Siófok, 2015.10.14. Takács Imre előadása. 2 db. Sajtóközlemény kiadása: (Gyermekvédelem, menekültügy) MEGJELENT CIKKEK:  Súlyos gondban a gyermekvédelem.

Az előadások a következő témára: "Siófok, 2015.10.14. Takács Imre előadása. 2 db. Sajtóközlemény kiadása: (Gyermekvédelem, menekültügy) MEGJELENT CIKKEK:  Súlyos gondban a gyermekvédelem."— Előadás másolata:

1 Siófok, 2015.10.14. Takács Imre előadása

2 2 db. Sajtóközlemény kiadása: (Gyermekvédelem, menekültügy) MEGJELENT CIKKEK:  Súlyos gondban a gyermekvédelem (2015.004.02.)  Családgondozói várólisták jöhetnek? (2015. 05.12.)  Segítség? Segítség! (2015.09.19.) Rádió, Tv interjúk 7 alkalommal

3 1. Tatabánya 86 fő 2. Budapest 103 3. Debrecen 150 4. Kaposvár 93 5. Miskolc 120 6. Zalaegerszeg 105 7. Kecskemét 91 Összesen 784 fő

4 Egyöntetűen pozitív szakmai fogadtatás: A családot egységben kezelő szociális munka, családsegítés kiterjesztése Félelmek: A családsegítés „rovására” erősítik a gyermekjóléti ellátásokat Bizonytalanságok: 1. Szervezeti keretek 2. Kompetenciák 3. Felelősségek 4. Feladatmegosztás 5. Finanszírozás 6. Szakmai létszámok 7. Védelembe vételt követő gondozási folyamat

5 Bérhelyzet Állami tulajdonú cég vezetőjének 1 éves (alap) bére= diplomás szociálismunkás 30 évi bére Erőfeszítéseink a bérfejlesztésért 1. Ágazati Demonstrációs Bizottság 2. Tüntetések 3. Életpálya-modell 1. Romló presztízs 2. A pálya vonzerejének devalválódása 3. Képzés hiányosságai 4. Nagymértékű fluktuáció 5. Szakemberhiány 6. Kliensek sokszor ellenségként tekintenek ránk A mostani reformok fő akadálya: SZAKEMBERHELYZET

6 A SZOCIÁLIS MUNKA ELŐSEGÍTI: 1. A fejlődést, társadalmi változásokat 2. A társadalmi összetartozást (kohézió) 3. A hatalommal való felruházást 4. Az igazságosságot 5. Az emberi jogokat, emberi méltóságot 6. A közös felelősségvállalást 7. A szolidaritást

7 1. Társadalmi anómia 2. Politika által közvetített értékrend dominanciája 3. Ellátó rendszerek szűkössége, hiányai 4. Rendszerek közti együttműködés hiányosságai 5. Szegénykultúra téthódítása 6. Szolidaritás gyengülése

8 1. Kilátástalanság, céltalanság, bizalomvesztés 2. Elbizonytalanodás (Alig tudok eligazodni az élet dolgaiban) 3. Reménytelenség, jövőkép nélküli állapot 4. Befolyásolhatóság, manipulálhatóság 5. Igazodási pontok hiánya (Bedől a reklámoknak) 6. Tervezés értelmetlensége 7. Jövedelemhiány 8. Egyik napról a másikra élés 9. Nem tud örülni mások sikerének 10. Irigység, rivalizálás, gyűlölet, ellenségeskedés 11. Krónikus stresszállapot

9 1. Célok hitelekkel történő kielégítése 2. A legális és illegális határán mozgó gazdasági tevékenység 3. Korrupció, bűnözés 4. Célok visszafogása. „Megelégszem annyival, amennyim van”. 5. Van „tartása”, nem lép fel önmaga érdekében, várja, hogy „észrevegyék”. 6. Szégyenkezik, hogy nem képes boldogulni 7. Perifériára szorul, „vegetál, hulladékokból él”, nem hisz a politikának, nem megy el szavazni 8. Szektásodás, társadalomból való tudatos kivonulások 9. Szenvedélybetegségek 10. Öngyilkosságok, kiterjesztett öngyilkosságok 11. Lázadás, „lehet jobb világot csinálni”, elidegenedés az uralkodó céloktól

10  Az egyének saját hibája, ha nincs munkájuk, mert lusták, élősködők  Nem kap a közösségtől segítséget csak az, aki megérdemli.(Aki rendben tartja a kertjét, és csirkéket nevel)  Szociális ellátások szűkítése, ellátottak megbélyegzése. „Kártyás”, utalványos juttatások  A többség uralma a kisebbség felett.(Kontrollok, társadalmi egyeztetések kiiktatása)  A hatalom mindenhatósága  A szegények feletti társadalmi ellenőrzés növelése  Az emberi méltóság, önrendelkezés elismerésének hiánya  Szegények iránti ellenséges magatartás, vagy közöny

11 1. Minden ember méltóságának, értékének, jogainak, autonómiájának tiszteletben tartása 2. A szoc. munkás nem él vissza a kliensek kiszolgáltatott helyzetével 3. Megkülönböztetés nélküli segítés 4. A kliens érdekeinek elsődlegessége 5. A szoc. munkás elősegíti a társadalmi változásokat 6. Feltétel nélküli elfogadás, tisztelet, bizalom, stb.

12 A FELELŐSSÉGMEGOSZTÁS TEKINTETÉBEN: 1. Egyéni felelősség realitáson túli hangsúlya 2. Társadalmi (közösségi) felelősség háttérbe szorulása

13 1. Eszközhiány 2. Módszerek, protokollok hiánya 3. Szakemberhiány 4. Képzések hiányosságai 5. Kontrol előtérbe kerülése

14 2010-től stabilJelentős visszaesés Családsegítés Év Fő 2000 972 2005 1.157 2010 2.297 2012 2.438 2013 2.448 2014 2.407 Gyermekjóléti szolgáltatás Együtt Év Fő 2000 3.510 4.482 2004 3.957 5.114 2010 3.326 5.623 2012 2.955 5.393 2013 2.906 5.354 2014 2.926 5.333

15 2002 2009 2011 2013 év/ % ÖNKÉNTES (A gyermek maga) 10 3 2 2 SZÜLŐVEL KÖZÖSEN 13 15 12 14 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÁLTAL 14 15 12 13 JELZŐRENDSZER ÁLTAL KÜLDÖTT 49 49 49 49 EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÖTELEZETT 14 18 25 22

16 Év/fő Összesen Alapellátás Védelembe vétel utógondozás 2005 130 350 105 780 22 539 2 031 2007 121 539 96 284 23 371 1 884 2009 127 219 99 763 26 136 1 320 2011 151 204 94 101 33 376 1 157 2013 119 080 91 454 26 721 935

17 fő Közép- Magyarország: 14 416 Közép-Dunántúl 5 758 Nyugat-Dunántúl 3 393 Dél-Dunántúl 4 735 Észak-Magyarország 7 848 Észak-Alföld 10 038 Dél-Alföld 6 974

18 A védelembe vétel kiterjedésével kapcsolatban felmerülő problémák: 1. Azokban az esetekben is a családok kerülnek kontroll alá, amikor a probléma „nem az ő hibájukból” ered. 2. Kizárólag a kliensekre (családokra) terjed ki 3. A kontroll nem terjed ki az intézményekre. 4. Az eljárás során hiányzik a kliensek jogvédelme

19 1. A szolgáltatások és az ellenőrzés együttes jelenléte 2. A függőségi viszony 3. Az alapellátás és a védelembe vétel esetén „ugyan azt kapják”. 4. A kontroll funkció nem működik, mert nincs tényleges szankció. 5. Sok esetben olyan stigmát jelent a gyermeknek, amely hátráltatja fejlődését, rosszabb helyzetbe hozza 6. Amennyiben ugyan az a személy gondozza mindkét esetben, a szociális munkás számára is szerepzavart okozhat 7. A szociális munkások a képzés során elsősorban a segítést tanulják, nem a kontrollt 8. A jogszabály nem biztosít többletszolgáltatásokat a védelembe vett gyermekeknek 9. A szociális munka területén sem kapnak többet a védelembe vettek 10. Gyakran a védelembe vétel kimerül az előírásokkal, hogy mit kell teljesíteniük, de a hogyanhoz nem kapnak számukra megfelelő segítséget 11. A védelembe vételi, vagy más hatósági intézkedésre tett (gyermekjóléti szolgálat) javaslat diszfunkcionális a szolgálat alaptevékenységével.

20 1. A gyermekjóléti szolgálat kizárólag önkéntes alapú szolgáltatásokat biztosít 2. Kibővítésre kerül a szolgáltatási rendszere, a prevenció az érdekvédelem, a közösségi szociális munka 3. A védelembe vett gyermekek, szüleik számára pontosan körülhatárolt többletszolgáltatások biztosítása. (Elsősorban lakhatás, megélhetés, munkavégzés, prevenció) 4. Semmilyen fenyegetettségi helyzet nem alakulhat ki 5. Igénybe vétele ajánlott, de nem kötelező 6. A védelembe vett gyermekek ellenőrzését végző szolgálat (hatóság) kontrollként működik, valamint megajánlja a szolgáltatásokat. 7. A kontroll valódi kontroll legyen, jól kiszámítható következményekkel.

21 1. Az érintett család nem veszi igénybe önként a szolgáltatásokat, ezért „magára marad” a problémával 2. Jelentős erőfeszítéseket igényel a motiváció megteremtése a szükséges változások eléréséhez 3. Nem fog megfelelő eszközrendszer a szakemberek rendelkezésre állni

22 1. Ellenség helyett „barát”, félelem nélküli kapcsolat 2. Növekvő motiváció a változás irányába a kliensek részéről 3. Növekvő szolgáltatási kínálat 4. Függőségi helyzet csökkenése 5. A tényleges változások arányának növekedése 6. Alacsonyabb intézményi fluktuáció. (Sok szakember a kontroll funkció miatt hagyta el a pályát) 7. Hatékonyabb szociális munka