Bolognától Szegedig Iránytű továbbtanulni vágyóknak SzTE BTK 2013.

Az előadások a következő témára: "Bolognától Szegedig Iránytű továbbtanulni vágyóknak SzTE BTK 2013."— Előadás másolata:

1 Bolognától Szegedig Iránytű továbbtanulni vágyóknak SzTE BTK 2013

2 ► Mit értünk bolognai típusú képzésen? ► Milyen szakok közül választhatunk az új képzési szerkezetben (BA és MA)? ► Hogyan számítják a felvételi pontokat? ► Mire vigyázzunk a jelentkezési sorrend kialakításánál? ► Miért éppen Szegedet tegyük az első helyre?

3 Mit jelent az ún. bolognai folyamat a felvételi és a felsőoktatási folyamat szempontjából? ► Megszűnt a felsőoktatás korábbi ún. duális rendszere (egyetemi és főiskolai szint), s a felsőoktatási intézmények egy új képzési rendszert vezettek be. ► A három egymásra épülő képzési ciklusból álló képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagyva a saját képességek felismerésére.

4 ► Az első képzési szint az alapképzés (BA-képzés, bachelor fokozat), mely a bölcsészettudományi területen 6 féléves (egyes tudományterületeken 7- 8 féléves). Ez a felsőoktatás főbejárata (2013-tól egyik bemeneti lehetősége). ► Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon is hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, ezzel a mesterfokozat megszerzéséhez.

5 ► A mesterképzés (MA-képzés, master- fokozat) a bölcsészettudományokban 4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve ► a 6 féléves doktori képzés, amely a tudományos fokozat (PhD-cím) megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. ► 2013. szeptemberétől az érettségivel rendelkezők számára közvetlen belépési lehetőség lesz az osztatlan, kétszakos tanári mesterképzésbe 4+1 ill. 5+1 éves képzési idővel.

6 ► A mesterképzés szakstruktúrája nem egyszerű leképezése az alapképzés szerkezetének, itt további szakok és szakirányok is indulnak még. ► A többciklusú rendszerben lehetőség van arra is, hogy a diák mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte: így pl. egy magyar alapszakos oklevéllel rendelkező hallgató nemcsak a magyar, hanem mondjuk irodalomtudomány, elméleti nyelvészet vagy akár filmelmélet- filmtörténet szakon is szerezhet mesterfokozatot. ► A mesterképzés bemeneti és felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a szakok képesítési követelményei jogszabály és a felsőoktatási intézmények határozzák meg, s ezt honlapjaikon, ill. a felvételi tájékoztatóban teszik közzé.

7 ► A három képzési ciklus finanszírozásában az állam nem egyformán vesz részt, hanem – anyagi lehetőségeinek és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően – folyamatosan szűkíti az egyes ciklusokban tanuló államilag finanszírozott hallgatók számát. ► Az alapképzésbe széles tömegek kerülhetnek be, a mesterképzésbe azonban csak ezek 35%-a kerül államilag finanszírozott hallgatóként (költségtérítéses formában persze mások is folytathatják). Jelenleg folyik ezeknek a jogszabályoknak az átdolgozása. ► A doktori képzésekbe pedig már csak a hallgatók 7%-a kerülhet állami finanszírozásban.

8 A szakok rendszere az új típusú képzésben ► Az alapképzésben a korábbi szakok száma jelentősen csökkent, egyes korábbi szakok csupán szakirányként találhatók meg a jelenlegi képzési szerkezetben, ugyanakkor néhány olyan szakirány is akkreditálásra került, melyek korábban nem léteztek a felsőoktatás kínálatában.

9 ► Mit jelent a szakirány? ► A felsőoktatásban ún. kreditrendszerű képzés működik. Ez azt jelenti, hogy a hallgatóknak bizonyos tanulmányi munkaóra-mennyiséget (kreditet) kell teljesíteniük. Ez egy-egy félévben (szemeszterben) átlag 30 kreditet jelent. Így az alapképzésben 6 x 30 = 180 kreditet kell minimálisan megszerezni a diplomához. A szakirányok ebből a 180 kreditből – szakonként eltérően – általában 30-50 kreditnyi specializáltabb ismeret megszerzését jelentik.

10 Az SzTE BTK alapszakos képzései ► magyar (nyelvtechnológia, finnugor, irodalomtudomány, művelődéstudomány, színháztörténet, ügyvitel, neolatin szakirányok) ► történelem régészet szakirány (közvetlen felvételi jelentkezéssel) ► néprajz

11 Az SzTE BTK alapszakos képzései ► Bölcsészettudományi BA-szakok: ► anglisztika (angol, amerikanisztika szakirányok) ► germanisztika (német szakirány) ► romanisztika (francia, olasz, spanyol szakirányok – közvetlen felvételi jelentkezéssel)

12 Az SzTE BTK alapszakos képzései ► szlavisztika (orosz, bolgár, szerb, szerb nemzetiségi, ukrán és cseh szakirányok – közvetlen felvételi jelentkezéssel) ► keleti nyelvek és kultúrák (altajisztika szakirány) ► ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia [latin, ógörög] szakirányok)

13 Az SzTE BTK alapszakos képzései ► pedagógia ► pszichológia ► szabad bölcsészet (filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, kommunikáció és médiatudomány, filmelmélet és filmtörténet szakirányok)

14 Az SzTE BTK alapszakos képzései ► Társadalomtudományi szakok: ► informatikus könyvtáros (könyvtörténet, tartalomszolgáltatás szakirányok) ► kommunikáció és médiatudomány (elektronikus sajtó, médiainformatika, nyomtatott sajtó, public relations, nemzetközi kommunikáció és turizmus szakirányok) ► Szociológia Bővebb információkat l. a http://to.arts.u-szeged.hu/ oldalon. http://to.arts.u-szeged.hu/

15 Az SzTE BTK mesterszakos képzései ► Bölcsész mesterszakok (22): amerikanisztika (MA)amerikanisztika (MA) anglisztika (MA)anglisztika (MA) altajisztika (MA)altajisztika (MA) elméleti nyelvészet (MA)elméleti nyelvészet (MA) filozófia (MA)filozófia (MA) finnugrisztika (MA)finnugrisztika (MA) francia nyelv, irodalom és kultúra (MA)francia nyelv, irodalom és kultúra (MA) fordító-tolmács (MA)fordító-tolmács (MA) klasszika-filológia (MA)klasszika-filológia (MA) Kulturális örökség tanulmányok (MA)Kulturális örökség tanulmányok (MA) magyar nyelv és irodalom (MA)magyar nyelv és irodalom (MA) német nyelv, irodalom és kultúra (MA)német nyelv, irodalom és kultúra (MA) német nyelv, irodalom és kultúra (MA) [idegen nyelvű képzés, a kasseli egyetemmel közösen]német nyelv, irodalom és kultúra (MA) [idegen nyelvű képzés, a kasseli egyetemmel közösen] neveléstudomány (MA)neveléstudomány (MA)

16 Az SzTE BTK mesterszakos képzései olasz nyelv, irodalom és kultúra (MA)olasz nyelv, irodalom és kultúra (MA) orosz nyelv és irodalom (MA)orosz nyelv és irodalom (MA) pszichológia (MA)pszichológia (MA) spanyol nyelv, irodalom és kultúra (MA)spanyol nyelv, irodalom és kultúra (MA) szociológia (MA)szociológia (MA) történelem (MA)történelem (MA) vallástudomány (MA)vallástudomány (MA)  régészet  hungarológia  vizuális kultúratudomány

17 Az SzTE BTK mesterszakos képzései ► Társadalomtudományi mesterszakok (3): informatikus könyvtáros (MA)informatikus könyvtáros (MA) kommunikáció és médiatudomány (MA)kommunikáció és médiatudomány (MA) szociológia (MA)szociológia (MA)

18 Az SzTE BTK mesterszakos képzései ► Tanári mesterszakok (a már hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára)( 16): angoltanárangoltanár etikatanár (csak második tanárszak)etikatanár (csak második tanárszak) filozófiatanár (csak második tanárszak)filozófiatanár (csak második tanárszak) franciatanárfranciatanár latintanárlatintanár némettanárnémettanár olasztanárolasztanár orosztanárorosztanár magyartanármagyartanár mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanármozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár pedagógiatanárpedagógiatanár spanyoltanárspanyoltanár szerb és nemzetiségi szerb tanárszerb és nemzetiségi szerb tanár történelemtanártörténelemtanár Az új, osztatlan kétszakos tanári mesterképzésről 2013. január végéig születik végleges döntés, amelyről az FFT hivatalos kiegészítéseként az Oktatási Hivatal és az EMMI országos tájékoztatást fog megjelentetni. A hagyományos közismereti tanárszakok továbbra is megmaradnak, de néhány esetben változik majd a szakok elnevezése. A hivatalos kiegészítésben fognak megjelenni az intézmények által meghirdetett, 2013-ban felmenő rendszerben induló szakpárok és a felvételi követelmények.

19 Tanári mesterszakok a TTIK-n ► Tanári mesterszakok (7): biológiatanárbiológiatanár fizikatanárfizikatanár földrajztanárföldrajztanár informatikatanárinformatikatanár kémiatanárkémiatanár környezettan-tanárkörnyezettan-tanár matematikatanármatematikatanár

20 Mire történik a felvételi jelentkezés? ► A felvételi jelentkezések az alap-, illetve mesterszakokra történnek, kivételt képez azonban a romanisztika és a szlavisztika szak, ahol közvetlenül szakirányra (azaz francia, olasz, orosz stb.) kell jelentkezni, ugyanígy a régészet szakirány és a német nemzetiségi szakirány is. ► A jelentkezéseket a kiválasztott intézmény kódjával megjelölt szakokra az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

21 Jelentkezés ► A felvételi jelentkezést lehetséges benyújtani papír alapú jelentkezési lapon vagy e-jelentkezés formájában a www.felvi.hu honlapon. www.felvi.hu ► A jelentkezés benyújtási határideje: 2013. február 15. ► A jelentkezési lapon max. 5 szakot lehet megjelölni, ha valaki több helyre jelentkezik, meg kell határoznia a jelentkezéseinek az elbírálási sorrendjét, amelyet később egyszer még meg lehet változtatni (2013. július 10-ig). Egy szaknak az állami ösztöndíjas és az önköltséges változata egy jelentkezésnek számít. ► A jelentkezési laphoz kell mellékelni (ill. feltölteni) minden szükséges dokumentum, igazolás fénymásolatát. A később kézhez kapott igazolásokat a fenti határidőig pótolni lehet. ► Tanári mesterszakos jelentkezésnél az alapszaknak megfelelő első mesterszakot a 6. táblázatba kell beírni, a második tanári mesterszakot (szakokat) a 6A táblázatban kell felsorolni (az is rangsor). Ez a lehetőség kizárólag a már hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapképzésben tanulókra vonatkozik.

22 ► A jelentkezési laphoz csatolni kell az eljárási díj befizetéséről szóló igazolást. ► Az alapösszeg (9000,- Ft) három szakra (állami ösztöndíjas és/vagy önköltséges képzésre) történő jelentkezést tesz lehetővé. Ha tehát valaki 3 szakra, intézménybe állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre is jelentkezik, ezt az alapösszegért megteheti (ez ebben az esetben hat jelentkezés is lehet). ► Minden további jelentkezés kétezer forint. ► Az eddiginél is fontosabb a helyes sorrend meghatározása.

23 A felvételi pontszámításról ► ► Pontszámítás az alapképzésben: ► ► A jelentkezők tanulmányi, érettségi és többletpontjainak összege az összpontszám, az Oktatási Hivatal és az egyetemek ennek alapján alakítják ki a rangsort, és döntenek minden egyes jelentkező felvételéről vagy elutasításáról.

24 Tanulmányi pontok ► A tanulmányi pontszám maximum 200 pont lehet. A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből, valamint az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeinek átlagából a következő módon kell egységesen meghatározni: ► 1) Középiskolai eredmények (maximum 100 pont) Öt tantárgy: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga), egy természettudományos tárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia, természettudomány) utolsó két tanult év végi érdemjegyeinek vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év végi eredményének összege, majd az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét. Öt tantárgy: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga), egy természettudományos tárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia, természettudomány) utolsó két tanult év végi érdemjegyeinek vagy két legalább 1 évig tanult tárgy esetén a két tárgy utolsó tanult év végi eredményének összege, majd az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

25 ► 2) Érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények (legfeljebb 100 pont) ► A jelentkező érettségi vizsgabizonyítványában szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kell kerekíteni. Azoknál a jelentkezőknél, akiknek az érettségi bizonyítványában nincs 5 érettségi tárgy, a bizonyítványban szereplő összes tantárgyat illetően elért százalékos eredmények átlagát kell egész számra kerekíteni. Ennek eredményeképpen összesen szintén legfeljebb 100 pont számítható. ► Figyelem! A tanulmányi pontok időkorlát nélkül számíthatók, azaz a középiskolai tanulmányok folytatásának, illetve befejezésének évét nem veszik figyelembe a tanulmányi pont számításakor!

26 Érettségi pontok ► A felvételi eljárás során az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján számolt pontok az érettségi pontok. ► Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva - vagyis a kettőnél több, megadott tantárgyak között "vagy" szerepel -, akkor ezek közül a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni az érettségi pontokat. ► Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. Vagyis lényeges tudni, hogy az érettségi pont számításakor nincs különbség az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredmény között. Az emelt szintű vizsga teljesítését bizonyos feltételek esetén többletpontokkal kell értékelni (l. a Többletpontok c. részben). Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet (tárgyanként maximum 100 pont). Többletpontok

27 ► Valamennyi alapszakunkon szükséges az egyik érettségi tárgyból emelt szintű érettségi - germanisztika, anglisztika, romanisztika bizonyos szakirányaira - jelentkezőknek az adott idegen nyelvből, magyar szakon magyar nyelv és irodalomból, történelem és történelem/régészet szakon történelemből, a többi szakon a felsorolt tárgyak valamelyikéből emelt szintű érettségit kell tenniük, a második érettségi tárgyból elegendő a középszintű érettségi. ► Germanisztika, anglisztika, romanisztika szakok azon meghirdetéseire jelentkezőknek, ahol az emelt szintű érettségi felvételi követelmény, akkor is jelentkezniük és érettségizniük kell emelt szinten az adott nyelvből, ha C típusú középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgájuk alapján, vizsga alóli felmentés mellett, 100%-os emelt szintű jeles osztályzatot kaptak az érettségi során. Az ilyen módon szerzett eredményt a tanulmányi pontoknál és olyan szakoknál, ahol adott nyelvből középszintű nyelvi érettségi a követelmény, figyelembe lehet venni.

28 A többletpontok rendszere ► A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező számára abban az esetben is csak 100 pontot lehet figyelembe venni, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. ► Minden képzési területen, minden alapképzési szakon, illetve egységes, osztatlan képzésen kötelező többletpontot adni, amennyiben a jogcím feltételeit teljesíti a jelentkező és a jogosultságot megfelelően igazolja: ► - Többletpont emelt szintű érettségi vizsgaeredményért ► - Többletpont nyelvtudásért ► - Többletpont előnyben részesítés okán

29 Nyelvtudásért járó többletpont ► A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon: ► - középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga: 28 többletpont, ► - felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga: 40 többletpont. ► Figyelem! Nyelvtudásért nyelvenként jár többletpont, vagyis egy nyelvből kizárólag egyszer lehet nyelvtudásért többletpontot kapni! ► Amennyiben a jelentkező egy adott nyelvből egyszerre lenne jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

30 Emelt szintű érettségi vizsgaeredményért járó többletpont ► A felvételi eljárásban az emelt szinten teljesített legalább 30%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési, illetve egységes, osztatlan szakokon vizsgatárgyanként 50 többletpont, így legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe.

31 Előnyben részesítésért járó többletpont ► Hátrányos helyzet miatt: ► 20 többletpont jár minden képzési terület alapszakján, egységes, osztatlan képzésén, illetve felsőfokú szakképzésen. Hátrányos helyzetű jelentkező: az a jelentkező, aki felvétel esetén a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.

32 További többletpont halmozottan hátrányos helyzet miatt ► A felvételi kormányrendelet alapján további 20 többletpontra jogosult az a már eleve hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte, fejezték be sikeresen, illetve az, akit tartós nevelésbe vettek.

33 Fogyatékosság miatt ► 40 többletpont jár minden képzési terület alapszakján, egységes, osztatlan képzésén, illetve felsőoktatási szakképzésen. ► A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű.

34 Többletpontok gyermekgondozásért ► 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen a gyermeke gondozása céljából február 15. és a felvételi döntés közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon lévő, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezőnek. ► A gyermekgondozásért járó többletpontra csak az jogosult, aki a felvételi eljárásban meghirdetett dokumentumpótlás határidejéig igazolja a kedvezményre való jogosultságot!

35 járó többletpontok Más jogcímeken, a felsőoktatási intézmények képzési területi szintű döntése alapján járó többletpontok ► A felvételi eljárásban többletpont szerezhető: szakirányú szakképesítésért ill. technikusi bizonyítványért (szakirányú továbbtanulás esetén), sportteljesítményért, OKTV és OSZTV 1-30. helyezésért, Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján elért díjakért (a szakhoz választható érettségi tárgyból) stb. ► A bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzést folytató intézmények döntése hogy az alapszakjaikon ilyen többlet pontokat adnak (l. a tájékoztatót).

36 Felvételi pontszám duplázással: 334 pont Egy példa Iskolai eredményekÉrettségi eredmények A két felvételi tárgy érettségi vizsgájának százalékos eredménye összegezve 5 tárgy utolsó két évének év végi eredményeinek összege x 2 92 pont 83 pont 167 pont Felvételi pontszám összegzéssel: 342 pont Tanulmányi pontok: 175 pontÉrettségi pontok: 167 pont 5 tárgy érettségi vizsgájának százalékos eredménye átlagolva 82,8 egész számra kerekítve Bölcsész

37 Emelt szintű érettségiért: Egy vizsgáért 50 pont. -ha az érettségi pontot abból számolják - legalább 30 %-os Összesen maximum 100 pont A többletpontok kosara: maximum 100 többletpont érvényesíthető Nyelvvizsgáért: -középfokú C típusú nyelvvizsgáért 28 pont, -felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 40 pont, Összesen maximum 40 pont Más jogcímeken, a felsőoktatási intézmények képzési területi szintű döntése alapján: -Sporteredmények (8-16) -OKTV és SZÉTV eredmények (80- 40-20) -Egyéb tanulmányi versenyek Előnyben részesítés: Összesen maximum 40 pont Hátrányos helyzet: 20 Halmozottan hátrányos helyzetű (a szülők legfeljebb 8 osztály v. tartós nevelésbe vett) +20 Fogyatékossággal élő: 40 Terhességi gyermekágyi segély, Gyes, gyed, Gyermeknevelési támog., gyermeknev. fiz. nélk. szab.: 40 Egy példa Felvételi pontszám: 334 pont 50 pont 28 pont 78 pont Összpontszám: 412 pont Bölcsész

38 Felvételi pontszámítás a mesterszakokon ► A mesterszakokon is tanulmányi és többletpontokat kaphatnak a jelentkezők. Ezek összege az összpontszám, a Felvételi iroda és az egyetemek ennek alapján alakítják ki a rangsort, és döntenek minden egyes jelentkező felvételéről vagy elutasításáról. ► A 273/2006. számú kormányrendelet alapján a mesterszakos felvételi eljárásban összesen 100 pont szerezhető. ► Ebből 10 pont adható előnyben részesítés alapján. Az előnyben részesítés maximális 10 pontját a következő szempontok szerint szerezheti meg a jelentkező, de az igénybe vett többletpontok összege nem haladhatja meg a 10-et:

39 E sélyegyenlősé g ► Az előnyben részesítés alapján, esélyegyenlőségi szempontok alapján max. 5 többletpont adható: hátrányos helyzetű jelentkezőnek: 1 ponthátrányos helyzetű jelentkezőnek: 1 pont halmozottan hátrányos jelentkezőnek: 2 ponthalmozottan hátrányos jelentkezőnek: 2 pont fogyatékkal élő jelentkezőnek: 2 pontfogyatékkal élő jelentkezőnek: 2 pont gyes/gyed/tgyásban részesülőnek: 1 pontgyes/gyed/tgyásban részesülőnek: 1 pont

40 Nyelvtudás ► A BA-diplomához szükséges nyelvvizsgán felül, második idegen nyelvből tett felsőfokú, vagy harmadik idegen nyelvből tett felsőfokú vagy középfokú C típusú államilag leismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány után max. 5 többletpont adható: felsőfokú nyelvvizsgáért (második idegen nyelvből) 3 pontfelsőfokú nyelvvizsgáért (második idegen nyelvből) 3 pont felsőfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 5 pontfelsőfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 5 pont középfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 3 pontközépfokú nyelvvizsgáért (harmadik idegen nyelvből) 3 pont

41 Szakmai tevékenység ► A jelentkező korábbi szakmai tevékenysége, tehetséggondozásban való részvétele alapján max. 5 többletpont adható, a következő esetekben: Azon jelentkező, aki „Pro scientia” aranyéremben részesült, 5 pontot kap.Azon jelentkező, aki „Pro scientia” aranyéremben részesült, 5 pontot kap. Azon jelentkező, aki az OTDK-nAzon jelentkező, aki az OTDK-n első helyezést ér el: 3 pontot kap, első helyezést ér el: 3 pontot kap, második helyezésért: 2 pont, második helyezésért: 2 pont, harmadik helyezésért: 1 pont jár. harmadik helyezésért: 1 pont jár.

42 A tanulmányi pontok számítása ► A további 90 pont felosztása jelentkezési helyenként némiképp eltérhet, de a nagy egyetemeké (ELTE, SzTE, DE, PPKE, ME és PTE) meglehetősen hasonló, különösen az írásbelik értékelését tekintve. ► Az SzTE BTK a következő pontszámítási elveket követi: ► Az alapdiploma (BA vagy főiskolai diploma) érdemjegyének a négyszerese, azaz maximum 20 pont. (Az eltérő diplomakiadási szokások miatt csak a diplomaátlag szöveges értékének megfelelő érdemjegyek vehetők figyelembe, azaz: jeles, jó, közepes és elégséges.) ► A maradék 70 pont a felvételi vizsgával szerezhető meg, szakonként változó módon. Ahol van írásbeli és szóbeli vizsga egyaránt, ott az írásbeli vizsga értéke 25 pont, a szóbelié 45 pont. Ahol csak szóbeli vizsga van, ott mind a 70 pont a szóbeli keretében szerezhető meg. Hogy melyik szak melyik megoldást választotta, az kiderül a felvételi tájékoztató intézményi fejezeteiből, akárcsak a vizsgakövetelmények is. (Intézményenként eltérő megoldások is lehetségesek!)

43 ► Több mesterszak előzetes írásos dokumentumok, dolgozatok, szakdolgozatok beküldését kéri, ezekről szinten az intézményi fejezetben van szöveges tájékoztató. ► Az általános jelentkezési és bemeneti feltételeken kívül, amelyeket a Tájékoztató Bevezető részében találhatnak, az intézmények saját honlapjukon teszik közzé a részletes bementi követelményeket az egyes mesterszakokra. A SzTE BTK a www.arts.u-szeged.hu honlapon. www.arts.u-szeged.hu

44 A felvételi döntés ► A szeptemberben induló képzésekre történő felvételről legkésőbb július 31-ig történik döntés. ► Ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az Oktatási Hivatal országos rangsorokat állít fel szakonként, ezek alapján történik a felvételi döntés. ► Aki a ponthatárt eléri fel kell venni, aki nem éri el azt nem lehet felvenni. A jogszabályi minimum pont a BA-képzések esetében az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más többlet pontok nélkül számított pontszám eléri a 240 pontot. ► Egy felvételi eljárásban egy jelentkező egy helyre nyerhet felvételt.

45 Végül még néhány jó tanács felvételizőknek… ► Nagyon fontos, hogy minden jelentkező jól gondolja át, milyen sorrendben jelöli meg a felvételi jelentkezési lapon azokat az intézményeket, ahová felvételét kéri. A jelentkezéseket ugyanis egy számítógépes program kezeli az Oktatási Hivatalban, s ha valaki egy helyen eléri az adott intézmény által az illető szakra megjelölt pontszámot, akkor a rendszer automatikusan felveszi arra a helyre, még akkor is, ha a felvételiző közben meggondolta volna magát, s időközben máshová kérné a felvételét (a sorrend viszont 2013. július 10-ig módosítható). Az sem számít ebben a vonatkozásban, hogy valaki egy általa hátrébb rangsorolt helyen több pontot ér el.

46 ► Fontos hangsúlyozni, hogy szemben a korábbi képzéssel, amikor egyes szakokra csak magukban, más szakokra egy másik szakkal párosítva lehetett csupán jelentkezni, most mindegyik alap- és mesterszakra csak egymagában lehet jelentkezni (a tanári mesterszakok esetében viszont – mivel azok csak szakpárban végezhetők – meg kell adni a 6. táblázatban az első, a 6/A táblázatban a második tanári mesterszakot). ► A 2013-ban induló új osztatlan kétszakos tanári mesterképzésre a felsőoktatási intézmények választható szakpárokat fognak meghirdetni, ott a jelentkezés szakpárra történik majd. A meghirdetett szakpárok és az osztatlan tanárképzésre vonatkozó új szabályok, a pontszámítás és a felvételi követelmények csak január végén jelennek meg a FFT és az EEMI hivatalos kiegészítéseként! ► Emiatt nagyon fontos tanács: ha valaki mindenáron egy bizonyos szakon (pl. magyar, anglisztika, germanisztika stb.) akar tanulni, akkor jelölje meg különböző intézmények magyar, illetve anglisztika, germanisztika stb. szakjait.

47 ► Ha azonban valaki még nem döntötte el teljesen továbbtanulásának irányát, vagy egyformán jó például magyarból és történelemből is, esetleg németből és franciából, akkor megteheti, hogy – a jelentkezési lapon külön-külön sorban feltüntetve – különböző szakokra jelentkezik. ► Fontos tanács lehet az is, hogy azok, akik tudják vállalni az önköltséges képzési formát is, valahányadik helyen költségtérítéses képzésre is jelentkezzenek. Erre azért van szükség, mert utólag ez már nem módosítható. Hiába gondolja meg ugyanis valaki, látván, hogy egy ponttal lemaradt a 378 pontnál meghúzott ponthatártól, hogy akkor ő most már kérné a felvételét a költségtérítéses formára: erre csak akkor kerülhet sor, ha ezt a formát eredetileg is megjelölte.

48 ► Fontos újítás 2007 óta, hogy a felvételi ponthatárokat központilag határozzák meg. Azaz: egy-egy szakon lesz egy országos ponthatár, ami alatt már akkor sem kerülhet be valaki, ha egy kevésbé színvonalas intézményt jelölt meg első helyen, mondván: oda talán elég lesz a pontszáma. ► Az új pontszámítási rendszer a nagy egyetemeknek kedvez, ők ugyanis „elszívhatják” az állami ösztöndíjas helyeket a kisebbek, kevésbe népszerűek elől. ► Ugyanakkor azonban az országos ponthatáron belül vannak különbségek az egyes intézmények pontszámaiban: a legkeresettebb intézmények szakjain vélhetőleg magasabb pontszám kell a bejutáshoz, mint a vidéki intézményekben. Emiatt azoknak, akik a viszonylagos biztonságra törekednek, célszerű valamelyik színvonalas képzést nyújtó vidéki nagy egyetemet elsőnek megcélozni, hiszen feltehetően ekkor van a legnagyobb esélyük a bejutásra. ► Természetesen mindehhez az is szükséges, hogy szorgalmasan tanuljanak, s jól teljesítsenek. Tanácsunk: lehetőleg minél többen tegyenek emelt szintű érettségit akár második tárgyból is, mert a többletpontokra idén még az eddigieknél is nagyobb szükség lehet a bejutás érdekében.

49 Az intézményi rangsorokról ► Szót kell még röviden ejtenünk röviden azokról az egyes karokat vagy az egyes szakokat karonként rangsorba állító felmérésekről, amelyek közül több is kering a sajtóban. ► Nem szívesen tesszük, de azt kell tanácsolnunk, ne csupán ezek alapján döntsenek akkor, mikor megjelölik a jelentkezések sorrendjét. ► Intézményünk ugyan rendszeresen, meglehetősen jól szerepel ezekben a rangsorokban: a kar rangját, eredményességét jól jelzi, hogy az ország 162 karának legutóbbi 3 év országos rangsorában, az abszolút rangsor 2 - 12. helyezését foglaltuk el, amely összesítés az oktatói és a hallgatói kiválóság szempontjainak egyesített eredménye alapján született. Egy több mint 4500 hallgatót oktató kar esetében – úgy vélem – ilyen eredménnyel joggal büszkélkedhetünk! ► Ugyanakkor vannak olyan rangsorok is, amelyek gyakran olyan mutatókat vesznek a méréshez alapul, amelyek nem feltétlenül helyesen tükrözik az egyes intézmények közötti minőségi különbségeket. ► Az például, hogy a felvett hallgatók hány százaléka rendelkezik nyelvvizsgával, tükrözheti egy intézmény népszerűségét, de nem feltétlenül sokat árul el az ott folyó képzés színvonaláról.

50 ► Az olyan mérőszám azonban, hogy hány könyv esik egy hallgatóra, már egyértelműen a kicsi, kevés hallgatóval rendelkező intézményeknek kedvez, hiszen bizonyos alapvető szakirodalmi munkák minden valamirevaló könyvtárban megtalálhatók, nem mindegy azonban, hogy 6000 hallgató olvassa ezeket vagy csak 600. Ekkor ugyan a kis intézményben könnyebben juthat a hallgató egyes könyvekhez, de a dolog fordítva is igaz: jóval kisebb a könyvtár állománya, kisebb a választék. Hiszen ha például a 600 hallgató mindegyikére 200 könyv jut, míg a nagy egyetemi karon csupán száz, attól azért még a kis intézményben csupán 120.000 könyv van, míg a nagyban 600.000, azaz a könyvtári állomány ötször nagyobb. ► Fontos mutatószáma lehet az is, mennyien végeznek az egyes intézmények doktori képzésein. De vajon biztos, hogy ahol többen végeznek, ott jobb képzés is folyik? Nem lehet, hogy ahol kevesebben végeznek, ott jobban igyekeznek tartani a tudományos színvonalat, s csak a legjobbak jutnak el a doktori fokozatig? ► Mindezzel csak arra kívántunk rámutatni, milyen relatívak gyakorta ezeknek a statisztikáknak a mérőszámai. Ezért mi inkább az erősségeinket kívánjuk hangsúlyozni.

51 Miért írjam az SzTE BTK a jelentkezési lapon az első helyre? ► A Szegedi Tudományegyetem az ELTE-vel együtt évek óta a legrangosabb magyar egyetem az egyetemeket rangsoroló nemzetközi ún. shanghaji listán, továbbá az SZTE az ország 5 kutatóegyetemi kiválósági központjainak egyike. ► A Bölcsészettudományi Kar szakkínálata és tanári gárdája igen jó, nagyon magas a minősített oktatók száma, kevés a „lejáró”: itt a hallgatók az oktatók zömét nem csak egyes napokon találják meg. ► A Szegedi Tudományegyetem igazi UNIVERSITAS: a tudományok szinte teljes skáláját nyújtja karaival, ezért a párhuzamos képzésekre is sokkal több lehetősége van a hallgatóknak, mint másutt.

52 ► Az SZTE Bölcsészettudományi Kara ideális helyen fekszik: 100 m-re a hipermodern József Attila Tanulmányi és Információs Központtól. Ezzel a hallgatók még lyukasóráikon is átmehetnek a könyvtárba, vagy intézhetik egyéb hallgatói ügyeiket a Hallgatói Önkormányzatnál, illetve használhatják a központ mintegy 350 számítógépes munkaállomását. ► Szeged, emberi léptékű, élhető, biztonságos „befogadó város”, nem olyan túldimenzionált, mint Budapest, a hallgatók sokkal kevésbé atomizálódnak, jobban tudnak találkozni egymással, sok a közösségi hely.

53 ► Szegeden lényegesen olcsóbb az albérlet, mint Budapesten: ha többen vesznek ki egy lakást, a fizetendő összeg már komolyan versenyez a kollégiumi térítési díjakkal. ► Igen gazdag a város kulturális kínálata, sok a szórakozási, művelődési lehetőség.

54 A szegedi Bölcsészettudományi Kar csak egy kattintásnyira van! Kattanjanak ránk!