Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2013. Jogalap Római Szerződés (1957) 237. cikk szerint „Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Maastrichti Szerződés (1992 írták alá,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2013. Jogalap Római Szerződés (1957) 237. cikk szerint „Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Maastrichti Szerződés (1992 írták alá,"— Előadás másolata:

1 2013

2 Jogalap Római Szerződés (1957) 237. cikk szerint „Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Maastrichti Szerződés (1992 írták alá, november 1-én lépett hatályba) F. pont: valamennyi tagállam „kormányzati rendszere demokratikus elveken alapul”. Lisszaboni Szerződés (aláírták december 13., hatályos december 1. óta) Módosított 49. cikk: „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett.”

3 Értékek „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

4 Koppenhágai kritériumok A közép- és kelet-európai országok csatlakozási kérelmei nyomán az Európai Tanács 1993-ban integrációs feltételeket határozott meg: A csatlakozásig a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat, továbbá a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szavatoló stabil intézményekkel kell rendelkezniük; működő piacgazdasággal kell rendelkezniük, és meg kell tudniuk birkózni az Unión belül érvényesülő verseny nyomásával és piaci erőkkel; képesnek kell lenniük a tagsággal járó kötelezettségek vállalására, köztük az Unió céljainak támogatására. Olyan közigazgatással kell rendelkezniük, amely képes az EU jogának gyakorlati alkalmazására és kezelésére.

5 A csatlakozási folyamat A csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt és az EU folytatja kormányközi konferenciák keretében (IGC). A tárgyalási folyamat különböző szakaszainak lezárásáról a tagállamok konszenzussal döntenek. A csatlakozási tárgyalások lezárást követően az Európai Parlament a képviselők abszolút többségének kedvező szavazatával járul hozzá a csatlakozáshoz. A csatlakozási szerződést mind a csatlakozó országnak, mind valamennyi tagállamnak meg kell erősíteni (ratifikáció).

6 Bővítési körök (1/2) Belgium, NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia – az Európai Szén- és Acélközösség alapítói 1951-ben 1973: Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981: Görögország 1986: Spanyolország és Portugália 1995: Ausztria, Finnország és Svédország

7 Bővítési körök (2/2) 2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 2007: Románia és Bulgária

8 Európai perspektíva és annak hiánya Az Európai Unió két politikai eszközrendszerrel fordul szomszédai felé Európai perspektíva - bővítés – (Stabilizációs és) Társulási Megállapodások Szomszédságpolitika

9 Stabilizációs és Társulási Megállapodások Az Európai Unió meghatározza a tagság feltételeit, s kijelöli az oda vezető út főbb állomásait. Intézményes kapcsolatok az Európai Unióval a csatlakozás, mint végcél szem előtt tartásával.

10 Csatlakozó ország

11 Horvátország Stabilizációs és Társulási Megállapodás Tagjelölt Csatlakozási tárgyalások október 3. Lezárás: a magyar elnökség idején, június 30. Csatlakozási szerződés aláírása: december 9. Ratifikációs időszak – Németország, Hollandia, Belgium és Dánia hiányzik. (Magyarország, Szlovákia után másodikként február 13-án erősítette meg a csatlakozási szerződést.) Tag: július 1.

12 Tagjelöltek - tárgyalók

13 Izland Tagjelölti kérelmét 2009-ben nyújtotta be Demokratikus hagyományokkal és szoros EU kapcsolatokkal rendelkező ország. (Európai Gazdasági Övezet, Schengen) Az EU joganyag jórészét alkalmazzák. Csatlakozási tárgyalások 2010 nyarán indultak.

14 Törökország (2/1) Hosszú, szoros kapcsolat az európai integrációval: 1959 – Törökország társult státuszért folyamodik a az Európai Gazdasági Közösséghez(EEC) – Társulási Megállapodás (Ankara Agreement) aláírása Vámunió 1999 – tagjelölt október 3. - megindultak a csatlakozási tárgyalások

15 Törökország (2/2) Csatlakozási tárgyalások: A 35 tárgyalási fejezetből 13-at nyitottak meg és egy lezárására került sor. A Bizottság az Új Pozitív Menetrend életre hívásával kívánt lendületet adni a közel három éve lelassult csatlakozási folyamatnak.

16 Montenegró 2008: Montenegró benyújtja csatlakozási kérelmét. 2009: A vízumliberalizációs megállapodás hatályba lép. 2010: Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2010: Tagjelöltség 2012: Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások: új megközelítés (jogállami kérdések a figyelem központjában már a tárgyalási folyamat legelejétől).

17 Tagjelöltek – tárgyalási időpontra várnak

18 Macedónia (FYROM) 2001: Stabilizációs és Társulási Megállapodás aláírása 2005: Tagjelölti státusz, de nincs döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. 2009: Vízumliberalizáció Bizottság országjelentései: 2009 óta minden évben javaslat a csatlakozási tárgyalások megnyitására, de a Tanács nem jutott megállapodásra a kérdésben. Bizottsági kezdeményezés az integrációs lendület fenntartására: magas szintű csatlakozási párbeszéd. A névvita Görögországgal akadályozza a tárgyaláskezdést. (A Tanácsban a döntések a bővítési folyamatról konszenzussal születnek.)

19 Szerbia 2009: Vízumliberalizáció 2009: EU csatlakozási kérelem benyújtása 2012: Tagjelölti státusz Konkrét feltételek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez: belső reformfolyamat előmozdítása, kapcsolatok tartós és látványos fejlesztése Koszovóval (Belgrád-Pristina párbeszéd).

20 Potenciális tagjelöltek

21 Albánia 2009: Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2010: Vízumliberalizáció 2009: Csatlakozási kérelem benyújtása A Tanács az elmúlt években feladatlistát állított össze a tagjelölti státusz elnyeréséhez. Választások júniusban: a jogállamiság tesztje

22 Bosznia-Hercegovina 2008: Stabilizációs és Társulási Megállapodás aláírása 2010: Vízumliberalizáció Kevés kézzelfogható eredmény: testreszabott programok igénye

23 Koszovó Az EU 2008-ban európai perspektívát kínált Koszovó számára. Vízumliberalizációs tárgyalások folynak a Bizottsággal. 2012: A Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt jelentetett meg a Stabilizációs és Társulási Megállapodás (STM) megkötéséről. A tagállamok döntenek az STM megkötését célzó tárgyalások megkezdéséről – várhatóan 2013 júniusában.

24 Kihívások Gazdasági válság – az Unió figyelme saját belső megoldandó feladati felé irányul; a bővítési országok reformelkötelezettsége a gazdasági nehézségek hatására csökken(het). Jogállamiság(korrupció, szervezett bűnözés) Kétoldalú nyitott kérdések a nyugat-balkáni térségben (határ- és névprobléma) Regionális együttműködés (Koszovó státusza)

25 Támogatási eszközök Vízummentes utazás Szigorú feltételesség a felkészülési folyamatban – szoros kapcsolat a Bizottsággal A civil társadalmat és annak szervezeteit szorosan be kell vonni a csatlakozási folyamatba. Pénzügyi támogatás(IPA: előcsatlakozási támogatási eszköz – 2013 végéig 11.5 milliárd, – 10.5 milliárd €) Hatékonyabb kommunikáció a tagállamok és csatlakozók közvéleményével – alapvető fontosságú.

26 Összefoglalva a bővítésről Az Európai Unió egyik legsikeresebb politikai eszköze: erősíti a szomszédsági kapcsolatokat, Európa globális befolyását és hozzájárul a béke és a stabilitás megőrzéséhez. Fő keret a (stabilizációs és) társulási folyamat. Iránya: Nyugat-Balkán, Törökország, Izland. A teljes jogú tagsághoz szükséges felkészülés érdekében elvégzett munka mennyiségét és minőségét az EU tagjelölti státusszal ismeri el: a tagjelölt a Tanács döntése esetén megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. A 2013 tavaszi pillanatkép: „csatlakozó ország” a július 1-jén az EU 28-dik tagállamává váló Horvátország. Az EU tagjelöltjei a tárgyalásokat folytató Törökország, Izland és Montenegró, valamint a tárgyalások megkezdésére váró Macedónia és Szerbia. A Bizottság minden év őszén bővítési csomagot mutat be a Tanácsnak: stratégia, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok értékelése


Letölteni ppt "2013. Jogalap Római Szerződés (1957) 237. cikk szerint „Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Maastrichti Szerződés (1992 írták alá,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések