Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014-2020 időszak tükrében Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozata 2012. 12. 06. Tamási Bozsó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014-2020 időszak tükrében Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozata 2012. 12. 06. Tamási Bozsó."— Előadás másolata:

1 Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a időszak tükrében Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozata Tamási Bozsó Gergely referens

2 Tartalom 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

3 EU trendek Az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását  Folyamatban van az EU közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás- fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig Horizon 2020: Az EU közötti K+F támogatási programja. Hangsúlyos céljai:  Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k  Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós politika; hazai szinten FP, Strukturális Alap OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

4 Európa 2020 stratégia Prioritások: innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, fenntartható növekedés, befogadó növekedés EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a as uniós tervezési szakaszban

5 A kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

6 6www.nih.gov.hu Horizon 2020 költségvetése Többéves pénzügyi keret (MFF), Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)

7 A Horizon 2020 új elemei  Egységes részvételi szabályok  Egyablakos IT rendszer  Kevesebb adminisztráció  Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje  Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül  Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig  Piac közeli innováció számára több támogatás  A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat

8 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

9 Összesített innovációs index Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011

10 A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában Forrás: KSH (2012)

11 Magyarországon a GDP-arányos K+F ráfordítások - javarészt a mindenkori éves költségvetések korlátozott mozgástere miatt – csak lassan növekednek – hiányoznak a nemzetközileg versenyképes tudásközpontok; széttöredezett, nem fókuszált K+F a közfinanszírozású kutatóhelyeken; hullámzó az alap és alkalmazott kutatás-finanszírozás A vállalkozási szektor KFI tevékenysége egyszerre koncentrált és szétaprózott – A hazai középvállalati szektor általában nehezen találja önmagát, a hazai adaptív innovációs hatásfoka rossz, kevés a piacvezérelt fejlesztés Gyenge szektorközi kapcsolatok Oktatási rendszer folyamatos reformja Bizonytalan adózási környezet A KFI-intézményrendszerben többnyire hiányzik az innováció-menedzsment szemlélet és kompetencia F ő kihívások

12 Főbb erősségek Tőkeerő, modern infrastruktúra a nagyoknál, rugalmas és adaptív fejlesztések a kis cégek egy részénél Nyitott gazdaság Jól képzett, megbízható munkaerő kibocsátása (K+F és rutinfeladatokra egyaránt). Egyes területeken számottevő vállalat-oktatás együttműködés tapasztalható Réspiacot megtalált innovatív kis cégek Képzett és átlag feletti tudományos teljesítményre képes kutatók. Az oktatók- kutatók a közszféra potenciálisan leggyorsabban tanuló emberi erőforrásait jelentik

13 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

14 Hazai stratégiai portfolió Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) – V. prioritás: Tudomány – Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Széll Kálmán Tervek Wekerle Terv Darányi Terv Magyar Növekedési Terv Energiastratégia 2030 Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: Nemzeti KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) NGM által készülő Iparstratégiák

15 Nemzeti KFI Stratégia 2020 felépítése 1. Áttekintő helyzetkép 2. Problémaazonosítás és stratégiai alternatívák 3. Jövőkép és célkitűzések 4. A stratégia végrehajtásának fő eszközei 5. A KFI-stratégia végrehajtásának intézményrendszere 6. A stratégia végrehajtásának monitoringja, a stratégia értékelése és visszacsatolási mechanizmusok 7. A KFI-stratégia megvalósításának kockázatai

16 Nemzeti KFI Stratégia 2020 Főbb jellemzők: a)2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b)a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c)innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d)fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs- teljesítménye áll, e)megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f)ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g)egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása.

17 Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek képesek lesznek dinamizálni a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához. Kulcsszereplők: a „világelitbe” tartozó kutatóműhelyek, a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai, a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok, a KFI-re építkező és gyors növekedésre képes kisvállalatok („gazellák”), az innovatív beszállító kkv-k, az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások, valamint a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők. Jövőkép

18 Számszerűsített célkitűzések Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra növeli ra, a stratégia hét esztendeje alatt Magyarországon:  +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a „világelitbe”;  +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg;  +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat;  +300 KFI és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) cég találja meg globális piaci számításait;  innovatív kezdő vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz ;  a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek tömegei szolgálják. ki

19 Célrendszer Átfogó célok Sarkalatos célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Hatékony tudásfelhasználás A gazdaság KFI alapú dinamizálása Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs szolgál- tatások Integrált innovációs szolgál- tatások Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be MNC K+F központok integrálása a NIR-be

20 KFI szakpolitikai eszközrendszer Policy mix Közvetlen eszközök Közvetett eszközök Tőke- és pénzpiaci eszközök Rendszerszintű beavatkozások (NIR) Egyéb eszközök Kínálatoldali eszközök (pl. pályázatok) Keresletoldali eszközök (pl. beszerzések) Fiskális eszközök (pl. adóösztönzők) Egyéb szabályozások (pl. minősítés) Tőke jellegű (pl. magvető és kockázati tőke) Garancia- vállalás (pl. piacfejlesztés) Egyéb pénzpiaci eszköz, kedvezmény (pl. mikrohitel) A támogatási eszközök kiegyensúlyozott alkalmazására van szükség!

21 Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök

22 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

23 Források Hazai források  Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA)  OTKA EU Strukturális Alapok (SA)  Nemzeti és EU pénzek közösen finanszírozzák.  Az EU csatlakozás után nyíltak meg.  Hosszabb időszakra szólnak (EU költségvetési időszak, 7 év) EU K+F Keretprogramok  Horizon2020 ( ) Egyéb  EU kezdeményezések  nemzetközi források

24 A támogatások főbb jogcímei K+F projekt támogatás Beruházási támogatás Csekély összegű (de minimis)

25 Alapok (KTIA, EU SA) felhasználásának közös jogi háttere A támogatási jogcímek minden esetben megfeleltetésre kerülnek az EU K+F Keretszabálynak valamint a 800/2008/EK csoportmentességi rendeletnek. notifikációs eljárás

26 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

27 Nemzeti Innovációs Hivatal  A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel január 1- jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. – „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” – „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”

28 A KFI kormányzati struktúrája K o r m á n y Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) MTA NEFMIKIM NGMNFM OTKA MRK (Magyar Rektori Konferencia) SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) Tudományos, szakmai, vállalkozói, és társadalmi szervezetek Akadémiai kutatóintézetek Felsőoktatási intézmények Vállalkozások, KFI szolgáltatók Közreműködő szervezetek (MAG) Parlamenti bizottságok Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság Innováció Koordináció

29 2016. szeptember 24. A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére NIH Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók Innovációs szolgáltató és menedzs- ment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Hatékony szervezet EU-s és nemzetközi KFI együtt- működések KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés

30 KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása – Ágazati fehérkönyvek A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása

31 NIH Innovációs szolgáltatások Vállalat Tanácsadás (üzleti, IPR) Mentorálás Pályázati támogatás Kutatás-fejlesztés Képzés Mikrohitel Partnerkeresés, együttműködés Magvető t ő ke Kockázati t ő ke Hitel Hálózatosodás Piacra jutás (hazai és nemzetközi) támogatása Innovációs Szolgáltatások Nemzeti koordináció

32 A NIH innovációs szolgáltatásai A NIH a kezd ő vállalkozók és a fiatal vállalkozások számára a következ ő innovációs szolgáltatásokat nyújtja:  Kaleidoszkóp – A Nemzeti Innovációs Hivatal információs rendszere  Go!nno - Díjmentes, komplex, web-alapú innovációs szolgáltató portál fiatal vállalkozóknak  Pont Inno - Innovációs pályázatok szakmai támogatása  Nemzetközi projektek, együttm ű ködések segítése

33 Go!nno szolgáltató rendszer felépítése Fórum Go!nno hírek Információs alapcsomag Cégbemutató lapok Best practice KFI szolgáltató kereső Fiatal vállalkozók Díjtalan mentorálás Regisztráció

34 34

35 Köszönöm megtisztel ő figyelmüket! ő


Letölteni ppt "Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014-2020 időszak tükrében Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozata 2012. 12. 06. Tamási Bozsó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések