Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei Kasik László

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei Kasik László"— Előadás másolata:

1 A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei Kasik László november 18. és 19. – december 8. és 10.

2 és (14–17) Bemutatkozás A szakmai gyakorlat rendszere A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során

3 és –13: A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása tevékenységi körök egy lehetséges gyakorlat a portfolió funkciója 13.30–17: Esetmegbeszélés, elemzés

4 A szakmai gyakorlat rendszere

5 ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI GYAKORLATOK CSOPORTOS GYAKORLAT (SZAKTERÜLETI MODUL) ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI (EGYÉNI) GYAKORLAT Az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet által meghirdetett kurzus(ok) Alapozó jellegű: hospitálás részvétel a tanítási- tanulási folyamatban tanítás nélkül Előfeltétel: két módszertani kurzus sikeres teljesítése. Közoktatási intézményben (gyakorló), vezetőtanárok irányításával. A gyakorlat ideje szakképzettségenként 60 óra: hospitálás; órák tervezése, előkészítése, órák/foglalkozások megtartása (min. 15 óra); órák megbeszélése, reflektálás, elemzés, értékelés. Helye: az egyik szak tanítási gyakorlata az 5– 8. évfolyamon, a másik a 9–12. évfolyamon. Lezárás: közoktatási tanári szakok esetében zárótanítás. Értékelés A szakvezető tanár gyakorlati (ötfokú) jeggyel értékeli. Az egyéni fejlődés és a fokozatosság figyelembevételével az értékelés alapja:  szaktárgyi, pedagógiai felkészültség  tanítási tevékenység, tanulókkal való bánásmód  munkafegyelem, felelősség- és hivatástudat Az elégtelen oka:  alapvető tárgyi tájékozatlanság  a tanítása elégtelen  tervezetet, vázlatot sorozatosan nem készíti el időre; azok nem felelnek meg az elvárásoknak Elégtelen gyakorlati jegy azonos félévben nem javítható! Előfeltétel: valamennyi kurzus teljesítése (kivéve a szakdolgozatot) – levelezősök esetében a szakmai zárószigorlat (két szak esetén legalább az egyik) teljesítése. Ideje: 5. félévben/10 hét Közoktatási intézményben (gyakorló): vezetőtanár (intézményi mentor) segítségével, együttműködve a gyakorlatvezető tanárral (felsőoktatási szakember, módszertanos). A gyakorlat teendői: hospitálás; a tanári kompetenciák fejlesztési terve alapján megtervezett, szakképzettségenként heti 3-5 óra (maximum heti 10 óra) tanítás/foglalkozás; a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása; adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálása (portfolió). Minősítés Az egyenlő súllyal szereplő részérdemjegyek összesített, átlagolt érdemjegye: hospitálás (dokumentálása, elemzése) 1. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, ön/reflektív elemzése) 2. szak: tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése (dokumentálása, elemzése) a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása (dokumentálása, ön/reflektív elemzése) a tanítást kísérő szeminárium értékelése Az első négy pontban foglaltak teljesítésének értékelője a mentor, az utolsó értékelője a szeminárium vezetője. Az összesítést a mentor végzi.

6 A mentor – szerepe, munkája a szakmai gyakorlat során

7 PIRAMIS: Mentor vagyok, aki… 7

8 A mentor… …minta, a szakértő konzultáns és a tanácsadó szerepét tölti be (Lesznyák, é. n.) …munkája akkor eredményes, ha komolyan veszi feladatát (hisz abban, hogy tud segíteni a jelölteknek) képes saját tapasztalatairól, nézeteiről, elképzeléseiről, fejlődéséről beszélni (nyitottság, őszinteség) sok, részletes – kritikus – visszajelzést ad (kritikai gondolkodása és problémamegoldása nagyon jó) képes saját és a jelöltek munkáját elemezni (reflektív és önreflektív képessége átlagon felüli) (Borko és Mayfield, 1995)

9 Minden jó mentor jó tanár, de nem minden jó tanár jó mentor! (Calderhead, 1995) a teljes személyiség (jelölt) változását figyeli pozitívan viszonyul a személyekhez, helyzetekhez reális célokat fogalmaz meg (önmagának és a jelöltnek) következetes naprakész ismeretekkel rendelkezik aktív hallgatásra képes

10 Metaforák és kapcsolatuk más területekkel Modell (ösztönöz, demonstrál) Kultúraközvetítő (kapaszkodókat mutat, segít hozzászokni az adott szakmai környezethez) Szponzor („ajtókat nyit meg”, bemutatja a „megfelelő embereknek”, a jelölt érdekében használja befolyását) Támogató (a szakmai segítség mellett biztonságos lehetőségeket teremt az érzelmek kifejezésére) Nevelő (lehetőségeket teremt a gondolatok, érzelmek kifejezéséhez, szakmai tanulási célokat ér el) NÉZETEK nevelés érzelmek értékelés tekintély motiválás oktatás gondolkodás gyermek módszerek differenciálás

11 A mentori munka (Boudreau, 1999) irányítás (tanításra koncentráló) középpontban a tanítási folyamat és a szerepeknek való megfelelés áll tevékenysége: a hallgató munkáját elemzi, kritizálja, korrigálja – konkrét tanácsokat és javaslatokat ad a jelölt mint őt helyettesítő vesz részt a folyamatban reflektálásra késztetés (kapcsolatra koncentráló) középpontban a mentor és a jelölt közötti interperszonális kapcsolat áll tevékenysége: megerősítést ad, bátorít, kérdez, elemez és elemzésre késztet a jelölt saját tapasztalatai analizálása alapján alakítsa saját stílusát

12 A mentori munka általános alapelvei 1. ismerje meg és ápoljon jó kapcsolatot a jelölttel nem szakmai tárgyú beszélgetés a gyakorlat elején, illetve közben is a szakmai beszélgetések mellett kötetlenebb beszélgetések kezelje leendő kollégaként a jelöltet alapvető a bizalom, a segítségkérés és a kölcsönös tisztelet kialakításában segítse a jelölt beilleszkedését a mentor kapocs a kollégák és a diákok között

13 A mentori munka általános alapelvei 2. beszéljen saját nevelési-oktatási nézetéről koherens gondolkodást nyújt ezzel a jelölt számára (szubjektív nevelés- és oktatáselmélet, mely jó alap egy saját rendszer kialakításához) mutassa be munkája összetettségét segít ezzel reális képet nyújtani a pedagógusmunkáról

14 A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők PROBLÉMA A szakértők viselkedése (Szivák, 1998) nagyfokú automatizálódás (kognitív és döntési folyamatok nagyon gyorsan és a rövid távú memória megkerülésével – nem tudatosan – mennek végbe) sémákban gondolkodnak nagyon nehezen tudják megindokolni, mit és miért csinálnak

15 A mentorok legnagyobb problémája/előnye – szakértők ELŐNY A mentori munka két kulcsfogalma: HOGYAN és MIÉRT  ezt adja át a jelöltnek ehhez önreflexió szükséges  saját automatizálódását írja felül információforrás a jelölt számára  tudását pontosítja, a sémákat átgondolja a jelölt gyakorlatlansága miatt irányító: mire kell figyelni  mentori tevékenységét monitorozza, indokol, elemez

16 A mentor tevékenységi körei, fejlesztési lehetőségei és hatása

17 A tevékenységi köröket meghatározzák a jelölt tevékenységi körei (KKK) az elsajátítandó tanári kompetenciák (KKK)

18 A jelölt tevékenységi körei 1. A) A szaktárgy tanításához kapcsolódó tevékenységek Szakképzettségenként heti 3-5 óra tanítás. Hospitálás a mentor óráin és más szakórákon. Felkészülés az órákra, az órákat követő önelemzés-önértékelés, gyakorlatvezető mentori megbeszélés. Tanítási órán kívüli, ám a szaktárgy tanításához szorosan kapcsolódó iskolai feladatok ellátása (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakköri jellegű, illetve fakultatív foglalkozások hospitálása és levezetése; sajátos nevelési igénylő tanulókkal, hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód megismerése; egyéni foglalkozáson, projektmunkában való részvétel, a művészeti tanárképzésben kották gyűjtése, darabok kiválasztása). A tárgy oktatását segítő pedagógiai tevékenységek, szolgáltatások megismerése és végzése (pl. ellenőrző feladatsorok összeállítása, tanulási segédletek, szemléltetőanyagok készítése, összegyűjtése, szaktárgyi versenyek szervezésében való részvétel).

19 A jelölt tevékenységi körei 2. B) Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek Hospitálás nem szaktárgyi órákon. Osztályfőnöki jellegű tevékenységek. Iskolai rendezvényeken való részvétel, illetve közreműködés azok szervezésében, lebonyolításában (versenyek, ünnepélyek, a művészeti tanárképzésben tanszaki hangversenyek, szaktárgyi versenyek; kirándulások, szülői, tantestületi, munkaközösségi értekezletek). Egy-egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás a gyakorlatban (országos kompetenciamérés, belső mérések, vizsgarendszer). Az ifjúságvédelem, drogprevenció, mentálhigiéné, agresszió, konfliktuskezelés, helyi gyakorlatának megismerése, segítése. Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulókkal, kisebbségi csoportokkal való bánásmód megismerése.

20 A jelölt tevékenységi körei 3. C) Az iskola mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése Az intézmény működését meghatározó legfontosabb törvényi, rendeleti háttér, a fenntartói irányítás és az intézményi belső szabályozás dokumentumainak megismerése. Az iskola szervezeti felépítése, működési rendje (SZMSZ, házirend, munkaterv). Az iskola pedagógiai programja, a fejlesztési irányok, pályázatok, a szakmai munka tervezésének tanévi elemei (munkaközösségi munkatervek, továbbképzési program stb.). Az intézmény minőségirányítási rendszere. Az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái (pl. iskolaszék, szülői munkaközösség). Támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése (pl. nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, helyi és regionális szakmai szervezetek).

21 Elsajátítandó 9 tanári kompetencia ( 1) a tanulói személyiség fejlesztése (2) a tanulói csoportok alakulásának segítése, fejlesztése (3) a pedagógiai folyamat tervezése (4) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek és készségeinek fejlesztése (5) az egész életen át tartó tanulás megalapozása (6) a tanulási folyamat szervezése és irányítása (7) pedagógiai értékelés (8) szakmai együttműködés és kommunikáció (9) elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

22 Egy folyamat lehetséges keretei, feladatai, kapaszkodói

23 Idő- és témabeosztás Mentorral töltött idő (megbeszélés) 1–4. hét: heti 2 óra 5–7. hét: 1–1,5 óra 8. héttől: minimum ½ óra Téma személyes (mentor és jelölt részéről egyaránt) közösségi (diákokról, pedagógusokkal való együttműködésről) szaktárgyi (tanítási órával kapcsolatos) órán kívüli tevékenységekről egyéb

24 Fejlődési napló önmagáról a jelölt és róla a mentor 2., 4., 6., 8. héten beszélgetés, ennek keretén belül a két napló összevetése személyes kompetencia erősségek, gyengeségek (min kell és hogyan változtatni), félelem, szorongás, siker, sikertelenség szakmai és kognitív kompetencia műveltség (pl. a tantárgyi koncentrációban megnyilvánuló), tantárgyi ismeretek alkalmazásának színvonala szociális kompetencia kommunikáció diákokkal, tanárokkal, érdekérvényesítés (együttműködés, segítés, versengés, vezetés), szervezés

25 A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – személyiségvonások (BFQ) mentén való elemzés Energia Barátságosság Lelkiismeretesség Érzelmi stabilitás Nyitottság Pl. Milyen vagyok? (1., 5., 10. héten)

26 Milyen vagyok? Nagyon meg volnék elégedve, ha… Arra vágyom, hogy… Nekem az a legfontosabb… El sem tudnám képzelni az életemet anélkül, hogy… Jó lenne… Örülnék... Megpróbálom… Boldoggá tenne… Szeretném, ha képes volnék… Az a kívánságom… Nem szeretném, ha… Félek, hogy… Nem szeretek arra gondolni, hogy… Bántana… Nagyon sajnálnám, ha…

27 A jelölt személyiségének fejlődése érdekében – problémamegoldás elemzése (D’Zurilla, 2004; Kasik, 2010)

28 Problémamegoldás és szerepátvétel – Mit tenne a mentor, ha a jelölt…? A jelölt nem készíti el határidőre az óravázlatát. Mit kellene tennie a mentornak? Haladékot adni. Elmarasztalni. A lehető leggyorsabban pótoltatni. Hangsúlyozni, hogy a mentor is szokott hibázni, így nincs nagy gond.

29 Személyiségfejlesztés A. a jelölt egy diákról esettanulmányt készít – mintának a mentor is készít egyet B. készítenek ugyanarról a diákról, összevetik  probléma alapú nevelés-oktatás egyik alapja középpontban: csoport-egyén viszonya, hátrányos helyzet, fegyelmezetlenség, tanulmányi teljesítmény, tehetség értelmezés kerete: iskolai és iskolán kívüli környezet (iskola, család, kortársak), viselkedés és pszichikus jellemzők  multidimenzionális értelmezés, felhasználva a pedagógiai- pszichológiai ismereteiket

30 Személyiségfejlődés értelmezése – problémamegoldás – Mit tennél, ha egy diák…? Szituációelemzés – heti 1 (1–5. hét)  a mentor meríthet korábbi esetekből motivációfeltáró (pozitív, negatív orientáció) viselkedését elemző (elkerülés, érzelem alapján, racionális) folyamatértelmezésről ad képet (rész-egész és ezek viszony) pedagógus-diák kapcsolatáról való nézetet mutatja meg (tekintélyhangsúlyos, gyermekközpontú, demokratikus)

31 csoport (szerkezet, funkció), csoportfejlődés (fázisok), egyén és csoport kapcsolata (státusz, szerep) csoport mint rendszer  rajz készítése (tagok bejelölése  naiv szociometria) a szociális kompetencia valamelyik összetevőjét mérő eszköz alkalmazása  „kutatótanár” szociometria készítése és kiértékelése (érzelmek) megfigyelés (2-3 szempont, 2-3 héten át) önismereti gyakorlatok végzése osztályfőnöki órán  pl. Jámbori és Varga (2010) szabadidő-szervezés az osztály számára  pl. Jámbori és Varga (2010) Tanulói csoportok alakulásának segítése

32 Szociometria csoportok rejtett hálózata kommunikációs, információs és hatalmi viszonyok végiggondolása az eredmények alapján

33 Önismereti játékok, szabadidő- szervezés A foglalkozásokat az osztályfőnök és/vagy iskolapszichológus vezesse. Az igényelt foglalkozási időtartam 90 perc hetente egyszer. A foglalkozásokat mindig előre pontosan meg kell tervezni. Azonban fontos a rugalmasság is. A foglalkozások anyagai ne egy tanóra követelményének részét képezzék. A foglalkozások egy részét lehet az egész osztállyal végezni, de vannak kiscsoportos feladatok is. Ezeket ideális esetben fővel végezzük (például az énkép erősítése). A gyakorlatok befejeztével mindig érdemes közösen megbeszélni az élményeket, gondolatokat.

34 Megfigyelés előtte óravezetési stílus, módszerek (miért, hogyan), fegyelmezés, értékelés, kommunikáció – abban segítség, mit és miért nézzen, majd mi alapján elemezze a látottakat közben nincs a mentornak feladata (óratartás  modellóra) utána az előtte megadott szempontok alapján elemezni a látottakat a jelölt más észrevételeinek megbeszélése kérdések megfogalmaztatása és közös megbeszélése javasoljon a hallgató, beszéljék meg, miért jó vagy nem jó ötlet

35 Tervezés, szervezés mentorral közös terv készítése a hospitálásokra (mit, mikor, mire fókuszálva) a hospitálás elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés) – 4. hétig közösen, egyre önállóbban tanóra közös és egyre önállóbb tervezése, elemzése – Ez volt/ez lenne jó (kritikai elemzés) OSZTÁLYFŐNÖK VAGY osztálybuli osztálykirándulás városnézés, múzeumlátogatás … egy szervezési feladat elvégzése hetente (fiktív és valós)

36 Szervezeti tevékenységekkel kapcsolatos feladatok a teljes tantestület megismerésének, a kollégákkal való kapcsolattartás segítése (helyzetkép a tantestületről)  ez jó alkalom a helyi pedagógiai program elemzésére is a szülőkkel való kapcsolattartás formái és céljai  etikai kódex, törvény

37 Tanulói produktumok értékelése szummatív (átfogó) formatív (fejlődés követése  korrigálás, adaptáció) diagnosztikus (elmaradások okai  tervezés, innováció) A mentor és más kollégák értékelési szokásainak megfigyelése (hospitálás), összehasonlítása, elemzése interjú készítése e témában a kollégákkal Az Országos kompetenciamérés adott intézményben való értelmezése a mentor és az igazgató segítségével Pedagógiai értékelés

38 Önművelés, ön/reflexió cél – folyamat – eredmény elemzése a tanítási-tanulási folyamat különböző területein  minden 2. héten téma az első héten felépített piramis (Tanár vagyok, aki…) folyamatos értékelése, elemzése (piramis: 7 fő jellemző, fontossági, erősségi és választott szempont szerinti sorrendben) a jelöltek munkájának megbeszélése, tanácskozás, vita szervezése valós szituáció és tanultak összevetése

39 Szakmai együttműködés, kommunikáció más kollégát és intézményt is érintő feladat esetén a jelölt bevonása minél több valós esetben legyen része (érdekérvényesítés, kommunikáció gyakorlása) helyzetgyakorlatok alkalmazása 2-3 kolléga és jelölt bevonásával (pl. fegyelmi tárgyalás, szülői értekezlet, fogadóóra)

40 Hatás – portfolió A portfolió dokumentumok gyűjteménye, megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, hozzáállását (Barton és Collins, ). A tanári portfolió a pedagóguspálya megismerésére irányuló, a mentor irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött; illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak összegzése. A portfolióban a szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott, a fejlesztendő kilenc kompetencia elérésének adott színvonalát kell bemutatnia.

41 Hatás – portfolió A portfolió célja annak bizonyítása, hogy képes a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és azokat a tanári munkájában alkalmazni; a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, ezek alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és megszervezni; a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni; a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanítási- tanulási folyamatról tapasztalatokat gyűjteni; a tényszerű adatokat elemezni; a tanítási-tanulási folyamatról, a tanulók és saját munkájáról következtetéseket megfogalmazni; az eredményeket tanári munkájában alkalmazni.

42 Esetmegbeszélés, elemzés

43 Esetek fegyelmezés motiválás órai munka tanítás – értékelés kommunikáció diákokkal kollégákkal

44 Fegyelmezés Az óra 5., 15. percében és a vége felé szólt közbe a tanár. Először csak kacsintott, ciccegett, majd rászólt a gyerekekre, végül odament és megmondta nekik, hogy miattuk nem tudok tanítani. Kértem őt az óra után, hogy ne tegye, azt mondta, hogy nekem tesz ezzel szívességet, így az anyagra koncentrálhatok. A következő órán előre szóltam a diákoknak, hogy most legyenek jók. Nem voltak azok, s a tanárnő megint beleszólt. Végig így ment, én szinte semmit nem fegyelmeztem, ő pattogott mindig.

45 Motiválás Azt mondta, mindent szabad használnom motivációs célra, de legfőképpen ügyeljek arra, hogy dicsérjek folyamatosan, jutalmazzam őket (9. o.). A gyerekeken látszott, hogy élvezik, de a 3. héten már nem nagyon akartak semmit csinálni, csak várták a képeket, ajándékokat. Én nem akartam adni, de a tanárnő szerint hosszú távon ez nagyon hatékony, de én nem nagyon láttam értelmét.

46 Órai munka Egy gyerek az osztályból (10. o.) nem akarta azt a játékot játszani, amit kitaláltam. Azt mondtam, hogy jó, de akkor majd utána mindenképpen számítok arra, hogy ő is bekapcsolódik a munkába. Le is ment a játék, utána a gyerek dolgozott is, de azért nem a legjobban. A szakvezető azt mondta, hogy ilyet nem lehet, mindenkinek játszani kell, erre ügyeljek majd, mert lehetőséget adok a fegyelmezetlenségre.

47 Tanítás – értékelés Amikor bementünk a tanáriba, hogy megbeszéljük, akkor dühösen levágta a naplót és azt mondta, hogy így nem lehet csinálni, nem tudok tanítani, nem tudtam elmondani mindent és a táblakép is borzasztó volt. Ez a 2. héten volt, elsírtam magam. Erre azt mondta, hogy mit sírok, egyáltalán nem vagyok tanárnak való. Sorolta a tanár úr a hibáimat és egyetlen szót sem mondott, ami jót jelentett volna. Nagyon alázó, lenéző, nagyképű volt. Ezt minden héten eljátszotta.

48 Kommunikáció – diákkal Azt kérte a vezetőm, hogy egyáltalán ne tegeződjek a diákokkal. Egyik nap kint voltunk a párommal a játszótéren, amikor ott voltak a kis lurkók is – és az egyik hellózott. És aztán másnap is. Kértem őket az óra előtt (amikor még nem volt ott a szakvezető), hogy itt ne tegezzenek, de sulin kívül ok. A gyerekek ezt elmondták a vezetőnek, aki nagyon pipa lett rám. Szerintem ez egyáltalán nem gáz, én még nem vagyok tanár.

49 Kommunikáció – kollégával Nem mehettünk be a tanáriba, mert mi még nem vagyunk tanárok, mondta az igazgató. A szaktanárunk is félt tőle, nemhogy mi. Amikor értekezletre készültünk, egy kis félkört raktak ki nekünk a tanári sarkában székekből és oda ülhettünk le. Azt mondta az igazgató, hogy hospitálásnak fogjuk fel, ugye, amibe nem lehet beleszólni. A szakvezetőnk utána azt mondta, hogy kár volt bemenni, ebből nem profitálunk. Másnap az igazgató arra kért minket, takarítsuk ki a szertárat, abból tanulunk, a tegnapi értekezletből nem.

50 Egyéni esetek

51 Javaslatok  papírra


Letölteni ppt "A mentori munka alapjai és lehetőségei a tanítási gyakorlat során – a szakmai és a szociális kompetencia fejlesztésének irányelvei Kasik László"

Hasonló előadás


Google Hirdetések