Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A reneszánsz kor (XIV-XVI. sz.) Fogalma, korszakai, jellegzetességei, szellemi irányzatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A reneszánsz kor (XIV-XVI. sz.) Fogalma, korszakai, jellegzetességei, szellemi irányzatai."— Előadás másolata:

1 A reneszánsz kor (XIV-XVI. sz.) Fogalma, korszakai, jellegzetességei, szellemi irányzatai

2 A reneszánsz tudományos forradalmattudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom kulturális mozgalom Egyben művelődéstörténeti és művészettörténeti korszak, a középkor végét és az újkor elejét (korai újkor) felölelő átmeneti időszakra esikművelődéstörténeti művészettörténeti korszakközépkorújkorkorai újkor Kezdetét Itáliában a 14. századra, Európa többi részén néhol a 16. századra teszik14. századra16. századra A reneszánsz stílus a művészettörténetben jellegzetes korstílust is jelöl.korstílust

3 Az elnevezés eredete: rinascimento (olasz), renaissance (fr.) = újjászületés átmeneti korszak; a középkor felbomló hagyományai találkoznak itt a most kezdődő újkor kialakulásával Használata: Michelet, fr. történetíró – az elsőként Itáliában megmutatkozó fejlettséget, polgárosodást és új világfelfogást nevezte így, mely fokozatosan megváltoztatta Eu. műveltségét. Művészeti értelemben: Giorgio Vasari 1568-ban (XVI. sz-i festő, életrajzíró) – a Giottóval (kb tól) kezdődő új olasz festészetre alkalmazta.

4 Mikor kezdődik? Nem egyértelmű sem a kezdete sem a vége! A reneszánsz kezdete – amikor a „középkor hagyományaiból felszabadult olasz lélek a klasszikus ókorhoz visszatérve, annak emlékeit, szokásait új életre kelti, az emberi műveltség tehát újjászületik”. Pico della Mirandola: „Beszéd az emberi méltóságról” – a reneszánsz eredeti értelme: az ember újjászületése Istenhez való hasonlatosságra. – Amikor ez a gondolat megszületett - született meg a reneszánsz is.

5 A reneszánsz időrendbe helyezése nem könnyű. Több szempontja van: Irodalomtörténészek szerint: a 14. sz-tól, Petrarca szonettjeinek keletkezésétől Művészettörténészek: Giotto és Masaccio festészetében ( ) Az építészetben Filippo Brunelleschi ( ) munkájától A szobrászatban Ghiberti ( ) és Donatello ( ) A politikatörténészek Niccolo Machiavellitől ( ), a „hatalom a hatalomért” típusú politizálás kezdetétől keltezik. !!! Ezek az úttörők mind FIRENZEIEK voltak  Firenzét joggal nevezhetjük tehát a „modern Európa szülőanyjának”!

6 A XIX. sz.-tól reneszánsz kornak nevezik a XIV-XVI. sz. közepéig terjedő időszakot. Az itáliai reneszánsz korszakolása: TRECENTO (protoreneszánsz illetve késő gótika) – 1300-as évek – XIV. század (Giotto, Cimabue, Ambrogio Lorenzetti, Gentile da Fabriano, Antonio Pisanello). Az elnevezés Giorgio Vasaritól származik.protoreneszánsz késő gótika Giorgio Vasaritól QUATROCENTO – 1400-as évek – XV. század (Masaccio, Fra Angelico, Sandro Botticelli Andrea Mantegna, Leonardo da Vinci, Paolo Ucello ) CINQUECENTO as évek – XVI. század első fele (Raffaello, Michelangelo, Tiziano, Tintoretto, Veronese)

7 Az észak- és közép-európai reneszánsz általános korszakolása: Korai – Érett – Késő – Írók Balassi Bálint Bornemisza Péter Erasmus Heltai Gáspár Morus Tamás Francois Rabelais William Shakespeare Tinódi Lantos Sebestyén Geoffrey Chaucer Művészek Hieronymus Bosch Id. Pieter Brueghel Ifj. Pieter Brueghel Id. Jan Brueghel Albrecht Dürer Jan van Eyck Rogier van der Weyden Tudósok Antonio Bonfini Benedetto Castelli Johannes Kepler Kopernikusz Garcia de Orta Pedro Nunes Paracelsus Sylvester János Szenci Molnár Albert Verancsics Antal Vitéz János Uralkodók Hunyadi MátyásHunyadi Mátyás, Magyarország I. FerencI. Ferenc, Franciaország VIII. HenrikVIII. Henrik, Anglia

8 Hol alakult ki? Központok – Észak-Itália, majd Németalföld – Európa leginkább polgárosodott vidékei Észak-Itáliában, Toscana városaiban (Siena, Pisa, Firenze) született meg, s a XV. század eleji Firenzében virágzott ki. A század 2. felére Firenze lett Európa szellemi fővárosa. A XIV. századi Európa képe a hagyományok bomlását és az új gondolatok felülkerekedését mutatja. A német-római birodalom és a pápaság világuralma megingott. Az antik városállam ideálját követve, a legjelentősebb céhek mestereiből alakult tanácsok (signoriák) veszik át a vezetést, teljes önkormányzattá változik; ezek uralma oligarchikus kormányzattá lesz, melyeket rendszerint egy arisztokrata saját egyeduralmi törekvéseihez használ fel. Ilyen önálló államhatalmat képviselő városok tehát az itáliai városok, ahol a reneszánsz mozgalma kialakult (Mediciek, Sforzak, Gonzagak) A gazdasági megerősödés és a politikai függetlenség – a reneszánsz talaja + a folytonos lelki és anyagi összeköttetés a római kultúra hagyományaival, emellett a császársággal, később a pápasággal folytatott harcok.

9 2 kérdés merül fel: 1)Csak az „antik kor újjászületése”-e ez? NEM. Hanem a klasszikus minták felhasználása a hagyományos ízlés és bölcsesség terén. Az aszkétikus-misztikus világfelfogástól szabadult ember „egója”, „ÉN”-je öntudatra ébred, felfedezi a természetet és a lélek harcában elveszett test szépséget. Sok az újítás → az újkor hajnala! 2) Csak Itáliára jellemző vagy másutt is kialakult? -szülőföldjéről eltávolodva a humanizmus sokat veszített eredeti szellemi tartalmából, sokszor lélektelen, stiláris mesterkedéssé, pedáns antikutánzattá, szószátyár retorikává hígult, ám időjártával új otthonaiban is megteremtette jobb gyümölcseit. -Európa átveszi az érett, kiforrott reneszánsz elemeket, utánozza, de sok újat tesz hozzá : pl. Fr.o.,Mo., Lo., Németalföld, stb

10 A z egyház szerepe: Az Egyház, korábban a tekintély legfőbb forrása, most rossz hírbe került, elvilágiasodott  A reneszánsz annak a mozgalomnak a része, amely az egyházi reformokhoz vezetett Nagyobb távlatból nézve a reneszánsz annak a fejlődésnek volt az 1. szakasza, amely a reformáción és a tudományos forradalmon keresztül a FELVILÁGOSODÁSBA torkollott Összetörte a középkori civilizáció öntőformáit, elindította azt a folyamatot, amelyből megszületett a „Modern Európa”!

11 A korszak tartalmi jellegzetességei, szellemi kísérői: Szellemi irányzat – humanizmus és reformáció Humanizmus «humanus (lat.)= emberi. Alapgondolata a sztoikusoktól átvett „sequere naturam”, a természet követése. Követelték az ember újjászületését az antikvitás szelleméből = eszményük a „kiművelt ember”. Kulturális alapja az antik görög és római szellem.↔ Humanista = műveltséggel bíró, az antik nyelveket és műveket ismerő ember. Előtérbe került a sokoldalúan képzett ember egyénisége: polihisztor (homo universale, a „teljes ember”) és művész fogalma. Elsődleges érték a „független gondolat”! Gyökeres szakítás a kk-i mentalitással (félelem a természettől)  az ember képes megbírkózni a világgal, amelyben él!

