Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

START-kártya A START-kártyával rendelkező fiatalt alkalmazó munkáltató a kártya érvényességi ideje alatt mentesül a havi 1.950 ft tételes Eho fizetési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "START-kártya A START-kártyával rendelkező fiatalt alkalmazó munkáltató a kártya érvényességi ideje alatt mentesül a havi 1.950 ft tételes Eho fizetési."— Előadás másolata:

1 START-kártya A START-kártyával rendelkező fiatalt alkalmazó munkáltató a kártya érvényességi ideje alatt mentesül a havi ft tételes Eho fizetési kötelezettség alól és a fiatal bruttó keresete után a kedvezményhatárig nem fizet: 29% TB-járulékot, 3% munkaadói járulékot. Helyettük a fiatal bruttó keresetének a program 1. évében a 15%-át, 2. évében a 25%-át kell közteherként lerónia. A kedvezmény érvényesíthetőségének összeghatára: alap- vagy középfokú végzettségűeknél a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél a kétszereséig terjed, a bér ezt meghaladó része után a munkáltatói közterhek az általános szabályok szerint fizetendők. A fiatal keresetéből a munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok szerint kell levonni a magánszemélyt terhelő adót és járulékokat.

2 START-kártya START-kártya kiváltására október 1-től jogosult az a pályakezdő fiatal, aki – 25 éven aluli, - diplomások esetében, 30 éven aluli; – tanulmányait befejezte, megszakította, vagy abbahagyta; – munkaviszonyt a kártya kiváltása után fog első alkalommal létesíteni, vagy pályáját ösztöndíjasként kezdi. Az első munkahely megítélése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszak, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követő, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. A START program nem köti a pályakezdőt egy munkáltatóhoz: a kedvezményezett időszak 2 évében - egymást követő jogviszonyokban -, akár több munkáltatónál is munkát vállalhat (de egyidőben is lehet több munkaviszonya, azonban a kedvezményt csak egy munkáltató egy jog- viszonyban érvényesítheti). A START-kártya főszabály szerint a kiállítás keltétől számított 2 évig érvényes. A START-kártyát a munkáltató köteles őrizni és a fiatal munkaviszonyának megszűnésekor részére vissza-szolgáltatni.

3 Felszolgálási díj október 1-től kezdődően A vendéglátó üzlet szolgáltatásai után az üzemeltető a vendéglátás bruttó ellenértéke 15%-át meg nem haladó bruttó összegű felszolgálási díjat számíthat fel. A felszolgálási díjat az általános áfa kulcs (20%) terheli. A befolyt felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül - az üzletben - közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. A felszolgálási díj után a foglalkoztató a 29% TB-járulék helyett 15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, ami magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A kiosztott felszolgálási díj adóterhet nem viselő járandóság, a felszolgálónak nem kell belőle járulékokat és magán- nyugdíjpénztári tagdíjat sem fizetnie.

4 Borravaló október 1-től kezdődően A vendéglátó üzlet felszolgálója által a fogyasztótól közvetlenül (nem a foglalkoztatón keresztül) kapott borravaló adóterhet nem viselő járandóság, a felszolgálónak nem kell belőle járulékokat és magánnyugdíj- pénztári tagdíjat sem fizetnie, de választása szerint a borravaló után 15%-os mértékű nyugdíj- biztosítási járulékot fizethet, ami magában foglalja a nyugdíj- járulékot is.

5 Munkába járás re visszamenőlegesen adómentes a munkába járás költségének munkáltató általi megtérítése - az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, vagy - költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben. A térítésnek a bérlet (jegy) árát, a kilométerenként 9 ft-ot meghaladó része a nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

6 A leghátrányosabb helyzetű kistérségben üzembe helyezett beruházás kedvezménye re visszamenőlegesen a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó, és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő társasági adó-alany a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében egy összegben költségként elszámolhatja, illetve 100% értékcsökkenési leírást érvényesíthet, ha a tárgyi eszközt a területfejlesztés szempontjából leg- hátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe.

7 A bevallás és adatszolgáltatás új rendje Az adózás rendjéről szóló törvény 31.§ (2) A rájuk egyébként vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton részletes bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról: A szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató; A munkáltató, a kifizető; A nem nyugdíjas egyéni vállalkozó saját magáról is.

8 Lépcsőzetes hatálybalépés Az új havi elektronikusan benyújtandó személyenkénti adatszolgáltatással kombinált bevallást első alkalommal  hónapról május 12-éig teljesíti, majd ezt követően havonta a 0608-as bevallással: 1: a 10 ezer legnagyobb adóteljesítményű adózó; 2: a Pest megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó adózó; 3: az Áfa-n és a társasági adón kívüli egyéb adóiról havi vagy negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett; 4: a rendszerhez ig önként csatlakozó.  A többi adózó a nyugdíjas egyéni vállalkozó kivételével hónapról február 12-ig, majd ezt követően havonta. Ezen időpontoktól kezdve minden más bevallást is elektronikusan kell benyújtani.

9 Átmeneti szabályok A havi benyújtásra áprilistól kötelezett első 3 hónapjáról külön tesz személyenkénti adatszolgáltatást és külön adó- és járulék- bevallást: - a 06081K nyomtatványon ig a személyenkénti adatszolgáltatást a 3 hónapról együtt, - a es adó és járulékbevallást = az egyéb adóiról évközi bevallásra (0601) kötelezett e bevallásával egyidejűleg (havonta a tárgyhónapot illetve a negyedévet követő hó 20-áig), = az egyéb adóiról egyébként majd a 0603-as éves bevallásra kötelezett pedig ig nyújtja be. A havi benyújtásra januártól kötelezett január 31-ig as elektronikus bevallást-adatszolgáltatást nyújt be a magánszemélyek 2006-os adó és járulékkötelezettségéről. A nem nyugdíjas egyéni vállalkozó saját 2006-os vállalkozói adatairól is tesz január 31-ig as elektronikus bevallást.

10 Ügyfélkapu, regisztráció Az elektronikus bevallást ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. Az ügyfélkaput csak regisztrált természetes személy használhatja. Az egyéni vállalkozó regisztrációját követően bevallását maga adhatja be, vagy meghatalmazást ad erre egy másik regisztrált személynek. A nem természetes személy adózó adóbevallását regisztrált képviselője, meghatalmazottja teljesíti. Először az adózó képviselőjének, meghatalmazottjának, az egyéni vállalkozónak az okmányirodában regisztráltatnia kell magát. Az Ott kapott felhasználói névvel (azonosítóval) és jelszóval a magánszemély és az egyéni vállalkozó az ügyfélkapun keresztül (a kapott regisztrációs kód aktiválása után) tudja saját bevallását és adatszolgáltatását elektronikus úton az APEH-hez benyújtani.

11 Ügyfélkapu, regisztráció Aki más adózó bevallását, adatszolgáltatását kívánja beadni, az okmányirodai regisztrációját követő 8 napon belül az általa képviselt adózó székhelye szerinti APEH Igazgatóságnál is regisztráltatnia kell ezt a tényt: Regisztrációs adatlapon be kell jelenteni a képviselt adózó és a képviselő, a meghatalmazott adatait. A kiemelt adózóknak és az önként csatlakozóknak ig kell a regisztrációt teljesíteniük. A többi adózót májustól kezdve az APEH fogja értesíteni (felszólítani), hogy regisztráltassák magukat illetve képviselőjüket, meghatalmazottjukat. ▼

12 A minimálbér január 1-jétől havi ft, napi ft, órabér esetén 360 ft 50. életév betöltése hónapjától: ft/hó ft/nap 396 ft/óra Szakképzettséget vagy legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör esetén től ig - 2 évnél kevesebb gyakorlati idővel: ft/hó, ft/nap, 378 ft/óra - legalább 2 év gyakorlati idővel: ft/hó, ft/nap, 396 ft/óra ▼

13 Az összevont adóalap adótáblája: 2005-ben2006-ban Adóalap ftAdó % és ftAdóalap ftAdó % és ft 0  % 0  % ft-tól ft  az adóalap ft-on felüli részének 38%-a ft- tól ft  az adóalap ft-on felüli részének 36%-a

14 Az adójóváírás a havi bérszámfejtésnél: Ha a halmozott adóelőleg-alap> ft 2005-ben > ft 2006-ban, akkor havi adójóváírás nem érvényesíthető, egyébként: Ha a havi bér  ft és a halmozott adóelőleg-alap  ft, akkor a havi adójóváírás  havi bér 18%-a, de legfeljebb 2005-ben: ft 2006-ban: ft Ha a havi bér> ft és a halmozott adóelőleg-alap 2005-ben:  Eft 2006-ban:  Eft, akkor a havi adójóváírás  havi bér 18%-a, de legfeljebb ft =  12

15 Az adójóváírás 2005-ben2006-ban Alap adójóváírás alapjaAz adóévben megszerzett bér mértéke az alap18%-a havi maximuma9.000 ft jogosultsági határa Eft összjövedelem1.500 Eft összjövedelem degressziós sávja1.350 Eft+600 Eft= Eft1.500 Eft+600 Eft= Eft degressziója (összjöved.  1.350Eft) × 0,18(összjöved.  1.500Eft) × 0,18 Kiegészítő adójóváírás jogosultsági határa ft összjövedelem számítása (Bér  (jogosult hónap×50Eft)) ×0,18 havi maximuma ft7.000×0,18= ×0,18=2.340 degressziós sávja ft ft ft degressziója (összjövedelem  ) × 0,05 Együttes havi maximum ft = = Adó- mentesített bér legfeljebb Alap adójóváírással ft/hó Alap+kiegészítő adójóváírással ft/hó ft/hó

16 Változások az adókedvezményekben A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a 3 vagy több gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben: Havi ft-ra csökken a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető adókedvezmény mértéke. Maradéktalanul csak akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió ft-ot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer ft-tal 8 millió ft-ig növekszik. Ha a jövedelem az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben, az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 %-át meghaladó összegben jár.

17 Változások az adókedvezményekben  Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések alapján visszajáró adókedvezmény a pénztárban lévő egyéni számla javára történő jóváírássá, átutalássá alakult.  Az új nyugdíj-előtakarékossági számlára az adóévben befizetett összeg 30%-a (legfeljebb 100 Eft) az adókedvezményekkel csökkentett, megfizetett adóból e nyugdíj-előtakarékossági számlára utaltatható át.

18 A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás A törvény évi 400 ezer ft keretösszegben határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát. E ft együttes összegig adómentes keretbe tartozik: ►az önkéntes kölcsönös önsegélyző és/vagy egészség-pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, ►az iskolai rendszerű képzés költsége, ►az üdülési csekk és üdülési szolgáltatás értéke, ►az iskolakezdési támogatás, ►a számítógép juttatása és az internethasználat biztosítása, ►a bankszámlaköltség-térítés, ►a művelődési intézményi szolgáltatás értéke, ►a helyi utazási bérlet juttatása. A keretet meghaladó rész adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a 44% adót és együttes összegük után a TB-járulékot a munkáltató fizeti.

19 A vállalkozói jövedelem szerinti adózó egyéni vállalkozóra vonatkozó változások: ► Az általános személygépkocsi normaköltség 3 ft/km-ről 9ft/km-re nőtt, ► Nem alkalmazható az APEH üzemanyagár, ha az üzemanyagbeszerzés miatti előzetesen felszámított áfa levonásra kerül. A társasági adóalanyokra vonatkozó változásokkal azonosan: ► A kis értékű, beszerzéskor költségként egy összegben elszámolható tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyedi értékhatára 50 Eft-ról 100 Eft-ra nőtt; ► Ha a nem nyugdíjas egyéni vállalkozó saját maga és az alkalmazottai után, a nyugdíjas az alkalmazottai után legalább az évesített minimálbér másfél- szerese  ha székhelye kedvezményezett térségben van, akkor az évesített minimálbér  alapulvételével fizeti a 29% TB-járulékot és nem vesz igénybe beruházási hitel kamata utáni kisvállalkozói kedvezményt, akkor 5 millió ft vállalkozói személyi jövedelemadó alapig az adó mértéke 10%, az adóalap 5 millió ft-on felüli része után 16%, ez a kedvezmény már az adóelőlegnél is alkalmazható; ► A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének tanulószerződéssel történő folytatása esetén a vállalkozói személyi jövedelemadó alap a minimálbér 20%-a helyett annak 24%-ával (havi ft-tal) csökkenthető; ► Az egyébként költségként elszámolt iparűzési adó teljes összege csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapot, ha a vállalkozónak nincs az év utolsó napján nyilvántartott adótartozása.

20 Egyéb szja-szabály változások ► A bevétel fél %-áról 1%-ára és 10 millió ft-ról 25 millió ft-ra nőtt az adómentes reprezentációs keret. ► Nő az adómentesen juttatható összege:  az étkezési utalványnak az úgynevezett meleg étkeztetés esetén havi ft-tal ft-ra, az élelmiszer utalvány esetén havi 500 ft-tal ft-ra;  az iskolakezdési támogatásnak 2 Eft-tal 19 Eft-ra;  a munkáltatói lakás célú támogatásnak 250 ezer ft-tal 1 millió ft-ra;  a minimálbér növekedésével az ennek %-ában meg-határozott mentességeknek (üdülési csekk, csekély értékű ajándék). ► Adómentes lett a munkáltató által biztosított helyi utazási bérlet teljes összege. ► A végkielégítésben részesülő választhat, hogy a törvényben meg- határozott mértékű végkielégítés összegét a vonatkozó szabályok szerint megosztja az adóévek között, vagy a teljes összeg után a kifizetés évének jövedelmeként adózik.

21 Kiegészítő egészségügyi hozzájárulás 4%-os kiegészítő Eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, ha a 11%-os egészségbiztosítási és/vagy 5%-os baleseti járulékának éves összege nem éri el a 400Eft-ot [ez ft (havi ft ) 11%-a], de van a kiegészítő Eho alapjául szolgáló jövedelme: ► vállalkozásból kivont jövedelem, ► értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, ► 25 és 35 %-os adójú osztalék, vállalkozói osztalékalap, ► árfolyamnyereségből származó jövedelem, ► ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek az 1 millió forintot meghaladó része (nem kell Eho-t fizetni, ha a bérbeadó a tulajdonában álló bérbe adott lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozásának adja bérbe)

22 Kiegészítő egészségügyi hozzájárulás A kiegészítő Eho – legfeljebb az alapjául szolgáló jövedelmek 4%-a erejéig – mindaddig fizetendő, amíg az egészségbiztosítási (baleseti) járulék és a kiegészítő Eho együtt el nem éri a 400 Eft-ot. Ha a kiegészítő jövedelem kifizetőtől származik, a kiegészítő Eho-t a kifizető vonja le és fizeti be a kifizetés hónapját követő hó 12-ig. Nem kell a kifizetőnek kiegészítő Eho-t levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az egészség- biztosítási (baleseti) járulékot és/vagy a kiegészítő Eho-t a hozzájárulás-fizetési felső határig már megfizette, vagy az egészségbiztosítási (baleseti) járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

23 Társasági adó  Kedvezményezett részesedéscsere az is, ha a részesedést megszerző társaság már a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével rendelkezik és a jogügylet révén részesedését tovább növeli.  A társasági adó alapja csökkenthető: ► A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének tanulószerződéssel történő folytatása esetén a minimálbér 20%-a helyett annak 24%-ával (havi ft-tal); ► Kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési árának 5 éven keresztül (a beszerzés évében és az ezt követő 4 évben) évenként az 1/5- ödével; ► Az egyébként költségként elszámolt iparűzési adó teljes összegével, ha a társaságnak nincs az év utolsó napján nyilvántartott adótartozása;  A társasági adó mértéke az adóalap 5 millió ft-ig terjedő része után 10% és 16%-ot csak az adóalap 5 millió ft-on felüli része után kell fizetni akkor, ha a társaság foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma eléri az 1 főt, és legalább annyi társadalombiztosítási járulékot vallott be, mint amennyit a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és az évesített minimálbér másfélszerese  ha székhelye kedvezményezett térségben van, akkor az évesített minimálbér  szorzatának alapul vételével fizetni kellene. Ez a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a társaság más adókedvezményt nem vesz igénybe.

24 Társasági adó  A számviteli törvény változása értelmében a 100 ezer ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke  a vállalkozó döntésétől függően  a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható és ez a társasági adó alapjánál is érvényesíthető.  A szoftverfejlesztő bérköltsége 10%-ának megfelelő összegű, a minden adóalany által igénybe vehető adó- kedvezményen felül a kis-középvállalkozás e bérköltség további 15%-ával, összesen tehát a szoftverfejlesztő bérköltségének 25%-ával csökkentheti adóját.  2006-tól megszűnt a társasági osztalékadó.

25 Általános forgalmi adó  A normál adókulcs 25%-ról 20%-ra, felülről számítva 20%-ról 16,67%-ra csökkent től az üzemanyagoknál, től minden más termék, szolgáltatás esetében. A folyamatos teljesítés, a bérbeadás, valamint az időszakonkénti elszámolás esetére átmeneti szabályok vonatkoznak.  A napilap és kotta január 1-től, a folyóirat július 1-től átsorolódik a 15%-osból az 5%-os kulcsú termékek közé. Az előfizetés esetére átmeneti szabályok vonatkoznak.  A pénztárgépeket ig kell átállítatni.  Az adóalapot nem képező államháztartási támogatás miatti adómegosztási (arányosítási) kötelezettséget a ét követő beszerzéseknél már nem kell alkalmazni (a szabály nem visszamenőleges !).

26 Általános forgalmi adó hulladék-kereskedelem  A hulladék-kereskedelemben az eddigi különbözet szerinti adózás helyett a fordított adózást vezették be: A hulladékot adóalanynak értékesítő adóalany levonásra jogosító adómentes értékesítést végez, az értékesítésről kiállított számlájában adót nem számít fel (a számlában a hulladékértékesítésre, mint az adó-mentesség okára és arra, hogy az adót a vevő fizeti utalni kell). Az adót a hulladékot tőle megvásárló vevő adóalany számítja fel saját magának, vallja be fizetendő adóként és ha a vevő nem alanyi mentes, akkor levonásba is helyezi ugyanabban az adóbevallásában. De nem számít fel magának adót, ha a hulladékot alanyi adómentestől szerezte be.

27 Általános forgalmi adó közvetett vámjogi képviselő  A közvetett vámjogi képviselő már nem hárítja át az import-áfa-t a megbízójára: Az import-áfa fizetésére továbbra is a képviselő a kötelezett, a saját joga szerint a VPOP felé kivetéssel, vagy az APEH-hez történő önadózással. Ezt az adót a képviselő a megfizetéssel (fizetendő adóként való bevallással) egyidejűleg kizárólag abban az esetben helyezheti levonásba, ha a megbízója a megbízással egy időben tett írásos nyilatkozata szerint teljes egészében levonhatná az import-áfa-t, ha az adófizetési kötelezettség őt terhelné. Ebben az esetben a megbízónak az import-áfa-val kapcsolatos áfa-bevallási, - fizetési kötelezettsége, -levonási jogosultsága nincs. Az import-áfat a képviselőnek sajátjaként akkor is rendeznie kell, ha a megbízó úgy nyilatkozik, hogy levonási jog egyáltalán nem, vagy csak arányosítást alkalmazva részben illetné meg. A képviselő az általa rendezett, de levonásba nem helyezett adó összegére vonatkozó követelését a megbízótól magánjogi úton érvényesítheti. Ha a megbízónak közvetlen import esetén arányosítás alkalmazásával részbeni adólevonási jogosultsága volna, és a képviselő írásos nyilatkozatban igazolja az import-áfa megfizetését (bevallását) és azt, hogy az adó levonása részéről nem történt meg, akkor a megbízó az import-áfa arányos részét saját bevallásában levonásba helyezheti.

28 Általános forgalmi adó  A jövedéki adóraktárból történő kitárolás már nem minősül termékértékesítésnek.  A pénzügyi lízingbe adás céljából beszerzett nem tárgyi adó- mentes lakóingatlan előzetesen felszámított adója levonható, ha a lízingbe adó a lakóingatlan lízingbe adására a tárgyi adó- mentesség helyett az adófizetési kötelezettséget választotta.  Az ingatlanközvetítői tevékenység (más közvetítői tevékenységekkel együtt) tárgyi adómentesből adókötelessé vált: ig valamennyi (a törvény 2. sz. mellékletében pontban sorolt) tárgyi adómentes tevékenység más nevében és javára történő közvetítése is tárgyi adó-mentes volt. Január 1-től azonban ezek közül kizárólag a 6., 7., 8., 11. pontok szerinti (pénzügyi jellegű) tevékenységek közvetítése maradt a tárgyi mentes körben.

29 EVA Az eva alanya lehet (maradhat), az eva-ba visszaléphet az az adózó is, akinek/amelynek közösségi adószáma van. Köteles közösségi adószámot kérni az eva alany, ha közösségen belülre terméket értékesít, vagy közösségen belüli beszerzéseinek összértéke meghaladja a eurót. A közösségi adószámmal történő közösségen belüli beszerzés esetén áfa-fizetési és -bevallási kötelezettsége, közösségi termékértékesítése esetén összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik.

30 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Az Ekho-t az a személy választhatja, akinek van munkaviszonyból és/vagy egyéni vállalkozói kivétből, és/vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékéből és/vagy összevonás alá eső önálló tevékenységből származó, társadalombiztosítással járó jövedelme, amely után a közterheket az általános szabályok szerint fizetik, vagy nyugdíjas.  Az Ekho-t az említett magánszemély a kifizetőnek tett nyilatkozatával akkor választhatja, ha a kifizetőnek végzendő tevékenysége beletartozik a törvényben FEOR számmal azonosított foglalkozások felsorolásába (művész, író, könyv-, lap-, műsorszerkesztő, más kulturális, sport-, szórakoztatási foglalkozások stb.) és e tevékenységet a kifizetővel fennálló munkaviszonyban, vagy a kifizető társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illetve a kifizetővel kötött vállalkozói szerződés vagy megbízási szerződés alapján végzi, és e jogviszonyában kizárólag a törvényben sorolt foglalkozások szerinti tevékenységet folytat.

31 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás  Az Ekhót az említett feltételek megléte esetén is csak akkor választhatja a magánszemély, ha a törvény szerint ide tartozó tevékenységet kifizetővel létesített jogviszony keretében nyújtja és azért a kifizető kizárólag magyar forintban (HUF) fizet.  Ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az általános szabályok szerint adó és járulékköteles jövedelmeinek együttes összege eléri az éves minimálbért, akkor az Ekho alá vont áfa nélküli bevétel évi 25 millió ft lehet. Ha az általános szabályok szerinti jövedelem nem éri el az éves minimálbért, akkor az éves minimálbért 100%-nak véve a 25 millió ft akkora hányadára alkalmazható, mint ahány százaléka az általános szabályok szerinti jövedelem a minimálbérnek.

32 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás  Az eva-alany egyéni vállalkozó vállalkozói, megbízási szerződésének ellenértéke eva-bevételnek minősül, ezért nem választható rá az Ekho. Ha az eva-alany egyéni vállalkozó munkaviszonyban, vagy társas vállalkozóként kap Ekho alá vont bevételt, akkor az Ekho alá vont bevétel és az eva alá vont bevétel együttes összege nem haladhatja meg a 25 millió ft-ot.  Ha a nem eva-alany egyéni vállalkozó a vállalkozói, megbízási szerződés keretében kapott bevételét Ekho alá vonja, akkor e bevételt nem kell az egyéni vállalkozás vállalkozói bevételei közé számítani, akkor sem, ha az adott tevékenység a vállalkozói igazolványban szerepel.  Az eva-alany társaság Ekho-t válsztó tagja Ekho alá vont bevételének és a társaság eva-köteles bevételéből tulajdoni hányada alapján rá jutó részének együttes összege nem haladhatja meg a 25 millió ft-ot.

33 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás  Az Ekho alapja az Ekho alá vont bevétel. Az Ekho alapja után a kifizető 20% Ekhót fizet, a magánszemélytől pedig 15% Ekhót (nyugdíjas esetében 11%-ot) von le.  Az Ekho kiváltja a társadalombiztosítási, magánnyugdíj-pénztári és a személyi jövedelemadózási kötelezettségeket.

34 Luxusadó Adóköteles a magánszemély tulajdonában álló, vagy bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt lakás üdülő, ha annak számított értéke a 100 millió ft-ot eléri. Az adó alanya a tulajdonos, illetve az, aki a bejegyzett jog gyakorlására jogosult. Az adó alapja a lakóingatlan számított értéke. Az adó évi mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 millió ft feletti része után 0,5 százalék. A számított adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre az adóalany által megfizetett építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve magánszemély kommunális adója. Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.

35 Változó járulékszabályok  A tételes Eho összege az év első 10 hónapjában havi ft, ezt követően a tételes Eho-fizetési kötelezettség megszűnik.  A biztosítottnak egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén minden biztosítással járó jogviszonyában meg kell fizetnie a 4% egészségbiztosítási járulékot.  Az egyéni vállalkozó az alábbi kivételekkel saját járulékait havonta a követő hó 12-éig köteles megfizetni: - a nyugdíjas egyéni vállalkozó baleseti járulékát évente egyszer utólag, az adóévet követő hó 12-éig; - a heti 36 órát elérő munkaviszony illetve nappali tagozatos hallgatói vagy középiskolai tanulói viszony melletti EVA-alany negyedévente, a követő hó 12-éig.

36 Napidíj A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával igazolt összegként vagy költség-átalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi 500 ft napidíj illeti meg. Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szálloda-költség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató - a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok és a napidíjátalány szorzataként - havi átalányt állapíthat meg. Nem számolható el napidíj - ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, - ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

37 Külföldi kiküldetés (külszolgálat) A külszolgálat címén kapott bevételével szemben a Szja tv. 27. § c) pontjában említett igazolás nélkül elismert költségként az ott meghatározott bevételi hányadnak azon része vonható le, amely nem haladja meg a külszolgálat tényleges időtartamára számított a) napi 15 eurónak megfelelő ft-összeget, ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot; b) ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap, az első 90 napra napi 15 eurónak megfelelő ft-összeget, a 91. naptól kezdődően napi 15 eurónak megfelelő és a kiküldöttel külföldön tartózkodó hozzátartozói után további napi és személyenkénti 3 eurónak megfelelő ft-összeget.

38 Külföldi kiküldetés (külszolgálat) A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személy- szállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 25 eurónak megfelelő ft-összeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el. Ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás- és lakásbérleti díjra fordított összeg.


Letölteni ppt "START-kártya A START-kártyával rendelkező fiatalt alkalmazó munkáltató a kártya érvényességi ideje alatt mentesül a havi 1.950 ft tételes Eho fizetési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések