Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar szegényügy története Dr. Simonik Péter. Az első rendelkezések I. István özvegyek és árvák védelme I. László halottak kötelező eltemetése Aranybulla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar szegényügy története Dr. Simonik Péter. Az első rendelkezések I. István özvegyek és árvák védelme I. László halottak kötelező eltemetése Aranybulla."— Előadás másolata:

1 A magyar szegényügy története Dr. Simonik Péter

2 Az első rendelkezések I. István özvegyek és árvák védelme I. László halottak kötelező eltemetése Aranybulla (1222) özvegyeket hitbérüktől fosszák meg (hitbér: a férj vagyonának az a része, amelyet a házasság megszűnését követően a feleségnél marad) Ki gondozza a szegényeket? család egyház (szerzetesrendek)

3 Az egyházi szegénygondozás ispotályok kolostorok mellékes feladata volt a szegénygondozói tevékenység ellátása A keresztes háborúk  betegség, járványok  megoldás kellett  testvérületek (lovag- és ispotályos rendek) pl. johanniták

4 Az ispotályok középkori városok kolostor hiányában a városok feladata Forrás: végrendelet, alapítvány, adománygyűjtés Kezelő: XIII-XIV. században: az egyházi XIV. századtól városi kezelésben (garancia a pénzfelhasználásra) XVI. századtól a város működteti

5 Szociális gondoskodás a városokban „a városi levegő szabaddá tesz” kézművesipar megjelenése kereskedelmi funkciók az ispotályok átalakulása Egy „új szociális intézmény”: a CÉH a CÉH

6 A céh, mint szociális intézmény gazdasági / szociális funkció családi funkció vallási funkció

7 A céhláda „A céh ládája álljon mindenkor az első céhmester házánál s gondviselése alatt hogy mindazonáltal, hogy a ládának második kolcsát a vice- céhmester magánál tartsa. „A céh ládája álljon mindenkor az első céhmester házánál s gondviselése alatt hogy mindazonáltal, hogy a ládának második kolcsát a vice- céhmester magánál tartsa. Ezen két személynek azonban szabad nem leszen más két mesterember jelenléte nélkül a ládát kinyitani.” Ezen két személynek azonban szabad nem leszen más két mesterember jelenléte nélkül a ládát kinyitani.”

8 A szociális funkció „Tizenegyedik: Mikor céhbeli mester meghal, avagy háza népe, az mesterek annak rend szerint sírt ássanak, és azoknak az keservesek ételt, italt adjanak, ha nem adhatnak penig, az céh pénzéből ételekre adjanak huszonöt pénzt, az feleknek temetésén az céhmesterek jártassanak és minden mester maga, avagy képebeli ember ott az temetésen jelen legyen. Tizenkettődik: Az szegény beteg mesterekre és legényekre is és inasokra az e mesterek gondot viseljenek, és az céh költségéből hozzá látogatót, orvosságokat mindennapi eledeleket és egyebeket illendő szökségekre szerezzenek és adjanak.”

9 A felügyelet kérdése „Minden esztendőben januáriusban egy bizonyos nap határoztassék meg, amelyen közönséges nagy céhgyűlése tartattassék, ahol az addig volt két céhmesterek viselt hivataljokról a nemes vármegye tisztsége által arra kinevezendő commissarirus előtt szorosan számadoljanak. Minden második esztendőnek végével, hasonlóképpen az arra kirendelt commissarius jelenlétében, minekutána számadásokat elvégzik a céhmesterek, addig viselt hivataljokról elbúcsúzzanak, és a céh ládáját, minden hozzátartozandó eszközökkel együtt a céhnek visszaadni tartozzanak, kiknek helyiben vagy más két arra alkalmatos mesterek választassanak és neveztessenek ki, vagy a környülállásokhoz képest az addig volt két céhmesterek megmarasztassanak.” Minden második esztendőnek végével, hasonlóképpen az arra kirendelt commissarius jelenlétében, minekutána számadásokat elvégzik a céhmesterek, addig viselt hivataljokról elbúcsúzzanak, és a céh ládáját, minden hozzátartozandó eszközökkel együtt a céhnek visszaadni tartozzanak, kiknek helyiben vagy más két arra alkalmatos mesterek választassanak és neveztessenek ki, vagy a környülállásokhoz képest az addig volt két céhmesterek megmarasztassanak.”

