A szociális szolgáltatástervezés dilemmái Temesváry Zsolt TÁMOP 5.4.1 III. Módszertani és szolgáltatástervezési pillér mb. pillérvezető 2011. Dabas.

Az előadások a következő témára: "A szociális szolgáltatástervezés dilemmái Temesváry Zsolt TÁMOP 5.4.1 III. Módszertani és szolgáltatástervezési pillér mb. pillérvezető 2011. Dabas."— Előadás másolata:

1 A szociális szolgáltatástervezés dilemmái Temesváry Zsolt TÁMOP 5.4.1 III. Módszertani és szolgáltatástervezési pillér mb. pillérvezető 2011. Dabas

2 Koncepcióalkotásról a Szt.-ben 1993. évi III. tv. 92§ (3) Kötelezettek köre 2000 főnél nagyobb települések Kistérségi társulások Megyei önkormányzatok Főváros és kerületei Szociálpolitikai Tanács (területi és országos): SZTK véleményezés, értékelés, elemzés Szociálpolitikai Kerekasztal: megvalósulás, végrehajtás figyelemmel kísérése 90/A §: „szociális hatóság (…) felszólítja az önkormányzatot a feladat teljesítésére”

3 Tapasztalatok TÁMOP 5.4.1 három felmérés Kvalitatív: koncepciók dokumentumelemzése  Indikátorok skála pontértékekkel  121 koncepció elemzése Kvantitatív I.: kérdőíves felmérés (FSZH)  297 település szolgáltatástervezése Kvantitatív II.: online survey felmérés  192 db tisztított minta

4 Alapvető dilemmák Felülről lefelé, vagy alulról felfelé építkezés?  Jelenleg top-down rendszer Hogyan működtethető országos koncepció nélkül? Mely szükségletek kielégítésére irányul a koncepció?  Települési szükségletek  Intézményi szükségletek  Lakossági szükségletek De hogyan mérhető, milyen módszerekkel?

5 Készült-e a tervezés során az adott földrajzi területen, a szolgáltatásokkal összefüggő szükségletfelmérés

6 Tervezési dilemmák Megvalósíthatóság Említett problémák  Humán-erőforrás hiánya (46%)  Felülvizsgálati idő rövidsége (36%) Kötelezettek csupán…  11%-a készült el határidőre (2003)  5% végezte el az addigi 3 felülvizsgálatot  13% az elmúlt 2,5 évben készült el alapkoncepciójával  37% nem késett el a felülvizsgálattal

7 Tervezési dilemmák Kiszámíthatóság Jogszabályi környezet állandó változása, bizonytalansága: ellátási kötelezettségek, normatívák változása Társadalmi-gazdasági változások Tervezhetőség Hogyan tervezzünk konzekvensen egy kiszámíthatatlan rendszerben?  Kötelezettek 64%-a nem módosított koncepcióján  56% a status quo fenntartását jelölte meg célként

8 Tervezési dilemmák Együttműködés Interszektorális  Elsősorban a gyermekjólét/gyermekvédelem intézményeivel  Komplex jóléti stratégia: egészségügy, foglalkoztatáspolitika, oktatás Intraszektorális  Ellátási szintek ritkán kerülnek stratégiailag összekapcsolásra (komplex gondozás)

9 Tervezési dilemmák Megfeleltethetőség Időbeli eltérés az egyes koncepciók megalkotásában Eltérő érdekek, értékek, fejlesztési elképzelések Alkalmazhatóság Modernizáció vagy túlélés Ideáltipikus állapot kidolgozása, vagy egyszerű fenntarthatóság

10 Sztk elkészítésével kapcsolatos előzetes elvárások

11 Hozott-e változást az önkormányzati működésben az Sztk elkészítése

12 Amennyiben hozott változást az Sztk elkészítése, milyen területen?(db)

13 Mely dokumentumok elkészítésénél vették figyelembe az elkészült Sztk-t (db)

14 Honnan érkeztek innovatív javaslatok, ötletek?(db)

15 Hogyan, milyen fórumokon véleményeztették az elkészült koncepciót

16 Milyen adatforrásokat használtak az Sztk készítése során (db)

17 Milyen ágazatokat érintő fejlesztési irányok szerepelnek a koncepcióban

18 Mit tekintünk szolgáltatástervezési koncepciónak? Ágazati fejlesztéseket tartalmazó, átfogó és hosszú távú (reform) stratégia Ágazati szereplők (szolgáltató, fenntartó, felhasználó) közötti szerződés Közigazgatási szintek közötti kötelezettségvállalás a fejlesztési irányokra és tartalmakra vonatkozóan Jogszabályi előírás teljesítése Szolgáltatások tervezésére, fejlesztésére irányuló komplex rendszer (módszertani háttérintézet, help- desk, webes felület, szakmai nyilvánosság stb.)

19 Néhány gondolat az országos szolgáltatástervezésről…. Funkcionalitás, hatékonyság: Miként lehet a szűkös közösségi erőforrásokból szükségletek és igények szerinti, magas minőségű szolgáltatási rendszert létrehozni? Komplex megközelítés: Hogyan lehet olyan jólétmix-et létrehozni, ahol az ellátórendszer a különféle szolgáltatók „jó keverékét” (központi és helyi állam; non-profit, valamint for-profit szervezetek) célozza meg, a mindenkori informális segítő hálózatok bevonásával?

20 Néhány gondolat az országos szolgáltatástervezésről….  Szükségletek minimuma: Mit tekinthetünk alapvető szükségletnek, amelyet a központi és a helyi államnak garantálnia kell?  Szükségletek mérhetősége: A szükségletek hogyan válnak láthatóvá? Hogyan változnak/változhatnak a szükségletek a jövőben?  Szükségletek diverzitása: A helyi különbségek milyen összefüggésben és mértékben, mely szolgáltatási típusok esetében vehetők figyelembe?  Trendek definiálása: Mely szociális szolgálatokra lesz szükség a jövőben, milyen minőségben és mennyiségben? Mennyi és milyen szakemberre lesz szükség?

21 Tervezés optimális modellje „bizonyíték-alapú fejlesztések” (evidence based policy-making) „összeillesztett modell” (joined up, GB)  Folyamatok (trendek) pontos meghatározása  Célok és outputok meghatározása Gazdaságosság Hatékonyság Igazságosság Eredményesség  Átfogó stratégiák kidolgozása a lakossági szükségletek (és nem a domináns intézmények) mentén  Koncepcionális keretek kidolgozása központilag, de tartalmi feltöltés a helyi igényeknek megfelelően

22 Tervezés optimális modellje Jelenlegi állapotOutput Folyamat I. Folyamat II. Trend

23 Köszönöm a figyelmet!