Irányelvek a szenvedélybeteg- ellátás területén 2007. július 11. Kun Gábor Nemzeti Drogmegelőzési Intézet.

Az előadások a következő témára: "Irányelvek a szenvedélybeteg- ellátás területén 2007. július 11. Kun Gábor Nemzeti Drogmegelőzési Intézet."— Előadás másolata:

1 Irányelvek a szenvedélybeteg- ellátás területén 2007. július 11. Kun Gábor Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

2 Irányelv („policy”) Tevékenységet, magatartást meghatározó, előíró alapelv. Formális és publikus kifejeződése azoknak a rendező elveknek, amelyek irányítják a szervezet tevékenységét. Protokoll: érintkezés szabályainak összessége, eljárások, folyamatok lépéseinek előírása.

3 Az irányelvek célja Jelen esetben az irányelvek célja tehát, az adott ellátások, szolgáltatások legfőbb elemeinek, mérföldköveinek a meghatározása, egységesítése.

4 Irányelvek kidolgozása Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICsSzEM) támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) koordinálásával 2005 májusában Addiktológiai Szakértői Munkacsoport (ASzM) jött létre. Az ASZM feladataként, annak irányítása alatt kerültek kidolgozása az irányelvek.

5 kapocs füzetek 5 Szakmai irányelvek a szenvedélybetegek szociális alapszolgáltatásaihoz Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest, 2007 Szerkesztette: Csákiné Király Lívia Lektorálta: Bódy éva

6 Az irányelvek szakmai célterületei Nappali intézményi ellátás a szenvedélybetegek számára a szociális alapellátások körében Alacsonyküszöbű szolgáltatások a szenvedélybetegek szociális alapellátásában A szenvedélybetegek közösségi ellátása

7 Az Irányelvek jogszabályi kapcsolódása 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásokról 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

8 Az Irányelvek jogszabályi kapcsolódása 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről

9 Irányelvek felépítése fogalmi megközelítés célzott klienskör „vezérelv” tevékenységi formák szakmai kritériumok

10 Alacsonyküszöbű szolgáltatások Az alacsonyküszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele.

11 A célcsoportok között: egyaránt megtalálhatók a deviáns életvitelű fiatalok, a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok is.

12 Az alacsonyküszöbű szolgáltatás, célja Az alacsonyküszöbű szolgáltatás célja a szenvedélybetegek és közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése, fogadása és ellátása, a szerhasználatnak, valamint járulékos ártalmainak a csökkentése, a változás elindítása és segítése, az életvitelbeli változás ösztönzése.

13 A szolgáltatás vezérelve Az absztinencia elérése nem elsődleges cél A szolgáltatást ott kell végezni, ahol a rászorulók vannak; azokon a színtereken, ahol igény mutatkozik a szolgáltatásra az addiktológiai problémákkal küzdők – mind egyénileg, mind csoportosan – képesek arra, hogy irányítsák életüket és változtassanak szokásaikon;

14 A szolgáltatás vezérelve a szolgáltatások kialakításában a kliensek igényeire szükséges alapozni; A hatékonyabb beavatkozás érdekében figyelembe vesszük az egyén- és környezete körülményeinek rendszerét (lehetőségeit, korlátait)

15 A szolgáltatások általános jellemzői Anonimitás Az igénybevétel formája: önkéntes Ingyenes, térítésmentes Életkorhoz, lakóhelyhez nem kötött Nem absztinencia központú Struktúrája rugalmas

16 A szolgáltatások általános jellemzői A szerhatás alatt lévő klienstől (állapota miatt) a szolgáltatást nem lehet megtagadni, számára az állapotának megfelelő segítési módok ajánlhatók meg, mindaddig, amíg azok nem veszélyeztetik a biztonságos feladatellátást.

17 A szolgáltatások általános jellemzői Önkéntes segítők részvétele Egészségügyi ellátórendszerrel való együttműködés (pl.:HIV-, HCV-, HVB- szűrésekben való részvétel) A szolgáltatásokat nyújtó szakemberek, önkéntesek mindenkor párban, egymásnak szakmai segítséget nyújtva dolgoznak.

18 Alacsonyküszöbű tevékenységi formák Pszicho-szociális intervenciók életvezetés segítése konzultáció, tanácsadás jogi információadás szociális és eü. ellátáshoz való juttatás segítése álláskeresés segítése, álláskeresési tanácsadás klubszerű szolgáltatás

19 Alacsonyküszöbű tevékenységi formák Információs, valamint felvilágosító szolgáltatások Telefonos, információs vonal fenntartása

20 Alacsonyküszöbű tevékenységi formák Megkereső munka közvetett megkeresés (pl.: oktatási intézmények szórólapok elhelyezése) közvetlen megkeresés (utca, közterület, szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok) Partiszerviz

21 Alacsonyküszöbű tevékenységi formák Drop In (megpihenő klub /kontakt klub) melegedő, pihenő funkció józanodási lehetőség biztosítása elsősegély testi- lelki krízismenedzselés információnyújtás (segítő intézményekről) szociális segítés

22 Alacsonyküszöbű tevékenységi formák Tű- és fecskendőcsere szolgáltatások tűcsere-automata kihelyezése tűcsereközpont tűcsere-szolgáltatás megkereső tevékenység alapján tűcsere-szolgáltatás ún. „tűcserebusszal”

23 Az alacsonyküszöbű szolgáltatások dokumentációja Az ellátás szóbeli megállapodás útján történik A szolgáltatás nyújtása során rögzíteni kell  A szolgáltatás napját  Szűkebb helyszínét  A szolgáltatást végző szakemberek nevét  A kliens által igénybe vett szolgáltatás típusát / típusait

24 Az alacsonyküszöbű szolgáltatások dokumentációja  Amennyiben beazonosítható a kliens státuszát (régi-, új kliens)  A kliens nemét  A szolgáltatás időtartamát  A szolgáltatás/ok igénybevételét rögzítő „kliens kódot”, „azonosítót” – lehetőség szerint országosan egységes rendszer alapján  Külföldi állampolgár esetén állampolgárságát

25 Az alacsonyküszöbű szolgáltatások dokumentációja Alacsonyküszöbű tevékenységi formák legfőbb mérőszámai  kliensek nemek szerinti megoszlása  a kliensek életkori megoszlása  kliensforgalom  a nyújtott szolgáltatások százalékos megoszlása  a szolgáltatások időtartama  a szolgáltatás részeként nyújtott, vagy begyűjtött eszközök darabszáma (pl.: injektor)  szolgáltatási napok száma  a szolgáltatás napi időtartama  az egyszerre jelenlévő szakemberek száma

26 Az alacsonyküszöbű szolgáltatások dokumentációja A működés során vezetni kell:  ügyeleti naplót, mely a napi események rögzítésére szolgál  forgalmi naplót  Tartósabb, folyamatos kapcsolat esetén ajánlott vezetni:  kapcsolattartó lapot  „képalkotó” lapot

27 Az alacsonyküszöbű intézmény, mint speciális információs központ Az alacsonyküszöbű intézményi ellátórendszer meghatározó szereplőjévé kell hogy váljon a helyi addiktológiai ellátó- és képzőrendszernek, amelynek egyik eszköze, illetve módszere az ellátási és kapcsolati térkép.

28 Köszönöm a figyelmet!