10 A koldusügy rendezése A felvilágosult abszolutizmus korszaka Cél: a közjó munkavégzésre kötelezés munkakerülők büntetése koldulás megtiltása

11 A koldusügy rendezése II I. Ferdinánd községek és városok, mint szegényeket ellátók szegényeket ellátók 1723 III. Károly Helytartótanács felállítása (koldusok, csavargók, adománygyűjtő (koldusok, csavargók, adománygyűjtő szerzetesek ügyei) szerzetesek ügyei) A két kategória 1.) külföldi (kiutasítás) 2.) belföldi (munkakényszer, saját község)

12 A koldusügy rendezése III (tervezet) hatósági feladat (a szegények kiskorú fiait a mester ingyen tanítsa) kóborlók 2 osztályba sorolása (belföldi/külföldi) külföldiek kiutasítása (ha visszajön dologház) Helytartótanács koldusösszeírása a koldusok házasságkötésének tiltása

13 A koldusügy rendezése IV belügyminiszteri hatáskörbe utalás szegényügy és árvaügy közigazgatási kérdés BM Rendőri Osztálya: koldusügy, ínségügy, vándorkönyv, lelenc, dologház vándorkönyv, lelenc, dologház 1867 munkaképes koldust a törvényhatóság munkához juttatja munkához juttatja

14 A magyar dologházak külföld: a munka az öngondoskodás eszköze (17. sz.) 18. sz. vége Szempc (Pozsony vármegye) „Aki munkaképessége birtokában a kenyeret biztosító munkától húzódozik, azt kerüli, az nem támogatást, hanem a törvény büntető szigorát érdemli meg.” (Pálos, 1941:8)

15 A dologházak tipológiája a büntető jelleg hangsúlyozása századi két típusa: 1. kényszerítő dologházak (büntető) 2. önkéntes dologházak (munkaközvetítő)

16 Az első pesti kényszerítő dologház „a restség, léhaság, elpuhultság, a munkától borzadás nevelé a társaság gyáváit, veszélyezteté a társaság alapját, felásta a köz boldog lét gyökerét. Illy körülmények között nem maradt egyéb hátra, az óhajtott csendet és rendet alkalmas szabályok által megszerezni, így jutott a polgári társaság a dologházak alapításának eszméjére.” (Ulicska, 1997:87-88) „a restség, léhaság, elpuhultság, a munkától borzadás nevelé a társaság gyáváit, veszélyezteté a társaság alapját, felásta a köz boldog lét gyökerét. Illy körülmények között nem maradt egyéb hátra, az óhajtott csendet és rendet alkalmas szabályok által megszerezni, így jutott a polgári társaság a dologházak alapításának eszméjére.” (Ulicska, 1997:87-88)

17 Kísérlet az állami kezelésbe vételre 1840-től napirenden Az első lépés: évi XXI. tc. a közveszélyes munkakerülőkről munkakerülő, csavargó 8 nap – 2 hónapos elzárás visszaeső (2 alkalom) 8 nap – 3 hónap fogház ha családját is bűnbe vitte 15 nap – 6 hónap fogház

18 A dologházak szerepe (1913. évi XXI. tc. alapján) fogházbüntetés esetén dologházba utalás Feltétele: az egyén javítható legyen az egyén javítható legyenIdőtartam: nincs meghatározva a büntetés kiszabásakor, de min. 1 év, max. 5 év lehet az eredményektől függően nincs meghatározva a büntetés kiszabásakor, de min. 1 év, max. 5 év lehet az eredményektől függően

19 A szigorított dologház az évi XXI. tc. módosítása (1928) a korrekció helyett egyértelműen a büntetés került a középpontba Terminológiai változás: dolgozóház  dologház  kényszermunkaház dolgozóház  dologház  kényszermunkaház

20 A községi szegénygondozás 1871 I. községi törvény (szubszidiaritás; illetőségi hely) 1886 II. községi törvény (közös szegényalap) A beteg szegények ellátása (1898) Országos Betegápolási Alap szegények gyógyszerellátása 7 éves korig gyerekfelnevelés költsége újszülött ápolási költsége kórházi ellátás belföldi és külföldi magyaroknak 1899 a községi nyilvántartás vezetése (szegénykataszter)

21 Az egri normás szegénygondozás P. Oslay Oswald, egri ferences szerzetes (1927) elberfeldi modell koldulás elleni fellépés egyház – település – helyi társadalom kerületekre osztás szegénykataszter

22 Az egri szervezet szegényügyi bizottság (hatóság + helyi erők) szegényügyi hivatal szegénygondozó nővérek jótékony hölgyek (adománygyűjtés) Segélyezés: pénz, ruha, lakás

23 A Magyar Norma (1936) hazai és nemzetközi siker KecskemétBajaSátoraljaújhelySzolnokKomárom 1936-tól a magyar városok is bevezetik

24 Az egyházi szegénygondozás Katolikus egyház Szt. Erzsébet Karitász Központ (1931) Protestáns egyházak egyházközség jótékony nőegyletek egyesületek (pl. Lórántffy Zsuzsanna Egyesület) Izraeliták jótékony nőegyletek Chevra Kadisa

25 Magánjótékonyság nőegyletek Horthyné téli segélyakciója Róbert bácsi konyhája adománygyűjtő akciók

26 A settlement 1912 Újpest Hilscher Rezső Főiskolai Telep

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A magyar szegényügy története Dr. Simonik Péter. Az első rendelkezések I. István özvegyek és árvák védelme I. László halottak kötelező eltemetése Aranybulla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések