace.com/yuppiepricks 34

36 Ifjúsági csoportokhoz való viszony Gábor Kálmán 2008

37 POLITIKAI AKTIVITÁS gkalman @ella.hu

38 CIVIL SZERVEZETEKHEZ VALÓ VISZONY gkalman @ella.hu

39 TÁRSADALMI TÁVOLSÁG Gábor Kálmán 2008

40 Társadalmi távolság Gábor Kálmán 2008

41 POLITIKAI CSELEKVÉS gkalman @ella.hu

42 Könyvészet Anthony Giddens (1997) Szociológia Budapest: Osiris 59-85 o. Andorka Rudolf (1997) Bevezetés a szociológiába Budapest: Osiris 488-510 o. Bourdieu P. (1978) ‘A legitimitások hierarchiája’ in u.ő. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Budapest: Gondolat, pp. 129-135 Somlai Péter (1997) Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata Corvina, pp. 81-91. Durkheim, Émile (2001) A társadalmi munkamegosztásról Budapest: Osiris Kiadó,pp. 269- 277 Hollós Marida (1992) A kultúra In Hollós Marida Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: ELTE Losonczi Ágnes (1977) Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Budapest: Gondolat, pp. 448-463