A klímaváltozási projektervezés és megvalósítás pénzügyi és technikai kérdései (segítség a megvalósításhoz) I.-VI. 13. - 18. előadás Nemzetközi klímaadaptációs.

Az előadások a következő témára: "A klímaváltozási projektervezés és megvalósítás pénzügyi és technikai kérdései (segítség a megvalósításhoz) I.-VI. 13. - 18. előadás Nemzetközi klímaadaptációs."— Előadás másolata:

1 A klímaváltozási projektervezés és megvalósítás pénzügyi és technikai kérdései (segítség a megvalósításhoz) I.-VI. 13. - 18. előadás Nemzetközi klímaadaptációs hálózat kialakítása (CLIM-NET/HUN) 2015.

2 Pénzügyi és technikai megvalósítás I. -V I. A. Klímaváltozási projektervezés legfontosabb bevezető és háttérismeretei: I. Program, projekt, pályázat alapfogalmai II. Projekt finanszírozás alapvető, végső forrásai III. Tudomány, kutatás, fejlesztés, innováció, tudástranszfer IV. Regionalitás-regionális politika, területfejlesztés V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások VI. Gazdasági/Társadalmi/Környezetei költség- hasznon elemzések új módszerei, ökológiai közgazdaságtani megközelítés

3 Pénzügyi és technikai megvalósítás I. -V I. B. Klímaprojekt eltérő nézőpontokból: VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk VIII. Klímaprojekt, ha pályázók vagyunk

4 Pénzügyi és technikai megvalósítás I. -V I. C. A projekttervezés, pályázatírás és megvalósítás mai gyakorlata, kihívásai és problémái: IX. Pénzügyi és technikai kulcsszavak, amiket ismeri kell, mielőtt projekttervezésbe vagy pályázatírásba fognánk X. Pénzügyi (finanszírozási) források és a finanszírozás megvalósítása XI. A klímaváltozáshoz kötődő tudományfinanszírozás problémái és megoldásai XII. Pályázatkeresés és figyelés, nemzetközi és hazai pályázati rendszer

5 Pénzügyi és technikai megvalósítás I. -V I. C. A projekttervezés, pályázatírás és megvalósítás mai gyakorlata, kihívásai és problémái: XIII. Érintett állami szervek, felelősök (igazgatási hierarchia, EU alapismeretek) XIV. Szakértők, tanácsadók, pályázatírók XV. Pályázati felhívások és útmutatók XVI. Projekttervezés és megvalósítás XVII. Pályázat kidolgozás, a pályázatírás lépései XVIII. Pályázat benyújtás XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai

6 Pénzügyi és technikai megvalósítás I. -V I. C. A projekttervezés, pályázatírás és megvalósítás mai gyakorlata, kihívásai és problémái: XX. Támogatási szerződés, egyéb szerződések XXI. Esettanulmány egy sikeres projektről (Perth és Melbourne munkahelyi közlekedési terveinek sikere) XXII. Jelentések, beszámolók, pénzügyi elszámolások XXIII.Projekt értékelés (monitoring, ellenőrzés) XXIV. Disszemináció

7 I. Program, projekt, pályázat fogalomkörének általános bevezető kérdései, alapfogalmai Program Projekt Mintaprojekt Projektcég Projektcél Projekt életciklus Projek team Pénzügyi források Pályázat

8 I. Program, projekt, pályázat fogalomkörének általános bevezető kérdései, alapfogalmai Projektterv típusai A-terv: ajánlattételi vagy tanulmányterv, amellyel megpályázzuk a támogatást. B-terv: szerződéskötési és engedélyezési terv, amely a megrendelővel vagy támogatóval egyeztetve alakul ki, a megítélt költségvetési keretek ismeretében. C-terv: megvalósítási és kivitelezési terv, ami a konkrét munkafolyamatokat segíti, koordinálja. D-terv: megvalósulási és projektzárási terv.

9 I. Program, projekt, pályázat fogalomkörének általános bevezető kérdései, alapfogalmai Pályázatok típusai I. Álláspályázatok (klímaszakértő, klímaökológus) Ösztöndíjpályázatok (kutatási ösztöndíj, képzési ösztöndíj, mobilitási ösztöndíj) Tudományos kutatási pályázatok (klímaökológia, tájökológia) Fejlesztési pályázatok (településfejlesztés, technológiafejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, termékfejlesztés) Innovációs pályázatok (e-learning, távmunka, e- ügyintézés bevezetése, új tartalomszolgáltatás)

10 I. Program, projekt, pályázat fogalomkörének általános bevezető kérdései, alapfogalmai Pályázatok típusai II. Oktatási pályázatok (intézményfejlesztés, tananyagfejlesztés) Közbeszerzési pályázatok (beruházás, felújítás, fenntartás, működtetés) Disszeminációs pályázatok (folyóirattámogatás, könyvkiadás) Konferencia szervezési és részvételi támogatások, tanulmányút, expedíció pályázatai Humán erőforrás fejlesztési pályázatok (szakértői team bővítés vagy minőségi fejlesztés)

11 I. Program, projekt, pályázat fogalomkörének általános bevezető kérdései, alapfogalmai Támogatási intenzitás alatt azt értjük, hogy egy adott pályázat esetén a megvalósítandó projekt hány százalékát fedezi az adott támogatótól e célra elnyert támogatás. A konzorcium több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából.

12 II. Projekt finanszírozás alapvető, végső forrásai Széchenyi István 1830-ban megjelent Hitel című könyve a magyar gazdasági irodalom egyik történelmi mérföldköve. A gazdaság működtetéséhez (így a projektek megvalósításához is) anyagi forrásokra, tőkére, vagy annak hiányában hitelre van szükség. Ha közcélú, közérdekű projektről van szó, akkor azt nyilván nem a magángazdaság vagy a bankok fogják finanszírozni, hanem magának a társadalomnak kell az adófizetők által befizetett állami pénzből.

13 II. Projekt finanszírozás alapvető, végső forrásai KSH adatai 2015: GDP: 375 349 986 mió Ft Központi költségvetés bevételei: 10 932 855 mió Ft. Központi költségvetés kiadásai: 11 774 309 mió Ft. A központi költségvetés bevételeiből (a 2015. évi költségvetési törvény szerint)  656 045 millió forintnyi a helyi önkormányzatok támogatása (GDP 1,8%),  152 286 millió forintot fordítunk egyetemek, főiskolák támogatására (GDP 0,4%),  39 789 millió forint az MTA támogatására (GDP 0,1%),,  74 107 millió forint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba (GDP 0,2%, melyeket nagyrészt az innovációs járulék fedez, kutatási tématámogatás mindössze 7 686 millió forint melyet viszont teljes egészsében a költségvetés fedez.)  8 900 millió forint a Nemzeti Kulturális Alap támogatására, használunk fel.

14 II. Projekt finanszírozás alapvető, végső forrásai A kutatási és fejlesztési kiadások :

15 III. Tudomány, kutatás, fejlesztés, innováció, tudástranszfer, technológia transzfer

16 IV. Regionalitás, regionális politika, területfejlesztés Régió Regionalizmus Regionalizáció Államok regionális berendezkedési típusai: Unitarista (pl. UK, Görögország) Decentralizált (pl. Franciaország) Regionalizált (pl. Olaszország) Konföderatív (pl. Németország)

17 IV. Regionalitás, regionális politika, területfejlesztés EU politikák: Gazdasági és társadalmi kohéziós politika, Strukturális politika Regionális politika

18 IV. Regionalitás, regionális politika, területfejlesztés

19 EU politikák:  Programozás elve, vagyis a projekteket programokba szervezve, alulról építkező, helyi döntéshozók és a közösség által jóváhagyott stratégiai koncepciók és operatív tervek mentén kell támogatni.  Partnerségi elv, vagyis a különböző szervezetek és intézmények regionális fejlődésre vonatkozó döntéseit (valamint a nem állami szereplők tevékenységét) intézményes formában koordinálni kell.  Koncentráció elve, vagyis a forrásokat nem szabad elaprózni.  Addicionálás elve, vagyis az EU-s forrásokat ki kell egészíteni tagállami forrásokkal, hogy a motiváció biztosított legyen.

20 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások

21 P CO2 Kibocsátás Csökkentés Kibocsátás csökkentési görbe (rovid táv) Kibocsátás csökkentési görbe (hosszú táv) 1. Kibocsátás csökkentés 2. Nettó kibocsátás Nettó kereslet Kibocsátás alapszintje Q CO2 Küszöb 3. Nettó kibocsátás 4. Keresleti görbe Keresleti görbe: egyensúlyi pontok halmaza 45 0 CO 2 kvóta piac keresleti oldala

22 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások

23 A CO 2 árának változása az EU második kereskedési időszakában

24 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Költség-Haszon elemzés (CBA): Nettó jelenérték (NPV) Belső megtérülési ráta (IRR) Éves beruházási költség (ACC) Tőkemegtérülési arány (CFR)

25 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások

26 „Mind a tudomány, mind a közvélemény felismerte, hogy ma a kihalások korát éljük: a kipusztulás mértéke példa nélküli. Az emberi tevékenység hatására világszerte olyan élőlénytársulások szűnnek meg, amelyek kialakulásához évmilliókra volt szükség. (…) E nagymértékű fajkipusztulás az egész bolygóra, s így az emberre is végzetes lehet!” (…) „A veszély gyorsuló ütemben növekszik, hiszen az emberi populáció növekedése is gyorsul.” „A biodiverzitást veszélyeztető tényezők hatása szinergikus, vagyis az egymástól látszólag független tényezők –például a savas ülepedés, a fakitermelés, vagy a túlzott mértékű vadászat – káros hatásai összeadódnak, sőt összeszorzódnak, …”(Idézetek forrása: Standovár, T., Primack, R.B. 2001)

27 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Elmaradt (kieső) bioszféra-szolgáltatások gazdaági értéke (Costanza 1997 nyomán) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő illetve a társadalom életkörülményeinek romlásában kifejeződő kár (Ttv) Természetkárosodást követő kárenyhítés költségei a véglegesen megsemmisült védett értékek jogszabályok alapján számítható eszmei értéke, mint a társadalmat ért kár. Potenciális érték: jövőbeli hasznossági erőforrás Létezési érték: az az értékkomponens, amit a társadalom (emberiség) egy adott időpontban hajlandó lenne megfizetni az eredeti állapotban való megőrzés érdekében Etikai érték: a társadalom aktuális értékrendjétől, morális színvonalától függő, a biológiai sokféleség megőrzésének kötelességéből és az élet tiszteletéből fakadó érték.

28 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Standovár és Primack 2001 könyvéből.

29 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének globális térképe (Costanza et al., 1997).

30 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének európai térképe (Costanza et al., 1997 színeit használva).

31 V. Klímapolitika: elmélet; gyakorlat és ökológiai hatások Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének magyarországi térképe (Costanza et al., 1997 színeit használva).

32 VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk Szent-Györgyi Albert (1988): „Azok az állami hivatalok, melyek a kutatáshoz anyagi támogatást nyújtanak, azt a (látszólag korrekt) bürokratikus álláspontot képviselik, hogy felelősek az adófizetők pénzének elköltéséért, tehát tudniuk kell, hogy mire és hogyan költik el, mert csak úgy ítélhetik meg, hogy a befektetés helyes volt-e, vagy nem. Ezért nem csupán pályázatokat várnak el, hanem az elvégzendő kutatási feladatok részletes leírását is megkívánják. Ez olyan csapás, ami egyszerűen megöli a felfedezői szellemet. Ha valaki már előre tudja azt, amit nem tudunk és, hogy mit kellene tennünk, az nem kutatás, hanem csupán kérődzés. Ez kizárja azt, ami váratlan. Szomorú példája a katasztrofális hatásnak a rákkutatás, amely teljesen megrekedt, új gondolatokra vár. Ez száz, ezernyi, ha nem milliónyi élet elvesztését jelenti és a felelősséget az elmondhatatlan szenvedésekért.”

33 VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk Szent-Györgyi Albert (1988): „A tudományos támogatás jelenlegi módszere olyan támadás a tudomány és intézményei ellen, ami szörnyű károkat okoz. Arra tanítja a fiatal kutatókat, hogy ne a problémákkak törődjenek, hanem inkább azokat a projekteket fontolgassák, melyek segítségével lehetőségük adódik arra, hogy támogatáshoz jussanak.” „A jövőben elvégzendő kutatás megítélése a kutatási tervek alapján egyszerűen értelmetlenség, mert az eredmények kizárólag a kutató munkájának színvonalától függenek. A legcsodálatosabb kutatási terv is értéktelen egy nívótlan kutató kezében, míg egy jó kutatótól elvárható, hogy valami újat alkosson anélkül, hogy bármiféle pályázatot írt volna. Pasteur elutazott Németországba, hogy tanulmányozza a sörkészítést, és hazatért azzal, hogy felfedezte az optikai izomériát.”

34 VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk Ralph W. Moss (1988): „Ha Louis Pasteur kikelne sírjából, mert meghallotta, hogy még mindig nem találták meg a rák gyógymódját, a NIH (Egyesült Államok: Nemzeti Egészségügyi Hivatala) azt mondaná neki: „Természetesen segítségére leszünk. Pontos részleteiben írja hát le, hogy mit fog csinálni a kapott pénzből a három év alatt” – Nagyon köszönöm! – szólna erre Pasteur, és visszatérne sírjába. Miért? Mert a kutatás azt jelenti, hogy az ismeretlenbe megyünk. A tudomány területén, ha valaki tudja, mit fog csinálni, akkor az hülye! Olyan ez, mintha Michelangelonak vagy Renoirnak azt mondanák, hogy mondja meg előre, hány pirosat és hány kéket fog vásárolni, és ezeket a színeket pontosan hogyan szándékozik összerakni.”

35 VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk Ideális esetben a pályázatkiírónak az az érdeke, hogy 1. a legalkalmasabb jelölt(ek) nyerjen(ek), 2. a támogatásként megítélt (kiosztott, elköltött) összeg a lehető leghatékonyabban hasznosuljon, minél nagyobb hányadban a kitűzött cél érdekében.

36 VII. Klímaprojekt, ha pályázatkiírók vagyunk 1.Az egyszerűség és bürokráciamentesség elve 2.Az átlátható döntéshozás elve 3.Az információterjesztés elve 4.Az alkalmasság megítélésének alapelvei 5.A projekt ellenőrzésének alapelvei

37 VIII. Klímaprojekt, ha pályázók vagyunk 1.Első a projekt utána következik a pályázat 2.Valós pályázat (nem látszat tevékenység) 3.Megfelelő pályázat (ránk vonatkozik)

38 IX. Pénzügyi és technikai kulcsszavak, amiket ismernünk kell mielőtt projekttervezésbe vagy pályázatírásba fognánk Forgóeszköz, állóeszköz Dologi kiadás Személyi költség Támogatástartalom, támogatásintenzitás Önerő Végrehajtási idő Ráfordítási idő

39 IX. Pénzügyi és technikai kulcsszavak, amiket ismernünk kell mielőtt projekttervezésbe vagy pályázatírásba fognánk Célcsoport Stakeholder Know-how, franchise Költség, hitel, likviditás, cash flow Valuta, deviza Lízing, kölcsön, kamat Felfedezés, találmány, szabadalom

40 X. Pénzügyi (finanszírozási) források, a finanszírozás megvalósítása 1.Saját kockázati tőke, 2.Mecénási támogatás 3.Szponzori támogatás 4.Vissza nem térítendő beruházási támogatások, pályázatok útján. 5.Kamatmentes vagy piacinál alacsonyabb kamatozású hitelek. 6.Piaci kamatozású hitelek 7.Pénzügyi lízing

41 X. Pénzügyi (finanszírozási) források, a finanszírozás megvalósítása Pályázat: Előnyei Hátrányai Hitel: Előnyei Hátrányai

42 X. Pénzügyi (finanszírozási) források, a finanszírozás megvalósítása Előfinanszírozás 100%-ban, utólagos elszámolással Előleg 80%-ig, majd részelszámolás, ezt követően előlegként a maradék 20% majd végső elszámolás Közvetlen beszállítói kifizetés (a pályázó nem pénzt kap, hanem felhasználható keretet) Szakaszos utófinanszírozás Utófinanszírozás, 25-80% előleggel Utófinanszírozás 100%-ban, elszámolás számlák és jelentések alapján

43 XI. Pályázatkeresés és figyelés, nemzetközi és hazai pályázati rendszer Szűrési fázis 1.Tematikáját tekintve beleillünk-e? 2.Jogosultak vagyunk-e megpályázni? 3.Milyen volumenű projekteket támogat, beleférünk-e? 4. Milyen szempontok szerint értékel, esélyesek vagyunk-e?

44 XI. Pályázatkeresés és figyelés, nemzetközi és hazai pályázati rendszer Döntési fázis Projektünk illeszkedik-e a pályázat átfogó és konkrét céljaihoz? Rendelkezünk-e a megkövetelt önerővel? Bizonyítani tudjuk-e, tiszta múltunkat, tartozásmentességünket, megvannak-eaz előírt garanciák és biztosítékok? Képesek vagyunk-e viselni az adminisztrációs terheket? A tervezett tevékenységek költségei elszámolhatók-eaz adott pályázat keretei között? A pályázati forrás keretösszegéből maradt-e még annyi, hogy eséllyel pályázhassunk projektünkkel? Rendelkezésre áll-e még a leadási határidőig annyi idő, hogy az összes dokumentációt az előírt módon elő tudjuk állítani? Van-e megfelelő tudással rendelkező szakértőnk a pályázat beadásához? Nincs-e valami különleges előírás, aminek nem tudunk megfelelni?

45 EU 2020, Operatív Programok Magyarországon

46

47

48

49

50

51

52 XIV. Szakértők, tanácsadók, pályázatírók Miről ismerjük fel a jó vezető szakértőt? 1.a klímaváltozás ökológiai, környezeti és társadalmi hatásainak vizsgálatában egyaránt járatos, 2.e területen nemzetközileg jegyzett, referált, impact faktoros publikációkkal, és 3.tudományos (PhD) fokozattal rendelkezik, 4.sokirányú szakértői tapasztalatai vannak; 5.Szerepel hivatalos szakértői névjegyzékben, és 6.a projekt tervezetét szakmai tartalmát illetően, felelős módon nevével jegyzi

53 XIV. Szakértők, tanácsadók, pályázatírók Miről ismerhetjük fel a jó pályázatírót? 1.Sikerdíjas konstrukcióban dolgozik, és nem kér magas sikerdíjat, hiszen gyakran nyer, így versenyképes árat kínálhat. 2.Vannak korábbi pályázatairól referenciái. 3.Naprakész információkkal rendelkezik, jól tájékozott. 4.Komplex szolgáltatást nyújt a pályázat minden részletkérdésében, szükség esetén tud javasolni bevonandó további adminisztratív szakembereket, könyvelőt, jogászt, lobbistát. 5.Proaktív, kreatív, rugalmas, tárgyalóképes.

54 XV. Pályázati felhívás és útmutatók Az első nagy fejezet gyakran a támogatás célját és hátterét ismerteti. Főbb részei lehetnek:  Alapvető cél és háttér  Részcélok  Forrás

55 XV. Pályázati felhívás és útmutatók A második nagy fejezet lehet a pályázók körének meghatározása:  Jogi forma  Méret  Tevékenységi kör  Székhely  Jellemzők  Kizáró okok felsorolása (lehetnek szakmai okok, gazdálkodásra vonatkozó adatok, szakmai szempontok és adminisztratív feltételek)

56 XV. Pályázati felhívás és útmutatók A harmadik fő fejezet a pályázat szakmai tartalmát ismerteti:  Támogatható tevékenységek  Nem támogatható tevékenységek  Elszámolható költségek  Nem elszámolható költségek  Előírások a megvalósításhoz  Korlátozások (területi, iparági, tartalmi)  Időrendi kérdések  Utókövetési, fenntartási kötelezettségek

57 XV. Pályázati felhívás és útmutatók A negyedik fejezet a pénzügyi szabályozásokról szólhat:  Támogatási jogcím és forma  Támogatás összege, intenzitása,  Önrész  Biztosítékok és feltételek  Előlegre vonatkozó szabályok  Pénzügyi elszámolás szabályai

58 XV. Pályázati felhívás és útmutatók Egyebek (5. és 6. fejezetek):  A kiírás felfüggesztése, megszűntetése  Benyújtás helye, ideje, módja  Technikai kérdések  Értékelés és döntéseljárási szabályai  Panaszkezelés és hiánypótlások  Mellékletek (fogalomtár, jogszabály jegyzék, űrlapok és mellékletek listája, esetleg benyújtási ellenőrző lista)

59 XVI. Projekttervezés és megvalósítás Projekt életciklusa 1.Előkészítés 2.Megvalósítás 3.Értékelés 4.Disszemináció (folyamatos is lehet)

60 XVI. Projekttervezés és megvalósítás A projekt megvalósítása során egymásra épülően folyamat tervezési, funkciófelosztó szervezési (szervezet kialakítási), és a kialakított szervezeti formákhoz személyzetgazdálkodási, végül pedig folyamat irányítási (ellenőrzési és szabályozási) feladatokat is meg kell oldani.

61 XVI. Projekttervezés és megvalósítás Folyamattervezés Tevékenységjegyzék GANTT-diagramm Terhelés-diagramm Projekt-team összetétele Projekttervezés Problémafa Célfa Projekt ciklus menedzsment (PCM)

62 XVI. Projekttervezés és megvalósítás Logikai keretmátrix Stakeholder analízis Kockázatelemzés SWOT Súlyozási mátrix Pályázati indikátorok

63 Problémafa Globális klímaváltozás és annak környezeti és társadalmi hatásai Antropogén ÜHG emisszióBioszféra szabályzóhatás gyengülése Globális népesség- robbanás Globális Szociális Válság (Olló) Nemzetközi Intézmény- rendszer elégtelensége Élőhely pusztítás Bio- diverzitási válság (csökkenés)

64 Célfa Globális klímaváltozás és annak környezeti és társadalmi hatásai enyhítése Antropogén ÜHG emisszió csökkentése, visszafordítása Bioszféra szabályzóhatás erősítése Globális népesség- robbanás leállítása Globális Szociális Válság enyhítése Nemzetközi intézmény- rendszer fejlesztése Élőhely Pusztítás leállítása, visszaford-ítása Bio- diverzitás megőrzése, növelése

65 XVI. Projekttervezés és megvalósítás A stakeholder-elemzés mint tevékenység a következő logikai lépésekből áll: 1.az érintettek azonosítása 2.információgyűjtés az azonosított érintettekről 3.az összegyűjtött információ értékelése, elemzése 4.cselekvési terv kidolgozása

66 XVI. Projekttervezés és megvalósítás Stakeholder-mátrix: 1.az érintettek megnevezése 2.az érintettek jellemzése a projekt szempontjából 3.az érintettek érintettségének jellege (hogyan hat rájuk a probléma) 4.az érintettek érzékenysége, sérülékenysége, rugalmasságai 5.az érintettek motiváltsága és befolyása 6.az érintettek várható viselkedése 7.az érintettek befolyásolásának lehetőségei 8.javaslatok, teendők, felelős, határidő

67 XVI. Projekttervezés és megvalósítás I. Valódi kockázatelemzés II. Kvázi „kockázatelemzések”:  Tipikus hibaforrás módszere (TIPHIB)  ISHIKAWA (halszálka) diagram  Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)  ABC-pareto diagram

68 XVI. Projekttervezés és megvalósítás Tipikus lefutású pareto-diagram

69 PCM lépések pro és kontra 1.Az érdekeltek egyértelmű beazonosítása hasznos lehet, ha például pékséget akarunk nyitni, hiszen akkor fontos, hogy kiknek akarjuk eladni a termékeinket, kiket fogunk alkalmazni, kiktől kell engedélyeket kérnünk és kik lesznek a konkurrenseink, ellenérdekeltjeink. A tudományos kutatásnál vagy szakmai szintézisnél viszont a cél a valóság megismerése a világ működésének megértse, a célcsoport pedig aki számára új igazolt ismereteket állítunk elő, mindig az emberiség egésze, hiszen az eredményeket publikálni fogjuk. Régen rossz, ha egy ilyen tevékenységnél engedélyezési kérdéseken, kollégák alkalmazásán, vagy pláne a konkurrencián gondolkodunk.

70 PCM lépések pro és kontra 2. A tudományos kutatás vagy bármi más szellemi alkotótevékenység esetén a külső koordináció és a menedzsment az egyéni alkotás szabadságának a halála, a kreativitás tönkretétele, a tehetség és a források elpazarlása. Egy pékség esetén természetesen nélkülözhetetlen a termelési és kereskedelmi folyamat koordinálása.

71 PCM lépések pro és kontra 3. A monitoring és értékelési rendszer hasznos a pékség esetén élelmiszerbiztonsági és minőségfejlesztési szempontból. Szellemi alkotótevékenységnél viszont magát a folyamatot nem szabad monitorozni, hiszen ez értelmetlen teljesítménykényszerekhez fog vezetni, célszerű és értelmes munka helyett. Ha például előírjuk egy kutatónak, hogy évente legalább 2 cikket kell írnia, akkor a legnagyobb baj ami történhet, ha tényleg megírja ahelyett, hogy akkor írna cikket, amikor valóban publikálásra méltó eredményre jutott.

72 PCM lépések pro és kontra 4. Valódi szellemi alkotótevékenységnél elvárható, hogy valami gyökeresen új, sohasem látott dolog álljon elő. Hogyan képzelheti el bárki is, hogy előre kitalálná, hogy a még fel sem fedezett vagy fel sem talált dolognak mekkorák lesznek a várható hasznai, és hogyan fognak azok viszonyulni a kutatásra fordított összegekhez?! Egy pékségnél viszont valóban jogos kérdés, hogy mekkora ráfordításokkal mekkora hasznot fog termelni és, hogy ebből következően rentábilis lesz-e.

73 PCM lépések pro és kontra Ahhoz, hogy a PCM elvei működjenek a projektnek egy adott kiinduló helyzetből adott időtartamon belül adott eszközökkel egy specifikus célt elérni kívánó tevékenységsorozatnak kell lennie.

74 PCM lépések pro és kontra Ezeknek az érdemi tudományos kutatási, fejlesztési és más szellemi alkotótevékenységek jelentős része ismét csak nem felelhet meg, hiszen eleve nem határozható meg specifikus cél (csak általános), nem mondhatjuk meg előre, hogy milyen eszközöket fogunk használni (hiszen az belső lényegéből fakadóan menet közben derül ki és folyamatosan változik), nem adhatunk időintervallumokat, a kiinduló helyzet leírása pedig könyvtárnyi méretű dokumentációt (nevezetesen a szakirodalom egészét) jelenti.

75 PCM céljai, alapelvei 1.kínálat-vezéreltség helyett kereslet vezéreltség Egy pék ne olyan kiflit gyártson amilyen lisztje van, hanem olyat amilyet az emberek venni akarnak, viszont egy kutató, fejlesztő, művész, vagy szintetizáló szakember ne politikai megrendelésre dolgozzon, hanem olyan dolgot csináljon amiben tehetséges, amihez ért. A kétféle projekt eltérő igényű tehát.

76 PCM céljai, alapelvei 2.tevékenység orientáltság helyett cél orientáltság Egy pék ne azzal foglalkozzon, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben gyártson kiflit, hanem azzal, hogy a kifli minél jobb, egészségesebb, finomabb legyen. Egy tudós viszont nem láthatja előre a célját, neki tehát magára a tevékenységre kell fókuszálnia, hogy az a lehető legszínvonalasabb, legeredetibb, legújszerűbb legyen.

77 PCM céljai, alapelvei 3.esetleges dokumentáltság helyett szabványos dokumentáció, Egy pékségben legyen szabványosan dokumentálva a HACCP rendszer, legyen pontos kimutatás a lisztről és az eladott kiflikről, a befolyt pénzről és befizetett adókról. De egy szellemi alkotó projektben ne a papírokra koncentráljanak, mert akkor az egész tevékenységük hiábavaló lesz.

78 PCM céljai, alapelvei 4.rövid táv helyett hosszú táv és fenntarthatóság a tervezésben Ez fontos cél minden esetben, minden tevékenységnél, minden projektnél.

79 PCM céljai, alapelvei 4.rövid táv helyett hosszú táv és fenntarthatóság a tervezésben Ez fontos cél minden esetben, minden tevékenységnél, minden projektnél.

80 PCM céljai, alapelvei 5.különálló eseti projektek helyett, vertikális és horizontális integráció Az államigazgatásban ez hasznos, nélkülözhetetlen, de a pékségeknél nem, és a művészetben, tudományban sem. (utóbbiaknál kifejezetten káros és ártalmas szemlélet.)

81 PCM céljai, alapelvei 6.bizonytalan hatások helyett mérhető hatások (Ez fontos, de nagyon eltérőek lehetnek az időléptékek projekttípusoknál.) A pékségnél a befektetések 1-5 év alatt megtérülhetnek és a társadalmi hatás már a megnyitás után 1 héttel jelentkezhet,

82 PCM céljai, alapelvei 6.bizonytalan hatások helyett mérhető hatások A tudományos kutatás eredményére (a publikációra) a munka kezdetétől rendszerint 3-4 év múlva lehet számítani, az eredményének a társadalmi hatásai viszont legkorábban 10 év múlva, de sokszor csak 50-100 év múlva érződnek és vannak olyan kiemelkedő eredmények is, amelyeket az eredeti kutató halálát évtizedekkel követően újra fel kell fedezni, mielőtt társadalmi hatásukat kifejthetnék, így történt például Gregor Johann Mendel (1822 – 1884) úttörő kutatásaival és zseniális eredményeivel, amivel megalapította a genetikát, amely nélkül ma sem korszerű mezőgazdaságról, sem korszerű orvostudományról nem beszélhetnénk.

83 PCM főbb jellemzői  A projekt életciklust szakaszokra tagolja  Minden szakaszhoz hozzárendeli a kulcsdöntéseket, az információigényeket, és a felelősségeket, (biztosítja továbbá az érintettek részvételét)  Az egyes szakaszok sikerességének előfeltétele az megelőző szakasz befejezése,  Az értékelés tanulságai, tapasztalatai hasznosulnak a jövőbeni lépések tervezésénél.

84 PCM elemei

85 Logikai keret módszer (LKM) Maga a logikai keret nem más mint az alábbi kérdésekre adott válaszok összegzése:  Miért valósítjuk meg a projektet?  Mit szeretnénk a projekttel elérni?  Hogyan fogja ezt a projekt teljesíteni?  Milyen külső tényezők fontosak a projekt sikeréhez?  Hol található a projekt sikerességéhez és értékeléséhez szükséges információ?  Milyen eszközök szükségesek?  Mennyibe fog kerülni a projekt?

86 Logikai keret módszer (LKM) Az elemzési szakasz:  érintettek elemzése,  SWOT elemzés,  probléma elemzés,  cél-rendszer elemzés,  stratégia-elemzés. A tervezési szakasz:  logikai keretmátrix kialakítása,  tevékenységek ütemezése,  erőforrások ütemezése.

87 Logikai keret módszer (LKM)

88

89

90 Az LKM 16 cellája 1.Általános stratégiai célkitűzés, hosszú távra, amelyhez a projektünk, ha kis mértékben is, de kimutathatóan hozzájárul. [Pl.: Szeretnénk elérni, hogy az emberiség a jelenlegi súlyos válsághelyzetéből kilábalva átalakuljon egy a bioszféra többi elemével harmónikusan együttműködő, fenntartható, klímabarát, környezetbarát, szolidáris és demokratikus, globális információs társadalommá; amely tartósan képes megbírkózni a jelen és a jövő kihívásaival.]

91 Az LKM 16 cellája 2.Konkrét projektcél amit meg kívánunk valósítani. (1 db fő cél) [Pl.: Szeretnénk egy valós terepi adatbázishoz illesztett közösségökológiai és anyagforgalmi szimulációs modellt kidolgozni a Nagykovácsi mellett található vizes élőhelyre, amely alapján becsülhetők lennének az élőhely különböző kezelési módjaihoz kapcsolódó ökológiai szolgáltatások, szénfluxusok és biodiverzitási mutatók.]

92 Az LKM 16 cellája 3.A projektcél megvalósítását jelentő várt eredmények. (több termék, szolgáltatás, haszon, változás, amit előállítunk, megvalósítunk, elkészítünk vagy elérünk.) [Pl: a cél eléréséhez szükséges, hogy rendelkezzünk: ökológiai alapállapot leírással, helyszíni mikroklima adatokkal, szezonális közösségdinamikai adatsorokkal, talajtérképpel, hidrológiai adatbázissal, légifelvételekkel, vegetációtérképpel, társulástani felvételezésekkel, stratégiai modellel, stb.]

93 Az LKM 16 cellája 4.Az eredményeket létrehozó tevékenységek [Pl. terepi adatfelvételezés és ökológiai mintagyűjtés, laboratóriumi mintafeldolgozás, légifotózás, modellfejlesztés, adatbázis elemzés, szakirodalmi adatgyűjtés, szakirodalmi szintézis.]

94 Az LKM 16 cellája 5.Előfeltételek vagy peremfeltételek, amelyek teljesülése szükséges a sikerhez. [Pl. hatósági engedélyek, kutatásfinanszírozási források, hozzáértő személyzet]

95 Az LKM 16 cellája 6.Feltételezések, valószínűségek, kockázatok a tevékenységek elvégzéséhez. [Pl. nyerési esély a szóbajöhető pályázatokon, szakhatósági hozzájárulások beszerzésének bizonytalanságai]

96 Az LKM 16 cellája 7.Feltételezések, valószínűségek, kockázatok az eredmények eléréséhez [Pl. a kutatóknak lesznek-e jó intuíciói, képesek megfelelő módszereket kidolgozni az elvégendő feladatokhoz, a tervezett vizsgálatok alkalmasnak bizonyulnak-e a kérdések megválaszolására]

97 Az LKM 16 cellája 8.Feltételezések, valószínűségek, kockázatok a fő cél (vagy célok) megvalósulásához. [Pl. a projektcél megvalósulása esetén az elért eredmények magas impactfaktorú nemzetközi folyóiratokban publikálhatóak lesznek-e, fogják-e sokan felhasználni, idézni, szakmai áttörést jelent-e a szakterületen, új eredmények sokaságát és magasabb színvonalú ökológiai tudást eredményez-e, hatékonyan kerülnek-e bele az eredmények a tudástranszfer láncolatába, fogják- e széles körben oktatni, hatással lesz-e a társadalomra?]

98 Az LKM 16 cellája 9.Tevékenységekhez szükséges erőforrások és eszközök (mi kell hozzá?) [Az előfeltételek megléte esetén – finanszírozás, engedélyek, képzett személyzet – a tevékenység elvégzésének lesznek-e bürokratikus akadályai, nehézségei, sikerül-e a kutatókat hatékonyan mentesíteni az adminisztratív és pénzügyi elszámolási kötelezettségek alól, lesz-e a kutatóknak szabad keze és gyors-, rugalmas változtatási-beavatkozási lehetősége a projekt menet közbeni akár többszöri teljes átszervezésére, újragondolására, elegendő idő áll-e majd rendelkezésre a problémák megoldásához?]

99 Az LKM 16 cellája 10.Információ források, amelyek a tevékenységek megvalósulására reflektálnak. [Pl. Kutatók megbízási szerződései és a költségek, díjak, előlegek banki átutalásáról szóló igazolások]

100 Az LKM 16 cellája 11.Eredmény indikátorok [Pl.: kutatási zárójelentések] 12.Eredmény indikátorok forrása [Pl. projekt-team szakmai vezetője] 13.Célindikátorok [Pl. ténylegesen megjelent impact factoros publikációk jegyzéke] 14.Célindikátorok forrása [Pl. Web of Science adatbázis]

101 Az LKM 16 cellája 15.Stratégiai hatásindikátorok [Pl. a projektben született tudományos közlemények kummulált impact factora, idézettsége, a résztvevő kutatók scientometriai mutatóinak időarányos növekménye, az eredmények bejutása a tudástranszfer-láncokba, ráépülő alkalmazások, fejlesztések, szintézisek, tananyagok, oktatások, ismeretterjesztő művek, innovációk] 16.Hatásindikátorok forrása [Pl. Web of Science adatbázis, Scopus adatbázis, Google Scholar, MTMT adatbázis, sajtó, internet]

102 SWOT-elemzés A SWOT mozaikszó a  Strengths - erősségek  Weaknesses - gyengeségek  Opportunities - lehetőségek  Threats - veszélyek szavak kezdőbetűiből származik.

103 SWOT-elemzés SWOT-mátrixból alapvetően kétféle létezik: 1.elemzési, feltárási SWOT-mátrix 2.menedzsment SWOT-mátrix Míg az első a gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek feltárását, azonosítását, összegyűjtését célozza, addig a második a már azonosított jellemzőpárokra keres megoldásokat.

104 SWOT-elemzés

105 Indikátorok Egy klímaváltozással kapcsolatos vagy más jellegű tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs, szintetizáló vagy stratégiafejlesztési projektnél teljesen rossz, használhatatlan és értelmetlen mutatók az alábbiak:  jelentés oldalszáma,  előírt fejezetek megléte,  előírt tartalmi elemek azonosíthatósága,  kitöltött űrlapok száma,  bevont szakértők száma,  ráfordított munkaidő,  ráfordított, szabályosan elszámolt költségek,  nyilvántartások megléte,  jelenléti ívek megléte,  részjelentési határidők betartása. Hiszen ezek a projekt lényegéről és sikerességéről vagy sikertelenségéről semmilyen információt nem hordoznak, ráadásul hatásukban kontraszelektívek.

106 Indikátorok Releváns indikátorok lehetnek viszont az alábbiak:  Közlésre elfogadott, referált-lektorált publikációk száma,  Publikációk kumulált impact faktora  Időegység alatt beérkezett idézettségek.  Bejegyzett szabadalmak  Államilag elismert fajták  Elismert tudományos kiadónál megjelent nemzetközi könyvfejezetek vagy monográfiák  Megvalósult szakmaspecifikus alkotások  Felépített adatbázisok  Kidolgozott modellek  Védelem alá került területek  Lecsökkentett ÜHG kibocsátások, vagy lecsökkentett ökológiai lábnyom értékek  Kiképzett szakértők, megvalósított képzések  Megnövekedett munkavállalói rugalmasság  Rekonstruált élőhelyek, telepített fák vagy klímavédelmi erdők

107 Indikátorok SMART kritériumok:  specifikusak (Specific)  mérhetőek (Measurable)  rendelkezésre állók (Achievable)  valósak (Realistic), és  idő alapúak (Time-based)

108 XVII. Pályázat kidolgozás, a pályázatírás lépései A pályázatírás lépései: 1.Anyaggyűjtés 2.Az összegyűjtött anyag strukturálása, rendezése 3.Vázlatkészítés (címekkel és alcímekkel) 4.Az alfejezetek feltöltése tartalommal

109 XVII. Pályázat kidolgozás, a pályázatírás lépései A pályázat fontos komponensei lehetnek:  Logikai keretmátrix  Projektterv, ütemezés  Megvalósíthatósági tanulmány  Költségvetés és érdemi indoklása  Nyilatkozatok, igazolások  Mellékletek (ami az űrlapokba és a terjedelmi keretekbe nem fért bele)  Adatlap  Tartalomjegyzék, fedlap  Kísérőlevél.

110 XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai A pályázat benyújtását a következő lépések szokták követni: 1.érkeztetés, elektronikus regisztráció 2.a benyújtási jogosultság vizsgálata 3.a pályázat kötelező tartozékainak meglétére vonatkozó formai ellenőrzés (esetleg hiánypótlásravaló felhívás) 4.befogadás az érdemi szakmai bírálatra 5.tartalmi értékelés, előszelektálás 6.érdemi bírálat 7.döntés 8.szerződéskötés 9.megvalósítás 10.ellenőrzés 11.végső elszámolás és disszemináció

111 XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai A pályázati eljárás alapvetően kétféle lehet:  egyfordulós (nagyjából a fenti menetrend)  kétfordulós (először rövid vázlatos összefoglaló anyagot lehet benyújtani, majd azok szelektálása után csak az esélyes pályázókat hívják meg a második fordulóra, aminek menetrendje nagyjából a fenti)

112 XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai A pályázati kiírás lehet:  egyszeri meghírdetés  folyamatos meghírdetés szakaszos értékelésekkel  folyamatos meghírdetés folyamatos értékelésekkel

113 XIX. A pályázatok értékelésének általános szempontjai A bírálóknak feltett kérdések között gyakran szerepelnek a következők:  a pályázat tartalmaz-e támogatásra méltó javaslatot?  a pályázó szakmailag alkalmas-e a projekt megvalósítására?  a benyújtott módon a projekt sikeres megvalósítása lehetséges-e?  a javasolt módszerek korszerűek-e?  a benyújtott költségvetés reális és arányos-e?  vannak-e szakmai, finanszírozási, jogi vagy etikai veszélyek?  Szubjetív skálán hány pontra értékeli a pályázat minőségét, támogatandóságát?

114 XX. Támogatási szerződés, egyéb szerződések A támogatási szerződésen kívül az alábbi szerződések megkötésére kerülhet még sor a megvalósítást megelőzően vagy annak folyamatában:  Konzorciális szerződés (tagok közötti munka és forrásmegosztás, részprojekt felelősök)  Alvállalkozói szerződések  Megbízási szerződések  Munkaszerződések  Adás-vételi, lízing- vagy hitelszerződések.

115 XXII. Jelentések, beszámolók, pénzügyi elszámolások A jelentéseket sokféle céllal előírhatnak:  Támogatás felhasználásának indoklása vagy igazolása  Kifizetési kérelem alátámasztása  Támogatás lehívás  Hatékonyság mérése  Időarányos eredményesség mérése  Elszámolhatóság ellenőrzése  Fenntartás igazolása

116 XXII. Jelentések, beszámolók, pénzügyi elszámolások A jelentések jellemző típusai:  Időközi jelentések (Projekt előrehaladási részjelentés)  Pénzügyi részelszámolás egyszerűsített szakmai részjelentéssel  Zárójelentés  Projekt fenntartási vagy utókövetési jelentés

117 XXII. Jelentések, beszámolók, pénzügyi elszámolások A projektelőrehaladási jelentés tartalma:  A vizsgált időszakban folytatott tevékenység bemutatása.  Az esetlegesen elért részeredményekről.  A közbeszerzések lefolytatásáról, ha volt ilyen.  A költségvetés alakulásáról.  A nyilvánosság tájékoztatásáról, kommunikációról, esetleg horizontáls célkitűzések teljesüléséről.

118 XXIII. Projekt értékelés (monitoring, ellenőrzés, értékelés) A jelentések rutinszerű ellenőrzése leggyakrabban a következő lépésekből áll: 1.a jelentéscsomag formai ellenőrzése (minden előírt dokumentum megvan-e, alá vannak-e írva, szabályosan vannak-e kitöltve) 2.eljárási szabályoknak való megfelelés ellenőrzése (megtörténtek-e azok a lépések, amelyeket az erre vonatkozó szabályzatok rögzítenek) 3.pénzügyi ellenőrzés 4.szakmai ellenőrzés 5.döntés a támogatás kifizethetőségéről 6.tényleges utalás

119 XXIV. Disszemináció A disszeminációnak alapvetően két formája van: 1.a tevékenység folyamata közbeni tájékoztatás (pl. óriásplakát, ami bemutatja, hogy mi épül itt, sajtónyilatkozatok a projektről, szóróanyagok, folyamatosan fejlesztett honlap, köszönetnyilvánító táblák) 2.a projekt szakmai lezárását követő végeredmény publikálása, információterjesztés és tudástranszfer folyamatok (zárópublikációk, hasznosítás, ismeretterjesztés)

120 XXIV. Disszemináció A disszemináció céljai:  a projekt eredményeinek terjesztése a projekt által kiváltani kívánt hatás növelése és a forrásfelhasználási hatékonyság javítása céljából,  az esetlegesen közpénzből fedezett finanszírozás eredményének közkinccsé tétele,  a támogatók, finanszírozók reklámozása, imázsának javítása (hogy érdekükben álljon a támogatás),  a megvalósítók szakmai közismertségének javítása, szakértelmük elérhetővé tétele mások számára,  tapasztalatok átadása.

121 XXIV. Disszemináció A disszemináció szintjei: 1.tájékoztatás a projek teamen belül (belső kommunikáció) 2.tájékoztatás a stakeholderek szintjén (érintett személyek és intézmények) 3.tájékoztatás a szektoron belül (lokálisan, regionálisan vagy globálisan) 4.a nagyközönség tájékoztatása lokálisan, regionálisan, nemzeti szinten, EU szinten, világszinten.

122 XXIV. Disszemináció A disszemináció lehetséges célcsoportjai és a számukra adekvát csatornák: 1.szakértők a világon (első- és másodfajú tudományos publikációk) 2.a projekt haszonélvezői (lehetőségek bemutatása, használati útmutatók) 3.politikusok (vezetői összefoglalók, intézkedési javaslatok) 4.oktatási szakemberek (tanártovábbképzés, tankönyv, oktatási segédkönyv) 5.médiamunkások (sajtóközlemény, sajtótájékoztató) 6.érdeklődő nagyközönség (ismeretterjesztő disszemináció) 7.nem érdeklődő nagyközönség (figyelemfelkeltő disszemináció)

123 XXIV. Disszemináció A tudományos publikálás formái és csatornái: 1.Elsőfajú tudományos közlemény:  nemzetközileg referált, lektorált, impact factoros folyóiratcikk 2.Másodfajú tudományos közlemények:  Előpublikációk, preliminary reportok céljára: konferenciakötetek  Utófeldolgozások céljára: review cikk, tudományos könyvfejezet, monográfia 3.Harmadfajú tudományos közlemények:  Fokozatszerzést szolgáló disszertációk (közgyűjteményben elhelyezett kézirat, de publikálható is)  Publikált kutatási jelentés, projektjelentés

124 XXIV. Disszemináció 4.Nem tudományos, szakmai információforrások:  Ismeretterjesztő művek  Szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek, egyetemi jegyzetek  Elektronikus információforrások 5.Nem tudományos, nem szakmai információforrások:  Sajtótermékek (napilapok, magazinok)  Sajtónyilatkozatok  Médiaszereplések  Reklámok, hirdetmények

125 XXIV. Disszemináció A publikációkon kívül a disszemináció részét képezik az egyéb tudástranszfer láncok is:  Alkalmazási lánc (alapkutatás → alkalmazott kutatás → fejlesztés → innováció → elterjedt gyakorlat → általános műveltség)  Oktatási lánc (alapkutatás → doktorképzés → graduális felsőoktatás képzés → közoktatás → általános műveltség)  Ismeretterjesztő lánc (alapkutatás → tudományos publikációk → ismeretterjesztő irodalom → általános műveltség)  Szintézis lánc (alapkutatás → elsőfajú közlemény → review cikk → monográfia → szakkönyv, tankönyv → általános műveltség)

126 Köszönöm a figyelmet!