Reformáció és katolikus megújulás. A svájci reformáció kezdetei - Zwingli  Svájc - A kantonok szövetsége,  társadalmi fejlődése más   alakulnak ki.

Az előadások a következő témára: "Reformáció és katolikus megújulás. A svájci reformáció kezdetei - Zwingli  Svájc - A kantonok szövetsége,  társadalmi fejlődése más   alakulnak ki."— Előadás másolata:

1 Reformáció és katolikus megújulás

2 A svájci reformáció kezdetei - Zwingli  Svájc - A kantonok szövetsége,  társadalmi fejlődése más   alakulnak ki jobbágyi viszonyok   alakul ki a feudalizmus  A keresk. fejlődésével felgyorsul a polgárosulás  A reformáció polgári irányzata innen indul ki  1523 - Ulrich Zwingli, zürichi lelkész  az első képviselője  Luther tanainak hatására  kialakul sajátos hitrendszere Ulrich Zwingli „Az isten a világ abszolút ura, vagyis a jó és a rossz egyaránt az ő akaratától függ”

3 Zwingli tanai Zwingli tanai  Zwingli tanainak lényege  tagadja az  egyházi hierarchiát, szentségeket,  a pápa egyházfőségét,  szentmisét, cölibátust  nemzeti nyelvű igehirdetést és  két szín alatti áldozást követel  A vitás kérdésekben a Biblia a mérvadó  Egyszerű, demokratikus egyházszervezet kiépítésén fáradozik  Tanaikat fegyverrel is terjesztette  harc a katolikus őskantonokkal  1531 Kappeli csata  Zwingli †

4 A kálvinireformáció A kálvini reformáció  Kálvin János - francia reformátor  szervezkedés vádja miatt (egyház újítása) menekülnie kell Franciao.-ból  Genf, 1541 - prédikátor  1536 - A keresztény vallás tanítása - gondolatainak összessége  uralkodók hatalma isteni eredetű  de ha vissza él vele  a nép választott vezetői szembeszállhatnak vele (zsarnokölési elmélet)  Egyszerű és szegény egyházat kíván (nagyon puritán)  Ima, közös éneklés, prédikáció elsődlegességét hirdeti  Eleve elrendelés (predesztináció) tana (az isteni akarat adhat üdvözülést egyedül)  A magántulajdon, tehetség Isten rendelése, jól kell sáfárkodni vele  Felhalmozás, munkaszervezés, méltányos kölcsön vallási erény  A szorgos, polgári élet szellemi igazolása

5 A kálvinireformáció A kálvini reformáció  Kálvin egyházi berendezkedése  Mivel nagyon puritán - elveti a hierarchiát  Svájc köztársaság (városok nagyfokú önkormányzatisággal rendelkeznek)  egyháza is köztársasági (önkormányzati) elvekre épül  Az irányításába bevonja  a világi (presbiterek)  az egyházi (prédikátorok) férfiakat  Ők alkotják a választott egyháztanácsot  presbitériumokat irányítanak  Kálvin a bűnösök ellen kegyetlenül fellépett, ő volt a „genfi pápa”

6 Kálvin János

7 Kálvin Genfben

8 A reformáció elterjedése Európában

9

10

11  Az újítás folyamata tovább terjed  antitrinitáriusok  szentháromság-tagadók  Jézus, isteni teremtmény  emberré lett  kereszthalála  áldozatvállalása példája  Demokratikus elvek, közel állnak a kálvinistákhoz  de tagadják a predesztinációt  Legjelentősebb képviselőjük: Szervét Mihály  spanyol orvos inkvizíció elől Genfbe menekül  Kálvin 1553-ban megégetteti  Újító gondolatokat  a régi és az új tanok hívei is támadják  Antitrinitáriusok  Lengyelo., Magyaro., Erdély „unitáriusok” Az antitrinitáriusok Szervét Mihály és halála

12  Reformáció: nem csak a hit terén újít  de a terjesztését is új módon végzi  Könyvnyomtatás  röplapok, anyanyelvű Biblia  anyanyelvi igehirdetés  közös éneklés, a magyarázat megértése  iskoláztatás elemi-szinttől az egyetemig  képzett lelkipásztorok, olvasott hívek  művelődés, anyanyelvi kultúra fejlődése A hit terjesztése Johannes Guttenberg és nyomdája

13  A katolikus hívek száma csökken  de a katolikus egyház ellenálla reformoknak  mozgalom indul az egyház megtisztításáért  Róma támogatja az új mozgalmat  III. Pál pápa  világi hatalmát, pénzét, diplomáciáját felhasználva az élére áll a folyamatnak  Ellenreformáció - Katolikus megújulás III. Pál (1534-49) az utolsó reneszánsz, és az első ellenreformációs pápa  Fő cél: a hívők visszaszerzése, a főurak térítése, a vallásbéke alapján tőlük függ a jobbágyok vallása is, továbbá a műveltség emelése

14 További lépések  1540. Jézus Társaság létrehozása  Loyola Ignác az alapító (jezsuita rend)  katonai rend, hierarchikus viszony,  élén a fekete generális  az oktatás fontossága  1542 - Szent Hivatal néven  Az inkvizíció újbóli felállítása  Index összeállítása - 1559  A tiltott könyvek jegyzéke  Tridenti Zsinat (1545-1563)  Orvosolják a sérelmeket          dogmatikai kérdésekben változott meg álláspontja, hanem a szerve- zeti felépítését, igazgatási technikáit, művelődési programját, iskolahá- lózatát, politikához való viszonyát igazította a modern kor kihívásaihoz.  A reformok eredményeként a reformáció terjedése megállt

15 Loyolai Szent Ignác A jezsuita rend címere Máglyahalál

16 Giordano Brunó és kínzása

17 A zsinat a szolgálatot, a lelki gondozást nyilvánította a papság elsődleges feladatává. Ezért kötelezte a főpapokat, hogy egyházmegyéjükben tartózkodjanak, s folyamatosan ellenőrizzék papjainak munkáját és erkölcseit. Elrendelték a papneveldék felállítását, s minden tekintetben megszigorították az egyháziak fegyelmét. A pápa egyházfőségének elismerését, az alapvető dogmák elfogadását továbbra is megkövetelték. A Tridenti Zsinat (1545-1563) tette alkalmassá, hogy méltó ellenfele legyen a reformációnak

18 A kálvinizmus térhódítása … … és az ellenreformáció (katolikus megújulás) sikerei

19  Katolicizmus megújulása  új stílus születik  barokk művészet  A XVI. sz. eseményei: reformáció, vallásháborúk  a reneszánsz embert és a művészt  a hit felé fordítja  Az egyház is ösztönözte az új stílust, amely  az érzelmekre, érzésekre hat  illúziót kelt,  monumentalitása, gazdagsága  a hit erősítését, a meggyőzést szolgálja  Támogatja ebben a katolikus fejedelmek és főurak is A Barokk

20 A barokk stílus jegyeinek bemutatása: A stílusmegjelölések rendszerint gúnyos vagy rosszalló mellékértelmet tartalmaznak, mert egy-egy kor túlhaladott elveire, elavultnak ható művészetére utalva születtek meg. Az utókor értetlenül vagy ellenségesen tekintett az elődök „tudatlanságára”, „szeszélyességére”, műalkotásaik „kezdetlegességére”, barbárságára". A „barokk” megjelölést is így alkalmazták a XVIII. század végén a XVII- XVIII. század stílusára: a klasszicizmus szemszögéből nézve „a külön- legesség” felső fokának, a „nevetségesség” csúcspontjának látta a kora- beli kritikus. A „barokk” kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroc- cóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. Már a XVI. században ismerték, majd a XVII-XVIII. században mellék- névként meglehetősen széles körben használták. Jelentéséhez mindig a „szabálytalan”, „szokatlan”, „érthetetlen”, „bizarr”, „értelmetlen” fogal- mak tapadtak, s így került be a korabeli enciklopédiákba, szótárakba, kritikákba is. A „barokk” szó eredetének, egykori értelmének kutatása azonban nem visz közelebb a stíluskorszak lényegének megismeréséhez - azt csak a műalkotások és az elméleti írások világíthatják meg.

21 Az Il Gesù A barokk templomok stílusjegyei

22 El Greco Krisztus keresztelése Pásztorok imádása

23 Szószék Az egri líceum könyvtárának mennyezetfreskója azt az érzetet kelti, mintha kupolát látnánk

24 A bécsi Karlskirche A kupola valódi magassága mindössze kb. 40 cm (trinitárius templom, Pozsony)

25 A nagyszombati jezsuita templom Úrmutató

26 Rengeteg aranyozás

27 A vatikáni Szent Péter tér épületegyüttese

28

29

30 Sok oszlop (gyakoriak a csavart oszlopok), szobor, freskó és festmény Gipszstukkós díszítések

31 Díszes, monumentális lépcsősorok Kovácsoltvas kapuk, kerítések, rácsok

32 A versailles-i palota nagy tükörterme és egy kisebb a keszthelyi Festetich-kastélyban

33 Schönbrunn-kastély fertődi Esterházy-kastély

34 keszthelyi Festetics-kastély Petrodvorec

35