Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetterhelési díj Készítette:Zsók Edina Imelda Király András 2010. március 8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetterhelési díj Készítette:Zsók Edina Imelda Király András 2010. március 8."— Előadás másolata:

1 Környezetterhelési díj Készítette:Zsók Edina Imelda Király András március 8.

2 Háttér Gazdasági szabályozó eszköz A környezetterhelési díj alapja első sorban az évi LIII. törvény, amely a környezet védelmének általános szabályairól szól és, amely megteremtette a díj bevezetésének jogszabályi alapját Díj létrejöttének okai -a felelős eddig mentesült, a károkozás anyagi terhe többnyire nem az okozót terhelte, hanem a társadalom egészét -az állam a környezet megóvásával és helyreállításával kapcsolatos költségeket nem tudja teljes mértékben finanszírozni, ezért van szükség a használók bevonására (létjogosultsága: közteherviselés) -alkotmányos alapja: mindenkit arra kötelez, hogy tevékenységéhez, jövedelméhez mérten járuljon hozzá a közösség érdekeit szolgáló kiadásokhoz (környezet megóvásának költségeihez)

3 A törvény célja A környezetbe kerülő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentése A leghatékonyabb megoldások alkalmazása Állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselés Méltányolható mértékű környezethasználat Környezetmegóvására való ösztönzés Környezetvédelmi költségvetés forrásainak biztosítása

4 A törvény hatálya Kire/mire vonatkozik? Arra a környezethasználóra terjed ki, aki a környezetterhelő anyagot kibocsátja a környezetbe Környezetterhelő anyagokra, amik a terhelést okozzák A kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott környezetterhelő anyagok minden egysége után díjat köteles fizetni A törvény a kibocsátott anyagokra határoz meg terhelési díjat

5 Díjkedvezmény 50%-os levegőterhelési díjkedvezmény: Légszennyező anyag kibocsátását csökkentő beruházás megvalósítása esetén (legfeljebb 2 év) 50%-os vízterhelési díjkedvezmény: Vízterhelést csökkentő beruházás megvalósítása esetén (legfeljebb 5 év) Díjfizetéssel kapcsolatos mérőműszerek (vízminőségi, mennyiségi mérőműszer) beszerzésének 80%-a levonható a díjelőlegből Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az díjelőleg csökkentésben részesül

6 Befizetés Díjelőleg befizetése: Meddig? negyedév utolsó napjáig Mennyi? adott év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben Kinek? kezdetben: Környezetvédelmi Hatóság ezt követően: APEH jelenleg: VPOP Március 31-ig a díjelőleg és a teljes díj különbözetét be kell fizetni Túlfizetés esetén: beszámítás vagy visszaigénylés Évközben üzembe helyezett új létesítmény esetében: a tárgyévet (első év) követő évben egy összegben március 31-ig köteles befizetni

7 Adatszolgáltatás Fizetési kötelezettségről március 31-ig kell bevallást tenni A kibocsátó negyedévenként megállapítja a díjelőleget és bevallja (önadózás, önbevallás) A kibocsátó olyan nyilvántartást kell vezessen, amiből a díjfizetés alapja és mértéke megállapítható A kibocsátó köteles adatot szolgáltatni hatósági kérésre

8 Jogkövetkezmények és eljárási szabályok Ha a kibocsátást csökkentő berendezést határidőig vagy legfeljebb 5 évig nem helyezi üzembe a beruházást végző vállalat, akkor a díjkedvezmény a mindenkori jegybank alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni Probléma: sok cég inkább kifizeti a büntetést, mert nem éri meg a rá fordított időt és energiát

9 Talajterhelési díj Azt a kibocsátót terheli, aki nem köt a közcsatornára szennyvízelhelyezést Nem terheli azt a kibocsátót, aki kislétesítményt vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a vízben mért anyagok/elemek nem haladják meg az előírt határértékeket A mérés eredményét öt évig meg kell őrizni és adott esetben az ellenőrző hatóság részére rendelkezésre bocsátani A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 ft/ A díj csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan szervezettel szállítat el, aki a jogszabályi előírások szerint helyezi el

10 A talajterhelési díj mértéke TTD=E*AxT TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj E: az egységdíj (Ft/ ) A: a díjfizetési alap T: a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó, táblázatban meghatározva A túlérzékenységi szorzó mértéke SorszámTevékenység Szorzó kevésbé érzékeny területen Érzékeny területen Fokozotta n érzékeny terülten 1. Helyi vízgazdálkodás hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés 1,01,53,0 2. Vízjogi engedély hatálya alá tartozó talajterhelés 1,12,05,0

11

12 Aforizma Egy évet halottan töltök - adózási okokból. (Douglas Adams)

13 Levegőterhelési díj Kire vonatkozik: Fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

14 Kire nem vonatkozik: a bejelentésre köteles lakossági tüzelőberendezést üzemeltetőre (költségvetési szervezetre) távhőszolgáltatást végző kibocsátóra olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve költségvetési szervek részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki a kibocsátóra az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet –kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel érintett időszak alatt (külön jogszabály szerint), vagy –üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt (2003. évi XLII. törvény), vagy –a villamosenergia-rendszer zavara, válsághelyzete vagy annak veszélye miatt a rendszerirányító utasítására a meglévő szerződéseihez képest megnövelt termelése miatt bocsát ki (2001. évi CX. törvény) A díj hatálya nem terjed ki a mozgó forrásokra és az 500 kW bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő berendezésekre.

15 Kedvezmények: az illetékes települési önkormányzat rendelet útján, rászorultsági alapon díjkedvezményben részesíthet, illetve mentesíthet a díjfizetési kötelezettség alól engedmény kapható a környezetterhelés csökkentését megcélzó beruházásokra –50%-ban visszaigényelhető a terhelési díj –a beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig

16 Anyagok: kéndioxid nitrogénoxidok szénmonoxid nem toxikus szilárd anyag (por) Az 1. számú mellékletben rögzítve

17 Meghatározása: a levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg díj = f(alap;egységdíj) alap: a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-ban kifejezett tömege

18 Vízterhelési díj Kire vonatkozik: A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

19 Nem kell fizetni: a felhasznált vízben levő vízterhelő anyag kibocsátása után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után az elvezetett csapadékvíz mennyisége után, ha kizárólag csapadékelvezetést végez a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén

20 Kedvezmény: az illetékes települési önkormányzat rendelet útján, rászorultsági alapon díjkedvezményben részesíthet,ill. mentesíthet a díjfizetési kötelezettség alól engedmény kapható a környezet- (közüzemi csatorna) terhelés csökkentését megcélzó beruházásokra –50%-ban visszaigényelhető a vízterhelési díj –a beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig –Önkormányzat esetén a Ktd.-ban meghatározott bevallással egyidejűleg történhet díjvisszaigénylés DE: A díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi mérőműszerek beszerzése nem minősül csökkentő beruházásnak. Ezek beszerzési értékét a díjfizetésre kötelezett a fizetendő díjból vonhatja le. a vízterhelési díjból levonható azon vízminőségmérő műszerek árának 80%-a, melyeket a díjfizetésben érintett komponensek meghatározásához vásároltak feltétel: jogerős vízjogi engedély megléte

21 Meghatározása: a vízjogi engedélyében, ennek hiányában a törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag kibocsátása után kell fizetni A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg díj = f(alap;egységdíj;ter.érz.szorzó;iszapelh.szorzó) alap: a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-ban kifejezett tömege

22 Meghatározása: A közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, ill. a közüzemi csatornahálózatot működtető a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevőkre továbbhárítani. A kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata. a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége után kell fizetni, amelyet, csökkenteni kell az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége után kell fizetni, amelyet külön jogszabály, vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével lehet csökkenteni

23 Anyagok: Foszfor Szervetlen nitrogén Higany Cd, Cr, Ni, Cu, Pb Mennyiségüket a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget

24 Példa: Fővárosi Csatornázási Művek: január 1-től vízterhelési díj: a Duna folyamba vezetett szennyvíz után levegőterhelési díj: a telephelyein a levegőbe bocsátott szennyező anyagok után talajterhelési díj: fizetési kötelezettség csak azt a kibocsátót terheli, amely a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, ezért ez a díjelem nem érinti

25 Források I. rész – Zsók Edina (1-12.dia) évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról i-reszhttp://www.kalkulator.hu/cikk/29443/aforizmak-penzrol-munkarol-adozasrol- i-resz II. rész – Király András (13-24.dia) jpg/180px-Water_pollution.jpghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Water_pollution. jpg/180px-Water_pollution.jpg %C3%A9s.jpghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e9/L%C3%A9gszennyez %C3%A9s.jpg

26 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Környezetterhelési díj Készítette:Zsók Edina Imelda Király András 2010. március 8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések