Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Változások a történelem érettségin 2017-től Írásbeli vizsga.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Változások a történelem érettségin 2017-től Írásbeli vizsga."— Előadás másolata:

1 Változások a történelem érettségin 2017-től Írásbeli vizsga

2 Teszt Írásbeli pontszám: 100 pont (50 pont teszt, 50 pont esszé) Szóbeli pontszám: 50 pont Mind közép-, mind emelt szinten új feladattípusként jelenik meg az ún. komplex tesztfeladat. Ebben a vizsgázó egy vagy több forrás segítségével összetettebb, több kompetencia alkalmazását igénylő forráselemzést végez el egy adott témakörön belül. A komplex tesztfeladat a 12 tesztkérdés egyike. Helyes megoldásával a legmagasabb pontszám szerezhető meg a tesztfeladatok között. A megírandó esszék száma: -középszinten 4-ből 2, egy rövid és egy hosszú, kböző történelmi korszakokra vonatkozó feladat; -emelt szinten 6-ból 3 (egy rövid és egy hosszú, kböző történelmi korszakokra vonatkozó és egy komplex feladat; itt 100 perc a teszt, 140 perc az esszé) Emelt szinten új esszétípus jelenik meg, a komplex feladat, amely irányulhat például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére.

3 Emelt szintű esszék egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid (1.) feladat, egy, a magyar történelemre vonatkozó hosszú (2.) feladat, egy, valamely több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására irányuló ún. komplex hosszú (3.) feladat. Az első és a második szöveges feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A harmadik feladatnál bármelyik esszét választhatja, függetlenül attól, hogy melyik variációt írta meg az első két feladat esetében. A feladatok témái pl.: 13. A középkori városok (rövid) 14. A világgazdasági válság megoldása az USA-ban (rövid) 15. Az Árpád-kor (hosszú) 16. Magyarország közötti külpolitikája (hosszú) Komplex: 17. A magyar történelem népességmozgásai (hosszú) Komplex: 18. A magyar országgyűlés (hosszú)

4 Komplex, hosszú esszék Példák 17. A feladat a magyar történelem népességmozgásaira vonatkozik. (komplex) Tárja fel és hasonlítsa össze a források és az ismeretei segítségével a Magyar Királyság területére irányuló népességmozgások fő okait, a népességmozgásokhoz kapcsolható főbb szándékokat és következményeket a tatárjárás után, a 18. században és a dualizmus korában! 18. A feladat a magyar országgyűlésre vonatkozik. (komplex) Mutassa be és hasonlítsa össze a források és az ismeretei alapján az országgyűlés szervezeti felépítését, résztvevőinek körét és az országgyűlési küzdelmek fő problémaköreit a három részre szakadt ország korában (a XVII. század elején), a reformkorban (a XIX. század első felében) és 1848-ban!

5 A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor a javasolt munkamenet: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlasz térképeit! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl. fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Az állításait támassza alá a forrásokból megszerezhető információkkal, következtetésekkel! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be a mondanivalójába az önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy a mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg a szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

6 Feladatmegértés A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tud-e lényeges megállapítást, következtetést tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 2 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot, azaz van-e legalább egy jó megállapítása az adott kérdésről. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. Amennyiben a feladat megértése megfelel az adott feladat értékelési útmutatójában feltüntetett elvárásoknak, és a forráshasználatra és az eseményeket alakító tényezők feltárására adható pontok több mint felét megkapta a vizsgázó, 2 pontot kap.

7 Az esszé kompetenciáinak pontozása Az esszékérdések esetében az egy rögzítésre és a hozzá kapcsolódó megállapításra összesen 3 részpont adható. Ebből a megállapítás maximum 2 részpontot érhet, akkor, ha a megállapítás helyes, és lényegi kérdésre irányul. Az esszénél a következő jelöléseket alkalmazzuk (pl. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás esetében): -Ha az adott kompetenciához kapcsolódó rögzítés történik, de a megállapítás hiányzik vagy téves, a jelölés: E, és 1 részpont jár; Pl.: Károly Róbertnek növelnie kellett a királyi jövedelmeket. -Ha az adott kompetenciához kapcsolódó rögzítés és egy ahhoz kötődő pontatlan, részleges megállapítás történik, a jelölés: E1, és 2 részpont jár; Pl.: Károly Róbertnek növelnie kellett a királyi jövedelmeket; az új jövedelemtípust regálénak nevezzük. (Nem új jövedelemtípus; már Árpád-házi királyok is próbálkoztak a szedésével.) -Ha az adott kompetenciához kapcsolódó rögzítés és egy ahhoz kötődő helyes, lényegi elemre vonatkozó, összetett megállapítás történik, a jelölés : E1. karikában, és 3 részpont jár. Pl.: Károly Róbertnek növelnie kellett a királyi jövedelmeket; főbb regáléjövedelmei a nemesércfelvásárlási monopólium és a kieső kamarahaszna helyébe lépő kapuadó voltak.

8 A tartalmi elemek pontozása Pont akkor adható, ha -a válasz helyes adatot tartalmaz, -az elemzés hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), -jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, -említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyisége(ke)t.

9 A rövid esszé pontozása, középszint Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben 2 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 4 Ismeretszerzés, a források használata 3 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 6 Vizsgapont 17

10 A kompetenciák megtöltése tartalommal Az alábbi feladat a német egység létrejöttével kapcsolatos. Ismertesse a források és ismeretei segítségével a Német Császárság létrejöttében Poroszország szerepét, és utaljon a kor meghatározó eszmerendszerére! Feladatmegértés: A vizsgázó a kisnémet egység létrejöttéről ír a rövid esszében (Poroszország valósítja meg). Tájékozódás térben és időben: 1859: Solferino (Ausztria veresége Piemonttól) 1866: Königgraetz (Ausztria veresége Poroszországtól) 1870: Sedan (Fro. veresége Poroszországtól) jan. 18.: Versailles, Franciaország megalázására a Német Császárság kimondása Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása: dőlttel szedve az általános fogalmak - diplomácia, háború, nagyhatalom, nacionalizmus, dinasztikus politika, felülről jövő egyesítés, kisnémet egység, nemzetállam, Német Császárság, Bismarck, Hohenzollern I. Vilmos, Ferenc József, III. Napóleon, Elzász-Lotaringia -összefüggő, súlyos helyesírási hibát nem tartalmazó szöveg; van eleje, közepe, vége Ismeretszerzés, a források használata Az 1. forrás a 19. sz. meghatározó eszmerendszerének, a nacionalizmusnak az elveit mutatja (közös kultúra, nyelv, történelem), rögzít de az európai forradalmak 1848/49-ben megbuktak, így az alulról jövő német egység nem valósítható meg. megállapít vagy: Felismeri, hogy Bismarck az egység megteremtésének biztosítékát Poroszo. katonai erejében és az eredményes diplomáciai fellépésben látjarögzít a korszak nagyhatalmi viszonyait csak megfelelő katonai erő és a diplomácia eszközeinek együttes alkalmazásával lehetett átrendezni megállapít Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás -olcsó munkaerő, nagy nyersanyagkészletek miatt angol-francia tőkeinvesztálás a német területekre gyorsan zárkózó gazdaság, a 2. ipari forradalom kibontakozása -a kontinentális egyensúly fenntartásában érdekelt Nagy-Britannia az egyensúly garanciáját 1849-től már Poroszországban látja -Poroszország felfegyverzése a parlamentet megkerülő kancellár, Bismarck műve (hátultöltős puskák, általános hadkötelezettség). -diplomáciai játszmák; Ausztria, Franciaország és Oroszország vélhetően nem örülnének a német egyesítésnek, ezért: --III. Napóleon semlegességre bírása után háborúk indítása --Königgraetz után Ferenc József lemond a német egységben való részvételről -Atlasz 38., 40. o.

11 A hosszú esszé pontozása, középszint Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben 4 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 6 Ismeretszerzés, a források használata 9 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 12 Vizsgapont 33

12 A rövid esszé pontozása, emelt szint Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben 2 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 4 Ismeretszerzés, a források használata 6 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 6 A feladatban elérhető összpontszám 20 Vizsgapont 10

13 A hosszú esszé pontozása, emelt szint Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben 4 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 6 Ismeretszerzés, a források használata 12 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 12 A feladatban elérhető összpontszám 36 Vizsgapont 18

14 A komplex feladat pontozása, emelt szint Szempontok Elérhető pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben 6 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 6 Ismeretszerzés, a források használata 15 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás 15 A feladatban elérhető összpontszám 44 Vizsgapont 22

15 17. A feladat a magyar történelem népességmozgásaira vonatkozik. (komplex) Tárja fel és hasonlítsa össze a források és az ismeretei segítségével a Magyar Királyság területére irányuló népességmozgások fő okait, a népességmozgásokhoz kapcsolható főbb szándékokat és következményeket a tatárjárás után, a 18. században és a dualizmus korában! Tájékozódás térben és időben A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, és a térbeli és időbeli elhelyezéssel alátámasztja a téma kifejtését. 0-6 p T1 Azonosítja az elemzendő események, jelenségek korát: a tatárjárás ( ), az ország török uralom alóli felszabadítása utáni időszak (pl után vagy a 18. század), a dualizmus kora ( ) T2 Rögzíti az elemzendő események és jelenségek térbeli vonatkozásait: a tatárjárás utáni bevándorlás (pl. Kiskunság, Szepesség, városok), a 18. századi bevándorlás (pl. Baranya, Határőrvidék, Pilis, Erdély stb.) és a 19. századi bevándorlást (pl. az örökös tartományokból német munkásság érkezik főleg Budapestre) T3 Helyesen értékeli a téma tér- és időbeli vonatkozásait

16 17. A feladat a magyar történelem népességmozgásaira vonatkozik. (komplex) Tárja fel és hasonlítsa össze a források és az ismeretei segítségével a Magyar Királyság területére irányuló népességmozgások fő okait, a népességmozgásokhoz kapcsolható főbb szándékokat és következményeket a tatárjárás után, a 18. században és a dualizmus korában! Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. 0-6 K1 Használja az alábbi általános fogalmakat: állam, társadalom, népesség K2 Használja a témához tartozó konkrét szakkifejezéseket (pl. migráció, etnikum, nemzetiség, asszimiláció, bevándorlás, betelepítés, betelepülés) K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített (van eleje, közepe, vége). A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.

17 A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és az a válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál (fél oldalas) kb. 2-3 sort, a hosszú feladatoknál (másfél oldalas) kb. 4-5 sort jelent.

18 Levonandók: Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi), - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - a tagadószó egybeírása, - az ly - j tévesztése


Letölteni ppt "Változások a történelem érettségin 2017-től Írásbeli vizsga."

Hasonló előadás


Google Hirdetések