Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A villamos-energia ipar jelene és jövője az egyes energiahordozók tükrében Horváth Szilvia Energetikai és távközlési szektorvezető AAM Vezetői Informatikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A villamos-energia ipar jelene és jövője az egyes energiahordozók tükrében Horváth Szilvia Energetikai és távközlési szektorvezető AAM Vezetői Informatikai."— Előadás másolata:

1 A villamos-energia ipar jelene és jövője az egyes energiahordozók tükrében Horváth Szilvia Energetikai és távközlési szektorvezető AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. Energy Summit Hungary

2 2 Tartalom  Nemzetközi villamos-energia ipari tendenciák  Villamos-energia helyzet Magyarországon  Várható hazai tendenciák energiatermelés tekintetében  Főbb következtetések, összefoglalás

3 Villamosenergia piaci tendenciák a nagyvilágban

4 4 Energiafogyasztás alakulása Forrás: International Energy Outlook, % 139 → 199 A Föld energiafogyasztásának várható alakulása (billió kWh) Népesség aránya 2009-ben: OECD:18% Nem-OECD:82%

5 5 Villamosenergia termelés alakulása a Földön % 18 → 31,8 Forrás: International Energy Outlook, 2009 Villamosenergia termelés várható alakulása energiahordozónként (billió kWh) 138,5 148,9 161,6 174,6 186,8 198,8 A Föld energia fogyasztása (billió kWh)

6 6 Általános villamosenergia tendenciák  VE termelés évi átlagos növekedés 2,4%  2006 – 2030 → +77%  Az aktuális recesszió növekedés-lassító hatása átmeneti → 2010 után folytatódó növekedés  90-es évektől a VE termelés növekedésének mértéke meghaladja a teljes energia fogyasztás növekedésének mértékét → VE növekvő jelentőségű  A növekedésben a nem-OECD országok súlya a meghatározó („szerencsére” még nem népességszám arányosan!), míg az OECD országokban lassuló növekedés vagy stagnálás  2006-os fogyasztás arányok: OECD 55% / nem-OECD 45%  2030-as fogyasztás arányok: OECD 42% / nem-OECD 58%  2005-ben a nem-OECD országokban kb. 1,6 milliárd ember nem rendelkezett VE hozzáféréssel!

7 7  Szén  Legszélesebb körben alkalmazott energiahordozó  2006-ban 41,1%-os részarány (7,4 billió kWh )  2030-ban 42,8%-os részarány (13,6 billió kWh)  Becsült készletek kimerülése 2140-ben  Magas kőolaj és földgáz árak kereslet növelő hatása, különösen a nagy készletekkel rendelkező országokban (Kína, India, USA)  Becslések szerint Kína hetente átlagosan két nagy szénerőművet épít, és ezek egyenként annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint kétmillió gépkocsi!  Az India áramellátásának kb. 80%-át szénerőművek adják, de a háztartások közel 40%-ában nincs áram!  CET (CO 2 elkülönítése és tárolása) technológia szerepe! Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 1

8 8 Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 2  Földgáz  2. leggyakoribb energiahordozó a VE termelésben  2006-ban 20%-os részarány (3,6 billió kWh )  2030-ban 21,3%-os részarány (6,8 billió kWh)  Becsült készletek kimerülése 2068-ban  Legnagyobb mértékű várható növekedés a megújulók után  Folytatódik a es években megkezdődött gázerőmű építési hullám  Kombinált ciklusú erőművek  Környezetkímélőbb mint a szén (és CET itt is alkalmazható!)  Egyes régiókban stratégiai szerep (pl. EU) és nagy import igény  Nagy kiszolgáltatottság néhány exportra kitermelő országnak (Oroszország, Norvégia, Kanada, Algéria, Hollandia)

9 9 Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 3  Megújulók  3. helyezés a VE termelésben  2006-ban 18,9%-os részarány (3,4 billió kWh )  2030-ban 21,1%-os részarány (6,7 billió kWh)  Becsült készletek kimerülése: Nem értelmezhető  Legjelentősebb növekedés, de a nagy áttörés még hátra van  Vízenergia – legmeghatározóbb, de csökkenő súlyú ( ,5% / 2030 – 71%)  Szélenergia – leginkább növekvő szerep ( ,7% / 2030 – 18%)  Geotermikus energia – relatív nagy növekedés, arányaiban stagnálás (2006 – 1,6% / 2030 – 1,6%)  Egyéb megújulók (napenergia stb.) - relatív nagy, arányaiban kisebb növekedés (2006 – 7,2% / 2030 – 9,3%)  A víz-és szélenergia kivételével kevésbé versenyképesek az egyéb – nem megújuló – energiahordozókkal  Egyéb impulzusok szükségesek (állami szabályozás, magas nem megújuló árak stb.)

10 10 Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 3b % Forrás: International Energy Outlook, 2009 Villamosenergia előállítás várható alakulása megújuló fajtánként (milliárd kWh)

11 11 Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 4  Urán (atomenergia)  4. helyezés a VE termelésben  2006-ban 15%-os részarány (2,7 billió kWh )  2030-ban 12%-os részarány (3,8 billió kWh)  Becsült készletek kimerülése 2144-ben  Relatív értelemben növekvő, de arányaiban csökkenő szerep  Fosszilis energia hordozók áremelkedése → Versenyképes alternatívává válás  Üzemidő hosszabbítások világszerte, diverzifikációs szerep  C0 2 kibocsátás helyett egyéb aggályok, de egyre biztonságosabb megoldások  Legnagyobb termelők: USA, Franciaország, Japán, Oroszország, Korea, Németország  Legnagyobb várható erőmű fejlesztések: Kína, India, Oroszország, USA

12 12 Energiahordozók szerepe a VE termelésben / 5  Kőolaj és származékai  Legkisebb szerepű energiahordozó a VE termelésben  2006-ban 5%-os részarány (0,9 billió kWh )  2030-ban 2,8%-os részarány (0,9 billió kWh)  Becsült készletek kimerülése 2047-ben  Stagnáló szerep  70-es évek kőolaj válságai és kapcsolódó áremelkedések  Aktuális gazdasági válság (alacsony árak) -> Kis mértékű növekedés, de pár éven belül az árak növekedésével csökkenés  CET technológia itt is alkalmazható!  Nem VE szempontból stratégiai szerep a Földön  Nagy kiszolgáltatottság néhány országnak: Szaúd-Arábia, Irán, Oroszo., Norvégia, Mexikó, Venezuela, Kanada, Nigéria, Kuvait

13 13 Néhány grandiózus elképzelés…  Amerikai és kínai szakértők szerint a szélenergia 2030-ra egymagában biztosíthatna Kína villamosenergia szükségletét  ~500 ezer km 2 (Kína területének 5,2%-a)  900 milliárd USD  20%-os kapacitás kihasználtság  Európa teljes villamosenergia szükségletének kielégítése 2050-re a Szaharában épült naperőmű park hálózattal  ~27 ezer km 2 (Szahara területének 0,3%-a)  400 milliárd EURO  A beruházó Desertec szerint a Szaharába 6 óra alatt több energia érkezik a Földre, mint amennyit a világ egy év alatt fogyaszt!

14 Villamosenergia piaci helyzet Magyarországon

15 15 VE termelés az EU-ban (TWh, 2008) Forrás: Teljes EU 27 ~3 360 TWh Magyarország 17. hely

16 16 1 lakosra eső VE termelés az EU-ban (kWh, 2008) Forrás: Teljes EU 27 ~6 761 kWh Magyarország 23. hely

17 17 Villamos energia termelés Magyarországon (2007) Teljes termelés ~ 40 TWh (20%) (15%) (41%) (19%) (5%) Külső függőség: 80% 100% 90%

18 Várható hazai tendenciák

19 19 Erőmű pótlási / bővítési szükségletek 2025-ig  A magyar erőműpark átlagéletkora: 22,1 év  Teljes beépített teljesítőképesség (2008) → 9000 MW  Bővítés indokai  Évi 0,5-1,5%-al növekvő fogyasztás (aktuális visszaesés ellenére) → bővülési hatás 2025-ig: MW  Csökkenő import lehetőségek → bővítési igény 2025-ig: +500 MW  Meglévő erőművek üzemidejének lejárata → várható pótlási igény 2025-ig: MW  Teljes bővítési/pótlási igény 2025-ig: MW  Teljes tervezett beépített teljesítőképesség (2025-re) MW  Évente átlagosan max. 1,5% növekedés (Föld: 2,4%, EU: 1,7%)

20 20 Erőmű pótlási / bővítési szempontok  Egyoldalú energiafüggőség csökkentése  Hazai „készletek” felhasználása (szén és megújulók)  C0 2 kibocsátás csökkentése:  atomenergia és megújulók, de  földgáz és szén is (CET-vel)  Rugalmasság (földgáz – kombinált ciklusú erőművek)  Alacsony fajlagos beruházási igények (földgáz és szén)  A „jövő útja” (megújulók)  Diverzifikált bővítés

21 21 Erőmű pótlás / bővítés 2025-ig  Folyamatban lévő bővítések: ~4500 MW (2025-ig)  Földgáz (összesen: 2056 MW)  Gönyű: 430 MW CCGT (2011)  Dunamenti retrofit: 420 MW CCGT (2011)  EMFESZ : 430 MW CCGT (2015)  Tiszai retrofit : 430 MW CCGT (2013)  Vásárosnamény: 230 MW CCGT (2011)  Bakony: 116 MW OCGT (2010)  Atom (összesen: MW)  Paksi bővítés: MW (2021)  Szén (összesen: 450 MW)  Mátra bővítés: 450 MW USC, lignit (2015)  Szél (összesen: MW)  különböző helyszíneken  Hátralévő igény: ~1500 MW → Még kérdéses… Forrás: ETV-ERŐTERV

22 22 Várható erőmű pótlási / bővítési forgatókönyv / 1  Földgáz  Részaránya a bővítésben várhatóan közel 47%, aminek nagy része (2000 MW) már tervezés / kivitelezés alatt van  Beruházási költség legalacsonyabb  Üzemanyag költség legmagasabb  Emelkedő árak és beszállítói kiszolgáltatottság  Fokozódó szerepe → rövid távú szemlélet  Atom  Részaránya a bővítésben (Paks) várhatóan közel 27%  Beruházási költség magas  Működtetés „olcsó” → legolcsóbb energia  1600 MW feletti bővítés is megfontolandó

23 23 Várható erőmű pótlási / bővítési forgatókönyv / 2  Szén  Részaránya a bővítésben várhatóan kb. 15%  Legmagasabb beruházásigény  Magas működtetési költség  … de hazai (több 10 évre elegendő) lignit készletek, amelyek a kiszolgáltatottságot csökkenthetik  Megfontolandó lehet a magasabb arány elérése  Megújulók  Részaránya a bővítésben várhatóan közel 12%  Egyszerre állami támogatás és ellenállás  Részarányuk továbbra is alacsony marad, pedig a jövő útja, és a külső kiszolgáltatottság teljesen kiküszöbölhető  Szél mellett „tradicionális magyar megújulók” szerepének növelése lenne szükséges (geotermikus energia, biomassza)

24 Főbb következtetések

25 25 Erőmű kapacitás változás EU-27 (GW) Megújuló:23%31% 33% CO 2 mentes:41%44% 45% Forrás: Europe's energy position Present and future - MOE report (Baseline scenario) 901 GW (+22%) 740 GW946 GW (+28%)

26 26 Erőmű kapacitás változás hazánkban (MW) Megújuló: 5% 9% 20% CO 2 mentes: 27%41% 52%

27 27 Főbb következtetések (Magyarország)  Egyoldalú földgáz kitettség nem csökken (28% -> 41%)  A hazai szén (lignit) készletek felhasználása még fokozható (CET alkalmazásával)  Paks üzemidő hosszabbítása és bővítése – Alacsony költségek mellett üzemeltethető, „CO 2 mentes” megoldás, bár ellentétes az EU trendjeivel (22% -> 37%)  Az energia fogyasztás tekintetében 2020-ra teljesítjük, hogy szükségleteink min. 13%-át megújuló forrásokból fedezzük (2006: 5,1%), EU átlag cél: 20% (EU átlag 2006: 9,2%)  A VE termelési kapacitás vonatkozásában a megújuló energiaforrások használatának arányát tekintve nő a lemaradásunk (5% -> 9%) az EU átlagához képest (23% -> ~32%)  Helyi sajátosságoknak megfelelő technológiák intenzív alkalmazása egyelőre nem jellemző (biomassza, geotermikus energia)

28 Köszönöm a figyelmet! Horváth Szilvia Energy Summit Hungary


Letölteni ppt "A villamos-energia ipar jelene és jövője az egyes energiahordozók tükrében Horváth Szilvia Energetikai és távközlési szektorvezető AAM Vezetői Informatikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések