X. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS. 1. Társadalmi szerkezet és egyenlőtlenség  a társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszonyok.

Az előadások a következő témára: "X. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS. 1. Társadalmi szerkezet és egyenlőtlenség  a társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszonyok."— Előadás másolata:

1 X. TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS

2 1. Társadalmi szerkezet és egyenlőtlenség  a társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszonyok alakulnak ki  az egyes egyének különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el és ezekben többé- kevésbé tartósan megmaradnak A társadalmaknak szerkezetük van, amelyet az egyének közti együttműködés és ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemez. A társadalmi szerkezetben elfoglalt pozíció meghatározza: az egyén életesélyeit az egyéni életet kikkel házasodik és barátkozik az életmódját (mit olvas, hogyan tölti szabadságát, stb.) politikai preferenciákat stb. A társadalmi szerkezet szociológiája a társadalmak legalapvetőbb természetét, szerkezetét, az egyenlőtlenségeket és azoknak igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja.

3 2. Alapfogalmak A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közti viszonyokat értjük. A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek (pl. foglalkozás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely, stb.) alapján megállapított kategóriák helyzetének eltérése az életmód és életkörülmények különböző dimenzióiban. Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat (Marx nyomán). Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás, iskolai végzettség, jövedelem nagysága stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat. A státuscsoport fogalmát a rétegfogalommal azonosan használják. Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis csoportot. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről szokás beszélni.

4 3. Alapfogalmak Abszolút szegénység – a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti egy adott társadalom esetében (az élet fenntartásához szükséges anyagi javak: elegendő élelem, hajlék és ruházat hiánya). Szegénységi küszöb (létminimum) – az abszolút szegénység mérésének módszere: az adott társadalomban a megélhetéshez szükséges alapvető javak árai. Relatív szegénység - egy társadalomban lévő általános életszínvonalnál alacsonyabb életszínvonal. Szubjektív szegénység – a saját anyagi helyzet hátrányos megítélése. Depriváció – az átlagos, a viszonylag könnyen elérhető és elvárt helyzettől való megfosztottság (relatív). Pauperizmus - az emberek azon csoportjainak anyagi és társadalmi helyzetére vonatkozik, amelyek egyedül, valamilyen külső segítség nélkül nem képesek önmaguk ellátására azon a szinten, ami adott időben, térben és kultúrában konvencionálisan minimálisnak tekintett (nyomor).

5 4. A társadalmi rétegződés rendszerei  az egyenlőtlenségek leírására a társadalmi rétegződés fogalmát használják  a rétegződés különböző embercsoportok közti strukturált egyenlőtlenségként határozható meg  a társadalmak hierarchiába rendezett rétegekből állnak  a rétegződés négy alapvető rendszere: 1. rabszolgaság 2. kasztrendszer 3. rendi tagolódás 4. osztályszerkezet

6 5. A rabszolgatartó társadalmi rendszer -az egyenlőtlenségek olyan szélsőséges formája, amikor egyes embereket más emberek a szó szoros értelmében birtokolnak -a rabszolgatartás jogi feltételei társadalmanként jelentős mértékben különböztek (pl. az ókori Athén és az AEÁ déli országai) -a történelmet végigkísérik a rabszolgalázadások -a magas termelékenység csak állandó felügyelettel és kemény büntetésekkel volt elérhető -idővel a rabszolgatartó rendszerek sorra összeomlottak (gazdaságilag nem voltak hatékonyak és nagy volt az ellenállás) -ma a rabszolgaság a világ minden országában tiltott -továbbra is számos embert kényszerítenek akaratuk ellenére munkavégzésre (thaiföldi és kelet-európai szexrabszolgák, pakisztáni téglaégetők, háztartási rabszolgák a fejlett országokban stb.)

7 6. A kasztrendszer a kasztrendszer olyan társadalmi rendszer, amelyben az ember státusa egy életre szól a különböző társadalmi szintek el vannak zárva egymástól a társadalmi státus olyan személyi jellemzőktől függ, mint pl. az etnikai vagy faji hovatartozás, a szülők kasztja és vallása, amelyek öröklöttek és megváltoztathatatlanok olyan agrártársadalmakban fordult és fordul elő, ahol még nem jelentek meg a kapitalista gazdaság jellemzői (vidéki India, 1992 előtti Dél-Afrika) kasztrendszer a modern kor előtt mindenhol előfordult (pl. Európában a zsidók képeztek külön kasztot) a kasztrendszerben a különböző kasztok tagja nem érintkezhetnek egymással az endogám házasságok révén ma is fennmaradt a kasztrendszer (szokásjog alapján)

8 7. Az indiai kasztrendszer  vallási alapja van (brahmanizmus, később hinduizmus) és több, mint kétezer éves  a négy alapvető kasztot a tág foglalkozási kategóriák jelölik ki: 1.Brahminok (papok, tudósok, szellemi vezetők) 2.Ksatriják (katonák, nemesek és uralkodók) 3.Vaisják (parasztok, kézművesek és kereskedők) 4.Súdrák (munkások és szolgák) Dalitok vagy páriák (érinthetetlenek, akik a legalantasabb munkákat végzik)  Indiában 1949-ben törölték el a kasztrendszert, de vidéki térségekben ma is működik  a globalizáció hatására várhatóan tovább fog gyengülni a kasztrendszer Indiában is

9 8. A kasztrendszer Dél-Afrikában  az apartheid rendszer alapja a faji megkülönböztetés  mereven szétválasztotta a fekete-afrikaiakat, az indiaiakat, a vegyes bőrűeket (színeseket) és az ázsiaiakat a fehérektől  a fehérek (a lakosság kevesebb, mint 15%-a) rendelkezett az ország vagyonával, ők birtokolták a földeket, vállalatokat és a politikai hatalmat  a fekete lakosság (75%) szegregált nyomornegyedekben (bantusztánokban) élt  az apartheid elleni harcok évtizedekig tartottak  1992-ben (törölték el a rendszert és az első fajilag vegyes választáson a fekete többség megszerezte a vezetéshez való jogot (Nelson Mandela)

10 9. A rendi tagolódás  az európai feudalizmus részét képezte, de sok más tradicionális civilizációban is előfordult  többnyire minden olyan társadalomban létezett, ahol létezett nemesi származáson alapuló hagyományos arisztokrácia  az arisztokrácia a centralizáltabb tradicionális birodalmakban országos szinten (pl. Kína vagy Japán), Európában inkább helyi szinten alkotott hierarchiát  a feudális rendek eltérő kötelezettségekkel és jogokkal felruházott rétegekből álltak és a különbségek egy részét jogilag is szabályozták  három rend volt: 1. arisztokrácia és nemesség 2. papság 3. közemberek (jobbágyok, szabad parasztok, kereskedők és kézművesek)  a rendek közötti házasodást bizonyos mértékig elfogadták  egyes országokban ma is elismerik az örökletes rangokat (pl. Egyesült Királyság, Spanyolország, Svédország stb.)

11 10. Az osztálytagozódás az osztályok jogi vagy vallási rendelkezések alapján nem különülnek el az osztály-hovatartozás jogilag vagy szokásjog alapján nem öröklődik az osztályok közötti határokat nem lehet világosan meghúzni a különböző osztályok közötti házasságokat nem tiltják az egyén jórészt saját teljesítménye révén kerül egy adott osztályba a társadalmi mobilitás sokkal nagyobb mértékű az osztálytagozódás alapját az egyének csoportjai közti gazdasági különbségek képezik (vagyon feletti rendelkezés és foglalkozás) az osztályrendszerek leginkább személytelen, átfogó kapcsolatok révén működnek (a kötelezettségek és feladatok személyes viszonya megszűnt) a modern társadalmakban lévő 4 alapvető osztály: 1. felső osztály (a vagyonosak, munkáltatók, csúcsvezetők) 2. középosztály vagy szolgáltató osztály (fehérgallérosok és szakértelmiségiek) 3. munkásosztály (kékgallérosok) 4. marginális osztály vagy underclass (munkanélküliek, hajléktalanok stb.)

12 11. A felső osztály -viszonylag kisszámú egyén és család alkotja, akik jelentős vagyonok fölött rendelkeznek (számuk nehezen behatárolható, megközelítőleg a lakosság felső 5%-a) -nem alkotnak homogén csoportot: - régi gazdagok (tartós vagyonból élők, régóta jómódúak) - új elit (számítógép, távközlés, internet guruk) - zene és filmvilág hírességei - sportolók stb. - legújabb tendenciák: - az önerejükből feltörő milliomosok száma egyre nő - a nők is egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat közöttük - egyre több a fiatal, 20-30 éves milliomos - az etnikai kisebbségek (főként ázsiaiak) aránya nő A felső osztály folyamatosan változik, de hatalom és vagyonkoncentrációja érintetlen maradt és át tudja örökíteni.

13 12. A középosztály (fehérgallérosok) - a legtöbb ipari országban a lakosság többsége ide tartozik - számos foglalkozási kategória sorolható ide: szolgáltatásokban dolgozók, tanárok, orvosok, menedzserek stb. - iskolai végzettségük és szakképesítésük révén nagyobb anyagi és kulturális előnyökkel járó állásokat töltenek be, mint a munkások - a diplomások, menedzserek és adminisztratív foglalkozások alkotják a középosztály leggyorsabban növekvő részét - a jóléti állam létrehozása a szociális munkások, tanárok, egészségügyi dolgozók stb. létszámának jelentős növekedéséhez vezetett - egyre nagyobb a kereslet a jogi, pénzügyi, számviteli és technológiai képzettségűek iránt -a diplomások és a rutinos nem fizikai munkát végzők közötti különbség egyre hangsúlyozottabb

14 13. A munkásosztály (kékgallérosok) - fizikai munkát végző emberek alkotják -a legtöbb ipari országban a lakosság egyre szűkülő hányada tartozik ide - a munkások többsége ma már nem él szegénységben (a századforduló után megnőtt a jövedelmük) - bár az anyagi dimenziók tekintetében egyre jobban közelít a középosztályhoz, értékorientáció (előrelépés, szabadidő eltöltési módozatok, munka iránti elkötelezettség stb.) és normarendszer tekintetében továbbra is elkülönül tőle (Goldthorpe 1960-as vizsgálatai) - a belső tagolódás két fő dimenzió mentén történik: 1. képzettségi szint (felső- és alsó munkásosztály) 2. kisebbségi vagy többségi etnikumhoz tartozás (megjelenik a marginális osztály)

15 14. A marginális osztály (underclass) - az osztályszerkezet legalján lévő népesség, tagjai a létminimum szintjén, többnyire segélyekből élnek -életszínvonaluk lényegesen alacsonyabb a társadalom többségénél - halmozottan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak -ide tartoznak a tartós munkanélküliek, az alkalmi munkából élők, a hajléktalanok, a faji és etnikai kisebbségek (bevándorlók) - sok szociológus az underclass (AEÁ) helyett a társadalmi kirekesztés (főként Franciaországban) vagy újszegénység (Kelet-Európa) fogalmát használja -C. Murray szerint a marginális osztály tagjainak száma gyorsan nő, fő okai: -munkanélküliség (a fiatalok nem hajlandók nehéz munkát vállalni) -bűnözés (lecsökken az informális társadalmi kontroll) -házasságon kívül született gyermekek számának növekedése (megszűnik a családi kontroll) -a szociológusok egy része nem talált bizonyítékot a különálló marginális osztály létére Európában (pl. D. Gallie, L. Morris)