12 Leonardo da Vinci ( ) – balkezes, homoszexuális mérnök, festő, egy firenzei ügyvéd és egy Vinci faluból származó parasztlány szerelemgyermeke Balkezesség: Tiberius Michelangelo Nelson admirális Thomas Carlyle  Becsült IQ: John Stuart Mill 190 Goethe 185 Voltaire 170 Georges Sand 150 Mozart 150 Napóleon 140 Wagner 135 Darwin 135 Beethoven 135 Leonardo 135 Agyi kisugárzás (Brunler-skála, 500  zseni) Leonardo 720 Michelangelo 688 Tiziano 660 Nagy Frigyes 657 Raffaello 649 Frances Bacon 640 Rembrandt 638 Goethe 608 Napóleon 598 Chopin 550 Raszputyin 526 Picasso 515 Mussolini 470 Einstein 469 Freud 420

13 Homoszexualitás Szappho Nagy Sándor Julius Caesar Hadrianus Oroszlánszívű Richard Botticelli III. Gyula pápa Francis Bacon Krisztina svéd királynő Nagy Frigyes Andersen Alexander von Humboldt Csajkovszkij Oscar Wilde Marcel Proust John M. Keynes

14 A reneszánsz korának fő jellemzői: Nem a nagy filozófiai rendszerek kora, hanem a kísérletező, a lehetőségeket fürkésző újraorientálódásé: empirizmus. A feltalálások és felfedezések korszakaként is jellemezhetjük: A hajózási technika fejlesztése (iránytű) nagy felfedezőutakhoz vezet (Kolumbus, Vasco da Gama) → európai expanzió és az ismeretek bővülése idegen országokról és népekről. Tudományos gondolkodás: alkímia, természetkutatás: Kopernikusz megalkotja heliocentrikus világképet.

15 A mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás (Gutenberg), » a gondolatok addig ismeretlen mennyiségben és sebességgel terjedtek

16 Ugyanakkor a reneszánsz korának fő jellemzőihez hozzátartoztak a: jövendölések, asztrológia, csodák, boszorkányság, nekromantia (fekete mágia), népi gyógymódok, ráolvasások, kísértetek, égi jelek, tündérek világa is.

17 A reneszánsz fő jellemzői: Alberti a festészetben felfedezi a perspektíva elvét. A gótika átszellemült művészetével a reneszánsz testi művészete kerül szembe. A kereskedelem és a pénzgazdaság fejlődése → a társadalmi fordulatok, a háborús technika változásai aláásták a lovagi rend helyzetét. Míg a középkori világot a rendek hierarchikus rendszerének és az egyház uralmának zártsága jellemezte, addig most áttörés megy végbe a dinamikus társadalom irányába.

18 A humanizmust a Petrarca és Boccaccio által alapított szellemi mozgalmat, a skolasztika megmerevedett hagyományától való elfordulás lobbantotta lángra. Az „emberiségért való fáradozásokból” (lat. studia humanitatis) a humanitas antik fogalmára ással vezethető le az egész szellemi mozgalom elnevezése. Itt a studia humanitatis az átfogó szellemi és művészi kiműveltség aspektusát jelenti, ahogyan ez a homo universale eszményképéhen kifejezésre jut, akinek a műveltségi foka egyben az erkölcsi minőség mértéke is. A humanistáknak a középkori gondolkodó olyannak tűnik, aki megrekedt a teológiai és logikai szőrszálhasogatásokban, ezért a humanisták az embernek az antikvitás szelleméből való újjászületését követelik. A túlnyomórészt irodalmi színezetű mozgalom a XIV. század Itáliájából indul ki és azután egész Európában kibontakozik. Filozófiailag jelentős képviselői: F. Petrarca, C. Salutati, L. B. Alberti, L. Valla - Itáliában Rotterdami Erasmus Németalföldön Morus Tamás Angliában Michel de Montaigne Franciaországban A humanista gondolkodás középpontjában az ember áll és olyan hozzá tartozó témák, mint a természet, a történelem, a nyelv.

19 Petrarca Bocaccio

20 A humanizmus megalapítója Francesco Petrarca ( ) a középkori egyetemek megmerevedett képzési módszerével szembeni ellenszenv vezet el az ókori filozófia és irodalom újrafelfedezéséhez. Tartalmilag és formailag a klasszikus ókori műveket tekinti példának. A humanizmus egész áramlata - alapvetően - irodalmi jellegű, amit az ókori beszédkészség csodálata jellemez. Ezért a nyelv (grammatika, retorika, dialektika) területe a humanista gondolkodás központi témájává válik, amit az ókori szövegek újrakiadásának filológiai munkája (classica philologia) is ösztönöz.

21 A 15. sz-i tanítás új tanítás 3 új eleme: Sokáig elhanyagolt antik szerzők: pl. Cicero és Homérosz forgalomba hozása Az ógörög nyelv egyenrangú partnerré élesztése a latinnal Az eredeti héber és görög szövegek kritikai tanulmányozásán alapuló bibliatanulmányok fellendülése→ez kapocsként szolgált a világi reneszánsz és a vallási reformáció között!

22 Lorenzo Valla ( ) „Dialektikus disputációiban ” a fogalom, a mondat és a logikai következtetések vizsgálata feltárja, hogyan indul ki a logika a nyelvből. A skolasztika kritikája: a skolasztika, abszurd szóképzéseivel, amelyeknek semmi valóságos nem felel meg, megtévesztő. Ezért magukhoz a dolgokhoz kell visszatérni és a szó és dolog összjátékát kell megérteni. A filozófia fő tárgyává az embert kell tenni, az ember történelmi és politikai életfeltételeit és alkotóerejének szabad kibontakoztatását. Innen származik a „humanizmus”-nak mint az emberiségért folytatott küzdelemnek a kifejezése. Ebben a keretben az erkölcsfilozófia is különös jelentőséget nyer. Biblia-kritika és a Constantinus-i ajándéklevél hamisságának bizonyítása nyelvészeti eszközökkel

23 Rotterdami Erasmus

24 Rotterdami Erasmus vagy Gerhard Gerhards ( ) Az észak-európai humanizmus legjelentősebb képviselője, a keresztény humanizmus fő képviselője Szatirikus írásában, mely már életében 43 kiadást ért meg „A balgaság dicséreté”-ben saját korának alapvető gyengeségeit bírálja. Kritikai-filológiai felfogásával összhangban növekszik benne az értelem függetlenségének tudata a mindenkori tekintéllyel szemben. Így a hit kérdéseiben is mindenki egyedül a saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel. Annak ellenére, hogy sok gondolata befolyásolta a reformációt, később eltávolodik attól, ami különösen az akarat szabadságának kérdéséről Lutherrel folytatott vitában nyilvánult meg; Erasmus nyomatékosan képviseli az akaratszabadság álláspontját. Egyszerre volt Szent Pál és Platón híve Közreadta a görög Újtestamentumot (1516) – mérföldkőnek számító esemény „A keresztény fejedelem” A vele baráti viszonyban lévő Morus Tamás ( ) „A tökéletes államról és Utópiáról, a szigetről” című írásával vált különösen ismertté, amelyben olyan utópisztikus államideált vázol fel, amely vallási toleranciára, általános boldogságra és a magántulajdon megszüntetésére épül. Vagyis a szocializmus eszményi képe.

25 A reneszánsz olasz filozófiájára különösen Platón és Plótinosz újrafelfedezése nyomja rá a bélyegét, akiknek az ismeretét Pleithon, a görög tudós hozza el Itáliába, aki Cosimo de Medicit a Platonikus Akadémia újraalapítására ösztönzi Firenzében (1459). A reneszánsz-platonizmus legjelentősebb képviselője Marsilio Ficino és Pico Della Mirandola. Ficino fordításainak és írásainak nyomán egész Európában elterjedt Platón ismerete. Ficino filozófiája különösen a SZÉP jelentőségéről szóló újplatonikus tanításra támaszkodik. Az arisztotelianizmus is újraéledt ebben a korban Pádua központtal. Képviselői közé tartoznak Pietro Pomponazzi es Jacopo Zabarella. A platonizmus és arisztotelianizmus

26 Cosimo Medici

27 A reneszánsz-platonizmus, fő képviselője Marsilio Ficino ( ) Az ember mint szellemi lény meghatározottságát hangsúlyozza. Az ember halhatatlan lelke a világ közepe és köteléke, mert a lélek az egyesítő közép a pusztán testi szféra és a tisztán isteni szellem között. Ha a lélek az ész erejével megszabadul a testitől, akkor újra visszatérhet isteni eredetébe.

28 Giovanni Pico della Mirandola ( ) „Beszéd az ember méltóságáról” Ficino tanítványa A humanizmus manifesztumának tekintik művét, melyben a szellemi meghatározottságból származó szabadságot alapozza meg: A teremtés napjainak végén Isten már minden tulajdonságot megteremtett, így az ember számára már nem maradt semmi, ami sajátja lehetett volna, ezért így szólt Isten az emberhez: „Téged nem fékez semmi kényszer, téged szabad akaratodra bízlak, az fogja természetedet megformálni. A mindenség közepébe helyeztelek, nézz körül, hogy mi a legkedvedszerintvalóbb a világban. Nem alkottunk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy önmagadat amilyennek csak akarod, döntésed és rangod értelmében magad alakítsd ki, s mint a fazekas, abba a formába gyúrd át, amelyik inkább tetszik. Lelked végzéséből lesüllyedhetsz az alacsony, állati világba, és újjászülethetsz a felsőbb, az Isten világába.”

29 Pietro Pomponazzi ( ) - az arisztotelianizmus képviselője - hangsúlyozza a gyakorlati ész elsőbbségét. Az emberi léleknek a működéshez az érzéki benyomások közvetítésére van szüksége, így a lélek test nélkül nem gondolható el. Egy másik értelmezés, az olasz reneszánsztól eltérő felfogás mutatkozik meg a francia humanizmus legjelentősebb képviselőjénél.

30 Michel de Montaigne ( ) „Esszé”-ivel megalapozza ezt az irodalmi műfajt. Montaigne jeligéje: Que sais-je? (Mit tudom én?) jellemzi szkeptikus kiindulópontját. A világ állandó keletkezésben és sokféleségre szétforgácsoltan nyilvánul meg, így az ésszel a bolondját járatja, amennyiben az azt hiszi, hogy képes valami változatlant, örökkévalót felfogni. „Végső soron semmiféle maradandó nincs, sem a mi lényegünkben, sem a dolgok lényegében. Mi is, ítéletünk is és minden halandó dolog szakadatlanul folyik és hullámzik.” Az emberi élet is csak bizonytalanságában és a haláltól való állandó fenyegetettségében mutatkozik meg. Ekkor a saját tapasztalat bizonyul a legjobb megismerési forrásnak, ahogyan az ember önmaga a legalkalmasabb tárgynak. Önmaga bensőjének megfigyelésében az ember megtalálja saját természetét és egyben felfedezi egyáltalában az emberiesség általános formáját. „Minden ember magában hordja az emberi természet általános formáját.”

31 Reformáció A vallási megújítási mozgalom okai: - a pápák világi beállítódása, hatalomvágyuk túlfeszítése, -az alsópapság hiányos teológiai képzettsége, -az egyházi visszaélések és az általános erkölcsi hanyatlás képezte a megújulásra irányuló követelés alapját. – Luther Márton október 31. – a Wittenbergi várkapura akasztott 95 pontja – „egyedül a hit által, egyedül Jézus által és egyedül az Írás által” lehetséges az üdvözülés. Luther az emberi természet teljes bűnösségéből és romlottságából indul ki, ami miatt az ember nem nyerhet Isten előtt igazolást saját akaratának erőfeszítésével vagy jó munkájával, hanem ezt egyedül az isteni kegyelem (sola gratia) és a hit (solafide) útján nyerheti el. Ezzel elveti a katolikus egyház által igényelt közvetítő funkciót, mert az egyes ember hitének gyakorlása közben közvetlen, személyes és felelősségteljes kapcsolatban áll Istennel. Csak Isten igéjét a Szentírásban (sola scriptura) ismeri el egyetlen tekintélynek. Az egyház hierarchikus szerkezetének helyére a gyülekezetnek és valamennyi hívő papságának a gondolata lép. A hitnek egyedül a saját bensőségességében való gyökerezése ahhoz vezet, hogy az ember két önálló világban él: a benső, szellemi és a külső, állami közösségben.

32 A protestantizmus Jean Calvin- féle ( ), erkölcsi szigorral folytatott kidolgozásának folyamatában, amely szerint a hivatásban elért és a gazdasági siker számít az egyházi gyülekezetben az isteni kiválasztottság jelének, kifejlődik az újkori kapitalista társadalmakra tipikusan jellemző munkaerkölcs. A predesztináció tana. A reformáció következményei mélyreható változásokat eredményeznek a szellemi- vallási területen, Európa politikai térképén és a gazdasági- társadalmi szerkezetben.

33 Az Új ember- és életeszme mellett új állameszme jelentkezett. A középkor nagy államgondolata, az isteni és földi birodalom ellentéte már a reneszánsz előtt letűnt, de Machiavelli mondja ki először: az államnak semmi köze Istenhez. Az állam az összefogó erő, melyben egy nemzet erői egyesülnek. Minthogy pedig az állam az emberek összessége, az emberek pedig vezetőre szorulnak, az erős embernek kell az állam élén állnia. Ezzel a politikai ideállal találkozunk a reneszánsz korának uralkodóinál.

34 Niccolo Machiavelli ( ) „Il principe” („A fejedelem”) - a politikai filozófia új irányzatát teremti meg. Felbontja a politika és az etika összetartozását. Számára nem az etikai eszményekre épülő állam a fontos, hanem annak elemzése. „Nagy a távolság valódi és képzelt életmódunk, valóságos és feltételezett tetteink között; aki az utóbbiak alapján okoskodik, inkább saját romlásának okozója, mintsem sikeres előmenetelének. Mert úgy szokott történni, hogy az olyan embernek, aki mindenkihez jó akar lenni, gonoszok okozzák a vesztét.” Ennek alapja az uralkodó rátermettsége és hatalomra törő akarata. Annak a régensnek a tulajdonságait írja le, aki képes az államot elrendezni és a hatalmát megtartani. A politika és az erkölcs Machiavelli által végrehajtott szétválasztása nagy hatást gyakorolt. Az uralkodónak szükség esetén készen kell lennie akár rossz cselekedetre is. A hatalom megtartása érdekében nem hasznos dolog jónak lenni, jónak tűnni viszont, a nép megbecsülésének megszerzéséért, igen. Machiavelli számára Cesare Borgia a példakép. Az ember boldogsága és boldogtalansága a tetterőtől (virtu) és a véletlenszerű külső körülményektől (fortuna) függ. Ennélfogva az uralkodónak képesnek kell lennie arra, hogy a külső követelményekhez alkalmazkodjon.

35 Az államhatalom kérdése alapvető államelméleti probléma. Jean Bodin ( ) határozza meg a szuverenitás fogalmát, amely az államot jellemzi. Ez az abszolút, tartós és legmagasabb (parancs)uralom. A szuverenitás jogainak (törvényalkotás, háború folytatása, bírói és pénzügyi joghatóság) a birtokosa az abszolút uralkodó, aki senkinek sem felelős, csak az isteni parancsnak és a természetjognak. A ráruházott hatalom visszavonhatatlan. Mindenekelőtt a polgár tulajdonára és szabadságára kell ügyelnie. Johannes Althusius ( ) másfajta nézőpontot képvisel. Szerinte a szuverenitás egyedül a népé és a nép - visszavonható hatállyal - csak megbízza az uralkodót a kormányzás gyakorlásával. Ennélfogva a nép joga az is, hogy az uralkodót ismét leváltsa.

36 Hugo Grotius ( ) „A háború és béke jogáról” című munkájában a természetjog fogalmáról nyújt általános megfontolásokat. Különbséget tesz a pozitív, az írott, mindenkor érvényes jog és a változatlan, normatív természetjog között. A pozitív jog csak akkor tarthat igényt érvényességre, ha összhangban áll a természetjoggal. „A természetes jog az ész parancsa, ami arra utal, hogy a cselekvésben, magával az értelmes természettel való összhang vagy annak hiánya miatt, erkölcsi szükségszerűség vagy erkölcsi rútság rejlik.” A természetjog alapelve az ember társas ösztöne, amely az embert rendezett közösség irányába hajtja és esze révén képes megismerni, hogy mi egyezik meg az embernek Isten által alkotott természetével.

37 Természettudomány A modern természettudományok alapelveinek kidolgozása egy új tudományfogalom és módszertan alapján. Kepler és Galilei szerint a tudomány kvantitatív, számszerűen meghatározható viszonyokkal foglalkozik, hagyományos lényegre vonatkozó kérdéseket háttérbe szorítva. Bacon szerint a civilizáció haladása a tudomány és technika fejlődésén alapul, amely az emberi jólétet szolgálja. Az ész és a tapasztalat a biztos megismerés egyedüli alapelvei. „A természettudományokban - amelynek következtetései igazak és szükségszerűek Démoszthenész és 1000 Arisztotelész sem képes egy dolgot igazzá varázsolni annak ellenében, hogy hamis.” (Galilei)

38 Képviselői: Nikolaus Kopernikusz ( ) az újkori fordulat szimbolikus alakjának tekinthető. „De revolutionibus orbium coelestium” Az égi pályák körforgásáról” című művében felváltja Ptolemaiosz (II. sz.) addig érvényben lévő geocentrikus világképét - amely a világmindenség nyugvó középpontjának a Földet tekinti - a heliocentrikus világképpel, mely központi égitestnek a Napot tekinti, amely körül a Föld mozog: ez az áttörés fontos lépés a zárt középkori világból a nyitott dinamikus világkép felé. Johannes Kepler ( ) továbbfejleszti a természet kvantitatív megismerésének módszerét. A bolygómozgásokra vonatkozó részletes számításokon alapuló törvények korrigálják Kopernikusz rossz előfeltevéseit, olyanokat, mint a bolygók körpályájának előfeltételezése (a kör alak idealizálása miatt, amely az antikvitás óta elfogadott volt). Különös jelentőséggel bír, hogy Kepler egyesíti a matematikai és dinamikai (fizikai) leírásokat.

39 Kopernikusz – heliocentrikus világkép

40 Gallileo Galilei ( ) Esés- és mozgástörvényei révén vált híressé és azért is, mert kiállt Kopernikusz igazáért. Szerinte a valóság lényegét számviszonyok határozzák meg. Csak az juthat el objektív megismeréshez, aki a matematikai jeleket ismeri és törvényekbe képes foglalni. „A természet könyve a matematika nyelvén íródott, és a betűi nem mások, mint háromszögek, körök és más geometriai alakzatok.” Az értelem és a megfigyelés azonos mértékben vesz részt a tudományos megismerésben. Módszerének jellemzői: a leírandó széttagolása egyszerű elemekre (a jelenségek elemzése); hipotézisek felállítása; ezek felülvizsgálata kísérletek segítségével (gondolatkísérletekkel is); következtetések dedukciója (levezetése); matematikailag megfogalmazott természettörvények felállítása.

41 Francis Bacon ( ) szerint a tudomány célja a társadalom hasznára fordított természetfeletti uralom. A tudás hatalmat jelent. Véleménye szerint az emberi képesség tagozódását követi a tudományok felosztása: 1. emlékezet (memoria): történelem, 2. fantázia (phantasia): költészet, 3. értelem (ratio): filozófia. Ahhoz, hogy igaz belátáshoz jussunk a dolgok természetébe, először meg kell szabadulnunk minden olyan előítélettől, mely az objektív megismerést akadályozza. Ezeket az előítéleteket Bacon idolumoknak (ködképeknek) nevezi. Fő műve: Novum Organum

42 Giordano Bruno ( ) átfogó metafizikát alakít ki, Többek között az újplatonizmus, Nikolaus Cusanus és Kopernikusz befolyásolja. Világképe miatt konfliktusba kerül az inkvizícióval, ez kivégzéséhez vezet. Bruno elfogadja Kopernikusz heliocentrikus világképét, azonban a világmindenséget határoló állócsillag-szférát elveti és az univerzum végtelenségének gondolatához jut el. Eszerint az univerzum más világok végtelen sokaságából áll, amelyek, éppúgy, mint a Föld, lakhatók. Amíg az egyes világokat változásban lévőnek és mulandónak, addig a világmindenséget - egészében - öröknek és mozdulatlannak tartja, mivel rajta kívül semmi sincs és magában foglal minden létezést. Ennek az az oka, hogy a végtelen Isten csak végtelenséget teremthet. „A formáknak nincs létük az anyag nélkül, ebben keletkeznek és múlnak el.” A szellem áthatja és ezzel átlelkesíti az anyagot és a világ minden részét. Bruno kései munkájában fejti ki a monászok gondolatát, amelyek mint legkisebb és legegyszerűbb egységek a dolgok lényegét tartalmazzák és a természet elemeit alkotják. Az emberi szellem az univerzum lényegének megfelelően a végtelen megismerésére törekszik. A végtelenség az a központ, amely körül az emberi szellem forog, de sohasem képes elérni.

43 A reneszánsz mottója: „A szépség a kinyilatkoztatott törvény” – Leon Battista Alberti Az olasz reneszánsz – szép anarchia – anarchikus szellemi állapot, mely nem hitt semmiben és még nem tudott semmit, de az élet szép, gazdag és erőteljes.

44 A reneszánsz erkölcsfilozófiája és eszményei: A humanizmus középpontjában az ember áll, aki mint individuum önmagában való érték. Az élet célja: az individuum teljes életének élése, önmaga kiélése. Az embernek joga van az élet örömteli élvezetéhez. Az öntudatra ébredt emberi én, a lélek harcaiból kiszabadult test szabadságának, sőt szabadosságának kihangsúlyozása nyilvánul meg. A földi élet újra megtalálásával az ember megtalálta elveszett testét, és eszménye a teljes életet élő erős ember lett. A kiforrott reneszánsz embere nem ismer gátlásokat, amikor erről a teljes életről van szó; sem vallás, sem család nem korlátozza cselekedeteiben, az ő eredményei mindent igazolnak. Eszménye az emberi aktivitás, melynek területei: a teljes élet élése, a művészek és a művészetek szeretete, a megismerés (a skolasztikus tekintélyek kritikájával, vizsgálódással, kutatással). A humanizmus eszménye továbbá a humanisták erős nemzeti öntudata, mely növeli aktivitásukat (latin és nemzeti nyelv, mely utóbbit a reneszánsz felvirágoztatja, és uralkodóvá teszi), s eszménye még a központosított nemzeti monarchia, mint a fejlődés záloga.

45 A reneszánsz hanyatlása: A reneszánsz hanyatlása Itália gazdasági hanyatlásával, széttagoltságával, politikai változásaival függött össze, amikor a még jelentős erőt képviselő Velence lett a reneszánsz szellemi élet új központja. Az európai változások a reformációhoz, majd az ellenreformációhoz vezettek. A háborúk nyugtalan évei s a reneszánsz öntörvényű változásai a reneszánsz objektivizmusát feloldó, egész Európát elérő manierizmushoz vezettek. Ez már az idős Michelangelónál elkezdődik, s olyanok folytatják, mint Tintoretto, El Greco, Brueghel. Utána pedig, s részben vele párhuzamosan, kibontakozott a barokk. Ugyanakkor a XVI. század a humanizmus és a reneszánsz európai kiteljesedésének a korszaka is. A reneszánsz franciaországi, s utána spanyolországi hódításai - a spanyol kultúra aranykora - következtek. Majd pedig hatása északra is kiterjedt, ahol a valóság megismerésének vágyát felerősítve sorsdöntő lett a kulturális fejlődés jövőjét tekintve. És a reneszánsz végleg csak azután halt el, de még előtte egészen a XVII. század első feléig hatott egyes kelet-európai országokban.

46 A manierizmus (= modorosság, erőltetettség). Eredete: maniera(olasz = mód, manír) átmenet a reneszánszból a barokkba (kb. 1530–1600) Jellemzői: modorosság, mesterkéltség Benne van az 1530-as évektől ellentmondásokkal teli gyötrődő művészet, Leonardo nyugtalansága, Michelangelo gyötrődése, amelyek miatt a klasszikus formákat már azoktól korábban idegen szellemben használta fel; irracionális, szeszélyes, szubjektív elemek jelennek meg a művészeknél. A kritika és esztétika mai értelemben ekkortájt születik. Giovanni Paolo Lorenzo Traktátus a festészet, a szobrászat és az építészet művészetéről hét könyvben (1570) a művészt az átlagos ember fölé emeli, isteni teremtőképességet tulajdonít neki. Minden tanulás és tudomány szükséges a számára, de hiábavaló, ha nincsen (hozott) invenciója (ötletgazdagsága, leleményessége) és művészete grácia (kecsesség, báj, kellem nélküli). Giordano Bruno szerint a furor (isteni lángész, zseni) az anyagi szépség fölötti, isteni szépség ismerője; Francis Bacon szerint pedig a költészet új és szép dolgok létrehozására irányuló, szabályoktól független, szabad teremtő tevékenység.

47 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A reneszánsz kor (XIV-XVI. sz.) Fogalma, korszakai, jellegzetességei, szellemi irányzatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések