Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, 2016. március 8. A nők házassági vagyonjogi helyzete egykor és ma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, 2016. március 8. A nők házassági vagyonjogi helyzete egykor és ma."— Előadás másolata:

1 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. A nők házassági vagyonjogi helyzete egykor és ma

2 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. A házasság fogalma PTK (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) 4. könyv 5,7,8 § alapján: Férfi és nő az anyakönyvvezető és két tanú jelenlétében az önkormányzat hivatalos helyiségében egyidejűleg szabad akaratából személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető és anyakönyvi bejegyzésnek van helye. A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak. Csjt. (1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról) § Házasulók az anyakönyvvezető és két tanú jelenlétében szabad akaratukból és személyesen kijelentik az erre rendelt hivatalos helyiségben, hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvvezető a kijelentést követően a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságkötésüknek legjobb tudomásuk szerint nincs j törvényes akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényi feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.

3 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. A házasság fogalma 1894:XXXI. törvénycikk a házassági jogról 29. § A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni. Polgári tisztviselő: a) az anyakönyvvezető; b) a törvényhatóság első tisztviselője; c) a főszolgabíró; d) a rendezett tanácsú város polgármestere; 38. § A házasságkötéshez a házasulók szabad beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megtévesztés ( §) kizárja a szabad beleegyezést. 39. § A házasság akként köttetik meg, hogy a tisztében eljáró polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő házasulók mindegyike két tanú jelenlétében személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kötnek. E kijelentés sem feltételhez, sem időhöz nem köthető. A polgári tisztviselő a kijelentés megtörténte után a házasulókat a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítja. 40. § Házasságkötésnél tanúkul csak oly egyének alkalmazhatók, a kik tizenhatodik évüket betöltötték és a házasságkötés cselekményét megérteni képesek. Tanúk lehetnek a házasulóknak vagy a közreműködő polgári tisztviselőnek rokonai is.

4 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. A házasság fogalma Kánoni házasság – évi XXXI. tc.-ig -Házasság szentség – felbonthatatlan („Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mt 19,6)) – csak ágytól- és asztaltól való elválasztásnak van helye -Férfi és nő szabad akaratnyilatkozattal, pap és két tanú jelenlétében köti -Semmis a házasság: -Házassági akarat hiánya (cselekvőképtelenség, kényszer, fenyegetés, megtévesztés) -Rokonság (vérrokonság, törvényes rokonság, lelki rokonság, sógorság) -Valláskülönbség, vegyes vallás -Papi rendbe tartozás, ünnepélyes fogadalom -Fennálló kötelék -Bűntett (hitvesölés, házasságtörés) -Nősztehetetlenség -Köztisztesség -Nőrablás esetén -Házassági akadályok alól dispensatiot a pápa adhat.

5 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. A házasságra vonatkozó jogforrások 1895 előtt Kálmán évi II. dekrétuma 15§: A házasságkötésre való nézve tetszett a szent zsinatnak: hogy minden házasságkötés az egyház színe előtt, pap jelenlétében, alkalmas tanuk szeme láttára, az eljegyzésnek valami jelével és mind a két fél megegyezésével menjen végbe; máskülönben nem házasság, hanem paráznaságnak szerzete lészen. II. András – 1233 beregi egyezmény – a házassági köteléki ügyek az egyház hatáskörébe tartoznak - Magyarországon is a kánonjog érvényesült Protestantizmus: –1626 – komjáti zsinat – felekezeti házassági jog –1731 – Carolina Resolutio – katolikus egyházi bíróság hatáskörébe tartoznak a protestánsok házassági ügyei is –1786 – II. József – kísérlet a polgári házasság bevezetésére – 1790-ben visszavonta II. Lipót –1791:XXVI. tc. – protestáns egyházi bíróságok felállítása – nem következett be –1868:LIV. tc. – az egyházi bíróságok csak a köteléket szüntethetik meg, polgári következmények tekintetében a világi bíróságok illetékesek Vagyonjogi szempontból: Werbőczy István Hármaskönyve 1895-től 1894:XXXI. tc. a házassági jogról 1952:IV. törvény a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt.) 1959:IV. tv. A polgár törvénykönyvről évi V. tv. A polgári törvénykönyvről

6 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. Házassági vagyoni jogok évi V. törvény a polgári törvénykönyvről IV. könyv Házastársi tartás Házassági vagyonjogi szerződés lehetősége Érvénytelen házasság – felek jóhiszeműsége esetén – azonos vagyonjogi hatások az érvényes házasságéval Házastársi közös vagyon/közszerzemény/házastársi különvagyon Házassági vagyonközösség megszűnhet: –Szerződés által –Bírósági úton –A házasság felbontásával Házastársi közös lakás VII. könyv Házastársi öröklés 1952:IV. tv. A házasságról, családról és a gyámságról Rendelkezik a házassági szerződés kötésének lehetőségéről Házastársi lakáshasználat Házastársi közös vagyon/külön vagyon Házastársi tartás 1959:IV. tv. A polgári törvénykönyvről Öröklési jog –özvegyi öröklés –Özvegy haszonélvezeti joga

7 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. Házassági vagyoni jogok Házasságot megelőző/ nőket illető vagyoni jog Nemes nő –Hajadoni jog (jus capillare) –Leánynegyed (quarta puellaris) Nemes/nem nemes nőt egyaránt –Hozomány (allatura) –Jegyajándék (parapherna) –Hitbér (dos) Házasság ideje alatt keletkezett vagyoni jogok Nemes/nem nemes nőt egyaránt –Közszerzemény (coacquisitum) -Államalapítás kora óta világi/ állami szabályozás alá tartozott -Dekrétumok és Werbőczy Hármaskönyve tartalmazta szabályokat -Státuszbeli különbségekhez igazodott Házasság megszűnését követően keletkezett vagyoni jogok Nemes/nem nemes nőt egyaránt Özvegyi jog (ius viduale) Özvegyi öröklési jog (successio viduale) Hitbér (dos)

8 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. Házassági vagyoni jogok bár az 1894:XXXI. tc. bevezette a polgári házasságot – átmenet a régi és az új rendszer között - korábbi kánonjogi köteléki és korábbi házassági vagyonjogi intézmények továbbra is megmaradtak 19. század – magánjog kodifikációjának kísérletei –Házassági szerződések – közjegyzők hatáskörébe kerültek –Fennmaradt: Jegyajándék Hozomány Közszerzemény Hitbér (Hármaskönyv szabályai alapján) Házastársi tartás kötelezettsége – a házasság felbonthatósága miatt új intézmény Özvegyi haszonélvezet Özvegyi öröklés – új intézmény: ági öröklés bevezetése (1869-től) –Megszűnt: Hajadoni jog Leánynegyed

9 Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, március 8. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Készítette: Dr. Peres Zsuzsanna Budapest, 2016. március 8. A nők házassági vagyonjogi helyzete egykor és ma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések