Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati jog - Munkajog 2015/2016. 1. fv. 10. hét Előadó: dr. Csőke Rita Üzleti jog Tanszék Elérhetőség:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati jog - Munkajog 2015/2016. 1. fv. 10. hét Előadó: dr. Csőke Rita Üzleti jog Tanszék Elérhetőség:"— Előadás másolata:

1 Vállalati jog - Munkajog 2015/ fv. 10. hét Előadó: dr. Csőke Rita Üzleti jog Tanszék Elérhetőség:

2 2

3 Az alapozás után építkezzünk… A mai témáink:  A évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  Ezen belül:  Beszéljünk egy kicsit a munkaviszonyról…  „Mit kell csinálnom?” – a munkakör  „Azok a mocskos anyagiak…”- a munkabér és a költségtérítés  A munkaidő és beosztása  És amivel nem lehet eleget foglalkozni: a munkaviszony megszűnése, megszüntetése 3

4 A munkaviszony létesítése 4 A kép forrása:

5 A munkaviszony létesítése § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munka- szerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. 5

6 A munkaviszony létrejöhet: A munka- viszony időtartama szerint: határozott időre határozatlan időre A munkaidő szerint: teljes munkaidőre (főszabályként napi 8 óra - általános teljes napi munkaidő) részmunkaidőre (ami ennél kevesebb) 6

7 A munkaszerződés kötelező minimális tartalma:  A munkaszerződést kötelező írásban!  „45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.”  Ha a felek az időtartam, munkaidő, munkahely kérdését nem rögzítették, akkor a törvény pótolja. (határozatlan/teljes munkaidős/a szokásos munkavégzési helyen)  + még néhány esetben, ha a felek valami speciálist szeretnének az általános szabályhoz képest, attól el kívánnak térni (pl. próbaidő, vagy határozott idős munkaviszony, vagy tisztán teljesítménybéres munkabér, stb.) 7

8 A határozott idős munkaszerződés 8

9 A határozott idejű munkaviszony (Mt. 192.§) 1.  A határozott idejű munkaviszony tartamát  naptárilag vagy  más alkalmas módon kell meghatározni.  A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. 9

10 A határozott idejű munkaviszony (Mt. 192.§) 2.  A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.  A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.  A közszféra határozott idős szabályai némileg eltérnek. 10

11 A munkakör 11 A kép forrása:

12 A munkakör  Általában rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű, az adott munkavállaló által ellátott feladatok összességét tekintjük munkakörnek.  A munkakör az ellátandó feladatcsoport ot határozza meg (pl. pénzügyi elemző, jogtanácsos, gazdasági ügyintéző, rendszergazda, szoftverfejlesztő mérnök, stb.)  Általánosan, keretjelleggel, összefoglalóan adja meg a munkakör célját.  A munkakör azon munkafeladatok összessége (egy tevékenység-csoport), amelyek ellátására a munkavállaló a munkaszerződése alapján köteles. 12

13 A munkaköri leírás  Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót  d) a munkakörbe tartozó feladatokról,  h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.  A d) pontos tájékoztatás maga a munkaköri leírás. (Célszerű és szokásos egyben a munkáltatói jogkör gyakorlóját is közölni.)  Csak a munkakör céljába tartozó feladatköröket lehet beleírni.  A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatok bővebb, részletezőbb leírása (de még mindig általánosító jelleg gel.)  A munkakörtől eltérő foglalkoztatásra csak korlátozottan, rövid, átmeneti időre van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató ettől el kíván térni huzamosabban, akkor abban meg kell állapodni a munkavállalóval. 13

14 És amit végül végezni kell konkrétan: amire a munkáltató utasít…  Kúriai gyakorlat: „az utasítás kifejezés használatának hiányában is megállapítható az utasítás ténye, amennyiben az alárendelt személynek ezt az eset sajátosságai alapján ilyenként kellett értelmeznie és alkalmaznia.” 14

15 A munka, a bére, és ami nem az… 15  Forrás:

16 Mi a munkabér? 1.  A törvény nem definiálja.  Különböző jogszabályokban eltérő fogalmai lehetnek.  A bírósági gyakorlat alapján annak megítélésekor, hogy mi a munkabér, az egyes juttatásoknak nem az elnevezése számít hanem a tényleges tartalma, rendeltetése.  Munkabérnek minősül minden juttatás, ha „ a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta.” / BH / 16

17 Mi a munkabér? 2.  Munkabér munkavégzés ellenében illeti meg a munkavállalót.  Ha a juttatás a végzett munka anyagi ellentételezésének minősül, akkor az munkabér, függetlenül az elnevezésétől.  Összefoglalva: Munkavégzésért munkabér jár. Minden juttatás tehát munkabérnek minősül az Mt. alapján, amit a munkájáért (a munkavégzés fejében) kap a munkavállaló. Ez független a juttatás elnevezésétől. 17

18 Az alapbér 1.  Az alapbért a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. (Ld. munkaszerződés kötelező elemei.)  Ha nincs megállapodás az alapbérben, akkor nincs munkaszerződés sem. – Érvényességi kellék  Az alapbér időalapú.  Nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, vagy garantált bérminimum). 18

19 Az alapbér 2.  Bár meg kell állapítani az alapbért minden munkaszerződésben, nem szükségképpen az alapbér lesz a munkabér.  A munkaszerződésben rögzített alapbérnek a nem tisztán időbéres munkabérnél leginkább a bérpótlékoknál van jelentősége. Ezeknek az alapbér képezi a számítási alap ját. 19

20 Munkabér a munkaszerződésben  Időalapú - időbér  Ha kizárólag időbérben határozzák meg a munkabért, akkor megegyezik az alapbérrel.  A legegyszerűbb és leggyakoribb. Ha a munkavállaló a teljes munkaidőt maradéktalanul teljesíti, akkor mekkora bér illeti meg.  Teljesítményalapú - teljesítménybér  Idő- és teljesítményalapú bér vegyesen.  Az utóbbi kettőnél az alapbér azonban csak számítási alap. 20

21 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 1.  „ Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.”  A felek megállapodhatnak teljes egészében, vagy csak részben teljesítménybérben.  Az utóbbi esetben az időbér lehet alacsonyabb az alapbérnél. 21

22 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 2.  A kizárólag teljesítménybérben meghatározott munkabérről a szerződésben meg kell állapodni.  Ha kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, akkor a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a garantált bért is. Ez nem lehet kevesebb, mint az alapbér fele.  A munkáltató – ha teljesítménybér alkalmazásában állapodott meg – teljesítménykövetelmény t köteles megállapítani. 22

23 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 3.  A teljesítménykövetelményt előre, írásban kell közölni a munkavállalóval.  Ezt olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.  A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy  a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és  a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. 23

24 Kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum  Az Mt. felhatalmazza a kormányt, hogy ennek mértékét állapítsa meg.  Jelenleg hatályos: 347/2014. (XII.29.) Korm. r.  Minden munkáltatóra és minden munkavállalóra hatályos.  Jelenleg az alapbér havonta nem lehet kevesebb, mint:  ,- Ft ( minimálbér ), vagy  ,- Ft ( garantált bérminimum - a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben)  Feltétele : teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén, ha a teljes munkaidőt ledolgozta, vagy teljesítménybéres esetén 100%-os teljesítés és teljes munkaidő ledolgozása esetén 24

25 Költségtérítés (Mt. 51.§ (2) bekezdés)  „ A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.”  A felmerült költségnek közvetlen összefüggés ben kell lennie a munkaviszony teljesítésével.  Kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében felmerült költség lehet alapja.  Indokolt nak kell lennie.  Néhány kivételtől eltekintve bizonylati előírások.  A költségtérítés nem munkabér.  Az adózása eltér a munkabértől.  Ajánlott előre tisztázni a munkáltatóval. 25

26 Időzzünk el kicsit a munkaidőnél… (De csak röviden…) Mt § 26

27 Bevezetés a témába  Erre a témára különösen igaz, hogy csak nagyon általánosan fogunk foglalkozni a témával, és csak a főszabályokkal.  Nagyon bonyolult téma, sok-sok részletszabállyal és kivétellel. 27

28 Pár fogalom 1:  Munkaidő :  a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint  a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.  Előkészítő vagy befejező tevékenység : minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.  Nem munkaidő  a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá  b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. 28

29 És még pár fogalom:  Napi munkaidő : a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott  a) teljes napi munkaidő vagy  b) részmunkaidő.  Beosztás szerinti napi munkaidő : a munkanapra elrendelt rendes munkaidő.  Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. 29

30 A munkaidő beosztás szabályai (Mt. 96.§-tól) 1.  A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.  A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. 30

31 Általános munkarend  Egyenletes munkaidő beosztás  Hétfőtől péntekig napi 8 óra 31

32 Eltérés az általános munkarendtől: munkaidőkeret alkalmazása 1.  Rugalmas munkaidő beosztás. (Nem kötetlen, az más.)  Munkaidőkeretnél a napi munkaidő csak számítás alapja, de nem feltétlenül aszerint történik a munkaidő beosztása.  A munkaidő nagyobb egységekbe foglalható.  Egyes napokra eltérő munkaidő osztható be. Egy nap azonban 4 óránál nem lehet rövidebb (kiv. részmunkaidő), és 12 óránál nem lehet hosszabb (a heti munkaidő max. 48 óra).  A munkaidő kereten belül ugyanannyit kell ledolgozni, mint az általános munkarendben, csak az egyes napok közt eltérő megosztásban, és összevonhatók a pihenőidők. Egyenlőtlen munkaidő beosztást tesz lehetővé. 32

33 Munkaidőkeret alkalmazása 2.  Csökkenthető a rendkívüli munkavégzés költsége.  Elkerülhető a műszakpótlék.  De: a rendkívüli munkaidő sem kizárt  Kereten felüli munka  Vagy a napi beosztáson felüli munka is lehet.  Pihenőidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani.  Kijelölni a pihenőnapokat és a szabadnapokat. Nem mindegy, ha mégis munkát kell elrendelni, mert más pótlék ját a kettőre.  Fontos a kommunikáció. 33

34 Munkaidőkeret alkalmazása 3.  A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.  A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.  A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.  A törvény szerinti kivételek esetén max. 6 hónap, ill. 26 hét. 34

35 Kötetlen munkarend  A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend).  A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.  Kötetlen munkarend esetén a munkaidő beosztás szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartásokból is csak a szabadság-nyilvántartás kell. 35

36 A munkaviszony megszűnése, megszüntetése 36 Kép forrása: domingo-law.com

37 A munkaviszony megszűnése (Mt. 63.§)  Objektív körülmény, egy jogi tény.  Jognyilatkozat nem szükséges hozzá.  Esetei:  a) a munkavállaló halálával,  b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,  c) a határozott idő lejártával,  d) a (3) bekezdésben meghatározott esetben,  e) törvényben meghatározott más esetben.  A d) pontban hivatkozott (3) bekezdésben meghatározott eset: munkáltatói jogutódlás, ha az új munkáltató nem az Mt. hatálya alatt áll. (A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.) 37

38 Munkaviszony megszüntetése (Mt. 64.§) - Jognyilatkozattal 38 A munkaviszony megszüntethető Közös megegyezéssel Felmondással Azonnali hatályú felmondással

39 A munkaviszony felmondása általában  A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti (rendes) felmondással.  (Az időkorlát miatt a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem tárgyaljuk.) 39

40 A határozatlan idejű munkaviszony felmondása 40 A munkavállaló nem köteles indokolni a jognyilatkozatát. A munkáltató felmondása esetén indokolási kötelezettség van. Indok lehet: A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok De: nem kell indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló.

41 A határozott idejű munkaviszony felmondása A munkáltató felmondással – indokolással - megszüntetheti a) a felszámolási– vagy csődeljárás tartama alatt vagy b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkavállaló felmondással – indokolással - megszüntetheti. Indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. 41

42 Indokolási kötelezettség (Mt. 64.§, 66.§)1.  A felek egyike sem köteles indokolni a próbaidő alatti jogviszony megszüntetés esetén.  Az indokolás megfelelőségét a nyilatkozattevő köteles bizonyítani. 42

43 Az indokolással szemben támasztott követelmények (Mt. 64.§, 66.§) 43 Az indokolás akkor megfelelő, ha Világos Ha abból megállapítható, hogy az adott munkatárs munkájára miért nincs szükség – nem közhelyszerű vagy túl általános Valós A felmondás közlésekor fennálló valós tény, körülmény az alapja Okszerű Ha kiderül belőle, hogy a megjelölt ok következtében nincs szükség a munkavállaló munkájára – miért nincs szükség rá?

44 Fontosabb felmondási korlátozások 1. (Mt. 64.§)  Mt. 64.§ (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt  a) a várandósság,  b) a szülési szabadság,  c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),  d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint  e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.  + választott szakszervezeti tisztviselő – közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése esetén. 44

45 Fontosabb felmondási korlátozások 2. (Mt. 66.§)  A védelem szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.  Az előző dia a) és az e) pont alapján a védelem akkor illeti meg a munkavállalót, ha erről a munkáltatót tájékoztatta.  Önmagában a munkáltatói jogutódlás nem szolgálhat a felmondás alapjául.  A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belüli munkavállaló rendes felmondásának speciális szabályai vannak. 45

46 Felmondási idő (Mt §),  A rendes felmondás esetén a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.  A felmondási idő harminc nap.  Ha a munkáltató mond fel rendes felmondással, akkor ez az idő 3 év után nő. Maximumán +60 nap.  A felek eltérően megállapodhatnak, legfeljebb hathavi felmondási időben.  Határozott idős munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.  Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő legalább felére mentesíteni kell a munkavégzés alól. (Távolléti díjat kell fizetni.) 46

47 Végkielégítés (Mt. 77.§)  A munkáltatói felmondás esetén legalább (általában) 3 év munkaviszony esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg.  1-6 hónapi távoléti díj.  Védett korú munkavállalónak +4 hónap.  Nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak 0 hónap.  A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve  a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),  b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó tartamát. 47

48 Azonnali hatályú felmondás (Mt. 78.§) – próbaidőn kívül Határideje: az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig Testületi joggyakorló esetén a tudomásszerzés ideje: amikor a testülettel közölték. A munkaszerződés (bármelyik fél által) azonnali hatállyal felmondható, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 48

49 Azonnali hatályú felmondás (Mt. 78.§) – próbaidőn kívül – még egy eset  A határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú munkáltatói felmondása (Mt. 79.§ (2) bek.)  Indokolás nélkül,  Feltéve, hogy 12 havi távolléti díjat megfizet a munkáltató.  Ha ennél rövidebb idő van hátra, akkor a szerződés végéig.  Figyelem! Ez a felmondás nem azonos az előzőekben tárgyalttal! 49

50 Köszönöm a figyelmet! 50 Kép forrása:


Letölteni ppt "Vállalati jog - Munkajog 2015/2016. 1. fv. 10. hét Előadó: dr. Csőke Rita Üzleti jog Tanszék Elérhetőség:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések