A 20. és a 21. század történelme 5. Előadás A motiváció és az értékek evolúciója a 20. század során.

Az előadások a következő témára: "A 20. és a 21. század történelme 5. Előadás A motiváció és az értékek evolúciója a 20. század során."— Előadás másolata:

1 A 20. és a 21. század történelme 5. Előadás A motiváció és az értékek evolúciója a 20. század során

2

3 A 20. század indulása A 19. században a föld társadalmai a bal alsó négyzetbe estek. Még az akkori legfejlettebbek politikai és gazdasági szerkezete is, az un. patrimóniális társadalom (M. Weber) fogalmával volt leírható. Ennek lényege: a 19. század gazdasági fejlődése és a demokrácia haladása ellenére, a vagyonok és a hatalom, kevésszámú család kezében összpontosult. A 19. században a föld társadalmai a bal alsó négyzetbe estek. Még az akkori legfejlettebbek politikai és gazdasági szerkezete is, az un. patrimóniális társadalom (M. Weber) fogalmával volt leírható. Ennek lényege: a 19. század gazdasági fejlődése és a demokrácia haladása ellenére, a vagyonok és a hatalom, kevésszámú család kezében összpontosult. Alapjaiban ők döntöttek a javak és a hatalom elosztásának szabályairól. Nem engedtek beleszólást a politikába, és őrködtek, „kívülről” ne lehessen betörni soraik közzé. A kiemelkedést és a gazdagodást alapvetően a beházasodás és szolgálatba lépés tette lehetővé. Alapjaiban ők döntöttek a javak és a hatalom elosztásának szabályairól. Nem engedtek beleszólást a politikába, és őrködtek, „kívülről” ne lehessen betörni soraik közzé. A kiemelkedést és a gazdagodást alapvetően a beházasodás és szolgálatba lépés tette lehetővé. Egyetlen fajta munka, egyetlen hely a társadalomban, életpálya, élettárs, életmodell, vallás, politikai nézet, lakóhely, foglalkozás, szülői viszony volt elképzelhető. Egyetlen fajta munka, egyetlen hely a társadalomban, életpálya, élettárs, életmodell, vallás, politikai nézet, lakóhely, foglalkozás, szülői viszony volt elképzelhető. Ha napjaink irigyelt társadalmainak „ifjúkorát” elemezzük, ezeknek az ellenmondásoknak a meghökkentő példákkal szembesülhetünk. Ibsen – egy norvég kisvárosban játszódó - „A nép ellensége” című színdarabja, mintha a mai magyar valóságból lépne elő. És a svájciak, még néhány évtizede is elutasították a nők szavazati jogát. Ha napjaink irigyelt társadalmainak „ifjúkorát” elemezzük, ezeknek az ellenmondásoknak a meghökkentő példákkal szembesülhetünk. Ibsen – egy norvég kisvárosban játszódó - „A nép ellensége” című színdarabja, mintha a mai magyar valóságból lépne elő. És a svájciak, még néhány évtizede is elutasították a nők szavazati jogát.

4 Az „életmód-kínálat” eltolódása a 20. században A 20. század eleje - a szabvány világ születése: A 20. század eleje - a szabvány világ születése: Van egy, és csakis egy „legjobb”: egyetlen szerep, osztály, kapcsolat, szabvány termék, munkaerő, szervezet, lakás, ház, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: Lewittown és Pete Seegers Boxes. + Chaplin: Modern idők A 20. század közepe - változatok eluralkodása: A 20. század közepe - változatok eluralkodása: a szerpek, a házasságok és a termékek sokfélék. Sok legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell Spagetti szószok) A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A termékválaszték áttekinthetetlenné szélesedik. A csábítás ellenállhatatlan másrészt a választás egyre inkább autonóm. Viszont, a kognitív disszonancia az ellenkezőjébe fordul. TED – B. Schwartz: Paradox of choice A 21. század: portfolió vagy „cafitéria” társadalom? Keresd meg és válaszd ki a neked megfelelő világot, és nyugodj bele a választásodba, és ne nagyon törődj azzal, mások mit választanak

5

6

7 A „politikai útvonaltérkép” születése A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics. 2012.) A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics. 2012.) Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik.

8 A politikai lehetőségek osztályozása A racionális és felelős kormányzás mértéke A versengő demokrácia lehetősége Nagy Kicsi MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Jamaika Kína Zimbabwe Szaudi Arábia Singapore Svájc Franciaország Venezuela Oligarchiák harca a politikai arénában Felelős kormányzás, át- láthatóság, rész- vétel, racionális döntéshozatal Szudán Kizsákmányoló – befogadó trend

9 A középosztály forradalma a 20. században Egészében a 20. század folyamán a polgári társadalmak - mintha ellenállhatatlan mágnes vonzotta volna őket - fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Egészében a 20. század folyamán a polgári társadalmak - mintha ellenállhatatlan mágnes vonzotta volna őket - fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Az előrehaladást alapjaiban egy sokáig rejtve maradó tényező – a középosztály forradalma - váltotta ki. A 20. század úgy köszöntött be, hogy az egyenlőtlenségek növekedése folytatódik, vagy megmarad. A valóságban azonban - mint Piketty és mások bizonyították - az 1910-1970 között az egyenlőtlenségek csökkentek. Az előrehaladást alapjaiban egy sokáig rejtve maradó tényező – a középosztály forradalma - váltotta ki. A 20. század úgy köszöntött be, hogy az egyenlőtlenségek növekedése folytatódik, vagy megmarad. A valóságban azonban - mint Piketty és mások bizonyították - az 1910-1970 között az egyenlőtlenségek csökkentek. A kiemelkedő középosztály kikényszerítette a termelékenységgel arányos béremelkedést, és növekvő képzettségére és politikai aktivitására támaszkodva egyre inkább a maga képére formálta a társadalmat. A kiemelkedő középosztály kikényszerítette a termelékenységgel arányos béremelkedést, és növekvő képzettségére és politikai aktivitására támaszkodva egyre inkább a maga képére formálta a társadalmat. Megtörte a patrimóniális oligarchiák hatalmát, és fokozatosan kiszélesítette a politikai demokráciát, bővítette az egyéni jogokat, és növelte a felelős állam minőségét. Ez köszön vissza a jobb felső sarok felé történő elmozdulásban. Megtörte a patrimóniális oligarchiák hatalmát, és fokozatosan kiszélesítette a politikai demokráciát, bővítette az egyéni jogokat, és növelte a felelős állam minőségét. Ez köszön vissza a jobb felső sarok felé történő elmozdulásban.

10 Income inequality in Europe and the United States, 1900 to 2010.The share of total income accruing to top decile income holders was higher in Europe than in the United States from 1900 to 1910; it was substantially higher in the United States than in Europe from 2000 to 2010. Published by AAAS

11 Abraham Maslow hetven éve, 1943 július elsején publikálta „A Theory of Human Motivation” című tanulmányát. Ebben a cikkben írta le piramis alakban ábrázolt, híressé vált tézisét, miszerint az emberi motivációs tényezők egymásra épülnek, alul vannak a legalapvetőbbek, erre alapulnak az összetettebb dolgok.

12 A Maslow féle hierarchia A fizikai/fiziológiai szükségletek A biztonság szükséglete A közösség szükséglete Az elismerés szükséglete Az önmegvalósítás szükséglete Herzberg-féle higiéniai tényezők Herzberg-féle motivációs tényezők

13 A. Maslow - reload Egy ausztrál pszichológusokból álló csapat 2010-ben újragondolta a Maslow-piramist: belefoglalták az azóta született új eredményeket és elméleteket olyan, akkor még nem létező területekről is, mint az idegtudomány, fejlődéspszichológia, evolúciópszichológia. Egy ausztrál pszichológusokból álló csapat 2010-ben újragondolta a Maslow-piramist: belefoglalták az azóta született új eredményeket és elméleteket olyan, akkor még nem létező területekről is, mint az idegtudomány, fejlődéspszichológia, evolúciópszichológia. A kutatócsoport újraalkotta a piramist, miután megvizsgálták, hogy a pszichológiai folyamatok radikálisan megváltoznak evolúciósan alapvető motivációk hatására, például önvédelmi helyzetben, párzással kapcsolatban vagy státuszproblémáknál. A kutatócsoport újraalkotta a piramist, miután megvizsgálták, hogy a pszichológiai folyamatok radikálisan megváltoznak evolúciósan alapvető motivációk hatására, például önvédelmi helyzetben, párzással kapcsolatban vagy státuszproblémáknál. Az új piramis alsó négy szintje könnyen összeegyeztethető Maslow eredeti piramisával, a tetőn viszont nagy változások vannak. A legvitatottabb változás, hogy az önmegvalósítás többé nincs a piramis tetején: ide három, evolúciós szempontból kritikus motiváció került, amelyeket Maslow figyelmen kívül hagyott: a társ megszerzése, megtartása és a gyereknevelés. Az új piramis alsó négy szintje könnyen összeegyeztethető Maslow eredeti piramisával, a tetőn viszont nagy változások vannak. A legvitatottabb változás, hogy az önmegvalósítás többé nincs a piramis tetején: ide három, evolúciós szempontból kritikus motiváció került, amelyeket Maslow figyelmen kívül hagyott: a társ megszerzése, megtartása és a gyereknevelés. A kutatók szerint az önmegvalósítás érdekes és fontos, de nem alapvető, minden, amit Maslow eredetileg ezzel jelölt sokkal inkább biológiailag irányított, célja pedig, hogy vonzó társak legyünk. A kutatók szerint az önmegvalósítás érdekes és fontos, de nem alapvető, minden, amit Maslow eredetileg ezzel jelölt sokkal inkább biológiailag irányított, célja pedig, hogy vonzó társak legyünk.

14

15 A házasság alapértelmezett modellje A válások elterjedése nem-szándékolt következményre vezetett: alapvetően megváltozott a házasság intézménye. Egykor a jövendőbelit jobbára a család jelölte ki, vagy a „házasságközvetítő” szállította. A válások elterjedése nem-szándékolt következményre vezetett: alapvetően megváltozott a házasság intézménye. Egykor a jövendőbelit jobbára a család jelölte ki, vagy a „házasságközvetítő” szállította. A „boldogító igent” kevésbé a majdani házastársak érzelmei, mint inkább a családok érdekei vezérelték. Ritka kivétel volt, hogy a házasulók saját szívüket követték, ám az efféle „különös házasságok” – mivel saját közösségük kivetette őket - többnyire szomorúan végződtek. A „boldogító igent” kevésbé a majdani házastársak érzelmei, mint inkább a családok érdekei vezérelték. Ritka kivétel volt, hogy a házasulók saját szívüket követték, ám az efféle „különös házasságok” – mivel saját közösségük kivetette őket - többnyire szomorúan végződtek. Végül a válás nemcsak a leginkább „testhez álló” személy megtalálását tette lehetővé, hanem azt is, hogy az egyenrangú polgárok – az általános jogi kereteken belül – szabadon formálhassák személyes kapcsolataidat. Ez pedig kapcsolati formákat folyamatos bővülését eredményezte. Végül a válás nemcsak a leginkább „testhez álló” személy megtalálását tette lehetővé, hanem azt is, hogy az egyenrangú polgárok – az általános jogi kereteken belül – szabadon formálhassák személyes kapcsolataidat. Ez pedig kapcsolati formákat folyamatos bővülését eredményezte.

16 Az elfogadott kapcsolati formák spektruma Szingliség, Szingliség, Látogatói párkapcsolatok (LAT = living apart together) Látogatói párkapcsolatok (LAT = living apart together) Időleges együttélés, Időleges együttélés, Próbaházasság, Próbaházasság, Nyitott” házasság, Nyitott” házasság, „Hivatalos” házasság, „Hivatalos” házasság, Egyházi házasság, Egyházi házasság, Kötelezően újra-megerősítendő házasság Kötelezően újra-megerősítendő házasság Covenant marrieage (komoly elkötelezettség kinyilvánítása) Covenant marrieage (komoly elkötelezettség kinyilvánítása) Mindez, egyfelől változatossá, színessé, másfelől viszont áttekinthetetlenül zavarossá tették az emberi kapcsolatokat.

17 A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életben való eligazodást és a viselkedést meghatározó utasítások. Ezek három meghatározó típusa: normák, szabályok, és értékek, Ezeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. 1. Normák: statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) 2. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni (de nem csak szociális, pl. közlekedési szabály) 3. Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés.

18 Az értékek sokfélesége Az értékek azokhoz a közösségekhez (társadalomhoz, szervezetekhez) tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, Az értékek azokhoz a közösségekhez (társadalomhoz, szervezetekhez) tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, Ezért minden ilyen érték bizonyos értelemben specifikus (szervezeti, közösségi) kultúrához kapcsolható, Ezért minden ilyen érték bizonyos értelemben specifikus (szervezeti, közösségi) kultúrához kapcsolható, Így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett érték-rendszer illetve (multi)kultúra-modell adódik. Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett érték-rendszer illetve (multi)kultúra-modell adódik.

19 Az értékváltozás univerzális folyamatai A tradicionális értékek: Fogadd el ami van, ne törekedj többre, kijelölt helyed van a társadalomban (és ez így igazságos!), születéseddel eldől minden, követendő utadat, és viselkedésedet kijelöli vallásod, a nő és a gyermek szolgál, az alattvaló engedelmeskedik. MODERNIZÁCIÓ Modernizáció értékei: (B. Franklin életelvei, és Max Weber - protestáns etikája): Kemény munka, felhalmozás, vagyonszerzés, szabálykövetés, adófizetés, Istennek tetsző, ha adakozol a közösségednek. A nő társ, de csak meghallgattatik. Materiális értékek: (A 20. század értékei) A fogyasztás fontossága, és igénye, szerezz meg mindet, amit felkínál a piac, az vagy, amit birtokolsz, kevésbé gondolsz a túlvilágra, a család fontos, de belül egyenlőség van. POSZTMODERNIZÁCIÓ Posztmodern értékek (önmegvalósítás, önkifejezés, élet- minőség) Az „evilág” a fontos, minden embernek joga van a boldog életre, és joga van, azt olyan úton keresni, ahogy akarja. Senkinek semmi köze, hogyan élsz, és miként viselkedsz, de te sem írhatod elő másnak hogyan éljen.

20 Benjámin Franklin értékrendje (1) 1. Mérsékletesség: Ne egyél tunyulásig, ne igyál részegségig 2. Csönd: Csak úgy szólj, ha magadnak vagy másnak a javát szolgálod, kerüld a felületes beszélgetést. 3. Rend: Legyen meg minden holmid helye, legyen meg minden tevékenységed ideje 4. Határozottság: Határozd el mit kell tenned, hiánytalanul tedd meg amit elhatároztál. 5. Takarékosság: Csak úgy költekezz, ha mások vagy magad javát szolgálod. Ne pocsékolj. 6. Szorgalom: Ne veszíts időt, hasznos dolgon munkálkodj mindig, mellőzz minden felesleges tevékenységet.

21 Benjámin Franklin értékrendje (2) 7. Őszinteség: Bántó módon senkit félre ne vezess, jámboran s méltányosan gondolkodj, s ha szólsz, ekképp szóljál. 8. Igazság : Senkit igazságtalanul meg ne sérts, iránta való kötelességed el ne mulaszd. 9. Mérsékletesség: Kerüld a végleteket, de légy türelmes a legvégső határig azok iránt akik megsértettek. 10. Tisztaság: Ne tűrd el sem tested sem ruhád sem környezeted tisztátalanságát. 11. Nyugalom: Állj ellent az apró bosszúságoknak, a hétköznapi és elkerülhetetlen hibák ne zavarjanak. 12. Makulátlanság : Ritkán élj a kéjjel, céljának az egészséget vagy a nemzést tekintsd, csömörig, erőd fogytáig, mások vagy magad békéjének, jó-hírének rovására ne űzd. 13. Alázat: Kövesd Jézust és Szókratészt.

22 Az érték-rendszerek vizsgálata 1954 A. Inkes – D. Lewinson 1. A tekintélyhez való viszony, 2. Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) 3. A konfliktus-kezelés módja, az agresszió ellenőrzése, az érzelmek kifejezése 1974 Hofstede, G. 1. A társadalmi egyenlőtlenség (hatalmi távolság, tekintély elfogadása ) 2. Egyén és csoport kapcsolata (individualizmus-kollektivizmus) 3. Férfi és női szerepfelfogás (versengés és asszertívitás) 4. Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1980 Inglehart, R. 1. A hagyományok-tekintélyek szemben a szekuláris-racionális értékkel. 2. Túlélési értékek, szemben a jólét, az önmegvalósítás, és az önkifejezés értékeivel

23 CountryPDIIDVMASUAI Austria11557970 Finland33632659 France68714386 Greece603557112 Great Britain 35896635 Germany35676665 Hungary31557983 Italy50767075 Japan54469592 Sweden3171529 USA40916246 Venezuela81127376 A Hofstede-féle értékelemek

24 A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista- konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista- konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak?

25 Individualizmus-kollektivizmus Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. „Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

26 Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében.

27 Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandóság A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.” Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot

28 Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv) A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek.

29 Inglehart: az értékrendszer-mátrix két alapvető összetevője 1. A hagyományos tekintélyek szemben a szekuláris- racionális értékkel. Ennek a dimenziónak az egyik vége a hagyományos tekintélyeknek (uralkodónak, apának, vallási és a közösségi elől-járónak való engedelmességet, a közösség által elvárt viselkedés betartását, a családi kötelezettségek előre sorolását fejezik ki. A másik vége a racionális hatalom elfogadását, az egyéni teljesítmény fontosságát, a közösségen és a családon belüli egyenlő jogokat hangsúlyozza. 2. Túlélési értékek, szemben a jóléttel, és önmegvalósítás, önkifejezés értékeivel Ennek a dimenzió egyik vége a túlélés alapvető fontosságát érzékelteti, a motivációkban mindent annak való alávetést hangsúlyozza. A másik vége a jólét szerepét, az állandó hiány megszűntét, a kemény munkával szemben a kényelmes élet fontosságát, a kényszerű alkalmazkodás helyett az egyén önkifejezési jogának előtérbe helyezését.

30 Inglehart eredeti értékváltozói A világi-racionális vallási tradicionális értékek: Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? Mennyire büszke saját nemzetiségére? Mennyire büszke saját nemzetiségére? Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a gyereknevelésben? Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a gyereknevelésben? A túlélés önkifejezés értékei: Mennyire lehet bízni az emberekben? Mennyire lehet bízni az emberekben? Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? Írt-e már alá petíciót valamilyen társadalmi cél támogatásáért? Írt-e már alá petíciót valamilyen társadalmi cél támogatásáért? Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást? Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?

31 Az érték- térkép 1980-ben Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

32 Világ értékek és a vallás illetve a civilizációs összefüggések „Ortodox szláv civilizáció”

33 Az értékváltozás mögötti trendek: gazdagodás demokrácia és egyéni jog Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

34 Az értékváltozás és a társadalmon belüli eltérések Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

35 Az értékváltozás tendenciája a 20. században Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió

36 A 2000-et követő magyar felmérés módosított érték-kategóriái 1. A kritikák ellenére a magyar kutatók a felmérésben úgy gondolták a tradicionális/racionális tengely megfelelően értelmezhető, és ezt megtartották, 2. A túlélés/jólét tengelyt azonban némileg módosították: jobban értelmezhetőnek látták, ha a zárt/nyitott gondolkodás megkülönböztetését használják, 3. Az értelmezéseknél nem egyszerűen országok egymásmellé állítását tették, hanem a világban, és Európán belül azonosítható „civilizációkba” illesztették be az eredményeket, 4. Ezért nem az a fontos, mennyi a szám, hanem az adott ország milyen országok közelében található, illetve a közelében található országok, hol helyezkednek el a értéktérképen, és milyen jellegű az elmozdulás

37 A zárt/nyitott gondolkodás értékei 1. A civil és politikai szabadságjogok indexe: azok aránya a társadalomban, akik első vagy másodok helyen jelölik meg a szólásszabadság védelmének fontosságát. (A lista többi eleme: rendet tartani az országban, több beleszólást adni a kormány döntéseibe, küzdeni az áremelkedés ellen), 2. Bizalom indexe: azok aránya a társadalomban, akik szerint a legtöbb emberben bízni lehet, 3. Sors irányítása: azok aránya, akik 10-es kóddal válaszoltak az 10-1 skálán, ahol a 10 azt jelentette: „sok lehetőségem van sorsom irányítására..”, míg az 1: „semmi lehetőségem nincs…), 4. Politikai szerepvállalás: azok aránya, akik életükben legalább egyszer aláírtak petíciót, 5. Tolerancia: azok aránya, akik a kérdésre: „Megengedhető-e a homoszexualitás?” 10-es kóddal válaszoltak az 1-10 skálán.

38 Magyarország értékelése (1) Magyarország - a 2005-ös adatok szerint - pontosan ott helyezkedik el a világ értéktérképén ahová történelme, és kulturális öröksége kijelöli. Magyarország - a 2005-ös adatok szerint - pontosan ott helyezkedik el a világ értéktérképén ahová történelme, és kulturális öröksége kijelöli. Értékszerkezetünk nagyjában-egészében a nyugati keresztény kultúra keretei közzé illeszkedik. Választásaink, preferenciáink, a „nyugati” világhoz tesznek bennünket hasonlóvá. Értékszerkezetünk nagyjában-egészében a nyugati keresztény kultúra keretei közzé illeszkedik. Választásaink, preferenciáink, a „nyugati” világhoz tesznek bennünket hasonlóvá. Értékválasztásaink azonban arra utalnak, hogy ennek a kultúrkörnek a szélén helyezkedünk el, egy zárt és befelé forduló társadalomként. Értékválasztásaink azonban arra utalnak, hogy ennek a kultúrkörnek a szélén helyezkedünk el, egy zárt és befelé forduló társadalomként. Európai Társadalmi Jelentés (2009) Tárki

39 Magyarország értékelése (2) A magyar gondolkodásmód a nyugati kultúra magjától távolabb, az ortodox (szláv) kultúrához közelebb helyezkedik el. (Közelebb Bulgáriához és Oroszországhoz, mint Szlovéniához, és Csehországhoz). Az önkifejezési skálán szekularizáltabb, mint Lengyelország. A zárt jellemző arra utal, hogy: A családnak, és szűk közösségnek meghatározó szerepe van, míg a intézmények szerepét nem fogadjuk el, A családnak, és szűk közösségnek meghatározó szerepe van, míg a intézmények szerepét nem fogadjuk el, A nyitottságot, a másság elfogadását kevésbé tekintjük fontosnak. A nyitottságot, a másság elfogadását kevésbé tekintjük fontosnak. A nem többségi viselkedésformákkal szemben nem toleránsak, befelé fordulók vagyunk. A nem többségi viselkedésformákkal szemben nem toleránsak, befelé fordulók vagyunk. Erőteljesebb a tekintélykövetés, az engedelmességre nevelés, a vallási és nemzeti azonosulás fontossága Erőteljesebb a tekintélykövetés, az engedelmességre nevelés, a vallási és nemzeti azonosulás fontossága Nem törekszünk polgári jogainkkal élni. Nem törekszünk polgári jogainkkal élni.

40 0 0 0 Magyarország elmozdulása a világ érték-terében 1980-2005 Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió 1980 1985 1990 2000 2006

41 Az „átlag-magyar” Paternalista, aki az államtól várja a megoldásokat. Paternalista, aki az államtól várja a megoldásokat. Az amorális család-központúság jellemző rá: csak a közvetlen családban bízik, és bizalmatlan az intézményekben. Az amorális család-központúság jellemző rá: csak a közvetlen családban bízik, és bizalmatlan az intézményekben. Túlzónak látja az egyenlőtlenséget, miközben az nem kiugró, és nem fogadja el annak motiváló hatását. Túlzónak látja az egyenlőtlenséget, miközben az nem kiugró, és nem fogadja el annak motiváló hatását. Zavarja a korrupció, de önmagát felmenti, ha ezt teszi. Zavarja a korrupció, de önmagát felmenti, ha ezt teszi. Nem vállal szolidaritást másokkal, inkább egyéni menekülési utat keres. Nem vállal szolidaritást másokkal, inkább egyéni menekülési utat keres. Elutasítja a felelősséget, a kudarcaiért másokat okol. Elutasítja a felelősséget, a kudarcaiért másokat okol. Jobbnak, tehetségesebbnek, és erkölcsösebbnek tartja magát környezeténél, és ha nem sikerül valami, akkor összeesküvés áldozatának tekinti magát. Jobbnak, tehetségesebbnek, és erkölcsösebbnek tartja magát környezeténél, és ha nem sikerül valami, akkor összeesküvés áldozatának tekinti magát. Kolosi Tamás et al. Társadalmi Riport: 2011 és 2013

42 A zárt/nyitott tengelyen MO alatta van az átlagnak. = NEM az alacsony GDP az ok! A tradicionális/ racionális tengelyen MO viszont felette az átlagnak!

43 Magyarország helye a zárt/tradicinális – nyitott/racionális skálán 2000

44 Magyarország elmozdulása a zárt/tradícinális - nyitott/racionális skálán 2000-2006

45 A fiatal generációk véleménye a zárt/tradicionális – nyitott/racionális skáláról, A felső-fokú képzettség hatása hasonló

46 Lehet-e ok valamelyik tényező? 5. Hely a sors irányíthatóság térképen: A vízszintes tengely: a sorsot teljes mértékben irányítani képes A függőleges tengely: az állam irányítsa a piacot

47 Magyarország értékelése (3) 1. Kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, 2. Kisebb méretű a mindennapi aktív politikai szerepvállalás, 3. Kevésbé toleráljuk a „másságot”, a megszokottól eltérőt, 4. Értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítás értékei, 5. Kevésbé bízunk másokban (Pontosabban: a közvetlen ismerősökben igen, az intézményekben nem! – a „bizalmi rádiusz” kicsi)

48 Magyarország értékelése (4) 1. A magyar társadalom bizalom-hiányos (A mások iránti bizalom magasabb ugyan, mint a régióban, de az intézményi itt a legalacsonyabb!), 2. Nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenséget (Miközben az egyenlőtlenség nem kiugró a csoportban. Itt érzik a legnagyobbnak azt, és lebecsüljük az egyenlőtlenség verseny-növelő hatását), 3. Felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően (Magyarország - a külső értékelés alapján - a legkevésbé korrupt a csoportjában (!), mégis az emberek itt érzik ezt legmagasabbnak. Miközben itt ítélik el legélesebben, itt hajlamosak a leginkább megengedni az egyéni adócsaló akciókat),

49 Magyarország értékelése (5) 1. A magyarok alulértékelik az állami szolgáltatások adóárát, 2. Ugyanakkor magasabb elvárásokat fogalmaznak meg az állammal szemben, mint amit az teljesíteni tudna (abból, amit fizetni hajlandó). 3. A magyar társadalom erősen paternalista: az államtól sok minden olyant vár, amit nyugat- európában az egyén felelősségének tekintenek. 4. A magyarok úgy gondolják: inkább az államtól várható sorsának formálása, mint önmagától (gondoskodást, munkahelyteremtést, kiegyenlítést, sors-meghatározást)

50 Magyarország értékelése (6) A felsorolt jellemzők nem egyediek, Nyugat- Európában is léteznek, az átmenet országaiban pedig még inkább előfordulnak, A felsorolt jellemzők nem egyediek, Nyugat- Európában is léteznek, az átmenet országaiban pedig még inkább előfordulnak, Ugyanakkor egyedi a jellemzők ellenmondásos kombinációja, amely egy frusztrált társadalomra utal, Nagyon sok esetben hipokrízis jellemző az értékelésre (az „én” és az „ők” szembeállítása) Ugyanakkor egyedi a jellemzők ellenmondásos kombinációja, amely egy frusztrált társadalomra utal, Nagyon sok esetben hipokrízis jellemző az értékelésre (az „én” és az „ők” szembeállítása) Itt vallják a legtöbben - „tisztességesen nem lehet meggazdagodni”, ugyanakkor viszonylag kevesen „az érvényesülésnél egyenlők az esélyek”. Itt vallják a legtöbben - „tisztességesen nem lehet meggazdagodni”, ugyanakkor viszonylag kevesen „az érvényesülésnél egyenlők az esélyek”. Itt a legalacsonyabb azok aránya akik szerint a végzettség a fontos az előrejutásban, míg a legmagasabb azoké, akik azt gondolják, hogy érvényesülés titka „tehetős családba születni”. Itt a legalacsonyabb azok aránya akik szerint a végzettség a fontos az előrejutásban, míg a legmagasabb azoké, akik azt gondolják, hogy érvényesülés titka „tehetős családba születni”. Ugyanakkor itt a legmagasabb a felsőfokú képzettség „megtérülése”, és ennek tükrében meglepő, hogy itt a legalacsonyabb az aránya azoknak, akik szerint az érvényesülésben a képzettség a fontos. Ugyanakkor itt a legmagasabb a felsőfokú képzettség „megtérülése”, és ennek tükrében meglepő, hogy itt a legalacsonyabb az aránya azoknak, akik szerint az érvényesülésben a képzettség a fontos.

51 A Transparency International elemzése 14. Belorusszia 127 (2.5) 8. Csehország 425441 53 (4.6) 1. Dánia 121 1 (9.3) 4. Észtország 26 (6.5) 2. Finnország 223 4 (9.2) 12. Görögország 78 (3.5) 3. Hollandia 878 7 (8.9) 6. Lengyelország 436462 41 (5.3) 7. Magyarország 32 (5.2) 40 (5.2) 40 (5.3) 50 (4.7) 13. Moldávia 105 (2.9) 10. Olaszország 67 (3.9) 11. Románia 635850 69 (3.7) 9. Szlovákia 525950 59 (4.3) 1. Ukrajna 134 (2.4) 4. USA 141820 22 (7.1) 2000 2003 2006 2010

52

53

54 .