Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető

2  a bírósági reform három dimenziója: 1. bírósági igazgatás 2. bírósági szervezet, ítélkezési szintek 3. bírói jogállás  a függetlenség elvének érvényesülése, mint alapkövetelmény és alkotmányos végcél  bírósági ítélkezés szakmailag magas színvonala és időszerűsége, mint gyakorlati végcél 2

3 1. minisztérium általi igazgatás (Németország, Finnország) 2. végrehajtó hatalomtól független testület általi igazgatás (Hollandia, Svédország) 3. vegyes rendszer, avagy a független testületek szerepe a személyügyi kérdésekben domináns, egyébként minisztérium általi igazgatás érvényesül (Franciaország, Olaszország) 3

4 4 független vegyes minisztériumi egyéb

5  polgári időszak (a második világháborúig) a bírói hatalom gyakorlásáról szóló évi IV. tc.: kormányzati (minisztériumi) igazgatás járásbíróság – törvényszék – ítélőtábla - Kúria  szocialista államberendezkedés időszaka a bíróságokról szóló évi IV. tv.: államhatalmi igazgatás városi/kerületi bíróság – megyei bíróság – Legfelsőbb Bíróság  rendszerváltást követő időszak (1997. évi bírósági reformig) évi XLII. törvény, évi LXVII. törvény: kormányzati (minisztériumi) igazgatás Városi/kerületi bíróság – megyei bíróság – Legfelsőbb Bíróság 5

6  bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló évi LXVI. tv., a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. tv., az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló évi LXIX. tv.  független igazgatási modell: létrejön a 15 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT)  OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke  négyszintű bírósági rendszer: városi/kerületi bíróság – megyei bíróság – ítélőtábla – Legfelsőbb Bíróság 6

7 7

8  a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztsége által összefonódott a szakmai és igazgatási vezetés  hatáskörileg túlterhelt volt az OIT  az OIT tagok egyéb tisztségük mellett látták el feladataikat,,mellékállásban”  az OIT havonta egy alkalommal ülésezett, de a problémák azonnali reagálást kívántak  az OIT tagjai a bírósági vezetők voltak, ezért önmagukat ellenőrizték  újraválaszthatósági korlát hiányában hosszú idő óta ugyanazok voltak az OIT tagjai, ezért hiányzott a megújulási képesség  az OIT elnöke és az OIT Hivatalának vezetője egymás ellensúlyaként működött  nem volt átlátható a működés, a nyilvánosság kontrollja nem érvényesült 8

9  a bíróvá válás folyamata átláthatatlan és ellenőrizhetetlen volt; a bírói pályázati eljárás kritériumrendszere szabályozatlan volt  a bírák értékelése nem ölelte fel a bírói életpályát  a szakmailag alkalmatlan bírák elmozdítása nem volt lehetséges  a bírói fegyelmi eljárás szabályai nem voltak kellően részletesek 9

10  egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló évi CLXXXIII. tv.  OIT 16 tagú lett; taggá vált a költségvetésért felelő miniszter  OIT 9 bíró tagja közül legfeljebb 5 lehetett felsővezető  nem lehetett OIT tag, aki az előző ciklusban az volt  nyilvánosság biztosítása 10

11  OIT-tól határkörök kerültek át az OIT elnökéhez; stratégiai irányítás OIT, operatív irányítás OIT elnöke  OIT elnöke nevezte ki a bírósági felsővezetőket  csak az OIT engedélyével lehetett bírósági vezetővé kinevezni azt, aki már két ciklust kitöltött korábban  túlterhelt bíróság esetében az ügy elbírálására más bíróság kijelölése a Legfelsőbb Bíróság tanácsa által  rugalmasság megteremtése: az egyes bíróságok illetékességi területe feles törvénybe került az eddigi kétharmados törvény helyett  bírói jogállási reformok: kinevezési rendszer reformja, értékelés az egész bírói életpálya alatt, szolgálati bíróság felállítása, alkalmatlansági eljárás kidolgozása,,,mozgó bírói” státusz, bírák kirendelési lehetőségének bővítése 11

12  a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. tv., a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. tv.  szakmai irányítás erősítésére létrejön a Kúria; legfőbb szakmai vezető a Kúria elnöke  a szakmai vezetés eszközöket is kap: jogegységi eljárás reformja, joggyakorlateleemző csoportok felállítása, önkormányzati normakontroll eljárások  elválik a szakmai és igazgatási irányítás 12

13  az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladata az igazgatási irányítás  munkáját operatív hivatal segíti  létrejön a kizárólag bírák közül választott 15 tagú Országos Bírósági Tanács (OBT); a Kúria elnöke hivatalból tag  OBT feladata az OBH elnökének ellenőrzése  a bírói önkormányzati testületek továbbra is szerepet játszanak a helyi szintű igazgatásban  négyszintű bírósági rendszer változásai: járásbíróság – törvényszék – ítélőtábla – Kúria  léterjön a közigazgatási és munkaügyi különbíróság 13

14 14

15  évi CXI. tv.  az OBT szerepének erősítése érdekében hatáskörök kerülnek az OBT-hez az OBH elnökétől  OBT jelentős szerepet kap másik leterheltség miatti bíróság kijelölésénél: meghatározza a kijelölés elveit  OBT a bírói álláspályázatok esetében meghatározza a pályázati rangsortól való eltérés elveit  OBT a bírói álláspályázatok elbírálása során egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének (vagy a Kúria elnökének) rangsortól eltérő döntése esetén  OBT a bírósági vezetői kinevezések esetében egyetértési jogot gyakorol akkor, amikor a pályázó nem kapta meg a véleményező bírói testület többségének támogatását 15

16  az OBH elnökének indokolási kötelezettsége és a döntések ellen bírói jogorvoslat lehetőség  jogorvoslat az eljáró bíróság kijelölése kapcsán a felek részére az OBH elnökének döntésével szemben  jogorvoslat a bírói álláspályázatokkal kapcsolatban azon pályázók számára, akik nem nyerték el az álláshelyet 16

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 17


Letölteni ppt "Dr. Czepek Gábor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések