Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az építésföldtan alapjai Építés- és környezetföldtan 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az építésföldtan alapjai Építés- és környezetföldtan 3."— Előadás másolata:

1 Az építésföldtan alapjai Építés- és környezetföldtan 3.

2 A mérnökgeológia helye és kapcsolata a természettudományokkal és a műszaki tudományokkal

3 Megfigyelések, mérések és osztályozások alkalmazása a kőzetmechanikában (G ÁLOS – V ÁSÁRHELYI 2006)

4 1. Kőzettani vizsgálatok Az összeálló kőzetek vizsgálata során a következő tulajdonságokat kell megnézni: szín, tömeg, törési felület, a kőzetalkotók egyedi tulajdonságai, ősmaradvány- tartalom, pórusok, repedések mérette, mennyisége, szövet, mállásra utaló bélyegek. Laza üledékes kőzeteknél és zúzottköveknél a mérnökgeológiai vizsgálatok fontos részét képezik a szemeloszlás-vizsgálatok.

5 2. Kőzetmechanikai, talajmechanikai vizsgálatok Egyirányú nyomószilárdság A fontosabb kőanyagok nyomószilárdság tartományai (G ÁLOS – V ÁSÁRHELYI 2006)

6 OsztályMegnevezésKőzetnév Nyomószilárds ág σ c [MPa] Szilárdság i tényező, f I. rendkívül szilárd kőzet szilárd, tömör kvarcit, andezit, bazalt, stb. > II. igen szilárd kőzet szilárd gránit, kvarcporfir, kvarcitpala, igen kemény homokkő 200 – III.szilárd kőzet gránit, tömött mészkő, homokkő, konglomerátum, márga 150 – 8010 IV. közepesen szilárd kőzet homokkő, mészkő, márga, agyagpala 80 – V. meglehetősen szilárd kőzet kisebb szilárdságú homokkő és mészkő 50 – VI. kevéssé szilárd kőzet laza pala, durva mészkő, gipsz, cementált homok, vulkáni tufák < VII.tömör talajagyag, lösz, iszap-1-0,8 VIII.laza talajtőzeg, vizes iszap, homok-0,6 IX.szemcsés talajhomok, kavics-0,5 X.folyós talajiszap, vizes lösz, folyós homok-0,3 Különböző kőzetek szilárdság szerinti osztályozása P ROTODJAKONOV alapján (G ÁLOS -V ÁSÁRHELYI 2006)

7 Egyirányú nyomószilárdság (MPa) Terepi megfigyelésPéldák > 250Geológuskalapáccsal csak forgácsolható üde bazalt, diabáz, gneisz, gránit, kvarcit A geológuskalapács sok ütésével lehet csak egy darabot nyerni belőle amfibolit, homokkő, bazalt, gabbró, granodiorit, mészkő, márvány, riolit A geológuskalapáccsal több mint egy ütés kell ahhoz, hogy letörjünk egy darabot mészkő, márvány, fillit, pala, homokkő Geológuskalapács egy ütésével darab letörhető; késsel nem sérthető agyagkő, iszapkő, pala, szén, beton 5-25 Késsel nehezen héjazható, kalapáccsal egy pontban a felszínen sebezhető kréta, kősó, hamuzsír 1-5 Késsel héjazható, geológuskalapács erős ütésétől szétporlad nagyon mállott kőzetek 0,25-1Tűvel megsérthető, karcolhatókemény töredezett anyag Terepi meghatározás és a várható egyirányú nyomószilárdság közötti kapcsolat (G ÁLOS -V ÁSÁRHELYI 2006)

8 Próbatest elhelyezése a nyomólapok közé közvetett húzó vizsgálatnál (G ÁLOS -V ÁSÁRHELYI 2006) A pont terheléses vizsgálat a) átmérő- és b) tengely irányban való végrehajtása henger alakú próbatestnél (G ÁLOS - V ÁSÁRHELYI 2006)

9 Tagoltság Erősen tagolt, töredezett kőzet Tektonikai folyamatok által tagolt kőzet Réteghatárok által tagolt homokkő

10 Tagoltsági rendszerek típusai (T ÖRÖK 2007)

11 Dőlésadatok ábrázolása dőlésrózsában: a) gyakorisági mérőháló b) egyedi mérési eredményeket mutató háló (G ÁLOS – V ÁSÁRHELYI 2006) Dőlésadatok ábrázolása sztereografikus projekcióval (GÁLOS – VÁSÁRHELYI 2006) Különböző síkok ábrázolása sztereografikus projekcióval (G ÁLOS – V ÁSÁRHELYI 2006)

12 Tagoltság menti nyírószilárdság A nyírási vizsgálatok modellezése: sziklarézsűk esetén állandó nyomóerőt (N) míg alagutaknál rugóállandót (K) kell feltételezni (G ÁLOS – V ÁSÁRHELYI 2006)

13 3. Talajmechanika Talajok és lágy kőzetek vizsgálata esetén a korábbiakban bemutatottól eltérő vizsgálatokat szükséges elvégezni. Ezeket összefoglalóan talajmechanikai vizsgálatoknak nevezzük. 1. Talajfeltárás - a talajok feltárásának, felderítésének módszereivel, eljárásaival, az eredmények kiértékelésével foglalkozik. 2. Talajfizika - a talajok min6sitésével, osztályozásával, külső hatásokkal szembeni viselkedésével foglalkozik, és anyagvizsgálati módszereivel a talajokat számszerűen jellemzi. 3. A talajvíz geotechnikai vonatkozásai - a talajban lévő víz megjelenési formáit, a talajvíz ingadozását befolyásoló tényezőket, a vízjárás jellemz6it tárgyalja.

14 A csoport jele Talajfizikai jellemzőFelhasználás I. Szemcsék nagysága és eloszlása, szilárd szemcsék anyagsűrűsége. Szerves alkotórészek mennyisége, kémiai tulajdonságok Talajok osztályozása, azonosítása, korrózió-védelem közvetlen gyakorlati összefüggések, szabályok útján II. A talajban levő víz és levegő mennyiségének számszerű értékelése: víztartalom, hézagtényező, hézagtérfogat, telitettség, tömörség, konzisztencia stb. A talaj állapotának jellemzése, számszerű minősítése III/aSzilárdsági jellemzők (nyomó- és nyírószilárdság) Stabilitási problémák (földnyomás, rézsűállékonyság, talajtörés) III/b Alakváltozási jellemzők (összenyom hatóság, zsugorodás, duzzadás, roskadás) duzzadás, roskadás) Alakváltozási problémák, süllyedés- számítás III/c Hidraulikus jellemzők (vízmozgás a gravitációs erő, kapilláris erő, elektromos áram hatására, áteresztőképesség, kapilláris emelkedés) Az összenyomódás időbeli lefolyása, gátakon, töltéseken átszivárgó vízmennyiség, szivárgási erők meghatározása, víztelenítési kérdések, fagyhatás A talajfizikai tényezők csoportosítása (G ÁLOS -V ÁSÁRHELYI 2006)

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az építésföldtan alapjai Építés- és környezetföldtan 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések