Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fűtés, Hűtés, HVAC (Heating, Ventillating, Air Conditioning) Készítette: Varga Tamás Rottek Fanni.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fűtés, Hűtés, HVAC (Heating, Ventillating, Air Conditioning) Készítette: Varga Tamás Rottek Fanni."— Előadás másolata:

1 Fűtés, Hűtés, HVAC (Heating, Ventillating, Air Conditioning) Készítette: Varga Tamás Rottek Fanni

2 HVAC rendszer A biotechnológiai folyamatok a standardtól tisztább környezetet igényelnek. A HVAC rendszer eszközei a tiszta környezet létrehozására és fenntartására: Speciális légtechnikai egységek Nagy hatékonyságú levegőszűrők (HEPA) Szűrt, megfelelő irányú légáramok biztosítása Lamináris levegőáramlás Helységek közötti nyomáskülönbség fenntartása 2

3 Példák HVAC szerepére Fermentáció –Nagy hő keletkezik. –A hő befogása a keletkezés helyén nagy légárammal ill. páraelszívó alkalmazásával, esetleg mind a kettővel. Töltő terület –Nagyon tiszta, ellenőrzött levegő –Pozitív légáramlás a környező helységek felé (túlnyomás) –Hőmérséklet: 20 °C vagy ettől kevesebb (dolgozók beöltözöttek- kellemes környezet biztosítása, lebegő részecskék keletkezésének minimalizálása) –Páratartalom szabályozása: mikrobák szaporodását befolyásolja Csomagoló terület –Ha a termék por,akkor a relatív páratartalomnak alacsonynak kell lennie, hogy megelőzzék,hogy az anyag nedvességet abszorbeáljon. –Porelszívókat is alkalmaznak. Öltözők –Kisebb nyomású területek a tiszta területekhez képest, de nagyobb nyomásúak a nem minősített területektől (ne jusson be szennyeződés) Elszívó fülkék –Negatív nyomás a szomszédos terek felé –Tisztán tartás 3

4 Osztályozás Minden helyiséget tisztasági osztályba sorolnak, attól függően, hogy milyen funkciót tölt be a helyiség, milyen tevékenységet folytatnak benne. US Federal Standard 209D –Légtérben levő lebegő részecskék mérése alapján (0,5 µm feletti részecskék száma) –Biotechnológia iparban alkalmazott osztályok: (class1-10 mikrochip ipar) 4

5 Egyéb irányelvek  CGMPs (Current Good Manufacturing Partices) – Helyes Gyártási Gyakorlat Gyógyszergyártás, -tárolás és feldolgozásra vonatkozik A termék biztonságosságának, tisztaságának és minőségének biztosítását tartja szem előtt Előírja: - Hőmérséklete, páratartalma - Szomszédos terek közötti nyomáskülönbség - Légáramok sebessége - Falnak, mennyezetnek simának, tisztíthatónak kell lenni, fertőtlenítőszereknek áthatolatlannak; a fal ne forgácsolódjon 5

6 6

7 Tisztasági kategóriák A légáram számításához figyelembe kell venni a padló felületét (négyzetláb, illetve m2) és a plafon magasságát (9 láb magasságot feltételezve) Légáram számítása: CFM = V*N/60 CFM: légáram (köbláb/perc) V: szoba térfogata (köbláb) N: légcserék száma (1/óra) 7

8 Fontos, hogy a légtechnikai egységeket elkülönítsük, ugyanis egymás szennyezői lehetnek (kereszt- szennyezés). 8

9 Hőmérséklet Általában °C között van a hőmérséklet, a szabályozási pont 22 °C Jelentős mennyiségű hő származik a világító testekből, az emberekből, a berendezések működéséből. Ezekkel számolni kell. Olyan helyiségekben,ahol be kell öltözni, alacsonyabb hőmérsékletet, akár °C-ot biztosítanak –Magasabb hőmérsékleten melege lenne az embereknek,izzadnának,jelentős mennyiségű lebegő szennyező anyag kerülne a levegőbe,kényelemérzet sem lenne 9

10 Páratartalom A páratartalmat általában % közé állítják: –Kényelemérzet –Korrózió megelőzés –Mikrobiális szaporodás szabályzása –Sztatikus elektromosság kialakulási veszélyének csökkentése Ha az anyag érzékeny a nedvességre, a páratartalom % alatt kell, hogy legyen. Gyakran párátlanító módszerek szükségesek. 10

11 Hőmérséklet és páratartalom Minél alacsonyabb a kívánt hőmérséklet és páratartalom, és kicsi a hőmérséklet ingadozással szembeni tolerancia, a HVAC rendszernek annál kifinomultabbnak kell lennie. Ezzel együtt a költségek egyre magasabbak. Hogy elkerüljük a hideg-meleg foltokat a légelosztó rendszernek kiterjedtnek és bonyolultnak kell lennie. 11

12 Páramentesítés Alacsony páratartalmat kell biztosítani:pl. porok, higroszkópos anyagok  abszorpció elkerülése Hőcserélővel: hűtéssel (5-7 °C-os víz) minimum 50 % relatív páratartalom érhető el Ha 50 % alatti páratartalom elérése a cél, kémiai páramentesítőket használnak: –Kereskedelmi forgalomban kaphatóak –Száraz páramentesítők: az abszorbens nem megy át fázisváltozáson Szilika gél vagy aktivált timföld –Nedves páramentesítők: olyan abszorbenst tartalmaznak,ami fizikailag változik a folyamat során Li-sóoldat: hővel regenerálható 12

13 Párásítók Párásításra van szükség, ha a kültérből beszívott levegő páratartalma túl alacsony Leggyakrabban használt a „steam grid” (gőz rács) párásítók –A gőzt szétoszlatják a teljes felületen,hogy az abszorpciós távot lecsökkentsék –A páratartalmat gőzszeleppel szabályozzák –Fontos a tiszta gőz használata Kémiailag ne legyen szennyezett (üzemi gőz) 13

14 Nyomás A biotechnológiai létesítményekben a helységeket szűkre tervezik, hogy a légtechnikai egységek képesek legyenek az egyes terekben a nyomás növelésére, illetve csökkentésére. A 209D szabvány 12 Pa nyomáskülönbséget ír elő a szomszédos terek között (zárt ajtók esetén). Ha az ajtók nyitódnak, a nyomáskülönbség csökken, de a levegőnek továbbra is a nagyobb nyomású tér felől kell áramlani a kisebb nyomású tér felé, nagyon kis áramlási sebességgel. Ahhoz, hogy a nyomáskülönbség fenntartsák, minden nyitáskor ill. minden nyílásnál (pl. rések az ajtón) 2,8 m/s légáram sebességet kell biztosítani. Nagyobb nyílás esetén, nagyobb a légáramlási sebesség is. A nyomáskülönbség erőt fejt ki az ajtóra és ha ez az erő túl nagy, az ajtó nem teljesen csukódik vagy nyitva maradhat. 14

15 Sebesség-Nyomás diagram A sebesség- nyomás görbe segítségével meg tudjuk határozni, hogy adott nyílásfelület mellett adott nyomás eléréséhez milyen sebességre van szükség. 1 inch H 2 O(vízoszlop hidrosztatikai nyomása)=240 Pa 1 m/s=192, 86 ft/perc 15

16 Nyomáskülönbség fenntartása A kalkulált air flow értékek hozzávetőlegesek (nehéz mindent pontosan építeni) Nyomáskülönbség fenntartására az elválasztott szobákban egy megoldás, ha közös referenciaponttal működnek a szabályzó szenzorok A közös referencia egy külön helyiség, ahol a nyomást nem befolyásolják szabályozandó tér változásai. 16

17 HVAC a nyomás fenntartására „Balance” egy kifejezés arra az eljárásra, ami arra szolgál, hogy a légáramok változásainak dinamikusan kompenzálásával fenntartsa a helyiségekben a nyomást –A légfúvó és elszívó berendezések különböző időben ki/be kapcsolhatnak vagy a levegő áramlási sebessége periodikusan változik –kézi és automatikus szabályozók, légáram érzékelők ill. ezek kombinációinak használata 17

18 Nyílászárók és ajtók Az ajtók mérete meg van határozva, hogy rajtuk a megfelelő nyomáskülönbség biztosítva legyen. Egyéb, az ajtók körüli nyílásokon kialakulhat légáramlás, nyomásesések. Minden lehetséges nyílást (ajtó körül), repedéseket, hézagot megfelelő tömítőanyaggal kell ellátni melyek nem kedveznek mikrobák növekedésének és könnyen tisztíthatóak. Az ablakok nem lehetnek nyitva, mert ezzel a beállított légtechnikai paraméterek felborulnak; felületük legyen teljesen síkban a fallal, köztük hézag, párkány ne legyen. 18

19 Légtechnikai rendszer Állandó légáramot biztosító, terminális fűtővel felszerelt rendszer –CVRH ( Constant Volume system with terminal Reheat ) –Szabályozott terek esetén legmegbízhatóbb –Csak kis ingadozást megengedő esetben alkalmazzák –A rendszert elhagyó levegő fix értéken van, a terminális fűtő válaszol a helyiség változásaira,megfelelő szintre hozva a fűtést Előny: - Légáram konstans  ”balance” és nyomás fenntartását megkönnyíti - Könnyű megérteni és karbantartani - Az újramelegítőnek köszönhetően a páratartalom szabályzott, mert a hűtő kondenzátor is Hátrány: - Energiapazarlás: hűt, majd fűt - Drága 19

20 Légtechnikai rendszerek Változó légáramot biztosító rendszer-VAV ( variable air- volume system ) –Adminisztratív ás tároló helyiségek esetén használják –A nyomás,hőmérséklet és páratartalom kismértékű ingadozása elfogadható –Állandó hőmérsékletű levegővel látja el a teret –A csökkent légáram csökkent hűtő hatást eredményez, míg a megfelelő hőmérsékletre nem jut a rendszer Előny: –Olcsóbb Hátrány: –Tiszta terek esetén nem használható 20

21 Légkezelő egység Részei: –Szűrő –Hőcserélő felület –Ventilátorok (recirkuláltató/elszívó) –Sík, könnyen tisztítható külső felület Légbeszívás helyének megválasztása –Magasan helyezkedjen (kevesebb por) –Távol legyen a rakodó helyektől, parkolóktól –Uralkodó széljárást figyelembevétele  általában az épületek tetején helyezkednek el 21

22 Recirkuláltató ventillátorok Használata: –Hosszú elszívó csővezetékek esetén –Az elszívó rendszer nyomásesése meghaladja a 120 Pa-t Előnyök: –Konstans levegőáram biztosítása változó nyomásviszonyok mellett is –Lehetővé teszi a komplett rendszer egyensúlyának fenntartását –Negatív nyomások 22

23 Elszívó ventillátorok Az épületből elmenő levegőáramot összegyűjtve csővezetékekkel csoportosan vagy nyalábokban az elszívó ventillátorba vezetjük Az elszívó ventillátort az épület kifolyójához a lehető legközelebb kell elhelyezni A fokozottan toxikus vagy veszélyes, biológiailag aktív anyagok esetében: speciális HEPA szűrő hamvasztás/égetés 23

24 24 Légáram-szabályozás 2 lehetősége: –változó áramú: adott nyomás- és hőmérsékletértékek által generált jelekre válaszol –konstans áramú: változó nyomásfeltételek mellett is egyenletes mennyiségű levegőáramot biztosít Térfogatáram szabályozásának módja: –Szeleppel –Terelőlemezzel –Áramlásmérő vagy nyomásérzékelő eszközök szükségesek A szabályozóeszközök pontossága a maximális áramlás 5-10%-a között ingadozhat Terminális levegőszabályozó rendszerek

25 HEPA szűrők HEPA (High-Efficiency Particulate Air) = nagy hatékonyságú részecskés levegőszűrő, melyet a levegőtisztítás végső fázisában használnak a nagyon finom részecskék eltávolítására Definíció: a 0,3 µm-es méretű részecskék 99,97%-át szűrik. 25

26 HEPA szűrők A levegőtisztítás legutolsó lépése, előtte durvább szűrőket alkalmaznak Gyakori csere Működési elve: –Üveggyapot rostszálak rendezetlen elhelyezkedése biztosítja a szűrést –Részecskék csapdába esnek (elfogás/ütközés/diffúzió) 26

27 HEPA szűrők Elhelyezésük –Fűtő/hűtő csövek után, mivel a csövek potenciális fertőzésforrások –A helyiség mennyezetén található standard méretű kivezetőnyílásokban Kivezető nyílás részei –Kézi szabályozású szelep –Mintavevő nyílás –Diffúziós panel –Szűrő elem 27

28 HEPA szűrők „Bag-in/ bag-out” foglalat: speciális kialakítás, ha a szűrendő részecskék veszélyesek a karbantartó személyzetre, A gondosan kialakított kétrétegű zsákos felépítés lehetővé teszi, hogy a szűrőelemek cseréje során a cserét végző személy ne érintkezzen a szűrővel, vagy az abban összegyűjtött szennyeződéssel. Nagyon drágák! 28

29 Levegőelvezetés Cél: egyirányú levegőáramlás Az áramló levegő a részecskéket a padlóra vagy az elszívóba vezeti  megakadályozza, hogy a lebegő (fertőző) ágensek a munkatérben maradjanak Szűrés után a levegőt recirkuláltatjuk a térbe az elszívott levegő kevesebb részecskét tartalmaz, mint a kültéri nem igényel számottevő hűtést vagy fűtést 29

30 Levegőztetés A tiszta levegőt a munkatér felett kell bevezetni, ide kell helyezni a bevezető nyílásokat. A levegőáram iránya a munkaállomáson keletkező termék függvényében: ha a termék emberre veszélyes: a dolgozó háta mögül kell befúvatni a levegőt a munkatér felé, így a levegőáram elragadja a veszélyes ágenseket ha a dolgozó jelent veszélyt a termékre: a levegőáram a termék mögött lép be, és a termék felett a dolgozó irányába áramlik sebessége mindkét esetben: 0,5 m/s 30

31 Levegő kivezető nyílások Légfal: –a tiszta helyiségek falában, alul elhelyezkedő elszívó terminál –egy majdnem teljesen folyamatos nyílás a fal tövénél melyen át a levegő a falban levő csőrendszerbe lépve összegyűlik, ezt vezetik vissza a légkondicionáló rendszerbe. 31

32 Levegőztetés vázlata 32

33 Csővezetékek anyaga, tisztíthatósága Csővezeték anyaga: ha nincs a rendszerben HEPA szűrő: horganyozott acél (pelyhek és rozsdadarabkák válhatnak le) HEPA szűrő esetén, illetve ha a csővezeték hosszú: rozsdamentes acél (drága, minimum mennyiségre törekednek) Tisztítás, hozzáférhetőség a hozzáférési panelek és ablakok könnyen megközelíthetőek legyenek Jól elhelyezett ablakok, legjobb ha a tiszta téren kívül Gyakran a csőben történik (helyi) a gőzölés/tisztítás; 33

34 Csővezetékek nyomástűrése Biotechnológiában gyakran nagyobb nyomást kell kibírnia a rendszernek Nyomásingadozások kezelése Számítások feltüntetése a dokumentumokon, megfelelő tervezés 34

35 Csővezetékek szigetelése A szigetelést a legkülső felületen kell alkalmazni szigetelőanyag rostok: táptalajt biztosít a mikroorganizmusoknak, nem tisztítható megfelelően, ill. roncsolódhatnak, ami ugyancsak szennyező forrás Szigetelő anyag: ha fizikai sérülés veszélye nem áll fent: csővezeték burkolással (üvegszálas belső szerkezet, rajta alumínium borítás) ha fizikai sérülés előfordulhat: merev kartonborítást is kap a csővezeték 35

36 Zajtényezők Biotechnológiai műveletek során a komplexebb rendszerek miatt fokozott zajterhelés (pl. magasabb nyomás eléréséhez nagyobb teljesítményű motorok szükségesek) Megoldás: zajanalízis, mely során vizsgálják: A légkezelő egység zaját A csőrendszer csillapítását A megengedhető zajterhelést a munkatérben Csőrendszer esetében nem ajánlott hangcsillapító használata 36

37 Zajtényezők A zajterhelést a munkatérben mérik Ha csillapítás szükséges, ajánlott: a légkezelő berendezés minél távolabb való elhelyezése a gyakran használt területektől természetes hangcsillapítás a csőrendszer megfelelő kiépítésével 37

38 Tesztelés, kiegyensúlyozás A tesztelés és kiegyensúlyozás a biotechnológiai rendszerekben sokkal kritikusabb (tisztasági követelmények), igen szigorú előírásoknak kell megfelelni A szomszédos terek közti nyomáskülönbség kialakítása: a levegőáram beállításával érhető el. Az eltéréseket okoztatja: az ajtók nem zárnak olyan jól, mint tervezték tervezési értékek nem fedik pontosan a valóságot nyomásveszteséget okozhat, ha a szűrő elemen lyuk van, illetve nem illeszkedik pontosan a keretébe nem megfelelően kalibrált légáram-mérő 38

39 Validálás A validátor igazolja: a kész rendszer megfelelően működik a tervezési értékektől nem tértek el a kivitelező megfelelően üzembe helyezte a rendszert a komponensek az előírtnak megfelelően teljesítenek 39

40 Kérdések 1. Mik bocsáthatnak ki nem tervezett hőt? 2. Kémiai páramentesítők fajtái. 3. Nyomáskülönbség fenntartására milyen módszert használnak? (közös referencia) 4. Miért lehet szükséges nagyon alacsonyan tartani a páratartalmat? 5. CVRH előnyei,hátrányai. 1. Légáramlás szabályozás 2 lehetősége 2. HEPA szűrő definíciója 3. Mi a Bag in/ Bag out foglalat? 4. Milyen irányban mozog a levegő, ha a dolgozó veszélyes a termékre, ill. ha a termék veszélyes a dolgozóra? 5. Mitől függ a csővezetékek anyaga?

41 Köszönjük a figyelmet! 41


Letölteni ppt "Fűtés, Hűtés, HVAC (Heating, Ventillating, Air Conditioning) Készítette: Varga Tamás Rottek Fanni."

Hasonló előadás


Google Hirdetések