Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai. –A II. világháború után élelmiszerhiány, ezért a mennyiségi termelést támogatják –A ’70-es évek második.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai. –A II. világháború után élelmiszerhiány, ezért a mennyiségi termelést támogatják –A ’70-es évek második."— Előadás másolata:

1 A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai

2 –A II. világháború után élelmiszerhiány, ezért a mennyiségi termelést támogatják –A ’70-es évek második felére megbízható a mennyiségi ellátás, ezért lehet szemléletet váltani –a ’80-as évek elején megfogalmazódik a fenntarthatóság fogalma –a ’90-es évek elejétől agrár-környezetvédelmi programok indulnak (2078/92. számú EU Tanács rendelet) –a ’90-es évek végétől előtérbe kerül az élelmiszer- biztonság Az élelmiszertermeléssel kapcsolatos agrárpolitikai célkitűzések Nyugat-Európában

3 A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges fontosságú. A mezőgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ. A termőföld minden bizonnyal a legősibb, a legrégibb természeti erőforrásunk, termelőeszközünk. Ma már elsődleges igény a megfelelő mennyiségű és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása. Új kihívás az élelmiszer-biztonság. Ez csak a termőföldtől a fogyasztó asztaláig történő folyamatos ellenőrzésen keresztül valósulhat meg. Új kihívások a mezőgazdasági termelésben

4 Egy olyan speciális minőségi rendszer, amely magába foglalja az egészséges, a fogyasztóra mindenféle káros anyagtól mentes élelmiszert, az azt garantáló, ellenőrző és tanúsító intézményrendszert, de tágabb értelemben azt a környezetet is, ahol az élelmiszer előállítás történik. Élelmiszer-biztonság

5 A vásárló számára ma már nem csak az a fontos, hogy milyen minőségű és mennyibe kerül az élelmiszer, hanem az is, hogy milyen az előélete. Az emberek jövedelmük 40%-át költik átlagosan élelmiszerekre. Joguk van tehát minden információra arról, hogy mit fogyasztanak. Emiatt a jövőben azok a termelők, feldolgozók és forgalmazók, számíthatnak piacbővítésre és mérhető eladás növekedésre, akik a teljes termék előállítás és termékpálya folyamatáról tudnak mennél teljeskörübb, megbízható tájékoztatást adni /GAP, TQM/ Élelmiszer-biztonság

6 Az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető szennyező, fertőző anyagok a környezetünkből kerülnek az ételeinkbe és italainkba. A szennyezések70%-át élelmiszerrel, 20%-át itallal, 10%-át a beszívott levegővel juttatjuk a szervezetünkbe. Az EU-ban az áru szabad mozgásának folyamatában bármelyik állam felléphet azzal az országgal szemben, ha észlelik az élelmiszer-biztonsági előírások nem megfelelő betartását. Élelmiszer-biztonság

7 Nem csak a megtermelt növényi és állati eredetű termékek élelmiszeripari feldolgozására kell kiterjeszteni. Ha az élelmiszer alapanyag termelése, előállítása során nem tudjuk biztosítani a teljes termelési folyamatban a jó vagy kiváló minőséget, abból az élelmiszeripari feldolgozás során már lehetetlen magas minőségű élelmiszert előállítani. Az élelmiszer biztonságot korlátozó tényezők: – biológiai, – kémiai és – fizikai veszélyforrások

8 Az élelmiszer-biztonságot befolyásoló veszélyforrások –magas növényvédő szermaradék és állatgyógyászati termékek maradéka –élelmiszer szinezékek, tartósítóanyagok és állományjavító anyagok –nehézfémek (talajból, szerves és műtrágyából, szennyvizekből, szennyvíziszapokból) –természetes toxinok (a flatoxin, patulin, fumonísin, zearalenone stb.) –egyéb vegyi anyagok (olaj, növényvédő szerrel szennyezett tároló, szállító eszköz stb.) Kémiai források

9 Nitrogén műtrágyák – Pétisó: 0,24 % Sr – Ca, P és Sr Foszfor műtrágyák – %-os mennyiségben Ca, Mg, S – tized %-os mennyiségben Al, Fe, K, Na, Si, Sr – hazai szuperfoszfátokban 1 % Sr – nem elhanyagolható az As Kálium műtrágyák – elhanyagolható mennyiségben Cu, Cd, Ba, Sr, Zn, Mn Műtrágyák nehézfém tartalma Kádár 1992 Cd!

10 Toxikus elemek vizsgálata a TIM program keretében A minták 1-2%-ában magasabb a Ni érték a határértéknél Messze 1% alatti a határértéket meghaladó Cu-tartalom A határértéket közelíti az Pb és Cd tartalom a minták egy kis részénél, ami egyértelműen antropogén hatás Egyetlen mintában sem éri el a határértéket a Cr és Co Az ország bizonyos területein magasabb az As-tartalom, ami geokémiai feldúsulást jelent

11 Az EU-s belépésünk után az ún. „EK műtrágya” kategóriába megszűnt az engedélyeztetés. Reális veszély a magas nehézfém /főleg Cd/ tartalmú műtrágyák hazai megjelenése. Fokozni kellene az ellenőrzést, de erre nem vagyunk felkészülve. Intézkedési mozgásterünk jelenleg nincs. Megváltozott helyzet

12 Műtrágya-felhasználás az EU-s országokban Mezőgazdasági terület kg/ha hatóanyag 1998 Nitrogén (N) Foszfor (P 2 O 5 ) Kálium (K 2 O) Összes Ausztria Belgium/Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU Forrás: EUROSTAT/FAO 2000

13 Forrás: European Fertilizer Manufacturers Association (EFMA) háztartási és ipari szennyvíz és -iszap 2% műtrágya 49% állati eredetű trágya 49% Tápanyag-felhasználás az EU-s országokban

14 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon

15 Növényvédő szer felhasználás és a ráfordított költség Magyarországon, 1990–2005

16 Növényvédő szerek felhasználása Hazánkban 2007 elején mintegy 250 hatóanyag és 780 termék van engedélyezve. Az elmúlt két évben 77 hatóanyag, 148 termék engedélye visszavonásra került, és az idei évben további hatóanyagok kerülnek kivonásra. Az EU-s országokban: megközelítőleg 800 hatóanyag, közel termék rendelkezett engedéllyel 2003-ig. Újraengedélyeztetés: 2008-ra mintegy 450 hatóanyag marad az EU-s országok piacán speciális esetek: pl. triazin származékok

17 Az évi növényvédő szer forgalmazás az EU országokban a nemzeti szövetségek adatszolgáltatása alapján kg hatóanyag/ha Ausztria0,86 Belgium3,09 Dánia0,95 Egyesült Királyság1,32 Finnország0,52 Franciaország3,70 Görögország2,93 kg hatóanyag/ha Hollandia5,12 Írország0,43 Németország1,58 Olaszország3,46 Portugália6,74 Spanyolország1,30 Svédország0,57 kg hatóanyag/ha EU országok átlaga2,41 Magyarország1,44

18 Piaci, termőhelyi és export minták növényvédő szer maradék vizsgálata Évente minta vizsgálata Vizsgálati szám: Szermaradéktól mentes a minták 55-65%-a Növényvédő szer maradványt tartalmaz 35-45%-a ebből határérték felett 1-2% Nem engedélyezett hatóanyagot 4-6% tartalmaz Forrás: megyei NTSZ-ek analitikai laboratóriumai

19 463 db zöldség-, gyümölcsminta vizsgálata történt meg (27 kultúra, 150 hatóanyag). a vizsgált minták 50,8%-a nem tartalmazott kimutatható növényvédő szermaradékot a minták 0,8%-ában volt határérték feletti hatóanyag mennyiség (4 db minta) a hazánkban nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyag a minták 1,5%-ában volt jelen (7 db minta) 124 feldolgozott élelmiszer minta és 10 db bébiétel-ital vizsgálata során nem találtunk kifogásolható terméket I. félévben a hazai előállítású, friss fogyasztású termékek növényvédő szermaradvány vizsgálatai

20 721 db zöldség-, gyümölcsminta vizsgálata történt meg (42 kultúra, 150 hatóanyag). a minták 27,9%-a nem tartalmazott kimutatható szermaradékot mérhető mennyiségben találtunk a minták 72,1%-ában növényvédő szermaradványt Ebből: határérték felett: 1,4% (10 minta) Magyarországon nem engedélyezett hatóanyag: 1,1% (8 minta) Tehát az importból származó zöldségek és gyümölcsök növényvédő szermaradvány szempontjából „kockázatosabbak”, mint a hazai termékek I. félévben végzett importból származó minták növényvédő szermaradvány vizsgálatai

21 vizsgált minta:gyümölcs zöldség gabona A minták 59%-ából nem mutatható ki szermaradvány. Határérték (MRL) alatt, de kimutatható szermaradvány a minták 37%-ában található. Átlagban a minták 4%-a határérték feletti szermaradványt tartalmaz (tagállamok közti szórás: 1,3%-9,1%). Növényvédő szermaradvány monitoring program az EU tagországokban ben a vizsgált minták18%-a egynél több hatóanyagot tartalmazott ben ez az érték15% volt, 1999-ben14%. Forrás: Brüsszeli jelentés, április

22 A gyümölcs, zöldség és gabona növényvédő szermaradvány tartalma növekvő tendenciát mutat. A növényi eredetű élelmiszerek 39,6%-a tartalmaz növényvédő szermaradványt. A vizsgált minták 5,6%-a volt határérték feletti. A franciaországi helyzet még súlyosabb: a vizsgált minták több mint 50%-a tartalmazott növényvédő szermaradványt; határérték felettti volt a minták 6,5%-a; 24%-a a mintáknak többféle növényvédő szermaradványt tartalmazott (2-8 összetevő). Forrás: AGRA Presse Hebdo november Növényvédő szermaradvány adatok Európában

23 Tíz éven keresztül 20 különböző mezőgazdasági termékből bio és hagyományos minták vizsgáltak az USDA szervezésében. Tehát az organikus módon előállított mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszerek sem garantáltan mentesek növényvédőszer- maradványoktól. Ennek oka: pl. növényvédőszer-elsodródás, talajszennyezés, öntözővíz szennyezés stb. Növényvédő szermaradvány adatok az USA-ból A hagyományos gazdálkodásban előállított termékek 73%-ában minimum egy növényvédő szer hatóanyagot találtak, míg az organikus gazdálkodásnál 23%-ban A hagyományos gazdálkodással előállított alma, barack, eper és zöldség minták több mint 90%-a tartalmazott növényvédőszer- maradékot Az integrált növényvédelmi technológiával (IPM) előállított termékek közel 50%-a is tartalmazott növényvédőszer- maradványokat Forrás: Organic agriculture, environment and food security FAO, 2002

24 Riasztási és tájékoztatási jelzések száma 3158 eset. Ezen belül a termékek eredete szerint: 28% EU tagország, 7% EU jelölt ország, 65% harmadik országból származó. A problémás főbb termékek: 25% snack, mogyorófélék, 18% halfélék, 11% zöldség, gyümölcs, 8% fűszerfélék. Az EU Élelmezési és Takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) évi adatai I.

25 A kifogásolt termékek kockázati oka: mikotoxinok31% mikroorganizmusok19% adalékanyagok8% nehézfémek6% színezőanyagok2% növényvédő szermaradványok2% Tehát élelmiszer-biztonsági szempontból a növényvédő szer használat sokkal kevésbé aggályos, mint ahogy a közvélemény gondolja és a média is sugallja. Az EU Élelmezési és Takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) évi adatai II.

26 Növényvédő szer maradványok vizsgálata a TIM program keretében talajokból Vizsgált hatóanyag csoportok: klórozott szénhidrogének triazin származékok fenoxi ecetsav származékok Az 1200 TIM pontból reprezentatív mintavétel és vizsgálat. A mintáknak csak 4,6%-ában volt növényvédő szer maradvány. Csak 5 mintában volt határérték feletti érték, ez az összes vizsgálat mindössze 0,07%-a.

27 A CAP 1992-es reformja óta jelentősen megnőtt az ökológiai módon gazdálkodó agrárüzemek száma. A mezőgazdasági üzemek több mint 1,5%-a és az EU teljes mezőgazdasági hasznosítású területének 2002-ben már 3,5%-a tartozik az ökológiai gazdálkodók körébe. Olaszországra, Németországra, Ausztriára és Svédországra jut az EU- ban ökológiai módon művelt terület közel 70%-a. EU szinten az ökológiai módon gazdálkodó üzemek nagyobbak az átlagos üzemeknél. (Portugáliában ötször, Olaszországban háromszor, az Egyesült Királyságban kétszer akkorák.) A biotermékek részarányaAusztriában11,6% Olaszországban8,0% Finnországban7,0% Dániában6,7% Svédországban6,1% Angliában4,2% Németországban4,1% Ökológiai gazdálkodás

28 Az ASA (Advertising Standards Authority, a brit hirdetés-ellenőrző hivatal) az ökogazdálkodók egyesületét, a Soil Asociationt fölszólította, hogy szüntesse be a bioélelmiszerek – szerintük megalapozatlan – reklámozását. El kell törölni a csomagolásról azokat a kitételeket, amelyek szerint a biotermék ízletesebb, egészségesebb, amellett előállítása során kíméli a környezetet és kíméli az állatokat is. Kifogásolja az ASA azt a kis hirdetést is, amely „a bioélelmiszer öt előnye” címet viseli. Úgy vélekedik, hogy ezeket az előnyöket nem sikerült tudományosan alátámasztani, hogy tehát közzétételük a vásárlókat megtévesztheti. Vita a bioélelmiszer körül Forrás: EU Agrárgazdasága V. évf. 9. szám

29 Vegyszerme ntes termelés is jelentős kockázatot hordozhat, mivel az élő és élettelen környezet hatásaitól igen erősen függ. Emiatt kevésbé tervezhető az előállított termék minősége, beltartalmi értéke változó, esetenként olyan baktérium és gombafertőzők másodlagos termékével szennyezett, ami emberre és melegvérű állatokra mérgező lehet. Egy mezőgazdasági termék attól még nem biztos, hogy egészségesebb, m ert kemikália nélkül termesztették. Ökológiai gazdálkodás

30 Az élelmiszerekből az emberi táplálkozással felvett természetes toxinok mennyisége (személyenként naponta) Fenolok a kávéban700 mg Fenolok egyéb növényekben300 mg Flavonoidok a növényekben200 mg Tomatin, szolanin100 mg Szaponinok hüvelyesekben100 mg Búza, rizs, kukorica100 mg 1500 mg „Ez az érték körülbelül szer magasabb, mint amennyi szintetikus növényvédőszer maradványt fogyasztanak élelmiszerekkel az amerikaiak.” B. N. Ames

31 Egy fogyasztók által „irányított” piacon természetesen lehet és van is létjogosultsága hosszú távon a biotermékeknek re az ellenőrzött biotermékek teljes piaci részesedése 3,5-5% közé tehető. Hazánkban a talajaink „tisztasága” ehhez különleges lehetőségeket biztosít. A biztonságos piaci igényeket hiba lenne nem kielégíteni a termesztés oldaláról. De: a biotermékek előállítása egy más gondolkodást igényel, egy más életforma piacképes és egészséges biotermékeket előállítani csak jóval magasabb szaktudással, tapasztalattal lehet, mint a „hagyományos” termékeket Ökológiai gazdálkodás

32 Az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület egyáltalán alkalmas-e jó minőségű (beltartalmú) termék előállítására? Alapállapot felmérés szükségessége. Tápanyagutánpótlás, tápanyaggazdálkodás kérdése évi LV Tvr. a termőföldről A termesztett növényfajták problémája Biológiai potenciál és ellenállóképesség Növényi toxinok jelenléte Az egyre növekvő területen folytatott ökológiai gazdálkodás növelheti a növényvédelmi járványveszélyt Izolációs távolságok kérdése Hagyományos technológiák és GMO termesztés A termőhely adottságaival a „harmonikus összhang” megteremtése A gazdálkodó „jogkövető” magatartása, szerződéses fegyelem javítása, betartása További nyitott kérdések az ökológiai gazdálkodásban

33 Napjainkban világszerte a kultúrnövényeinket károsító élő szervezetek mintegy 35%-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat, ebből az állati kártevők, elsősorban rovarok 14%, a mikroorganizmusok, főleg gombák 12%, a gyomnövények 9% termésveszteséget okoznak. Nemzetközi szakértők becslése szerint az agrokemikáliák használatának „betiltása” a következő hozamcsökkenéssel járna: kukorica53% kalászosok38% szója37%

34 Halált okozó veszélyforrások listájának első és utolsó tíz tagja (Egyesült Államok, 1990) 1. Dohányzás 2. Alkoholfogyasztás 3. Autózás 4. Lőfegyver 5. Hálózati elektromosság 6. Motorkerékpározás 7. Úszás 8. Orvosi műtét 9. Röntgen sugárzás 10. Vasúti közlekedés 21. Hegymászás 22. Fűnyírógép 23. Iskolai tornaóra 24. Sízés 25. Védőoltás 26. Élelmiszer színezék 27. Élelmiszer tartósító 28. Peszticid 29. Antibiotikum 30. Szórópalack

35 A fejlett mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos elvárások Jó minőségű, teljes értékű és biztonságosan fogyasztható élelmiszer előállítása. A közvetlen termelési feladatok és feltételek mellett biztosítani kell: – környezetvédelmi – ökológiai – jóléti és – szociális elvárásokat és feltételeket is. Tehát a mezőgazdaságnak ma már multifunkcionális feladatokat együttesen kell ellátnia és biztosítania kell ökoszociális szolgáltatásokat is.

36 Paracelsus (1493–1541) svájci orvos és polihisztor: „Minden méreg. Egyedül az adagolás teszi, ha valami nem méreg.”


Letölteni ppt "A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai. –A II. világháború után élelmiszerhiány, ezért a mennyiségi termelést támogatják –A ’70-es évek második."

Hasonló előadás


Google Hirdetések