Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11. évfolyam. A számvitel fogalma és feladatai A számvitel olyan információs rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11. évfolyam. A számvitel fogalma és feladatai A számvitel olyan információs rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni,"— Előadás másolata:

1 11. évfolyam

2 A számvitel fogalma és feladatai A számvitel olyan információs rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről.

3 Érdeklődők külsőbelső üzleti partnerek munkavállalók ( eladók, vevők) versenytársakvállalatvezetés pénzintézetek NAV Hatóságok: Pl. ÁNTSZ

4 A számvitel fajtái Pénzügyi számvitel: A külső érdeklődők információ igényét elégíti ki. Egységes szabályozás alapján évi C törvény Vezetői számvitel: A vállalatvezetés információigényét elégíti ki. Belső szabályozás alapján.

5 A számvitel feladatai könyvvezetés beszámoló összeállítása leltározás, leltárkészítés bizonylatolás könyvvizsgálat nyilvánosságra-hozatal, közzététel ( Cégközlönyben és a Céginformációs Szolgálatnál előírt közzététel )

6 A számvitel információs rendszere A számvitel jelentése: Módszertan: Milyen módszerekkel követhető a gazdálkodók vagyonának állomány- és értékváltozása? Gyakorlati tevékenység: leltározás, könyvelés, eredménykimutatás készítése stb. Információk összessége: dokumentálás, bizonylatolás, elszámolás

7 A számvitel feladatai: Rögzítési ( regisztrációs) Számbavételi: folyamatos megfigyelés Vagyonvédelem: pl. leltározás Tájékoztatási ( adatszolgáltatás ): Cégközlönyben és a Céginformációs Szolgálatnál előírt közzététel

8 A számviteli munka folyamata: Gazdasági esemény → Alapbizonylatok → Analitikus (részletező ) nyilvántartások → Szintetikus ( összevont ) nyilvántartás → Beszámoló készítés

9 A könyvvitel olyan gazdasági tevékenység, amely során a vállalkozás vagyonával, jövedelmével, pénzügyeivel kapcsolatos gazdasági eseményeket folyamatosan rögzítjük és feldolgozzuk.

10 A könyvvitel fajtái Az analitikus könyvelés a könyvelés azon részterülete, amikor a gazdasági esemény minőségi, mennyiségi és értékadatait részletesen rögzítjük, illetve feldolgozzuk. A szintetikus könyvelés a könyvelés azon részterülete, amikor a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan az értékadatokat összevontan rögzítjük.

11 A kettős könyvvitel olyan zárt rendszerű nyilvántartás, amely minden vagyonról és vagyonváltozásról folyamatosan nyilvántartást vezet. A vagyon két szempontból vizsgálja, eszköz és forrás. Az egyszeres könyvvitel olyan nyitott rendszerű nyilvántartás, amely csak a pénzügyi vagyonról és annak változásairól vezet folyamatosan nyilvántartást. Pénzforgalmi nyilvántartásnak is nevezzük.

12 JOGI SZABÁLYOZÁS évi C. törvény Számviteli törvény

13 A törvény célja 1. § Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

14 A törvény hatálya 2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.

15 (2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. (3)A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

16 Gazdálkodó : a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;

17 Egyéb szervezetek: pl. a lakásszövetkezet, a társasház, az egyesület, a köztestület, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár,

18 A TÖRVÉNY FEJEZETEI I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. Fejezet BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS III. Fejezet AZ ÉVES BESZÁMOLÓ IV. Fejezet EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

19 V. Fejezet EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ VI. Fejezet ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ VII. Fejezet SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK VIII. Fejezet SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS

20 IX. Fejezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL X. Fejezet KÖNYVVIZSGÁLAT XI. Fejezet KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS

21 XII. Fejezet JOGKÖVETKEZMÉNYEK XIII. FEJEZET AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG XIV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22

23 A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

24 A beszámoló fajtái a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló.

25 Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

26 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása és a kormányrendelet alapján - is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

27 Összevont (konszolidált) éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.

28 Egyszerűsített beszámoló Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.

29

30 A vállalkozás folytatásának elve A legfontosabb alapelv A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

31 A teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

32 A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

33 A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

34 A következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

35 A folytonosság elve Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

36 Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

37 Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

38 A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.

39 Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

40 Az időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

41 A tartalom elsődlegessége a formával szemben A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

42 A lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

43 A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

44 Könyvvezetésre és a beszámoló készítésre is vonatkozó alapelvek Formai alapelvek: Folytonosság elve Következetesség elve Világosság elve Tartalmi alapelvek: Valódiság elve Teljesség elve Kiegészítő alapelv: A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv

45 A könyvvezetést érintő elvek Tartalmi alapelv: Az összemérés elve Kiegészítő alapelvek: Időbeli elhatárolás elve Egyedi értékelés elve Bruttó elszámolás elve

46 Kiemelten a beszámolóval kapcsolatosak Tartalmi alapelv: Óvatosság elve Kiegészítő alapelvek: Lényegesség elve Költség-haszon összemérés elve

47

48 A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

49 A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

50 A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot.

51

52 A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről

53 Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

54 Nem alkalmazhatja az előzőeket a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, b) a takarékszövetkezet, c) a konszolidálásba bevont vállalkozás, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

55

56 Letétbe helyezés A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

57 A letétbe helyezett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

58 Közzététel Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

59 Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó ha a beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé.

60

61 A bizonylat olyan okmány, feljegyzés, kimutatás, amely hitelt érdemlően bizonyítja a vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatos információkat. Minden gazdasági eseményt rögzíteni és dokumentálni kell.

62 Gazdasági esemény minden olyan esemény, amely a vállalkozás vagyonában közvetlenül vagy közvetetten értékváltozást eredményez. A számviteli bizonylat a gazdasági esemény dokumentálására, rögzítésére alkalmas bizonylat.

63 A bizonylat tartalmi kellékei Azonosító rész Megnevezés Sorszám A kiállító neve, címe

64 Adathordozó rész Megnevezések Minőségi adatok Mennyiségi adatok Értékadatok Kiegészítő adatok

65 Hitelesítő rész Kiállítás kelte Bélyegző Aláírások

66 A bizonylatok csoportosítása tartalmuk szerint ( számviteli, pénzügyi stb.) formájuk szerint (tömbös, egypéldányos stb.) elkészítés módja szerint ( nyomdai, számítógépes, kézi stb.) feldolgozás módja(alapbizonylatok, összesítő bizonylatok) keletkezésük módja ( belső, külső ) származásuk ( beérkező, kimenő ) kezelésük (pl. szigorú számadású ) példányszámuk

67 Alapbizonylaton történik a változás elsődleges rögzítése. Összesítő bizonylatok az alapbizonylatokról készülnek, hivatkozási számmal kell igazolni az adatok eredetét. A szigorú számadás alá vont bizonylatokat nyilván kell tartani, a rontott példányt is meg kell őrizni.

68 A bizonylatok kezelése A bizonylatokat szabályosan, áttekinthetően kell kiállítani. Csak szabályosan javíthatóak. Ügyelni kell az időrendre és a sorszám szerinti feldolgozásra.

69 Megőrzésük A beszámolót, leltárt és a főkönyvi kivonatot 8 évig, az azokat alátámasztó bizonylatokat 8 évig kell megőrizni.

70 A bizonylati rend a gazdálkodó szerv számviteli bizonylatainak kezelési szabályait rögzítő rendszer. Tartalmazza : a bizonylatok kiállítására, javítására, helyesbítésére, feldolgozására, nyilvántartására, ellenőrzésére és megőrzése vonatkozó szabályokat.

71 Felhasznált források Juhászné Koppány Márta: Számviteli alapismeretek 11. osztály, Műszaki Könyvkiadó, Budapest,Kód: MK-6224 Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai, Perfekt évi C törvény

72 Készítette: Juhászné Ponert Ágnes 2015.


Letölteni ppt "11. évfolyam. A számvitel fogalma és feladatai A számvitel olyan információs rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések